Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

Bérbe vehetők a csávázógépek " Bérbe vehetők a növényvédel­mi szolgálat csávázó gépei. A bérbeadásnál — mint a tájé­koztatók hangsúlyozzák —, a gazdasági szempontok szem előtt tartásával ügyelnek arra, hogy csak olyan termelőszövetkezet vegye igénybe ezt az újszerű szolgáltatást, amelyik részben saját gazdaságában, részben az ugyanabban a községben, város­ban működő többi termelőszö­vetkezet szükségletével le tudja kötni a gép teljes kapacitását. A csávázógépet bérlő termelő- szövetkezet, ha csak egy trak­tort és egy traktorost ad a mun­kához, akkor mázsánként 2,40 forintért, ha pedig a gép teljes kiszolgálását vállalja — tehát az előbbiek mellett 6—7 fős zsá­kolóbrigádot is munkába állít _ mázsánként 7,20 forintért yé­g ezhet a többi közös gazdaság­sak c&avázast. Világ proletárjai, egyesüljetek! A kisvendéglőktől — a blokktéglagyártásig... Uj falusi boltok, cukrászdák Kezdődik a „Szarvas“ átépítése —■ Szervizüzem épül Kecskeméten és Bácsalmáson A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXI. eve., zw. sz. Ara 60 aug. 2«, fentek , ........ IM " I *!>■ ■■ ■■■ ■■■■' '■ ■■■ -...... Á Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Fran­cia Köztársaság között 1966. jú­lius 28-án Budapesten aláírt konzuli egyezmény megerősíté­se, majd — az igazságügy-mi­niszterrel egyetértésben — jtör- vényerejű rendelettel történő ki­hirdetése céljából előterjesztést tegyen a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. Az Országos Tervhivatal el­nöke a népgazdaság első félévi fejlődéséről, a munkaügyi mi­niszter pedig az első félévi mun­kaügyi helyzetről tett jelentést. A kormány a beszámolókat meg­vitatta és elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a jövő évi népgazdasági terv előkészí­tésének tapasztalatairól és a ter­vezőmunka további feladatairól. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszter be­számolóját a mezőgazdasági munkák menetéről. (MTI) Megélénkült as idegenforgalom Kecskemétet és a megye más városait, tájait évről évre több bel- és külföldi turista keresi fel. Bizonyításképpen vessünk pillantást ezúttal a megyeszék­hely idei első félévi idegenfor­galmának alakulására. Az Aranyhomok Szállóban ötezer külföldi állampolgár lakott, akik 7500 vendégnapot vettek igény­be. A turisták elhelyezését a fi­zetővendéglátó-szolgálat is meg­könnyíti a megyeszékhelyen. A Kecskeméti Idegenforgalmi Hi­vatalban megtudtuk: Félév alatt ezerhatszázhuszonhárpm sze­mély vette igénybe a rendelke­zésre álló 250 fekvőhelyet, 24 002 vendégnapon át. ami a műit év hasonló időszakához viszonyítva 271 százalékos emel­kedést jelent. ötvenhárom csoportban eaer- ötszázhatvan külföldi turista is­merkedett meg a város neveze­tességeivel, többek között szov­jet, lengyel, keletnémet, cseh­szlovák, arab, francia, osztrák, angol és nyugatnémet vendé­gek. Ezenkívül 42 belföldi cso­port is kirándult Kecskemétre — -összesen ezemyoloszáakilenc- venkilenc magyar turista. Ezek az adatok természetesen nem foglalják magukban a Kecske­métre egyénileg látogató turis­ták számát. A második félévben az ide­genforgalom újabb nagyarányú emelkedése várható Kecskemé­ten és környékén. A július 15-én megnyílt bugaci csárdát ezidáig mintegy félezer hazai és kül­földi turista kereste fel. A Kecs­keméti Lovasnapok, a Szüret az aranyhomokon ünnepségsorozata is bizonyára nagyszámú hazai és külföldi érdeklődőt vonz szeptemberben a „hírős” vá­rosba. A harminchat Bács megyei földművesszövetkezet körzeté­ben 1121 kiskereskedelmi bolt és 403 vendéglátó üzlet szolgál­ja a falusi, tanyasi, s bizonyos mértékben a városi lakosság áruellátását. Az igények növe­kedése azonban megköveteli az üzlethálózat állandó