Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
ma már nemcsak a teljes foglalkoztatottság megoldása, hanem a műszaki színvonal emelése, a termelékenység növelése. A városi pártbizottság ezt nyomatékosan hangoztatja fejlesztési célkitűzéseiben. Felhívja a gazdasági vezetők figyelmét arra, hogy készüljenek fel az új gazdasági mechanizmus által támasztott követelmények teljesítésére, a gazdaságos — a mindenkori igényeknek megfelelő — termelésre. A város harmadik ötéves tervének irányelvei szerint is míg az ipari termelési érték 86,7, addig az iparban foglalkoztatottak száma csak 51,2 százalékkal növekszik. Bármennyire gyors ütemben iparosodik is Kiskunfélegyháza, mezőgazdasági jellegű város és még hosszú ideig az is marad. A város párt és tanácsi szervei ennek megfelelően nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére. A második ötéves terv idején fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Tizenegy termelőszövetkezetének gazdasági és politikai megszilárdításában jó eredmények születtek. Búzából 8,5-ről 11,1-re, kukoricából 10,8-ról 17,6 mázsára növekedtek a kataszteri holdankénti termésátlagok. Telepítettek 567 hold szőlőt és 813 hold gyümölcsöst. Az egyik legnagyobb eredmény azonban az, hogy három év óta nincs a város határában mérleghiányos termelőszövetkezet. A liba és a retek Hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, azt megértették már a város földműveléssel foglalkozó lakói. Hadd idézzünk ezzel kapcsolatban egy kedves kis történetet. Etetés a tsz-közi libanevelőben. T. D. annak idején idegenkedett attól a gondolattól, hogy belépjen a tsz- be, inkább elment kocsisnak a Sütőipari Vállalathoz. Idős ember lévén azonban — s a lábai is fájtak — az utóbbi időben nem bírta már a tanyáról a bejárást. Emiatt mégis csak ráfanyalodott, hogy belépjen a közeli Zöld Mező Tsz- be. A tehenészetbe került takarmányosrak. Jól is érzi magát a közösben, s őt is megszerették. Nemrég a tsz-től kapott gyógyfürdőre beutalót, hogy kezeltethesse fájós lábalt. Most már — mint mondja — csak azt bánja, hogy nem tíz évvel ezelőtt lépett be a szövetkezetbe és családját is agitálja, hogy legyenek tagjai a Zöld Mezőnek. S valóban, ha a szövetkezetek fejlődésének és a tagság jövedelme növekedésének ütemét elemezzük, igen jó eredményekről kapunk képet. Az elmúlt öt év alatt a közös gazdaságok tiszta vagyonának értéke 34 millióról 98,5 millió forintra növekedett, a fel nem osztható szövetkezeti alap 224 százalékká! lett nagyobb. A tsz-ta_gok közösből származó jövedelme átlagban 1961-ben 6406 forint volt, 1965-ben pedig meghaladta a 13 800 forintot, ami ezer forinttal több a megyei és kétezerrel az országos átlagnál. Aki az adatokat olvassa önkéntelenül is azt kérdezheti: — Mi történhetett itt, a számok mögött mélyreható változások rejlenek! — S ez így is van. Megváltozott a város határának képe is. Száz év óta nem telepítettek annyi szőlőt és gyümölcsöt, mint az utóbbi öt esztendőben. Azelőtt ötven hold erdő volt a város határában, jelenleg ötszáz. Azután kevesebb abrak, ugyanakkor jóval több nyersolaj fogy — mondhatná tréfásan valaki. S igaz, a lóállomány ugyanis ezer darabbal csökkent, a traktorok száma pedig 150 darabbal növekedett. Vagy nézzük a jövedelemnek csupán’, egyetlen csatornáját, öt esztendővel ezelőtt 20—25 vagon zöldséget, gyűr mölcsöt szállítottak exportra, most pedig 300 vasúti kocsival irányítanak a határállomások felé. S ha számításba vesszük, hogy az új szőlő- és gyümölcstelepítések még csak jövőre fordu'nak termőre, láthatjuk, ez még csak a kezdet. Valamikor Kiskunfélegyházán sok libát hizlaltak és specialitásuk a máj értékesítése volt. Hagyományos májliba területnek könyvelték el a várost. Háromszáz család foglalkozott libatöméssel és valóságos „tömődinasztiák” alakultak ki, „apáról-fiúra” szállt a mesterség. Azt már kevesen tudták, hogy ehhez helyben az alapok tulajdonképpen nem is voltak meg. A kukoricát Bácskából, a hízó liba jórészét pedig Csongrádról szerezték be. így azután a mezőgazdaság szövetkezetesítésekor ki is húzták a talajt a libatöméssel való foglalkozás