Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

1966. augusztus 28, vasárnap 6. oldal Bemutatkozott Kecskeméten a Balkán Nagycirkusz Rövid két hónap alatt három cirkusz sátorozott le a kecske­méti vásártéren. Ez érződött a péntek esti bemutatón is: fél ház mellett nyitotta meg kapu­ját a Balkán Nagycirkusz. A cirkusz — évszázados nép­szórakoztató intézmény, műso­rában újat adni ma már aligha lehet. Legfeljebb ötletben gaz­dagabbat, újszerűbbet. Ezt a Balkán Nagycirkusztól is meg­kapja a néző. Egyes szamai ki- emelkedőek. A nagy részit bolgár bűvészek­ből álló együttesből magasan kiemelkedik a Silagi-csoport két száma, a kettő közül is az ugró­szám nyújt különleges élményt. A bájos Tabakova ferde dró­ton bemutatott produkciója, Ha­lad jova trapézszáma és Najde- nov egyensúlyozó mutatványa átlagon felüli, mindhárman sok tapsot kaptak. A műsor főattrakciója Ruba- nov, a világhírű szovjet illúzio- nista negyvenperces műsora. Az ügyesség, a bűvészkedés fel­ső határát súroló ötletesség te­szi rangossá a nézőt percenként ámulatba ejtő és gazdagon de­korált számokat. A legtöbb att­rakciója titkát hiába keresi az ember, csak csodálkozik az ügyességen. Jurij bohóc mág­lyán való elégetése rendkívül trükkös, szinte megfejthetetlen rejtély. Méltán híres művész! A rendezés hagyott maga után kívánnivalót. A műszaki okból előállott háromnegyed órás szü­netnek például nem lett volna szabad bekövetkeznie. Képünkön: Tabakova művész­nő a ferde dróton. B. J; királynőt választanak. Baba­szépségű, gyenge virágszálak mutogatják gusztusos formái­kat, mohó férfiszemek tapad­nak a bikiniből kint felejtett idomokra, s a hölgyek villogó fogukat is láttatják gépies mo­soly közben. A floridai tenger­parton tétlen, jóllakott gazda­gokra süt le az aranynap. Vízisí, atlétaizmok, kávéházi teraszok, isszák a hűsítőitalt.. • Máshol láb-szépségverseny zaj­lik a nőkkel bőven tömött arénában. Éhes szemű hölgyek lesik a szőrös vádiikra passzí- tott centimétert... Ugyaneb­ben az országban erős csontú rendőrök békeharcosokat ütle­gelnek, négert taposnak, mint élettelen zsákokat hajigálják a rácsos ablakú autókra a tün­tetőket, ájultakat... Ugyanen­nek a gazdag országnak a texasi vadjai Vietnam vékony- csontú népén -taposnak- A nap minden percében ... Míg oda­haza szépségkirálynőt válasz­tanak. GRÚZIÁBAN érik a szőlő... Prágában hangversenyre ké­szülnek .. • Az EAK-ban küz­denek, hogy ha centiméteren­ként is haladva, minél nagyobb területű sivatagi homokot te­gyenek termővé... Nálunk a Nemzetközi Karavánszövetség lakókocsis autóinak százai húz­nak hegyre fel, völgybe le. Fényképeznek a népek barát­ságát tisztelő vendégek. Ara­tókat, építőket, sportolókat, megérdemelt szabadságukat töl­tő nyaralókat.. • ... ITT, a lakiteleki tanács­házán éppen a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, G< Kovács János számol be a ta­nácsülésnek az évi munkáról... Most például arról van szó, hogy 2—3 év óta állandóan csökken a háztáji szarvasmar­ha-állomány- A nagyüzemek nem rendelkeznek elegendő szálastakarmánnyal, de szemes­takarmánnyal sem. Többé-ke- vésbé úgy segítenek magukon, hogy takarmánytermő vidékről vásárolnak terményt. Kevés a lucernaterület, az árvíz a leg­jobb lucernákat kiölte és az aranka is pusztított... A tsz- tagok, tehéntartók