bővítését, korszerűsítését, s e cél érdeké­ben számos kisebb-nagyobb áru­ház, üzlet felavatására került sor az elmúlt hónapokban. Legjelentősebb volt ezek kö­zött az április 4-én megnyílt kecskeméti piaci árucsarnok és a július 31-én átadott kiskőrö­si szövetkezeti áruház. A több évig épülő két létesítmény kö­zel 15 millió forintot kitevő költségét központi beruházási keretből fedezték. Az fmsz-ek a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére is jelentős ösz- szegeket fordítottak, aminek eredményeként új élel- miszerszaküzlet és iparcikkbolt épült Nagybaracskán, Kisszál­láson, Kunpeszéren, Nyárlőrin- cen, Szabadszálláson- és Duna- pataj—Szelidi-tónál. Tiszakécs- kén háztartási bolt nyílt. Űjabb vendéglátó üzletek is bekapcsolódtak az idén a falu­si lakosság ellátásába, például a soltvadkerti és tiszakécskei cukrászda-eszpresszó, a jános­halmi, bácsalmási, Soltvadkert —Petőfi-tavi, valamint a tisza­kécskei kisvendéglő, a jakab- szállási és kunpeszéri új fala­tozó, az uszódi és a soltvadker­ti korszerű, új cukrászüzem. A bugaci csárdát — amit az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal építtetett újjá —,, szintén a földművesszövetkezet tartja üzemben. Említést érdemel, hogy az el­múlt hónapokban az fmsz-üz- letek mintegy 70 százalékánál került sor tatarozásra, bővítés­re, korszerűsítésre és csinosí­tásra, jó néhány boltban pedig kicserélték a berendezést. Az idén több mint egymillió forin­tot költenek a földműves- szövetkezeti könyvesboltok korszerűsítésére, ’ Kiskunfélegyházán, Dunavecsén, Dughagymaszedés géppel Hírt adtunk róla, hogy a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetben, Szegeden vöröshagyma-, valamint dughagymaszedő gépet készítettek. Ez utóbbi nemcsak felszedi a termést, hanem zsákokba is rakja. Teljesítménye 10 órás műszakban két hold. Ké­pünk a dughagymaszedő gépet ábrázolja, amelyet több helyen bemutattak az országban és mindenütt nagy sikert aratott. A fel­vétel a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezetben készült. Jánoshalmán. Év végéig Izsá­kon, Soltvadkerten és Kiskun- majsán nyílik új könyvesbolt. Az fmsz-tagság anyagi hoz­zájárulásával év eleje óta Kis­kőrösön, Tiszakécskén, Izsákon, Kerekegyházán, Lajosmiésén és Kiskunmajsán épült új, korsze­rű gázcseretelep. Az év második felében meg­valósuló és a jövő esztendőre áthúzódó fejlesztési program­ból ugyancsak érdemes ízelítőt adni. Szabadszálláson kisven­déglő, Kaskantyún, Kunszent- miklóson eszpresszó-cukrászda, Tataházán ABC-áru ház, Csá­szártöltésen és Pirtón élelmi­szer szakbolt nyílik. Az idén megkezdődik az alpári kisven­déglő és a lakiteleki ruházati áruház építése, s készülnek a dunavecsei és az Izsáki kisven­déglő, valamint a bácsalmási ruházati áruház tervei, ezek ki­vitelezése január elején kezdő­dik meg. A jövő év első felében elké­szül a tiszakécskei ruházati áruház, s a tervek szerint 1967 végére befejeződik a kiskőrösi „Szarvas” épületének ötmillió forintba kerülő rekonstrukció­ja. Ebben az évben új „ott­hont” kap a kiskunmajsai bú­torüzlet, a kötött-divatáru bolt, a jövő év végére pedig - ugyancsak Kiskunmajsán —, be­fejeződik a ruházati bolt kor­szerűsítése, valamint a cuk­rászda-eszpresszó bővítése. Bátyán, a helyi tanács hoz­zájárulásával a volt mozi épü­letben kap helyet az új szö­vetkezeti cukrászda-eszpresszó, aminek megnyitását a lakosság társadalmi munkában is előse­gíti. Régóta „megérett” a be­zárásra a baj ászéntistváni ital­bolt. Ha a Bajai Városi Tanács (Eajaszentistván ugyanis ide tartozik közigazgatásilag) gon­doskodna újabb helyiségről, ezt is át tudná költöztetni az fmsz. A földművesszövetkezetek — a lakosság igényeinek megfelelően — tovább bő­vítik a szolgáltatások kö­rét. A