alól. A város vezetői azonban felismerték a májlibahizlalás gazdasági jelentőségét és elhatározták, hogy újra életre keltik, de nagyüzemi színvonalon. A termelő- szövetkezetek tagsága támogatta az elgondolást, s így jött létre tsz-közi társulás alapján a lúd tenyésztő vállalkozás. A törzslibaállomány az 1961. évi 3430 darabbal szemben 6400-ra emelkedett, s a hízottliba-felvásárlás — a szövetkezetesítés előtti esztendőkét — tavaly már 25 ezer darabbal szárnyalta túl. A hizlaláshoz szükséges takarmányalapról sem feledkezkeztek meg. Ezen a termésátlagok javításával segítettek. öt év alatt — mint már említettem — 6 mázsával növelték a kukorica holdankénti hozamát. A libahiz’.a- lás fejlesztésére a jövőben is nagy gondot fordítanak. A tervek szerint 1970- ig 10 ezer darabra növelik a törzsállományt. A félegyháziak másik igen jövedelmező terméke a retek, amely két héttel előbb szedhető itt, mint az ország más területein. Főleg a háztáji gazdaságokban — 100—200 négyszögölön — termelik, de ezt is korszerűbb eszközökkel, mint régen. Az ötvenes években a városban alig 60 holdon termelték, most 200 holdat vetnek be retekkel. Valamikor vödrökkel hordták a vizet a kertekbe, ma már minden háznál szivattyús motorokkal öntöznek. Nem csoda, hiszen egy hold retek 70—80 ezer forint jövedelmet biztosít. A város határában található nagy legelőterületek a juhtenyésztésre kínálnak jó lehetőséget. Az elmúlt öt évben tízezerrel növekedett a juhállomány. A legelőterülétek javítására és hasznosítására azonban korántsem használták még ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket a szövetkezetek. A technikai alapok megteremtése által is egyre inkább mezőgazdasági nagyüzemeknek számító szövetkezetek további fejlesztésének igen fontos feltétele még a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A növénytermesztéshez, állat- tenyésztéshez, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermeléshez az elkövetkező öt évben 500 mezőgazdasági szakmunkás képzését irányozták elő. Kezdeti sikereket e téren is értek már el Félegyházán, ugyanis tavaly 50, az idén 75 fiatalt iskoláztak be mezőgazdasági szakmák elsajátítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés gyors növekedésével a szállítási gondok is sűrűsödtek. A félegyházi vasútállomás ma már szűknek bizonyul. 1960-hoz mérten a második ötéves tervidőszak végén 50 százalékkal több áru elszállításáról kellett gondoskodni. 1970-ig előreláthatóan ismét 80 százalékkal növekednek a szállítási feladatok. A városi párt és tanácsi szervek ezárt állandóan szorgalmazzák a vasútállomás bővítését, az AKÖV-nél a rakodás gépesítését, valamint a tsz-bekötőutak építését. Az elmúlt öt évben az ipar és a mezőgazdaság fejlődése, lényegesen — mintegy 17,6 százalékkal — növelte a város lakosságának jövedelmét. Az élet- színvonal emelkedését jól érzékelteti a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1961. óta 1385 motorkerékpárt, 465 hűtőszekrényt, 3561 rádiót, 1009 porszívót, 1615 mosógépet, több mint kétezer televíziót vásároltak a félegyháziak, közben takarékbetét állományuk 16 millióról 66 millió forintra növekedett. Sok háziasszony munkája könnyebb lett azáltal, hogy 1250-ről 5000-re emelték a gázfogyasztók számát. K ül társzóm j Nemcsak kulturáltabban élnek a város lakói, de a művelődés iránti igényeik is megnövekedtek, öt év alatt 2087 felnőtt végezte el az általános iskola nyolc osztályát, 1670-en pedig középiskolai érettségit szereztek. Javultak a közoktatás személyi feltételei is. 31,6 százalékkal több szakos tanár működik, mint 1960-ban. Huszonötről harminckettőre emelkedett a középiskolai osztályok száma. Az iparral együtt fejlődött a fiatalok szakmai képzése. Jelenleg 800 ipari tanulót nevelnek Félegyházán. Az oktatásügy továbbfejlődését akadályozza az általános iskolai tanteremhiány. A harmadik ötéves tervben többek között ennek megoldására és az óvoda bővítésére tesznek erőfeszítéseket a város vezetői. A művelődés iránti szomj növekedését mutatja, hogy a könyvesbolt forgalma 1960. óta 1 millióról 1,6 millió forintra emelkedett Az egy lakosra jutó könyvvásárlás évente meghaladja a 47 forintot. A városi könyvtár állománya öt évvel ezelőtt 14 398 kötet volt, most 32 606, s évente 65 ezerrel több könyvet kölcsönöznek. Nem véletlen hát, hogy az idén ebben — az egyébként Petőfi- és Móra-hagyományokban is gazdag városban — tartották meg az országos könyvnapok megyei megnyitóját. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocializálása — ezzel a biztosítottak számának növekedése — itt is nagyobb követelményeket állított az egészség- ügyi intézmények elé. A megnövekedett ‘ feladatok jó ellátására az egészségügyi apparátus minden tőle telhetőt megtett. Közben megszervezték a gyermek- gyógyászati, fül, orr, gégészeti, ortho- pédiai, reumatholőgiai és a fizikotherá- piai szakrendeléseket. Áldozatos munkát végeztek az egészségügyiek az anya- és csecsemő véd elem javítása területén. Ennek köszönhető, hogy Kiskunfélegyházán 1960. óta a csecsemő- halandóság 5,8 százalékról 2 százalékra csökkent. A városi pártbizottság és a tanács az elkövetkező években a bölcsődék bővítését, a szakorvosi órák számának növelését, egy új rendelőintézet építését, 20 új kórházi ágy létesítését tűzte célul. Épül, szépül a Táros Nemcsak az Ipar és a mezőgazdaság, hanem a kommunális ellátottság vonatkozásában is igen elmaradott volt Kiskunfélegyháza. A városi pártbizottság évszázados mulasztások felszámolására mozgósította a lakosságot, valamint az állami és tömegszervezeteket. Ennek nyomán a tanács a második ötéves terv Épül az új víztorony. idején 28 millió forintot irányozott elő városfejlesztésre, amelyhez a lakosság 5,3 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A legfőbb célkitűzés az ivóvízellátás megjavítása volt. A vízvezetékhálózat hosszát 14 kilométerrel, a vízmű vízhozamát napi 800 köbméterről 3020 köbméterre növelték és 1068' újabb lakásba vezették be a vizet. Nagy súlyt helyeztek a közlekedés javítására. 83 ezerről 175 ezer négyzetméterre növelték a burkolt utcák és 24 ezer négyzetméterrel bővítették a burkolt járdák felületét. A városba érkezőknek a sok szép virágos park tűnik fel először. A lakosság nagy szeretettel ápolja az elmúlt öt évben létesített több mint 40 ezer négyzetméternyi parkot, amelynek kialakításához jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Meglepő mértékben fejlődött a villamosítás. Jellemző, hogy csaknem megkétszereződött az áramszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma, amely 1960- ban 3740, 1965-ben pedig már 6605 volt. Nem fejezhetjük be a városfejlesztésről szóló ismertetést a 6 millió forintos beruházással rendbehozott strand és tisztasági fürdő említése nélkül. A megye legszebb és leglátogatottabb fürdőjévé fejlesztették, — kellemes gyógyhatású vize miatt — még a környező városokból is felkeresik. A harmadik ötéves tervben a város- fejlesztést tovább folytatják. Erre a célra 30 millió forintot irányoztak elő. Az összegbe még nem tervezték bele a lakosság társadalmi munkáját, ami minden bizonnyal — a félegyháziak lelkesedését ismerve — több millió forint értékű lesz. Legnagyobb problémája jelenleg Kiskunfélegyházának a lakáshelyzet. Az elmúlt öt év alatt 655 lakás épült magán és állami pénzeszközökből. Űj lakónegyed létesült a Bankfaluban: 58 lakóházat építettek a cigánytelep felszámolására. A belvízkárok azonban a télen 125 régi lakást lakhatatlanná tettek, ez ismét rontotta a lakáshelyzetet. A város vezetői további nagy erőfe'zíté- seket tesznek a harmadik ötéves tervben a lakásprobléma megoldására. 930 lakás felépítését tervezik, ebből négyszintes társash^zban 276-ot, kétszm'rs társasházban 200-at és 454-et családi ház formáiéban, amdrhez a telkeket még az idén kijelölik. Hosszú sora lenne annak, ha a iász- kunok unokáinak minden eredményét, célkitűzését számba akarnánk venni. Egy bizonyos, rövid idő alatt — nagyot fordult itt a világ. Sutba dobta már a lakosság a több ezer vándorbotot, új honfoglalást hajtott végre saját városában. A pártbizottság célkitűzései helyesek voltak, a félegyháziak messze űzfék a múlt árnyait, s építik boldog, szocialista jövőjüket. Nagy Ottó újjáépített fél egyházi strandon.
