Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-31 / 205. szám
» 1906. atigtiSBfiJs Sí, szerda S. oldal Emberközelben Amolyan kerekasztal beszélgetés folyt hétfőn délután az Aranyhomok Szálló hatodik emeleti tanácskozó helyiségében.. Résztvevői a kecskeméti ipari üzemek párttitkárai voltak, akik a városi pártbizottság és a Petőfi Népe szerkesztőbizottságának meghívására jöttek el, s adtak számot arról, hogyan készült fel pártszervezetük a szeptemberben sorra kerülő vezetőségválasztásra. Az élet minden területén A beszélgetés nyomán kibontakozott a kép a kecskeméti pártszervezetek tevékenységéről, arról, hogy a kommunisták igyekszenek élenjárni a termelésben, ott találhatók az élet minden területén, jól ismerik a problémákat, s ha kell, ott állníik sorompóba, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Pedig sok esetben nem is olyan könnyű a helyzetük. A kisvasút pártszervezetét képviselő Bálint István elvtárs például elmondta, hogy alapszervezetükhöz hat szolgálati hely tartozik. A kétszáz dolgozó között 21 párttag van. Kecskemét a gyorsan iparosodó város egyre nagyobb személy- és áruforgalmat bonyolít le. Ennek arányában azonban nem tudták még korszerűsíteni a vasútállomásokat és rakodókat. Párttagok azonban minden szolgálati helyen vannak, s politikai munkával serkentik — a nehéz körülmények között is — helytállásra a vasút dolgozóit. A munkahelyek ilyen szétszórtsága mellett a pártszervezet a politikai tevékenység hatásosabbá tételére azt a módszert választotta, hogy javasolta, a kommunisták fokozott aktivitással vegyenek részt a tömegszervezetek — szakszervezet, KISZ — munkájában. Az eredmény: a hat szolgálati hely közül három élüzemi színvonalon teljesítette éves tervét. Hasonló módszerről adott számot Terecskei János, a Bács megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat . párttitkára. Náluk ' a párttagok 75 százaléka aktívan tevékenykedik a tömegszervezetekben, a többi olyan tartalék, akiket a legproblematikusabb feladatok megoldásával bíznak meg. A vállalat gyengébb egységeinek munkáját például úgy javították meg, hogy azokat a pnrtszervezet által megbízott kommunisták patronálták. Eredményeiket mutatja, hogy a vállalat véglegesen elnyerte a megyei pártbizottság második ötéves terv időszakára alapított vándorzászlóját. Érdemes „politizálgafni“ Közvetlenül a vezetőségválasztás előtti időszakban is különböző módszerek alakultak ki a pártszervezetek politikai munkájában. Több helyen először pártcsoport értekezleteken tárgyalták meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit. Néhány pártszervezetben a vezetőségválasztással kapcsolatos tennivalók alaposabb megvitatását előre kiadott tájékoztatókkal készítették elő. Bakos Péter, az Épületlakatos- ipari Vállalat párttitkára jól sikerült augusztusi taggyűlésükről így számolt be: — Minden párttaggal külön beszélgettünk a taggyűlés előkészítésének idején. Hogy érdemes időnként „elpolitizálni” a tagsággal, azt bizonyítja kommunistáink e havi tanácskozásának aktivitása. A kongresz- szusi irányelvek minden pontját alaposan kielemeztük. Egyes kérdésekben élénk vita alakult ki. Nem mindenki értette meg miért kell a parasztság élet- színvonalát javítani, mondván: van azoknak elég jövedelme. A tagság többsége azonban a vitában helyesen azt válaszolta, hogy nem a legmagasabb jövedelmű szőlő- és gyümölcstermelők színvonalát kell alapul venni. Voltak, akik a párttagje- löltségi idő eltörlésével nem értettek egyet, a többség mégis úgy foglalt állást, hogy a felvételre jelentkezőket a jövőben megfontoltabban bírálják el. Egyöntetűen helyeselte a