Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-30 / 204. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM. 204. SZÄM Ara 60 filléry*Z Lesz helye az új bornak » 1966. AUGUSZTUS 30, KEDD Több mint értékű társadalmi munka Kecskeméten Ülést tartott a városi tanács y Húsz mázsán felüli átlagtermés ígérkezik Bérpréselés, bértárolás Eladják az ,talpincéketm Szőlőtőkék százezrem érnek a fürtök. Néhány hét múlva kezdődik a szüret. Állami és közös gazdaságaink készülnek már a nagy munkára, számításba veszik a gépeket, a munkacsapatokat. a szüret összehangolását a mezőgazdaság egyéb tennivalóival. De készülődik a felvásárlásra a Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzeme is. Milyen termésre van kilátás? Nemrég a megye szőlészeti szakemberei becslést végeztek a termő szőlők 87 ezer holdat meghaladó területén. Ezek szerint húsz mázsánál valamivel nagyobb holdanként átlagtermésre van kilátás, s így megközelítőleg egymillió 800 ezer mázsa szőlő megszedésével kell számolnunk. A legmagasabb hozam az állami gazdaságok szőlőstábláin ígérkezik, a legcsekélyebb termésre az egyéni és háztáji parcellákon van kilátás. A megye különböző szőlőskörzeteiben is nagy eltérések tapasztalhatók; leginkább ígéretes. holdanként közel 35 mázsás A hét első napján Űj bolttal gazdagodott Kecskemét. Az ország összes konzervgyárának termékei között válogathat itt a vásárló. 170 ezer forintba került a Bács-Kiskun megyei Tanácsi Tervező Iroda belső építésze, Udvardi Lajos tervei szerint átalakított új bolt. a hozam Izsákon és környékén. Sorrendben ezután a kiskőrösi, a kiskunmaisai és a csengődi körzetet említhetnénk. A fürtökben leginkább szegény tőkék Kecskemét. Kecel, Apostag, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas környékén találhatók. Július végéig a pincegazdaság alföldi üzeme 330 ezer hektó mustra és borra kötött szerződést. További megállapodásra bőven van lehetőség, hiszen a pincegazdaság 660 ezer hektóban állapította meg a Bács-Kiskun megyei állami pincészetek tervét. Módjukban áll az is, hogy e mennyiség zömét szőlőként vegyék át. A pincészetek, az idén első ízben, a gazdaságok részére is végeznek préselést, meghatározott bér ellenében. Ezenkívül bértárolásra is lesz lehetőség. Sőt arról is szó van, hogy a kisebb, úgynevezett „al- pincéket” — fezekből 33 van — átadják a gazdaságoknak. Tehetik ezt. mivel az elmúlt évben hatalmas méretű pinceépítés vette kezdetét a megye területén. A megkezdett építkezések a szüreti nyitányig sorra befejeződnek, így az állami pincészetek tároló tere 256 ezer hektóval bővül. Nem kell hát félni attól, hogy a termésnek nem lesz helye. A pincészetek a 660 ezer hektós tárolótéren kívül 25 ezer hektós összteljesítményű szállítóhordókkal is rendelkeznek, ezek többségét ugyancsak a gazdaságok rendelkezésére bocsátják a szüret idején, mivel saját használatra 32, 50 és 70 hektós, tehergépkocsira szerelhető alumíniumtartályokat szereztek be. A tavalyihoz képest mintegy 50 ezer mázsával növekedett a feldolgozók kapacitása is. H D A Kecskeméti Városi Tanács tegnap megtartott ülésén először Fehér Sándornak, a vb. pénzügy osztályvezetőjének jelentését vitatta meg az idei első félévi költségvetési és város- fejlesztési gazdálkodásról. A beszámolóból kitűnt, hogy a költségvetési tervek végrehajtásához szükséges pénzfedezet az első félévben rendelkezésre állt. Az éves saját bevételi tervét 54 sadalmi munkát és saját anyagértéket is beleértve — éves viszonylatban — mintegy 25 millió forinttal számoló városfejlesztési alap bevételei 60 százalékban realizálódtak az év első felében, a felhasználás pedig 39,3 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A fél év alatt teljesített fejlesztési célkitűzéseket több mint 2 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkáFehcr Sándor pénzügyi osztályvezető, a félévi gazdálkodás alakulását ismerteti. százalékban teljesítette a tanács, s időarányosan kedvező volt az adóbefizetés is. A költségvetés kiadási előirányzata ugyanakkor 43 százalékban nyert felhasználást. Eredményesnek ítélhető meg a városfejlesztési