Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-05 / 184. szám
Ki miben első? Lehetséges, hogy a gyakori Ki mit tud vetélkedők megihlették a statisztikusokat is? Ezen tűnődtem, miközben a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága által egy közelmúltban készült adatgyűjteményben lapozgatok. A kiadvány ugyanis tizenhárom fejezetben a főbb fejlődési mutatók alapján „rangsorolja” megyénk járásait, városait. Készítőinek bármi is adta az ötletet, célt értek. Gondolom nemcsak én, hanem megyénkben sok-sok ember forgatná szívesen ezt az adatgyűjteményt, s keresné benne: mivel Tanszervásár Néhány nappal ezelőtt szerte a megyében megkezdődött az idei tanszervásár. A papír- és írószerboltok bő választékkal várják a diákokat és szüleiket, akiknek gondolatai már a szeptemberi tanévkezdés körül járnak. Képünkön: A Kecskeméti Állami A ruház papír- és írószerosztályán Bognár József né a legújabb tanszerújdonságokat ajánlja. Kibúvót keresők KI NE HALLOTT volna még | ben. Ezt pedig tudomása sze- a tyúkperek hőseiről? Azokról I rint szabad. Ily módon időt az elszánt, önmaguk igazát ke-1 A fp,sr>rpresőkről, akik bármilyen csekélységért is — melyet egy kis jó szándékkal el lehetne rendezni a haragos féllel —, időt, pénzt, fáradságot, idegeket nem kímélve a szabálysértési hatósághoz, vagy éppen a bírósághoz futnak orvoslásért? Jól ismert ez a békességet nem tűrő magatartás. Az egyik megyei bíró jóvoltából a napokban ezzel rokon embertípussal volt alkalmam megismerkedni. Olyannal, amely nem ismeri a saját botlásával való szembenézést, következésképpen adós marad önmagának a tanulság levonásával is. Viszont minden létező lehetőséget felkutat és próbál kihasználni a felelősség alóli kibúvásra. Hogy szemléletesebb legyen, amit mondok, íme, egy példa: Subicz József tiszakécskei (Obög 125.) lakost a helyi pénz- ügyőri szakasz még 1964-ben cipőben járó” társai is. ha a nyert, de pénzt nem. A felsorakoztatott tanúk ugyanis szinte egyöntetűen állították: eléggé rendszeresen be-betértek Subi- czékhoz 3 deci borért, s ezárt mindig fizettek. A pert tehát elvesztette Subicz József. Mégsem nyugodott, a megyei bíróságnál fellebbezett. A TÉNYEK azonban itt is tényeknek bizonyultak. A megyei bíróság helyben hagyta az első fokú döntést, s további fellebbezésnek nincs már helye. A zugbormérő fizetni köteles. Most azonban — két évvel a pénzügyőrség eljárása után — nemcsak a pótlólagosan kivetett adót és a bírságot, hanem a tanúk útiköltségét és 80 forint fellebbezési illetéket is. Az elmondottakhoz érdemes még hozzátenni: Subicz József példája nem egyedi. Pedig mennyivel tiszteletreméltóbban járt volna el 5 is és „hasonló 2400 forint borforgalmi adó pótlólagos befizetésére kötelezte, s emellett 1000 forint pénzbírsággal sújtotta. Mint bortermelő ugyanis 1962—1964-ig folyamatosan 800 liter bort és 300 liter pálinkát mért ki engedély nélkül, poharazgatva. A borforgalmi adó összegét a megyei tanács vb pénzügyi osztálya 2265 forintra helyesbítette, mert 755 literben állapította meg az engedély nélkül kimért bormeny- nyiséget. AM A ZUGBORMÉRŐ „nem adta meg magát”. A járásbíróságon megtámadta az államigazgatási határozatot mondván: kisebb tételekben csupán a szőlőművelő napszámosainak méregette a boci — «uaakaber fejétörvény kijátszása, illetve lelepleződése után — a kibúvó keresése helyett — van ereje szembe nézni önmaga lelkiismeretével. P. I. Népességben a kecskeméti, ruházkodásban a kiskőrösi, újságolvasásban, mozilátogatásban a bajai járás vezeL büszkélkedhet szűkebb hazája, s mi az amiben fel kell zárkóznia szomszédaihoz, versenytársaihoz? Íme néhány részlet az érdeklődő olvasóknak: A járások között a legnagyobb területű és lélekszámú a kecskeméti. Népsűrűségben viszont — négyzetkilométerenként 58,1 fővel — a kiskőrösi vezet, míg a városok között — négyzetkilométerenként 287 lakossal retc-’t «ép® **Míl ®ét>8 I *'éíő'ó3%’»‘épo j «épe répa és a napraforgó termésátlaga a bajai, a lucerna hozama a kecskeméti járásban volt a legmagasabb. A kereskedelemmel foglalkozó fejezetből megtudjuk, hogy az új kiszolgálási formában működő boltok aránya a kecskeméti járásban és Kalocsán a legmagasabb: 18, illetve 23,7 