taggyűlés a kongresszusi irányelveknek a lakáselosztási rendszer igazságosabbá tételére vonatkozó tervezetét A kommunistákra tekintenek A Sütőipari Vállalat párttitkára, Somogyi József, a kongresszusi munkaverseny fellendüléséről tájékoztatta az ankét résztvevőit, bejelentette, hogy ebben az időszakban újabb szocialista címért küzdő brigád alakult. Augusztusi párttaggyűlésük azonban megállapítottta, hogy a ht'igád vállalásai még nem tükrözik eléggé a szocialista munkaverseny követelményeit. Erre a dolgozók nem is kaptak megfelelő politikai tájékoztatást. A pártszervezet feladata lesz e hiányosság kiküszöbölése. — Most a kommunistákra tekintenek a pártonkívüliek — mondotta Pogány Sándor, a Reszelőgyár párttitkára. — Ez azt bizonyítja, hogy dolgozóink előtt nagy tekintélye van a pártnak és különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a legjobb kommunisták kerüljenek a vezetésbe. A taggyűlésen — folytatta Pogány elvtárs — sok szó esett a párt vezető szerepéről, a párton belüli demokráciáról. A pártmunkáról szólva hangsúlyozta: gondot kell a jövőben fordítani arra, hogy a jó pártmunkások időnként dicséretet is kapjanak tevékenységükért. Ezt abban az esetben is meg kell tenni, ha az illető kommunista nem a pártban, hanem valamelyik tömegszervezetben dolgozik. Javas'atok — tanulságok A párttagok tekintélyének növelésével foglalkozott Bor- bás Sándor, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat párttitkára. Mint mondotta, a kommunisták részéről gyakran elhangzanak termelésre vonatkozó hasznos észrevételek, javaslatok. Sűrűn előfordul azonban, hogy ezeket válaszra sem méltatják. Helyes lenne, ha az ilyen javaslatokra a választ a taggyűléseken adnák ' meg, ez egyben előmozdítaná a gazdasági tevékenység pártellenőr- zését is. Szóba kerültek az ankéton az új gazdaságirányítási rendGöddüőre költözik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Űj székhelyén, új épületben ünnepli majd fennálásának 100. évfordulóját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Jogelődje, a Magyaróvári Mezőgazdasági Tanintézet Eszköz- és Gépvizsgáló Állomása 1869-ben alakult, ebből fejlődött a második világháború után önálló, s azóta Budapesten működő intézménnyé. Azonban már régen kinőtte, s jellegénél fogva egyébként Is indokolt kiköltöztetése a fővárosból. új székhelye, Gödöllő lesz, ahová rövidesen kiköltözik az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara is. Az intézet 50 millió forintos költségűre tervezett építkezéseit az idén kezdték meg, és 1968—1969-ben fejezik be. szer bevezetésével kapcsolatos pártfeladatok is. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál például a pártszervezet támogatta az építésvezetők önállóságának növelését. Ez nemcsak a fegyelmi hanem jutalmazó jogkörük bővítésére is vonatkozik. A Fémmunkás Vállalat pártszervezete segítette a gazdaságvezetés hidroglóbuszok gyártásának folytatására tett erőfeszítéseit, mondván, ha azokat a jövőben csak a La- josmizsei Vízgépészeti Gyár készítené, az monopol helyzetet élvezne. A két üzem egészséges versenye viszont a termékek minőségének javítására, s olcsóbb előállítására serkent. A több mint 3 és fél órás beszélgetés minden részletéről írni e cikk keretében nem áll módomban. Hasznos, tanulságos volt — állapították meg a résztvevők. Emellett néhány hibára is felhívta az ankét a figyelmet. Több hozzászóló például túl részletesen — mintegy termelési tanácskozáson — a termelési mutatók alakulásával foglalkozott. Ez előre vetíti annak veszélyét —mint Greiner József, a városi párt- bizottság titkára megállapította —, hogy egyes ipari