Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
1 oldal 1966. augusztus 28, vasárnap „Nagy idők tanúi emlékeznek" Gazdag művelődés program Kecskeméten Nyaralás helyett Mintha nem, is a gépkocsi, hanem egy túlhevítéstől nekilódult kazán robogna velünk Kunfe- hértóról Halasra. Déli 12 óra, fény- zuhatag. A töltés tetején a tükörkígyókként villogó sínek között sötétbőrű csoport helyezkedik egy állványos fényképezőgép lencséje előtt. Közelebb érve kiderül, hogy a fényképezőgép teodolit, a „fotográfus” Csorba György mérnök, aki öttagú brigádjával a felújítandó Kiskunhalas—Bácsalmás vasútvonal pályaszintméréseit végzi már a kánikula kezdete óta, ennek köszönhetik egzotikus színűket. Marika — Csinosak Mária — leíá- masztja egy pillanatra a lécet, jól- esően nyújtózik. — Az osztálytárs- nőim azzal gyanúsítottak, hogy eltitkolom előlük a barnító krémem receptjét. Hiába mondtam nekik, hogy érdeklődjenek a MÁV pályafenntartási főnökségén. — Osztálytársnői? — Igen, évközben a bácsalmási gimnáziumba járok, most megyek negyedikbe. — Nem fáj a szíve, hogy sok barátnője most nyaral valahol? — Minek fájna? — csattan a nevetése —, reggeltől estig bikinit viselek, éppúgy elfáradok, mintha a Balatonban úsznék, vagy hegyre kapaszkodnék, hideget ebédelünk tarisznyából, mint a kirándulók. — Na, de a Balatonnál órákat heverhetne a napon. — Ez igaz, itt viszont minden órára 5,50-et fizetnek, hogy ne heverjek. — Mire szánja a pénzt? — Ne kívánja, hogy rágondoljak ebben a melegben! Újítom a téli ruhatáram. Minden ruhadarabra szükségem van, mert érettségi után szeretnék továbbtanulni. j— Vasútmémök- nek, vagy geodétának készül? — Nem, nem, védőnőnek. A Gyulai Felsőfokú Egészségügyi Szakiskolára jelentkeztem. Jelenlegi munkámnak csak annyi köze van hozzá, hogy a pályaszintrendezés állandóan az eszemben tartja, sürgősen rendezni kell a tanulmányi szintemet, s felvételhez nem lesz elég az év végi közepesem. A tanulásban meredeken emelkedő, a munlcához árnyékban ereszkedő pályaszintet kívánok Marika. És ha esetleg a közeljövőben az ismert társasjátékot ját- szaná, így variálja a szöveget: — „Mintha Afrikából jöttem volna, mesterségem címere a jókedv.” Szabó János RENDŐRSÉGI KRÓNIKA* Megölte testv ér báty iát Megnyílt a kecskeméti konzervipari mintabolt Szombaton délelőtt Kecskeméten, rövid ünnepség keretében nyitották meg a Bács-Kis- kun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat legújabb üzletét, a korszerű konzervipari mintaboltot. Az eseményen jelen volt Berberovits István, a megyei pártbizottság ipari osztályának főelőadója, Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke, Gerőcs István, a megyei tanács vb ke- reskedellmi osztályának vezetője. Sohajda Ferenc, a BÉK igazgatója köszönetét mondott Ud- vardi Lajosnak a tervezési, a Kecskeméti Vegyes Ktsz dolgozóinak a színvonalas kivitelezési munkájukért. Ezután Eu- rits Oktáv, a Kecskeméti Konzervgyár áruforgalmi csoportjának vezetője tett ígéretet: A gyár vezetői gondoskodnak arról, hogy a vásárlók mindig megtalálják a magyar konzervipar legjobb gyártmányait a mintaboltban, ahol a jövő év első negyedében már diabetikus készítményeket is árusítaA szülőik válását rendszerint a gyerek sínyli meg. Vagy azért, mert egyik helyről a másikra s,dobálják”, s ez a kettősség bizonytalanná, otthontalanná teszi, örökös költözködésből áll az élete. Vagy — mert egyik szülőnek sem kell—, mehet a nagymamához, valamelyik rokonhoz, végső esetben állami gondozásba. A szülői szeretet, a harmonikus családi élet hiánya azonban mindenképpen