százalék. Az egy lakosra jutó 1961. forintos bolti élelmiszer- forgalommal viszont a járások között a kiskőrösi, a városok j iUsz-dolgozó szomorú gyermek- között pedig Baja vezet, ahol i korra tekinthet vissza. Korán 3710 forint az egy lakosra ju-! elhalt édesanyját mostoha váltó átlagos évi élelmiszer-forga-. íoíta aki őé ötéves korálom. Ugyancsak a forgalmi ada- , ban menhelyhe adta< ahonnan tőkből következtethetünk arra, Rimaszombatra került nevelő Egymásra találás Az igaz barátság sokféleképpen gazdagíthatja az emberek életét, de azt hiszem annál nagyobb ajándékkal, mint amiről most szólni szeretnék, nem lephet meg senkit. A csehszlovákiai születésűi ma Tompán élő Hájas István hogy ruházkodásra legtöbbet a kiskőrösi, legkevesebbet a kalocsai járás lakói költenek. Az ezer lakosra jutó újságvásárlás- Kalocsa az első, a megye- j ban, mozilátogatásban és az előszékhely pedig második. As exer lakosra jutó természetes szaporodásban a járások közül a kecskeméti vezet 3,7 fővel, ami kétszerese a megyei átlagnak. A városok közül e tekintetben Kalocsa vitathatatlanul érdemelte ki az első helyet, s második Kecskemét. Érdekes, hogy a csecsemőhalandóság visz- szaszorításában a kecskeméti járás már a rangsor végére került. csak a dunavecsei előzi meg. míg a legjobb eredményt Kiskunfélegyháza és járása érte el, ahol ezer élveszületettre jutó egy éven aluli elhaltak száma 17,4, illetve 16,2. Ez az arány pedig még az országos átlag ötven százalékát sem éri el. Talán hasznos emlékeztetni arra is, hogy a búza termésátlaga a múlt évben a kiskunhalasi, a rozs termésátlaga a dunavecsei, a kukorica, a cukorfizetők arányából ítélve — a rádióhallgatásban a bajai járás lakói jeleskednek, a tv-vásárlás- ban azonban már megelőzték őket a dunavecseiek. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a bajai járásban ezer közül négyszer annyi 3—6 éves korú kisgyermeket tudnak óvódában elhelyezni, mint a kecskeméti járásban. A városok között e tekintetben Kalocsa az első. Ezer közűi itt 806 kisgyermeket tudnak fogadni az óvódák, a harmadik helyen levő Kecskeméten pedig csak 355-öt Mindent egybevetve: ez az összehasonlításra jó alapot adó adatgyűjtemény sokoldalú segítséget adhat a közgazdászoknak, a járások, városok vezető politikai és állami testületéinek. Hiszen nemcsak helyzetelemzésre késztet, hanem új célok megvalósítására is ösztönöz. E. É. Mi készül a dinnyestand mellett? Kecskeméten a Móricz Zsigmond ] Ezen mozivásznat feszítenek ki, és utca és a Nagykőrösi út sarkán levő üres telken, a dinnyeárusító pavilon mellett piros-kék színű különleges kerítéseket állítanak fel. A járókelők kíváncsian kérdezik egymástól: — Mi készül itt? — Am válaszolni csak kevesen tudnak a kérdésre. Mi megadjuk — a Moziüzemi Vállalat tájékoztatása nyomán — a választ. Beklámfal lesz itt, mégpedig a következő rendeltetéssel. Szeptember 11-ig a Kecskeméti Országos Lovasnapok és a Szüret az Aranyhomokon vászonra festett reklámjait helyezik el a fakereteken. Szeptember 11-e után a soron következő játékfilmek reklámjai kerülnek ide, hasonlóképpen vászonra festve. A középső kereten pedig. .. Éppen ez az érdekes és eredeti elgondolás. Országjáráson az eszperantisták Két autóbuszkaraván több száz eszperantistát vitt alföldi látogatásra; az egyik csoport Kecskemétre ment, onnan Solton keresztül Dunaújvárosba érkeztek, s innen jöttek vissza Budapestre, a másik társaság pedig Dunaújváros, Solt, Kecskemét megtekintésével érkezett vissza este a fővárosba. Nagyszámú csoport hajókiránduláson járt a Dunakanyarban, másokat külön autóbuszok vittek a Balatonhoz, itt kishajókkal „sétáltak” a magyar tengeren, strandoltak, tábortüzeket gyújtottak, szőtték az ezerszálú barátságokat. (MTI) PETŐFI NEPE A Magyar Bzodaitota Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és ? megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Ir. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelő* kiadó: Me2el István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-3Í Kiadóhivatal: Kecskemét., Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-99 Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Terjeszt: a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. 46. 4356 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Index) 25 06^ a telek belseje felől a műsoron következő filmek előzetesét vetítik rá. Az elgondolás ötletes, eredeti, csupán egy aggályunk van. Honnan fogják a mozivetítést nézni a járókelők? A járdák keskenyek, tömörülés esetén kész a közlekedési akadály. Marad a Sörkert területe. Ám ahhoz, hogy valaki az előzetes vetítést biztonságos helyről megnézhesse, be kell fizetni a birkahúsra és sörre, másként kinézik a piacéról. Ez pedig nem túlságosan olcsó belépődíj, mármint a birkahús sörrel. ICülö- nősen, ha csak a film kedvéért fi- j és új barátok segítsége családját zet be valaki a vacsorára... I adta vissza. szülőkhöz. A háború kegyetlen sodra tőlük is elszakította, végül Magyarországon telepedett le. Innen próbálta felkutatni már 1947-ben édesapját és testvéreit. Sikertelenül. Az évek múlásával lassan beletörődött abba, hogy szüleifői. testvéreitől örökre elszakadt. Egyetlen vágya látszott csak megvalósíthatónak; az hogy egyszer ellátogat szülőföldjére, felkeresi a régi barátokat, iskolatársakat. Elképzelhető hát, hogy amikor az útlevelet megkapta, milyen örömmel indult útnak feleségével és két kisgyermekével. A vendéglátás programjából természetesen nem maradt el a szokásos ajándékvásárlás, miközben magyar szó ütötte meg a fülét. Ismerkedés közben került szóba, hogy elveszítette szüleit testvéreit a háború alatt. Űj ismerőse — akiről később kiderült, hogy igazgatási, köz- rendvédelmi munkakörben dolgozik — arra kérte, hogy mindent, amit tud, mondjon el szüleiről, testvéreiről, hátha segítségére lehet a keresésben. Hogyan is gondolhatta volnai hogy annyi sikertelen próbálkozás után éppen most lesz szerencséje? Néhány nap múlva azonban bolti ismerőse jelentkezett testvérei és édesapja címével. Iskolatársa és új barátai személy- gépkocsijukkal siettek segítségére, hogy a még egy-két napi szabadsága alatt eljusson a 450 kilométerre levő Csalavárra. Először a nagynénit találták meg, aki boldog örömmel vezette el az ugyancsak Csalaváron élő egyik testvéréhez és édesapjához— Az öröm leírhatatlan volt és az ma is, hiszen a régi S. L. A masszázs Egy egész családnak szeretném a kö- szönetem nyilvánítani, egy familiávább sohasem tart a romlásnak indult hajamtól egyre inkább megszabaduló nak, amelynek csak főm gyúrása, a létéről tudok, de Kedden délelőtt megközelítően sem azonban rám mo- ismerem úgy, ahogy solygott a szerencse. honfitársaim többsége országszerte ismeri, kedveli. Amikor évekkel ezelőtt ismerkedni próbáltam vele, az első alkalommal úgy kiábrándultam belőle, hogy azóta sem éreztem szükségét a nexus felvételének. S most mégis köszönettel tartozom neki. Egy havonta általában rosszul kielégített szenvedélyem kapcsán. A szenvedély pedig az, hogy módfelett szeretem, ha hajnyírás után a fodrász megmasszírozza a fejemet. Nem bánva, hogy többletkiadást jelent, erre mindig mag is kérem. A baj csak az, hogy egy-két percnél toll a vallásos volnék, azt mondanám; a kopaszodó férfiak védőszentjei könyörültek meg rajtam. Csak ültem kilátástalan sorsomba beletörődve a tükör előtt, s arra gondoltam: milyen jő volna, ha időnként király lehetnék, vagy arab kalifa (az egyikről olvastam, hogy háremének a tagjai órákhosszat vakarásszák), mert bizisten külön tartanék néhány borbélyt, akik felváltva dögönyöznének ott, ahol állítólag az agy fészkel. E fiatalembert is ■ megfogadnám, aki készen van már a frizurámmal, mert eléggé markos legénynek látszik. Ám a masszázs megkezdése előtt láthatóan másutt kalandozlak a gondolatai, mintsem az én vágyálmom valóra- váltása körül. Ezt mondja: „Pardon, tizenegy óra, bekapcsolom a rádiótMeg is teszi. S szeretnék vattát dugni a fülembe. Dé aztán egyre inkább hegyezni kezdem említett érzékszervemet. A fiatalember ugyanis annyira elmerül a rádióból hallottakban, hogy eltelik egy perc, kettő, három, öt, tíz, s még mindig gyömöszöli gépiesen a fejem bőrét. Az előadással egyidőben hagyja abba. Én meg majdnem felujjongok, de jól- neveltségem léket rak a nyelvemre. Ezért írásban rögzítem a magamba fojtott szót: „Végtelenül köszönöm néked te drága és végtelen Szabó család.ff —-a —a
