Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-19 / 196. szám
r X f A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxx, EVF-, te«, sz. Ara 60 fillér »««. adg. 1». fentek Ezer vagonnal több ,6I a tervezettnél a kenyérgabona-felvásárlás A legutóbbi összesítés bízó- Etaní a termést ami szintén nyitja, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, eddig 7300 vagon kenyérgabonát vett át a megye közös gazdaságaitól. Ez csaknem 500 vagonnal több mint az előirányzat és 900 vagonnal haladja meg a tavalyi tervet. A vállalat vezetői szerint még mintegy 500 vagon kenyérgabona felvásárlására lehet számítani. Ilyen felvásárlási eredményre még nem volt példa a megyében. Érdemes megjegyezni azt is, hogy nemcsak mennyiségi rekordot értek el a gazdaságok az idei esztendőben, hanem a minőség is kiváló. rendkívül meggyorsította az átvételt. A vállalat három év alatt négyezer vagonnal növelte a tárolótér nagyságát. Ennek is köszönhető, hogy a nagy termés ellenére nincsenek tárolási gondok. K. S. Vendégek a kecskeméti üzemekben első titkára kíséretében, a délelőtti órákban felkeresték a Kecskeméti Konzervgyár II-es számú telepét, a Reszelőgyárat, a BRG- és a Zománcipari Művek KeesTegnap Kecskemétre látoga- Művelődésügyi Minisztérium keméti Gyáregysegét, délután tott Kovács István, a kohó- és műszaki felsőoktatási főosztály- pedig meglátogatták a Felsőfo- gépipari miniszter első helyette- vezetője, Fekete Rudolf, a KGM kú Gépipari Technikumot, se, Asztalos Lajos, az MSZMP pártbizottságának titkára és a Központi Bizottságának ipari minisztérium több munkatársa Képünkön Kovács István mi- osztályvezetője, Rigler György, a társaságában. niszterhelyettes — sötét szem---------------------------------------------------------------------------A vendégek ír. Molnár Fri- üvegben — beszélget dr. MolI gyes, a megyei párbizottság el- . _ . , . . j ső titkára és Erdélyi Ignác, a nar elvtarssal es a ZIM Növekszik a külföldi kereslet kecskeméti városi pártbizottság gyáregységének a vezetőivel. hidroglóbusaink iránt Késedelem nélkül As első félévben 38 víztárolót exportált a „Fémmunkás“ Mindezt annak ellenére, hogy az idén a belvíz miatt több mint 20 ezer hold gabona pusztult ki és bizony nem egy helyen jégkár is érte a vetéseket. A szokásosnál tehát kevesebb területről több termést takarítottak be a nagyüzemi gazdaságok. Köszönhető ez az agrotechnikai teendők végrehajtásának, az időben, jól történő vetésnek, a jó talajmunkának, a vegyszeres gyomirtás mind nagyobb mértékű elterjedésének. Különösen az intenzív búzák hoztak kiváló termést az idén, mint erről többször már hírt is adtunk. Ezek különösen igénylik — már a nevükben is benne van — a jó agrotechnikát. Erre csak a mezőgazdasági nagyüzemekben van lehetőség. Gyorsította a betakarítást, hogy az idén nagyobb volt a kombájnpark, a felvásárlást pedig az tette tempósabbá, hogy az átvevőtelepek 80 százalékát teljesen gépesítették. Ezért vált lehetővé, hogv átlag napi 760 vagon gabonát vegyenek át a telepek, de volt olyan nap. amikor a felvásárolt mennyiség elérte az ezer vagont. Solton például tavaly napi 45 vagont tudtak csak átvenni, az idén 76 vagont. A termelőszövetkezetek vezetői elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy nagy mennyiségben vett át a vállalat úgynevezett kombájntiszta, vagy más szóval natúr gabonát. Ez azt jelentette, hogy közvetlen a kombájntól a raktárba lehetett szálGrúz kulturális küldöttség érkezett Budapestre A grúz kulturális napok alkalmából küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget Usangi Oboladze oktatásügyi miniszterhelyettes vezeti. Képünkön: középen Usangi Obo- ladze és Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke. (MTI foto — Tormai Andor felv.) Tavaly gyártott első ízben külföldi megrendelésre hidrogló- bust az ÉM Fémmunkás. Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége, másfél millió forint értékben. Az exportigények növekedésének eredményeképpen az idei évre már 7,2 millió forint értékű exportot tervezett a vállalat, de az első félévben megnyilvánuló kereslet túlszárnyalta az előzetes várakozást is: Június végéig közel 7 millió forint értékű hid- roglóbust indítottak a határon túlra. A kiszállított 38 víztároló közül a legtöbbet Csehszlovákia vásárolta meg, de szerepeltek a gyár termékei a moszkvai, marokkói és barcelonai ipari kiállításon is. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat jelzése szerint az év végéig legalább 60—70 hidro- glóbust exportálhat a gyáregység. mivel Csehszlovákián és az NDK-n, kívül a Szovjetunió és Lengyelország is érdeklődik a termék iránt. Az újabb külföldi piacok meghódítása érdekében a kecskeméti gyáregység tovább tökéletesíti a hidroglóbusgyártást: rövidesen bevezeti az úgynevezett „csereszabatos” termelést, ami azt jelenti, hogy a használat közben megrongálódott gömbszeleteket — tartalékalkatrészekkel — könnyen ki lehet cserélni majd. Év közben tárgyalások folytak arról, hogy a hidroglóbusgyár- tást az OVF Vízgépészeti Vállalat Lajosmizsei Gyáregységébe profillírozzák. Lapunkban is szót emeltünk ez ellen, hiszen a Fémmunkás gyáregységében jól begyakorolt munkásgárda áll rendelkezésére és megfelelőek a gyártás műszaki feltételei is. A gyáregység vezetői örömmel számoltak be arról, hogy a felsőbb szervek úgy határoztak: mindkét megyei vállalatnál párhuzamosan folyhat a gyártás a jövőben. így egészséges verseny alakulhat ki. ami nyilván további gyártmányfejlesztésre ösztönzi a vállalatokat, és az önköltség csökkentése irányába hat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az elhatározás már a gazdaságirányítási rendszer reformjának a szellemében született Kedden Baján értekezletet tartott a járási tanács vb művelődési osztálya a népművelők részére. Az éves kulturális terv volt a téma. A végén megállapíthatták a rendezők, hogy nem végeztek hiábavaló munkát nem feleslegesen hívták össze az értekezletet mert bizony a népművelőknek szükségük volt a biztatásra is, a jó tanácsokra is. A helyi egységes kulturális terveknek szeptember közepéig kell elkészülniük, s habár tudják ezt mindenütt, sok helyen aligha végeznének időre, ha a felső szervek nem adnának segítséget a szükséghez mérten ellenőrzéssel, megbeszéléssel, tapasztalatcserével. Természetesen túlzás volna a késedelemmel kapcsolatban bűnös mulasztást emlegetni. Különösen falun igen nehéz a nyári hónapokban egyeztetni mindazoknak az idejét, akiknek részük van és lehet a kulturális terv elkészítésében. A pedagógusok szabadságon vannak — s éppen ezért általában ők dolgoznak a terven legtöbbet. A gazdasági vezetőket, a párt- és tanácsvezetőket azonban lekötik a nyári munkák, s bizony nem is csodálható, ha minduntalan valamilyen sürgős elfoglaltságra hivatkozva kitérnek a kulturális terv megbeszélése elől. Most nem, majd legközelebb. S legközelebb megint — éppen nincs idő. Nem csodálható, érthető — mégse lehet csak úgy napirendre térni fölötte. A kulturális feladatok ugyanolyan fontosak a maguk helyén, mint az üzem vagy a termelőszövetkezet termelési tervéi. Ezt ma már a gazdasági vezetők többsége be is látja, tudja és méltányolja. Egy részüknél azonban még felvilágosítással, meggyőzéssel, sürgetéssel küzdeni kell „a kultúra rangjáért”. Azért, hogy törődjenek vele, szánjanak rá némi időt és fáradságot, ne sajnálják tőle a — különben rendeletekben előírt, tehát teljesen törvényes, jogos, sőt, kötelező — anyagi támogatást se. A legtöbb hiba még mindig a termelőszövetkezetekben tapasztalható. Éppen ezért határozott úgy két hete a kecskeméti járás népművelőinek egy, a bajaiakéhoz hasonló értekezlete, hogy különös gondot fordítanak a tsz kulturális tervekre. Egyrészt a minőségi szempontokra. Sehol se legyen sablonos, érdektelen a terv, afféle körlevélbeli példa másolata, hanem mindegyik tartalmazza azokat a sajátos helyi lehetőségeket és célokat, amelyek valóban hasznossá és vonzóvá tehetik a kulturális életet. Hiszen éppen ezért kell saját tervet készíteni, ezért nem érhetjük be központi típusprogramokkal. (Erre az elhatározásra annál inkább szükség volt, mert a termelőszövetkezetek kultúrfelelősei is gyakran híjával vannak még a szükséges felkészültségnek, általános műveltségnek és népművelői tapasztalatnak is.) Gondot fordítanak másrészt a kecskeméti járás népművelői a hátralevő hetekben arra, hogy termelőszövetkezetek vezetőinek egyetértését, támogatását megszerezzék, s felkeltsék valamennyiüknek a felelősségérzetét a kulturális tervek elkészítése és végrehajtása iránt. Az idei év bizonyos fokig kísérleti jellegű. Tavaly ugyanis kétéves kulturális terv készült, a fő feladatokat már akkor meghatározták, az idén tehát már csak az aprómunkát, a kiegészítéseket kell elvégezni. Ez azonban senkit se ringasson abban a tévhitben, hogy a tervet egy ültőhelyben össze lehet csapni akár az utolsó pillanatban. Minél rö- videbb a táv, annál kevesebbet ér a sietség. Aki távol lakik a munkahelyéhez, késhet akár öt percet az indulásnál, legfeljebb jobban kilép. De aki öt percnyire lakik, pontosan induljon. A mostanában lezajlott járási és városi értekezletek idejében figyelmeztettek. Ha még most hozzáfognak mindenütt, akkor késedelem nélkül elkészülhetnek az évad kulturális tervek ■I
