Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-19 / 196. szám
1966. augusztus 19, péntek 8. oldal EGYENES ÚTON... Amikor 1944-ben a község felszabadult, a kommunisták összehívták a nincsteleneket, a napszámosokat, egyszóval a szegényeket hogy a földosztásról beszéljenek velük. A népes csoportban ott volt egy harminc év körüli magas, szemüveges fiatalember is. Nem sokat beszélt. De sorsa, eddigi élete mindennél ékesebben bizonyította, hová tartozik, honnan jött Szülei napszámosok voltak, ő is így kereste kenyerét. Ezen a gyűlésen azonban minden megváltozott. Balázsev Pált a vaskúti földosztó bizottság tagjának választották meg, s a többiekkel 6 is tevékenyen kivette a részét a jelszó megvalósításában: A föld azé, aki megműveli. Nős, családos ember volt már ekkor, ö hat holdat kapott és ezen gazdálkodott. Még egy év sem telt el, amikor Vaskúton megalakult az MKP községi szervezete. Balázsev elvtárs egyike volt az alapító tagoknak. S ha eddig csak ösz- tönszerűen, most már tudatosan követte a párt szavát és minden erejével arra törekedett, hogy segítségére legyen a közösségnek, hogy mihamarabb kibontakozhasson az új élet, meginduljon a termelés. Most, amikor a felszabadulást követő első időkről beszélgetünk vele a hűvös pártirodá- ban, kissé meghatódva idézi a dátumokat. Ezekről azonban nem a saját sorsának állomásai, hanem a község, a kommunisták akkori gondjai, problémái jutnak eszébe. Balázsev Pál hamarosan egyik erőssége lett a párt- szervezetnek. Belépése után két évre a vezetőségbe választották. _ Négy évvel a felszabadulás ut án már megbízott községi párttitkárrá választották. Amikor 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet a faluban, az ottani pártszervezet titkári teendőinek ellátását vállaltam. Ezek bizony elég viharos idők voltak. Mindig oda kellett állni, ahol legnagyobb szükség volt a kommunistákra. így kerültem a gépállomásra, majd 1956-ban tsz-el- nöki tisztségbe. Az ellenforradalom leverése után, 1957 májusában a községi tanács helyettes elnökévé választottak meg Ekkor szerveztük újjá a vaskúti pártszervezetet is, amelynek rövidesen én lettem a függetlenített titkára. Azóta is ezt a funkciót töltöm be — mondja Balázsev elvtárs. Tömören, szinte távirati stílusban beszél. Húsz év alatti működésének csupán legfontosabb állomásait említi, pedig a közbeeső esztendők sem voltak mentesek a gondtól. Vaskút nemzetiségi község. A kezdeti időkben ez bizony sok gondot okozott a falu vezetőinek, különösen a párttitkárnak. A felszabadulás előtti idők népellenes uszító politikája még sokáig éreztette hatását. Sok felvilágosító szóra, érvelésre, gyakorlati bizonyítékokra volt szükség amíg • a - nemzetiségi viszályok elsimultak, s a község lakói termelőszövetkezetekben, ktsz- ben és az élet különböző területein véglegesen le tudták győzni magukban az „évszázados örökséget.” — Ma már nem ez a legfontosabb problémánk, sőt egyáltalán nem is gond többé a nemzetiségi kérdés. A fiatalok összeházasodnak, együtt dolgoznak a földeken, közösen szórakoznak, művelődnek stb. Első helyen a termelőszövetkezetek gazdálkodásának további erősítése, a munka jó megszervezése, a termelékenység fokozása áll — mondja a község párt ti lkára. — Nem azért beszélek erről, mintha panaszkodni akarnék, hiszen a tsz-ek évek óta 50 forint körül osztanak munkaegységenként. De