üzemekben a párttaggyűlés beszámolója is hasonló lesz. Már pedig a vezetőségválasztó taggyűlésen inkább a pártszervezet gazdasági ellenőrző tevékenységét kell górcső alá venni. A tervmutatókra csak utalni és inkább azt fejtegetni, hogy a pártszervezet a kommunistákat, azok pedig a pártonkívülieket hogyan mozgósították az előirányzatok megvalósítására. Milyen politikai légkörben zajlott a termelés, hogyan sikerült a dolgozókkal megértetni a párthatározatok, valamint a kormányintézkedések helyességét? Csak így emberközelből elemezve a párt- szervezet politikai munkáját lesz eleven, hasznos és előremutató a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolója. Nagy Ottó Fontos állomás a reform előkészítésében Életbe lépett az\új szállítási, szerződési rendszer A TI7I A T XT A rtlTVXT XI X^v,-v4-+ IX A MAI NAFON életbelépett egy olyan kormányrendelet, amely mellett szótlanul elmenni semmiképpen sem volna helyes. A hivatalosan 10/1966-os számot viselő jogszabályra gondolunk, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabályozza. A szállítási szerződések: igen lényeges tényezői a vállalatok közötti szerteágazó kapcsolatok, az anyag-, féltermék, termelőeszköz- és fogyasztási cikkforgalom alakulásának — a rendelkezés horderejét tehát aligha kell bizonygatni. Különösen, ha még hozzátesszük, hogy a rendelet elveiben és konkrét intézkedéseiben is összhangban áll a gazdasági mechanizmus reformjával, s így hatályba lépését az előkészítés fontos állomásának tekinthetjük. A JOQsycy és a reform elveinek rokonságát nem nehéz felfedezni. Alapvető jellegzetessége, hogy a szükségletek kielégítéséből indul ki: arra az elvre épül ugyanis, hogy a szerződések alapja a valóságos, tehát a fogyasztó és felhasználói igényekben kifejezésre jutó nép- gazdasági szükséglet. Ennek az alapelvnek a kimondása a terv- gazdálkodásról alkotott korszerű felfogásra épül: lényegében arra, hogy a népgazdasági tervnek a fejlesztés és a gazdasági folyamatok fő Irányait kell kijelölni, a részfolyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja magára. Azok szabályozását közgazdasági eszközökkel kell és lehet hatékonyan elvégezni. A formális kapcsolatok feloldása azzal az eredménnyel biztat, hogy a szállítási szerződés a vállalatok egyik legmegbízhatóbb eszközévé válik a piac igényeinek felmérésére és saját, hatékony gazdálkodási programjuk kidolgozására. A tervvel való formális kapcsolatok feloldása jelentkezik abban is, hogy a jogszabály a szerződéskötési időszakot ugyancsak rugalmasan szabályozza. A szállítási szerződéses rendszer és a gazdaságirányítási rendszer reformjának elvi rokonságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések következetesen erősítik a megrendelő helyzetét. EDDIG a szállítói érdekek érvényesültek egyoldalúan. Mától kezdve a megrendelőt adminisztratív úton már nem lehet szerződéskötésre kötelezni, viszont módot kap arra, hogy a szükségletek változása esetén a szerződést módosíthassa, sőt, megfelelő feltételek mellett elálljon attól. A megrendelő védelmét további intézkedések is szolgálják: a szerződésszegési szankciók súlyosbítása. a kötbérkulcs megduplázása stb. A 10/1966-os rendelkezés a reform szellemét sugározza abban is, hogy tág teret ad a kereskedelmi módszerek érvényesülésének. A SZÁLLÍTÁSI szerződések ma életbe lépett rendszerét a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében nagy horderejű intézkedésként üdvözölhetjük. Azt azonban hadd tegyük mindehhez hozzá: az új szállítási szerződéses rendszer csak lehetővé teszi, hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban a tényleges