jelentős ré­sze eladta tehenét... Javasol­ja az állandó bizottság, hogy a tanács vb járjon közbe a Szik­ra Tsz-nél: ez év augusztus— szeptemberében és a jövő ta­vaszon vessenek 200—300 hold lucernát. ■. MIKOR VÉGE a tanácsülés­nek, élénk zsrvaly tölti be a folyosót... „A tsz-ben is szük­ség van életképes háztáji bi­zottságra ...” — „Legyenek rajta, hogy az fmsz még az ősz folyamán biztosítsa a jövő évi növényvédő anyagot.. — „A Szikra Tsz intézkedjen már a szigetre vezető híd mielőbbi elkészüléséért...” — „A háztá­ji földeket már most ősszel meg kell munkálni...” — Ilyen mondatok keverednek egymásba a szellős, világos folyosón •.. Mielőtt szétszéled­nek a tanácstagok, még az ülés befejeztével is a község gond­jait kötik egymás lelkére. Mialatt a gazdag Amerika katonái az itteniekhez hason­ló dolgos embereket „aratnak” bombával, méreggel, metsző- késsel, csizmasarokkal... i— th —n r. Tényeket, adatokat szeretnék felsorakoztatni Kunszállásról, de nem rideg tényeket és nem száraz adatokat. Azt ku- tatgattam; milyenek a község kapcsolatai, hogy felvázolhas­sam,: mekkora ma, napjaink­ban egy falu látóhatára, med­dig terjed horizontja. Kunszállás, Majsajakab, Fü- löpjakab — így mondta a köz­ség vezetője, Kiss Lajos vb-el- nök. Amit meg azért jó tudni, mert sommásan jelzi, honnan indult a falu. Majsajakabot, ezt a falusiasabb települést kis­gazdák lakták, Fülöpjakabon, a tanyákon agrárproletárok él­tek. 1954-ben alakult Kunszál­lás, de az Alkotmány és az Űj Világ Tsz — a közös gazdasá­gok jellegzetes nevei — csak mostanában egyesült Alkot­mány Tsz néven. Annyi már­is látszik — sikeresen- Ezt megint csak a tanácsházán mondják. Koncz Benjámin, a szövetkezet állattenyésztési bri­gádvezetője, meg a községi ve­zetők véleménye egybehangzó­an ez. A jövedelmek forrása most már főként a szövetkezet. Koncz Benjámin szerint 6—8 ezer forint az évi átlagos kereset (de nem ritka a 18—24 ezer forintos sem), ami még kiegé­szül a háztáji bevétellel. A bri­gádvezető így idézte az embe­reket: — Sokan mondogatják, nem csinálnák vissza a dolgokat. Jobb az élet itt, mint volt. Szépen keresünk, gyarapodunk, nem az adófizetés a fő gond. Biztos a boldogulás. Kik a vásárlók? A külső kép: pompája teljé­ben levő kukoricaföldek kö­zött vezet be az út Kunszállás közepébe- Hetipiackor érkez­tem, emberek, asszonyok töltöt­ték be a tanácsháza előtti ut­carészt, forgalmas volt a szom­szédos piac. Ez meglepett, mert Kunszállás kis község, lakói­nak száma mindössze négyezer lehet. Nem értettem, kik a vá­sárlók? A piac a belterületieket szol­gálja, akik főként alkalmazot­tak. Foglalkoztat a tanács, a tsz, a posta, az iskola, az óvo­da, a kereskedelem, s az ipar. Mi érthető ezen? Van itt fod­rászüzlet, nem panaszkodhat vevőhiányra Patyi József asz­talos. Boltja előtt hatalmas nagy ablakkereteket, egész üvegfalak kereteit -láttam ké­szülőben, amelyek olyan há­zakhoz illenek majd, mint ami­lyen Tánczos Menyhértnéé, a nőiszabóé. így volt kiírva szép háza falán a foglalkozása: női szabó, és nem varrónő. Láttam festő-mázoló cégtábláját is az állomáshoz vezető úton, ame­lyet takaros házak szegélyez­nek. Csupán az óvoda 24 férőhe­lyes, ami jelzi az alkalmazotti létszám kereteit is­Az iskolákban 33 pedagógus tanít. Itt kell elmondani, hogy közülük hetet az utóbbi