lehetünk-e elégedettek, amikor tudjk, hogy többre is képesek vagyunk? S az előrehaladás motorjának szerepe időről- időre elsősorban a tsz-ek párt- szervezeteire, a kommunistáira vár. Baláxsev pái. mint községi párttitkár és mint a tanács vb. helyettes elnöke „fogja össze” és irányítja az ideológiai, elvi munkát, ami nem merül ki a fent említett tevékenységben. Két funkciója révén talán a legelevenebb kapcsolata van a falu lakóival. Számtalan kérdéssel, panasszal fordulnak hozzá és hol a tanácsházán, hol a pártirodán találják meg. És nemcsak a párttagok. A pártmunka ugyanis nem kizárólag a tagokra szorítkozik. A termelőszövetkezetek megalakításának fontos feladatát a pártonkívüliek igen aktív támogatásával, „bevonásával” oldották meg. Ha társadalmi Éjszakai szerviz Jól bevált a gépek éjszakai szervize a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Ezt a módszert néhány hónappal ezelőtt vezették be, s lényege abban áll, hogy 5—6 kilométeres körzetből a gazdaság traktorosai minden este a központi műhelybe viszik gépükéit, ahol azokat szakképzett szerelők veszik gondjaikba. A traktorvezetők reggel frissen leápolt, kijavított erőgépeket vesznek át. Az éjszakai szervizben mintegy ötven traktor vesz részt rendszeresen. munkáról van szó, éppen olyan egységes a lakosság, mint a betakarítás, a tavaszi munkák megszervezése stb. idején. Mindehhez az szükséges, hogy a titkár ne csak az irodájában találkozzon az emberekkel. Ezt Balázsev elvtárs nagyon jól tudja. Népszerűségének talán ez is a nyitja: nem vár arra, míg őt felkeresik, hanem maga megy a családokhoz, azokhoz az emberekhez, akikkel korábban a tsz- ben, gépállomáson és még korábban a napszámos munkákon együtt dolgozott. Ezért fordulnak hozzá a legteljesebb bizalommal, ezért hallgatnak szavára, ezért van tekintélye. — Persze az ember, amikor egyik napról a másikra szembekerül a sokszor elég fogós kérdésekkel, rájön, hogy azokat csak úgy tudja megoldani, ha képezi magát, művelődik, tanul. így határoltam el én is, hogy iskolába járok. Elvégeztem az általános hét-nyolcat, majd a kertészeti technikumba iratkoztam. Ezt azonban abba kellett hagynom. Nem tudtam úgy beosztani a munkámat, az időt, hogy a titkári és az elnökhelyettesi feladatok mellett a tanulással is foglalkozhassak. Meg aztán — jegyzi meg tréfásan — a korban is benne vagyok már. Nehezebben megy, mint fiatal fejjel ment volna. De akkor erre nem volt módom. A kapuig kísér. Majd fiatalos mozdulattal kerékpárra ül. Rövid ujjú ingben, kalapban kari- kázik a tanácsháza felé. Gál Sándor Kenderaratás _ Vágja a kendert a csátaljai Üj Tavasz Tsz 64 holdas tábláján Pataki János traktoros és Csizovszki Antal munkagépkezelő (aki felvételünkön is látható). Egy-egy holdról, száraz állapotban számítva .35—40 mázsa vászonnak valót takarítanak le, s ez igen jó termés. R bürokrácia vétója AZ AGROKER egyre-másra küldi az inkasszókat, s nincs miből törleszteni. Mindenesetre kínos helyzet. Erről panaszkodik Gyöngyösi István a balota- szállási tsz-közi vállalkozás főkönyvelője. Mi is történt tulajdonképpen? Ez év május 26-án a Kiskunhalasi Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya körlevélben értesítette a vállalkozást — miként a járás valamennyi közös gazdaságát —, hogy lehetőség van'a jövő évben felhasználásra kerülő műtrágya igénylésére. A törlesztésre — hangzott