lelki törést okoz, s hamarosan úgy érzi, nincs senkije, nem szeretik, felesleges és csak bonyodalmakat okoz. Nehéz feladat elé állítja a bíróságokat egy-egy olyan ügy, amelyben a gyermek elhelyezéséről keli dönteni, mint például a most 9 éves N. Rózsika esetében. öt év után A kislány körüli bonyodalom tulajdonképpen két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szülők — öt évi különélés után — hivatalosan is elváltak. A bíróság a bontóper befejezésekor az akkor hétéves gyereket az anya gondjaira bízta, mivel a házasságot az apa hibájából bontották fel. Hozzá kell azonban tenni, hogy a különélés öt éve alatt az asszony egyszer sem volt kíváncsi a lányára, aki mindvégig az apánál lakott. Tévednénk tehát, ha azt gondolnánk, hogy a bírói ítélet hatására az asz- szonyban a gyermek utáni vágy ébredt fel. Nem, ő csupán a férjéh akart bosszút állni azzal, hogy elviszi Rózsikát. Számításaiba azonban a kislány is beleszólt: nem volt hajlandó otthagyni apját. Hogy mennyire csak a volt férj iránti gyűlölet vezette az asszonyt, kiderül abból, hogy egyáltalán nem törődött az érzékeny lelkű gyerekkel, és a bíróság ítéletét jóformán erőszakkal akarta érvényesíteni. De Rózsika hallani sem akart arról, hogy aa anyjával menjen. Perel az apa A köv&tkexo művelődési évad minden eddiginél gazdagabbnak ígérkezik a megyeszékhelyen. Tavaly az évad végén kisebb közvéleménykutatást is tartottak a művelődési szervek, s az idén a lehetőségekhez képest igyekeznek eleget tenni a jelzett kívánságoknak. A dós program az eddiginél jobb együttműködést követel a művelődés irányítóitól, és a művelődési intézményektől. Nemrégiben 6zéles körű megbeszélést tartott ennek érdekében a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, amelyen részt vettek a párt- és tömegszervezetek képviselői, a művelődési intézmények, a népművelési tanácsadó és a megyei nőtanács munkatársai. Az itt született megállapodások néhány érdekesebb programpontjáról számolunk be ezúttal. A TIT és a művelődési ház ismét megrendezi a városi taDe az anya — aki közben Budapestre költözött — nem tett le arról a szándékáról, hogy Rózsikát elviszi, csak más módszerhez folyamodott. A gyereket az apa gondjaira bízó ítélet ellen fellebbezett A tárgyaláson abban állapodtak meg a szülők, hogy békésen próbálják megoldani a kiskorú elhelyezését. Az asszony azt tervezte, hogy néhányszor magához veszi a gyereket, aki bizonyára megszereti majd és véglegesen nála marad. Ezért megbeszélte az apával, hogy az idei húsvéti iskolai szünetre elviszi a kislányt, s addig szüneteltessék a pert. A húsvét előtti napon azonban nem az anya, hanem annak második férje jelent meg azzal a szándékkal, hogy viszi Rózsikát. De az a kislány aki az anyja társaságában sem volt hajlandó elmenni megszokott környezetéből, a teljesen idegen emberrel ez* méginkább nem tette meg. Sírva tiltakozott az utazás ellen, amiből azután nem is lett semmi. Ügyvédi felszólítás Az anya még ezekután sem adta fel tervét. Ügyvédje útján felszólította a kislány apját, hogy egy meghatározott napon vigye a gyereket Kiskunhalasra, ahol majd 5 átveszi. Az apa nem is válaszolt a levélre, hiszen teljesen érthető, hogy haszontalannak, sőt kifejezetten károsnak tartotta a további huzavonát. ■Mivel az ügyvédi felszólításra sem érkezett válasz, az anya tovább folytatta a pert. Arra, — egy eset kivételével — nem is tett kísérletet, hogy a kislányt meglátogassa. Inkább a bíróságot, tanácsokat, az ügyvédi munkaközösségeket járta, sok keserűséget okozva az örökös tárgyalásokkal, felszólításokkal, volt férjének, de különösen az érzékeny kislánynak, akit már valóságos idegbeteggé tett a körülötte zajló perlekedés. nács anyagi támogatásával a következő évadban a nagy sikerű irodalmi szabadegyetemet. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a szabadegyetem négy előadását üzemekben is megismétlik. A sorozat érdekessége lesz, hogy elsősorban SZOT-díjas írók és költők bemutatására vállalkozik ebben az évadban. Még nem alakult ki véglegesen a filozófiai szabadegyetem programja, amelynek bővítésére érdekes javaslatok hangzottak el. Végleges már viszont a vállalatvezetők szabadegyetemének programja. Ez új továbbképzési forma, remélhetőleg nagy lesz iránta az érdeklődés, hiszen az előadássorozat gerincét az új gazdasági mechanizmus problémáinak taglalása képezi. A Hazafias Népfront támogatásával megrendezik a tsz-vezetők agrártudományi szabadegyetemét is. Különös figyelmet érdemel a KISZ és a városi tanács szervezésében tervbe vett „Nagy idők tanúi emlékeznek’’ című sorozat, amelyben a munkásmozgalom nagy veteránjait, nyugalomba vonult ismert nevű országos vezetőket kívánnak megszólaltatni. A megyei könyvtár és a művelődési ház drámatörténeti sorozata ezúttal a szomszédnépek java alkotásait mutatja be. A lírikusok című sorozatban a könyvtár többek között Áprily Lajos, Csanády Imre és Csorba Győző munkásságát ismerteti, | a költők személyes részvételével. A TIT és a Művészklub a világ nagy képtárainak anyagáról tart előadássorozatot. Az irodalmi szabadegyetemhez hasonló módszerrel a humor legnagyobb élő mestereiről szól a Nagy nevet- tetók című sorozat, amely bizonyára élénk érdeklődést kelt majd. Rendkívül érdekesnek ígérkezik továbbá az Országvilágjárók programja, s a nőtanács — két peremkerületben szervezendő — előadássorozataA VONAT, amely Lakitelekre hozott, tovább robogott. Ezzel megszűnt minden mozgás. Kegyetlen kánikula fullaszt minden élőt. A tárgyak is, mint a beton, a homok, az át- tüzesedett falak — forróságot sugároznak magukból. Kókadtan lógatják lombjukat a poros levelű fák. Igazán bátor két ember beszélget csupán a tér egyik kopott padján- A kis vendéglő előtt két stráfkocsi áil. Egyiken tőzeg és szőlőkaró, a másikon házilag eszká- bált ketrec. A lovak elkínzot- tan nyújtják előre nyakukat, patájuk tompán dübben, ahogy a legyeket zavarják magukról. Embert alig látni. Városi nyüzsgéshez szokott ember hajlamos lenne pusztán ebből a látványból arra következtetni, hogy a vidék, a falu most is olyan eseménytelen, unalmas, tespedt, mint ahogy azt Móricz Zsigmond ábrázolta annakidején regényeiben. Fülledt, néptelen világ, poros akácok, stráfkocsi — s a kocsmában a helység elöljárói sö- röskriglik mellett böfögnek. Lusták arra is, hogy a szemüket egészen nyitva tartsák. Élő megtestesítői a testi-lelki elhájasodásnak. Ha megszólalnak, ilyesfajta bölcsesség fakad agyukból: „A munka máskor se embernek való, hát még ilyen dögmelegben.” Várják, mikor telik le a „munkaidő”, hogy homokfutón repüljenek a tanyára, fröccsözni, esőt lesniTragikus családi dráma játszódott le pénteken délután Kecskemét tanyavilágában. — Kecskemét, Matkó 10. szám alatti ház udvarán Verdung já- j nos 44 éves földműves egy bográcsot súrolt az udvaron, öccse, a 30 éves Verdung Béla földműves, akit néhány hónapja a hozzátartozók kérésére engedtek ki az elmegyógyintézetből, a ház egyik szobájában pihent. Az idegbeteg férfi feltételezhetően egy roham hatására kiment az udvarra, a favágó tőkéről fel— Ez volt régen a kedvetlen, fásult falu vagy kisváros. Vajon itt