három esztendőben telepítettek le a községbe. Lakást építettek szá­mukra. Egyébként általában Félegyházáról járnak ki a ta­nárok. Ügy mondják, elég nagy közbenjárás kell ahhoz, hogy valaki ide helyeztesse magát. Kitűnő az összeköttetés Fél­egyházával, «Kecskeméttel is. Naponta 6.05—19.15-ig hét buszjárat, 3/45-től este 8 óráig hat vonat áll az utasok ren­delkezésére, Kecskemét—Fél­egyháza irányában- Mégpedig kellő időbeosztással, úgyhogy a munkába járóknak igazán meg­felelő. A pedagógusok így tu­lajdonképpen félórányira dol­goznak lakhelyüktől. De sokan eljárnak a község­ből is. A két környező város mellett; Budapestre, vagy még távolabbra is. A férfiak építő­ipari szakmára, a nők a kon­zervgyárakba. Hetven lakos váltott eddig a tanácsnál ki­sebb távra, és kétszáz-kétszáz­ötven 60 km-en felüli utazásra jogosító kedvezményes igazol­ványt. Utaznak motoron, autón is a kunszállásiak. 184 motor és hét gépkocsi után fizetnek adót. Vagyis idényben nincs olyan ház, ahonnan valaki ne járna el máshová dolgozni, mégpedig minden harmadik motoron- Az­tán kerékpárból inkább kettőt tartanak, mint egyet. Az ingá­zók száma egyébként, mintha csökkenne. Koncz Benjámin, mint az Alkotmány vezetőségi tagja, azt állítja, hogy nem zajlik le vezetőségi ülés két-három fia­tal felvételi kérelme nélkül. Az idén tizenhatot vettek visz- sza. Három éve még azért áll­tak sorba a tanácsházán, hogy elengedő' papírt kaphassanak. Határon innen — határon túl A földrajzi kapcsolatok so­rában említendő más is. A nyáron Ausztráliából, Német­országból jártak itt látogatók. Odaszakadt fiúk néztek haza. Nagy szélt nem kavartak- Nem beszédtéma az sem, hogy két pedagógus az idén külföldön nyaralt, Jugoszláviában, illet­ve az NDK-ban. De' beszédté­ma, hogy felvették a pesti Műszaki Egyetemre Kiss Ist­ván fiát, a „glóbus” (az új vízmüvet értik rajta), gépke­zelőjének gyermeke már gé­pészmérnök lehet. Tudják, hogy Gyöngyösi Péter, akinek az édesanyja tsz-tag, állatorvos­nak készül, ha végez, Fehér­várra kerül, onnan kap ösz­töndíjat. Faragó Lukács, Bar- tucz Imre lánya viszont itthon hasznosítja majd a tanultakat. A két kislány a Félegyházi Mezőgazdasági Technikumban tanul a tsz ösztöndíjával. Idén kezdi meg a munkát egy má­sik kunszállási lány az egyik tanyai iskolában. Ö Baján, a tanítóképzőben szerzett okle­velet a község pénzén. Bara- nyi József lánya, Veronika ugyancsak innen kapja az ösz­töndíjat, orvosnak készül. Orosz Sándor Kecskeméten, a kertészeti technikumban vég­zett, most áll majd munkába otthon- > És beszédtéma a balatoni országjárás. A szövetkezet há­rom napra, két autóbusszal vitte el tagjait, közöttük Koncz Benjámin csapatából is többeket, míg a brigádvezető harmadmagával Cserkeszőlőn üdült egy hétig. Más brigá­doknál Szeged a téma, a Há­ry János, Az ember tragédiája előadása. És még mindig nem fogytak ki élményeik mesélé- séből azok négyen, akik a ta­vasszal a Szovjetunióban jár­tak. Megnézték Moszkvát, Le- ningrádot, Kijevet és jártak több gazdaságban. A kéthetes látogatás 400—400 forintjukba került, a többit a tsz fizette. Kunszállásról nem is ők vol­tak először odakint. Beszámo­lójukból Koncz Benjámin azt jegyezte meg nagyon, hogy odaát nem ritka a 40 literes tejet adó tehén. Náluk a 28 literes még elég fehér holló, 14—15 litert adó az átlagos­— Ezeket látta-e már kül­földi? kérdeztem. — Csak a külkereskedelem közvetítői — válaszolta. — A bikáinkból vásároltak a nyu­gatnémetek — tette hozzá. Eszmék cseréje A földrajzból természetesen sok ország, meg magyar város is kimarad. A telefonközpontos ugyan olykor-olykor kapcsolja Miskolcot, Tatabányát, Salgó­tarjánt, Pestet, Dunaújvárost, és nemcsak hivatalos beszélge­tésre. Hétközben szétszóródnak még a családok. A posta kimutatása szerint sokat olvasnak. 