a tájékoztatás —, mint ahogy azt a rendelkezések lehetővé is teszik, csak jövőre, vagyis a felhasználás évében kerül sor. Nyilvánvaló. hogy a vállalkozás vezetői, nem szalasztván el a kínálkozó alkalmat, nyomban megrendeltek 45 vagon műtrágyát, 550 ezer forintos értékben. Másrészt nem is volt idő meditálni, hiszen a körlevélben mindössze pár napos határidő volt megszabva. a műtrágyát, annak rendje, s módja szerint, le is szállította az AGROKER, s miután ez megtörtént, a közös vállalkozás vezetőit akkor érte a meglepetés: a rendelkezések csak a termelőszövetkezetek részére biztosítják az egy éves hitelezés kedvezményét. Jóhiszeműen bár, de tévedett a járási mezőgazdasági osztály, amikor a kedvezményről a balotaszállási közös vállalkozást is értesítette. Teljes mértékben hiteiből gazdálkodik a társulás, hiszen avégett született meg, hogy szőlő- és gyümölcsültetvénnyel, valamint erdőtelepítéssel hasznosítsa a futóhomokot Balotaszállás határában. E feladatának eddig eleget is tett, a vállalkozás jelenleg 700 hold nagyüzemi szőlővel, 300 hold gyümölcsössel és 200 hold új erdővel rendelkezik. A múlt év végén, amikor a nyárfacsemeték jórészt még nem is voltak a földben, csupán a tiszta vagyon értéke hét millió forint volt. Tehát nem akármilyen vállalkozásról van szó, hanem a korszerűbb gazdálkodás feltételeinek a megteremtését szolgáló beruházásról, több mint ezer holdon. Hozzászámítva ehhez a hatvan traktort, a számtalan munkagépet, s a járulékos épületek egész sorát. A VATXALKOZAS vezetői felelősek lévén nemcsak az eddigi, hanem a további eredményekért is, a gazdálkodás biztonságára törekednek, s ezért'is rendelték meg a jövő évi műtrágyaszükségletet. Figyelembe véve, hogy a talajjavító anyagot megfelelő módon tárolni is tudják. Az éves hitel azonban kimondottan csak a művelés költségeit fedezi. Itt van hát az ellentmondás, amely, a társulás hátrányos helyzeténél fogva, nem egyszer állítja gondok elé a vállalkozás vezetőit. Szerencsére ezek a kötöttségek, a megyei, vagy még inkább az országos fórumokkal való megbeszélések során legtöbbször felengednek — remélhetőleg ezúttal is így lesz —, csakhogy ehhez időt, energiát és költséget emésztő utánjárások szükségesek. A BÜROKRÁCIÁRÓL van tehát szó, amely sorra megvétózza a hasznos törekvéseket. A jelenlegi hitelrendszer, érthetetlen módon, hátrányos megkülönböztetéssel sújtja az olyan fajta tsz-közd társulást mint amely Balotaszálláson is létrejött. S, ha illetékes fórumoknak esetenként módjukban áll ez alól feloldást nyújtani, akkor helyésebb lenne, ha ezt állandó érvénnyel tennék. Sereg bosszúságtól, időrablástól kímélnének meg olyan embereket, akik a „területen” is bőven megtalálják a teendőjüket. H. D. Egyszer, de jól... kell arra, mennyi forint úszik el a vállalat kasszájából évről évre a hanyagul végzett munka miatt. „KEVÉS AZ IDOM ahhoz, hogy felületesen, kapkodva végezzem el a munkámat.” — mondta nemrégiben egy magánkisiparos arra célozva, hogy inkább gondosan megcsinálja azt, amivel megbízták, semmint, hogv az utólagos javítgatásra pazarolja pénzt érő idejét. AZ EM BACS MEGYEI Allami Építőipari Vállalatnál tavaly 1 millió 97 ezer forintot tett ki a garanciális javítások értéke. Figyelembe véve, hogy az összes termelés 300 millió forint körül mozgott, nem is nagy ez az összeg. De azt is tudnunk kell, hogy a hibák