szükségleteknek megfelelő termeléshez szerezzék be készleteiket. Nem kevés múlik azonban azon, hogy egyikmásik vállalatnál mennyire fogják fel a rendelkezés tartalmi lényegét, hogyan alkalmazzák a kapott eszközöket. Ideje kialakítani ehhez az igények felmérésének legmegbízhatóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét. ’S* M. M. Vendégek a Napsugár-partról Ballag a stráfkocsi a szerem- lei határban. Platóján a honi vendéglátók kíséretében tizenkét bolgár szövetkezeti gazda ismerkedik a tájjal. Mind meghittebb, kedélyesebb a hangulat; már az augusztusi eget ostromolják a barátság légkörében kikívánkozó harsány partizándalok; jól ismert nevek cserélődnek: Dimitrov. Botev, — Petőfi, Ady... S még egy. amely- lyel csak most ismerkedünk, de méltó rá, hogy emlegessük: Tri- fun Milusev. Antifasiszta, partizán volt, akit — miután a saját sírját megásatták vele — a nácik brutálisan kivégezték. ö a névadója a hat falu közös gazdaságait egyesítő, nagy termelőszövetkezetnek, amelynek tucatnyi képviselője — a bajai járás két tsz-ével mind szorosabbra fonódó kapcsolat bizonyságaként — most viszonozza a látogatást. Még pár hete sincs, hogy a bátmonoátori Kossuth és a sze- remlei Dunagyöngye Tsz-be visszaérkezett az a kis csoport, amely 10 napot töltött a csodálatosan szép bolgár Napsugárparton. S már újból baráti öleléssel fogadhatták az onnét érkezett barátaikat. A bjálai termelőszövetkezeti küldöttség az egyik napot Bát- monostoron töltötte, a másnap viszont már a szeremleieké volt. A pártházban fogadták őket a község párt-, tanácsi és tsz-ve- zetői. Ezt követően került sor a bevezetőben már említett határjárásra. — Ezen az ötvenöt holdas táblán a Bezosztáiából 26 mázsán felül volt az átlagtermésünk — mutat büszkén a dűlőút menté— Nem végleg búcsúzunk — mondja Lazar, a párttitkár. re Marjánovics József, a Dunagyöngye elnöke. Maid a vendégek — akik között a kolhoznak szinte valamennyi „tisztségviselője” képviselve van — végigjárják a majort. — A „fordított profil” miatt is érdekes számunkra ez a szemle — magyaráz Milo Sztamatov Todorov szőlészeti brigádvezető. Az ő magyar kapcsolatai évtizedekre nyúlnak már vissza, hiszen részt vett a hazánk felszabadításáért vívott harcokban. — Itt az állattenyésztés és a növénytermesztés a két legizmosabb üzemág, míg nálunk a szőlő-gyümölcstermesztés. Hogy az egyensúly helyreálljon, — amennyiben adottságok lehetővé teszik — hasznos ellesni egymás jó tapasztalatait. A csoport vezetői. Lazar Iliev Sztojanov párttitkár, amíg az istállókat, a borjúnevelőt, s a műhelyeket sorra szemrevételezzük, elmondja, hogy 7300 hektáros kolhozuk — teljesen gépesített, bemutató gazdaság. Az éghajlatnak köszönhetően túlnyomórészt a szőlő- és gyümölcsös kultúrát honosították meg. Szőlőik — amelyek egy- harmadrészét a csemegefajták teszik ki — átlaghozama hektáronként 220 mázsa. A termés jó részét exportálják, míg a fennmaradó mennyiséget saját üzemükben dolgozzák fel, majd palackozzák. ... Már alaposan benne járunk a délutánban, amikor a bjálai gazdáktól búcsút veszünk. Élménydús. gazdag programot ígér számunkra ez a Magyarországon töltött tíz nap. — Nem utoljára vagyunk együtt — mondotta Sztojanov elvtárs, a vendéglátó barátok koszorújában. A bolgár mező- gazdasági nagyüzem és a két Duna menti tsz kapcsolata e látogatásokkal, egymás kölcsön v ■ megismerésével és megbecsülésével mind szilárdabbá, gyümölcsözőbbé válik. Jövőre újabb csoportok kerekednek majd fel a Duna mellől és a Napsugárpartról, hogy kezet szorítsanak s egymás eredményeiből új tapasztalatokat. friss erőt és lendületet merítsenek. Jóba Tibor