alappal való első félévi gazdálkodás. A tárval segítette a város lakossága. Az ülés további részében a községfejlesztési —, majd a pénzügyi állandó bizottság elnökének — a bizottságok eddigi tevékenységéről szóló — beszámolóját vitatta meg a városi tanács. Végezetül az interpellációkra került sor. 1 harmadik ötéves terv feladatairól fárnvalt ° tanács Idl H y Cls I mezőgazdasági állandó bizottsága Hétfőn délelőtt Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsáMásodnövény-termesztési tapasztalatcsere a kísérleti intézetben Lassan itt az ősz-, közeledik a szüret ideje — mondja Ta- .acs József, a Kecskeméti Hordójelző Állomás mértékhitclesí- óje Naponta 40—50 hordót hitelesítünk a környék szölőterme- ői részére. Ezenkívül a kádár ktsz-nek ott a helyszínen végeztük as új hordók mérését« A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérheti Intézet növény- termesztési osztálya — amelynek egyik fő feladata a homoki talajerőgazdálkodás, a trágyázás kérdéseivel való tudományos foglalkozás — évente többször ismétlődő tapasztalatcserék keretében mutatja be elért eredményeit. A hétfőn az intézetben megrendezett, immár második idei bemutató napirendjén a má- sodnö.vények termesztése szerepelt. A megye homoki járásaiból összegyűlt mintegy harminc tsz-elnök és agronómus, valamint a tanácsok mezőgazdasági vezetői előtt Mester László tudományos munkatárs ismertette a kísérleti tevékenységet, majd bemutatta a som kóró és a szö- szösbükkönyös rozs zöldtrágya után vetett r-.ásodnövények kísérleti parcelláit. A résztvevők meggyőződhettek arról, miként fe'lődik a kísérleti parcellákon díszlő kilenc féle másodnövény. Közülük is kiemelkedik fejlettségben a siló- kukorica, a barna cukorcirok, továbbá az államilag is elismert fajta; a kecskeméti édes szudáni má- s az cirokfű. Ez utóbbi már a sodik növedékét fejleszti, első kaszálás hozama 80 mázsa kiváló minőségű zöldtakarmány volt. A napraforgó másodnövénytől tíz mázsa körüli száraz szemtermést várnak holdanként. A másodnövényként termesztett kecskeméti konzervparadicsom eddigi száz mázsás hozamát az őszig előreláthatólag megkétszerezi. Mivel az idény vége így megnyújtható, az ily módon nyerhető későbbi áru a konzervipar szempontjából is figyelemre méltó. A nyári burgonya másodterméséből 60—80 mázsás hozamot várnak, s ezenkívül egészséges vetőgumónak is felhasználható. Megtekintették a tapasztalat- csere résztvevői az intézet munkatársainak foszforelhelyezési kísérleteit, istállótrágyázott, somkórós és szöszösbükkönyös vetésforgókban, valamint a zöldtrágya növényekkel két éve folytatott összehasonlító kísér-. leteket. Délután a homoki járások mezőgazdasági szakemberei részletes, tartalmas eszmecsere keretében vitatták meg a látottakat. ga. A bizottság tagjai megvitatták a mezőgazdaságnak a második ötéves tervben elért eredményeit és a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, ami a jövő hónapban a megyei tanácsülés plénumán kerül részletes megtárgyalásra. Néhány időszerű kérdés széles körű vitát váltott ki. Szó volt például a gabonafelvásárlás gondjairól, a terméshozamok varható növekedéséről, az új tárolók építésének a lehetőségeiről. A kukoricabetakarítás gépesítésében döntő feladatként jelölték meg a szárítógépek beszerzését. Az elkövetkező évek növényvédelmében mind nagyobb szerep hárul a permetező repülőgépekre és helikopterekre. Többen azt fejtegették, hogy a gazdálkodás eredményességének a fokozásához elválaszthatatlanul hozzá tartozik a bel- és külföldi értékesítések jobb megszervezése, egyebek között a zöldség- és gyümölcstárolók, hűtőhózak mielőbbi megépítése. Mindezek feltételei a mezőgazdasági termelés 20— 22 százalékos növelésének a harmadik ötéves terv során. A kérdésekre dr. Maár András, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője és Magony Imre felvásárlási osztályvezető válaszolt. Ezután a bizottság a jövő hónap közepén megkezdődő szüret előkészületeiről tárgyalt. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre Egyházi Ferenc, a Magyar Állami Pince- gazdaság alföldi üzemének osztályvezetője adott választ