is megállt az idő, s a külső, hőség okozta mozdulatlanság mögött is csak éppen csordogál az élet? LÄM, a vendéglő elől nagy robajjal állnak tovább a kocsik. A presszóból fémzengésű rádiózene szól, majd valami prózai szöveg sziszegő hangjai jutnak el a tikkadt fák alá. A húsbolt elé szekér fordul. Hajtója bekiált, kisétál a tagbaszakadt hentes, átvesz valami üzenetet. Hogy fér el az a nagydarab ember abban a kis üzletben? A ruházati és önkiszolgáló élelmiszerbolt előtt mennyi kerékpár! Tizenhét. Ha egy-ketA CSINOS, divatos építésű emelte a baltát, s a mit sem sejtő Verdung Jánost többször fejbesújtotla. A baltacsapások következtében Verdung János elvesztette eszméletét, akit a baltás támadó a dohánypajtához cipelt, majd kerékpárra pattant és szüleinek bejelentette, hogy megölte bátyját. Az eszméletlen férfit a kórházba szállították, ahol a gyors orvosi beavatkozás ellenére sérüléseibe belehalt. G. Ga tanácsterembe. Mennyi nő résztvevő. Az arcokon fénylik a hőség verte izzadtság- Egykét vágyakozó tekintet jelzi kifelé, jó lenne egy kicsit kiülni a fák alá. A földművesszövetkezeti székház helyiségeiben nagy a sürgés-forgás. Az irodákban kopognak az írógépek, a raktárban kerekes targoncán rendezgetik az árukat. Kelő József főkönyvelőtől „újságok” iránt érdeklődöm. Jókor. Ma jött be szabadságáról. Mosolyogva sorolja, hány vendége volt már délelőtt közepéig. Nemrég jártak kint a terepen tervezőirodai emberekkel. Kisáruház készül, a jelerilegi élelmiszer- és ruházati bolt épületének bővítésével. Itt cipő, ruházat, vasműszaki és kultúrcikkek árusítása folyik majd- Nagyobb lesz a cipő- és konfekció-választék. Megszűnik a mostani zsúbe az épületbe jön a húsbolt, amely ugyancsak szűk már a forgalomhoz kép>est... TIZENEGY óra után a taA 9 éves kislány ilyen elemi erejű ragaszkodásának láttán az apa is meglepődött. Most már ő fordult a bírósághoz és kérte, hogy a kislányt, aki tulajdonképpen születése óta nála nevelkedik és onnan elmenni nem akar, jog szerint is bízzák az ő nevelésére, gondozására. Kérése tökéletesen indokolt volt, s ezt a bíróság is figyelembe vette. A megyei bíróság a napokban végre véglegesen lezárta a vitát. Rózsika az apánál marad, akinek második felesége saját gyermekeként bánik vele. Persze, az anyának nem tiltották meg, hogy időnként meglátogassa a kislányt, de erre — az előző évek tapasztalataiból kiindulva- — nem valószínű, hogy sor kerül. G. S. tanácsháza folyosójára kihal- latszik valami előadói beszéd. Mindjárt látszik is, hogy az egyik nagy teremben tanácskoznak. Tanácsülés — mondják az igazgatási osztályon. Most oda gyűlt be az apparátus jó része. Majd visszajövök — tizenegy körül. Bepillantok nácsülés is végefelé jár- „Megváltás” most a folyosó hűvössége. El lehet tölteni a várakozási időt azzal is, hogy elnézegeti az ember a hatalmas világtérképet... USA — ilyen melegben ott mindig szépségnakPereskedés egy kislány körül Kern történik semmi? tőre felszáll a gazdájuk, jön ' helyükre más. A vasbolt előtt biciklik. A kies park mélyén lapuló tanácsháza körül biciklik, motorkerékpárok, autók. A posta előtt biciklik, a másik élelmiszerüzlet előtt is tizenegy- Hosszú a falu, minden nagy távolságra van. Hát még ha a tanyavilágból jön valaki vásárolni. foltság, tetszetősebb lesz az árubemutatás. Az önkiszolgáló élelmiszerboltot ide helyezik át a központi épületbe. Nagyobb eladótérrel, teljesen új, modern berendezéssel. Szereztek be hűtővitrint, így tudnak tartani mirelitárukat, melyeket falun is igen keresnek. Több lesz a hús-töltelékáru is. Eb