egy része mái; a létesítmény átadása előtt, munka közben kiderül, az ilyen javítások anyag- és bérköltsége pedig nincs külön kimutatva. A megyei vállalat országosan sem tartozik a rosszak közé. munkájának minőségét tekintve. De azt, hogy igen sok munkát végeztek él kétszer — esetleg többször —’ a vállalat dolgozói tavaly is. példák tucatjával tudnák bizonyítani a leninvárosi új lakások tulajdonosai és a beruházó vállalatok. A MEGRENDELŐKNEK boszszúságot okoz a hiba akkor is, ha garanciális időben bukkan elő, hiszen a javítást végző iparosra sokszor napokig, sőt hetekig kell várni. Nem kisebb azonban a bosszúságuk maguknak az építőknek sem. A helyreigazítás ugyanis elvonja a munkaerőt a — mindig sürgős — tervfeladatak végrehajtásától és jócskán megnöveli a termelési költséget. A jövőben pedig amikor a gazdaságosság minden más termelési mutatónál fontosabb lesz és a nyereség alakulásától függ a dolgozók keresete, különösen vigyázni HANYAGSÁGOT mondtunk, de mindjárt hozzáfűzzük azt is, hogy a hibák tekintélyes hányada nem az építők „lelkén szárad”. Sokszor a felhasznált anyagról, a beépített gépről, berendezésről derül ki, utólag hogy a gyártó vállalatok meósai nem álltak a feladatuk magaslatán. Az sem ritkaság, az új lakások tulajdonosai elhanyagolják a legelemibb karbantartási munkákat is és az idő előtt használhatatlanná vált bojlerek, eldugult vezetékek miatt a kivitelezőket okolják. Most azonban beszéljünk csak azokról a hiányosságokról. amelyeknek megszüntetése kizárólag a vállalat dolgozóin múlik. EGY-EGY ..ordító” hiba láttán az ember kénytelen így morfondírozni: vajon miért kaphatott munkabért ez a kőműves — vagy szerelő — az ilyen munkáért? Talán nem vette észre a csoport vezetője a hanyagságot? A válasz talán meglepő: az esetek többségében valóban nem veszi észre. A termelést közvetlenül irányító műszakiak ugyanis képtelenek szemmel kísérni az összes munkafolyamatot, sőt a brigádvezető sem mindig figyel fel arra. hogy nem látta el a vízvezetéket a szükséges tömítéssel, valamelyik munkatársa. Mi hát a megoldás? AZ £M Bács megyei Építőipari Vállalatnál — és ez jellemző az egész építőiparra — az utóbbi években igen nagy gondot fordítanak a hiányosságok okainak a kiderítésére. Garanciális építésvezetőt foglalkoztatnak 1964 óta. aki .nemcsak megszervezi a javítási munkát, hanem segít feltárni az egyes építésvezetőségek munkaszervezési és technológiai fogyatékosságait is. A termelési osztály idei utasítása már félreérthetetlenül kimondja* hogy milyen hibákért kell felelősségre vonni a termelést irányító műszakiakat, illetve a dolgozókat. A vezetőség a statisztikai adatok segítségével figyelemmel kíséri a hibák gyakoriságát és haladéktalanul intézkedik a hibaforrások megszüntetéséről. MINDEZ AZONBAN még kevés lenne. A minőség javításáért maguk a dolgozók, a mun- kaversenyben részt vevő szocialista brigádok tehetik a legtöbbet. Idén már jó néhány munkacsapat versenyvállalásában olvasható a következő bejegyzés: „Garanciát vállalunk a munkánkért.” A szakszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenleginél több brigád kapcsolódjon be a munka minőségét javító mozgalomba. Az „egyszer, de jól” — elv tehát az anyagi érdekeltség fokozódásának és a dolgozók öntudatának a fejlődésének az együttes hatására valósulhat meg a következő években az építőiparban. B. D.