falusi lakás- és ■ egyéb épít­kezések megkönnyítése céljá­ból szeptember elején Hartán, Tiszakécskén, Mélykúton és Ágasegyházán kohósalak blokk­téglagyártó üzem kezdi meg a termelést, november elején pe­dig Solton beton- és cementáru üzem. Kecskeméten és Bácsal­máson november végén motor- és háztartásigép-javító üzemet létesítenek a földművesszövet­kezetek. B. Gy. A család felelőssége Elszállt a nyár, nyakunkon a szeptember, a jövő héten tanévnyitó az iskolákban. De nemcsak az iskolaköteles korú fiatalokat érinti közvetlenül ez a dátum, hanem a felnőttek tíz- és száezreit is. a dolgozók általános és középiskoláinak tanulóit, a főiskolák, egyete­mek esti és e levelező tagoza­tának hallgatóit. Tanuló nép vagyunk! Az oktatás azonban nemcsak ezért áll nálunk a közérdeklő­dés reflektorfényében. Az is­kola —* társadalmi ügy. Az oktatási reformot már több ízben is segítette országos vi­ta. Tavaly novemberben álta­lános érdeklődés mellett tár­gyalta az országgyűlés. „Kicsi­ben” pedig a szülői munkakö­zösség vagy a gyakorlati fog­lalkozás bázisüzeme révén va­lósul meg a közvetlen kapcso­lat az iskola és a társadalom között. Amilyen jő. gyümölcsöző és fejlődő" ez a kapcsolat társa­dalmi méretekben, annyira hé­zagos és egyenetlen sajnos, a. társadalom legkisebb alkotó­eleme, sejtje: a család viszony­lataiban. A most induló tanév egyik legfontosabb célkitűzése lesz a nevelés megjavítása. Ebben nagy feladatok várnak a pedagógusokra — és a szü­lőkre is. Mi most. erre szeret­nénk felhívni a figyelmet, rö­viddel a tanév előtt, amikor a gyerekek még nincsenek a ne­velők ellenőrzése alatt, de a szülők máris sokat tehetnek a következő tíz hónap sike­réért. A tanévnyitóig hátrale­vő néhány nap jó nekik is, mintegy előgyakorlatul, beve­zetésképpen a jövendő erőfe­szítésekhez. Mert nem kis erőfeszítés, ál­dozat szüntelenül figyelni a gyerekekre, segíteni éppen ab­ban, amiben a legszorgalma­sabbnak is szüksége van segít­ségre. de amihez még nincse­nek meg a kellő tapasztalatai: a munka és az idő Okos beosz­tásában. a pontosság, az önfe­gyelem és a felelősségértet erényeinek megszerzésében. Mindehhez hasznosan szol­gálhat előgyakorlatul, ha már most, a tanévnyitó előtt fog­lalkozunk a gyerekkel, napi feladatokat adunk, megköve­teljük. hogy ismételje át a ta­valyi anyagot, frissítse fel az ismereteket. Mindenekelőtt ne­ki magának lesz ez hasznos természetesen, mert nem kerül majd a tdftév elején egyszeri­ben túl nagv feladatok elé, s nem kedvetlenedik el egy vá­ratlanul rossz felelet miatt. De most a másik oldalra szeret­nénk irányítani a figyelmet, mert erről ritkábban esik sző: a haszonra, ami a szülőre származik ebből a néhányna- pos „edzésből” a tanévnyitó előtt. Hozzászokik, hogy ugyanúgy erőt keli venni magán, amikor kiszabja a napi tanulnivalót, s ellenőrzi az elvégzett mun­kát, szakít az ideiéből ennek a feladatnak is . mint gyerme­kének, amikor a kéthónapos szünet után ismét odaül a tan­könyv mellé. Vezesse az a meggyőződés a szülőket, hogy érdemes törődni már most gyermekük iskolai munkájá­nak megalapozásával. Nem az­zal segítik a gyerek jövőjét, ha mindent megadnak neki, vagy ha különórákra járatják, tanárt fogadnak mellé, s még azzal sem, ha szigorúan bün­tetik, a rossz feleletét, intőit, hanem azzal, ha rászoktatják és rávezetik a kötelességtelje­sítésre, ha megértetik vele már ideje korán, hogy az ember­nek célja, munkája van, s fe­lelős érte. A szülők a neveléshez adott közreműködésükkel segíthetik a leghathatósabban az iskolát. A tudás megszerzéséről, a kép­zésről az állam gondoskodik —. az ingyenes közoktatás útján. A nevelés az. amit az iskola és a társadalom együttműkö­désében a családtól várunk. M. U j

Next

/
Oldalképek
Tartalom