308 Szabad Föld, 49 Népszabadság (vasár­nap 70), 235 Félegyházi Köz­löny jár ide — szám szerint ezek a lapok vezetnek. A Ké­pes Újság (50) példányszámát megelőzi a Pajtás Újságé (56), viszont mindjárt utána követ­kezik a Nők Lapja (45), 23 Rá­dió- és TV-újságot adnak el- Júliusban összesen 7241 lap ér­kezett a községbe, felénél va­lamivel több előfizetésben. Va­sárnap fogy a legtöbb újság, — hétköznap úgylátszik, nem jut idő olvasásra. Űj írás, Kortárs nem szerepel a listán, Élet és Irodalom egyetlen pél­dánnyal —, nyilván a könyv­tárba érkezik. A Magyaror­szágból három főgyott el, a Tükörből hatot vettek meg. Ez a divat-ból viszont tízet. (Hetenként.) 481 rádió-, 33 tv-előfizetö van. A tanácson, a pártirodán, az iskolában, a művelődési házban, a tsz-klubban nyilvá­nosak a tv-esték. A pontosság kedvéért: hat telefontulajdo­nos van a községben. A postán 'egyébként éppen úgy sietnek a fejkendős asz- szonyok, mint a városiak- Meg is fordul itt naponta 60—70 ügyfél. 2—3 ajánlott, 1—2 esz- presslevelet adnak el, légipos­tán viszont kéthetenként küldenek egy-egy levelet. — Csomag sok jön, és sok megy. Nehéz végére érni a meg­fogható kapcsolatok felsorolá­sának. Pedig a kevésbé meg- foghatókról is szólni kellene. A 13 ezer kötetes könyvtár olvasóiról, a zsúfolt tv-szobák közönségről a művelődési ház­ban, ahol a fiatalok és az idő­sebbek részére sok és változa­tos programot állítottak össze. A kapcsolatok bizonyos hiá­nya, hogy ebben a művelődési házban nem tud előadást tar­tani a színház, mert a nagy­terem is túl kicsi. Hogy a bel­terület 140 házában esténként vegyesen gyullad petróleum és villany. Ezért oly zsúfoltak a tv-szobák. Tv-re telne, a vil­lany a község gondja- A mű­velődési otthon szedett-vedett bútorzatával kevéssé hathat az ízlés alakulására. A műtörté­neti könyvek egyedüli fogyasz­tója a könyvtárban Pozsár Já­nos iskolaigazgató-helyettes, aki egyben a honisemreti szak­kör vezetője, megírta Kunszál­lás krónikáját és mellesleg Szegedre jár a tanárké.-pzőbe. Talán nem is tudja, mennyire illik hozzá a neve. Bolgárul a pozsár tüzet jelent. A tanár úr pedig ehhez illő hévvel hada­kozik a kulturális érdekekért. A nyár nagyobb részét itt­hon töltötte, noha balatonsze- mesi, ott laknak a szülei. Hat éve tanít itt, s ezalatt többek között háromszáz fénőttet se­gített a nyolcosztályos végzett­ség megszerzéséhez. A hétköznapok sok tényéről szóltam már. Pozsár Jánost ar­ról kérdeztem még, milyenek a kunszállási vasárnapok. Ki­ürül a falu, vagy megtelik? Ilyenkor nyáron — mondta — nagyon sokan rándulnak át a félegyházi strandra- Szokássá válik ez lassan. Mint ahogy általában szokás­sá válik a faluban élni mind­azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket a mai élet teremt. Bencze Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom