Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-18 / 195. szám
Az állami gazdaság tajói kerületében 2,2 millió forintért idén megépített KISZ-tábor egyik része. Értelmiség — műveltség; A két alapvető társadalmi osztály fejlődésétől, helytállásától nem maradt el a —*■ városi jelleget szintén meghatározó — értelmiség sem. Halas a múltban is számos olyan értelmiségivel — tudósokkal, művészekkel, politikusokkal — büszkélkedhetett (hogy csak a legközismertebbeket említsük: Földi János természettudós, Gőzön Lajos 48-as szabadsághős, Szilády Áron orientalista és várospolitikus. Szalay László író. a már megnevezett Thorma János festőművész, Dékáni Árpád rajztanár, a halasi csipkeipar megteremtője és munkatársa, Markovit» Mária, Szűts József tanító, 1919-ben a Munkás- és Katonatanács később mártírhalált halt elnöke, a jelenleg is tevékeny Nagy Czirok László néprajz-kutató), akik elhivatottságuknak megfelelően, különböző módon törődtek a nép sorsával. Nos: a mostani értelmiség, a negyedezer pedagógus, 42 orvos, az agrár- szakemberek .ipari mérnökök gárdájának nem csekély hányada, s a többi hat-hét év óta a foglalkozási körén túl is tevékenyen részt vállal a közügyekből. Nagy szerepe van ennek abban, működése, másrészt a lakosság támogatásának kérése, a közügyekbe vaió o-> leszólása, az azokban kifejteit pé.oás tevékenysége eredményezte. Nagyszerű módszere például a tanácsnak, hogy egy-egy fejlődési szakasz előtt k-r ..ó- íveken kikéri a lakosság véremén ét. 1958-ban 48 992 (!) különböző — eb .öl a bel- és külterület rendezésére vonatkozóan hatezer, a törpevízmű építését sürgetően ötezer — javaslat é. kőzett be. A módszert a Baranya megyei és az egyik fővárosi kerületi tanács is tanulmányozta. Ily módon Halas mégiscsak „országos érdeklődés fénycsóvájába” került, de úgy is, ahogy a várcsi tanács sürgősségi sorrendben hozzáfogott a javaslatok megvalósításához. N/iltan a lakosság elé tárta, milyen anyagi erő áll rendelkezésére, s mekkora társadalmi munkára van szükség. S az országosan is párját ritkító példák tucatjait lehetne felsorolni arról, milyen “odaadással siettek városuk fellendítésére a halasiak. A vezetőszervek és a lakosság összefogása tüntette el a templom alá húzódó „legrégibb ellenséget”, a mocsarat is, s teremtett a helyén szép strandot, vásárcsarnokot, villasort. Országos érdeklődésre igényt tartható eredményt szült a lakásprobléma rcszNyáron is sokan keresik fel a városi könyvtárat. ros hírnevét hazánk határain túl, hanem egyéb iparcikkek is. Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt fél évtized alatt 2009-ről 4555-re ugrott. Az iparosítás egyszersmind megállította, sőt a visszájára fordította a lakosság csökkenését. 1957-ben 1400 fővel keves- bedett a lélekszám, tavaly pedig 1680- nal volt több (csaknem 28 ezer), mint öt esztendeje. A nagyüzemi munkásság létszámának növekedése előnyösebbé tette a város társadalmának rétegeződését, s megteremtette a szocialista tudat kialakulásának nagyobb lehetőségeit. Ugyanez mondható a területtel más helységek határában is rendelkező állami és erdőgazdaság, s a gépjavító állomás dolgozóira, valamint a mezőgazdaság 1962-ben végrehajtott átszervezése során hat tsz-be, öt tszcs-be és egy szakszövetkezetbe tömörült parasztságra vonatkozóan is. A tanyasi települések — Pirtó. Balotaszállás, Kun- fehértó, Zsana, Imrehegy, Harkakötöny — önálló községgé történt alakulása után a város határának területe 54 255 holdra „zsugorodott”. A szántók átlagos aranykorona értéke az országos 11,7-del szemben 5,84. s vannak egy- két-három aranykpronás földek is. Ilyen területen is — a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek és a tagság szorgalmának köszönhetően — a kenyérgabona átlagtermése három év alatt 45,7, a kukoricáé 83 százalékkal nőtt. Az átlagok így is alacsonyak (6,7, illetve 13,9 mázsásak), de a növekedés ugrásszerű tendenciája nyilvánvaló. A gépesítettség fejlődésére jellemző, hogy tavaly a három évvel korábbi 960-nal szemben 236 szántóegységre jwSott egy traktoregység. S SÍS kh. szőlőt. 968 kh. gyümölcsöst is telepítettek a szövetkezetek. Tagságuk jövedelme az 1962-es 3785-tel szemben tavaly 8413 forint volt. Fejlődésük ellenére mind a hat tsz még a meg nem erősödöttek kategóriájába tartozik, de — a megyei tanács egyik szakemberének megállapítása szerint — a saját lábukon állnak, s minimális a mérleghiányuk. További fejlődésük legfőbb záloga: a szövetkezeti gazdák tudatában végbement és folyamatosan végbemenő változás. Amíg a korábbi években többségük nem akart szerepet játszani a tsz-ek belső életében, most mindennapi, s közgyűlési megnyilatkozásaikban, valamint a tetteikben hangsúlyt nyer: a közös. Vezetőik — többen a maguk kárán — is tanuUak az első lépések hibáiból, s javítottak a tagság és a köztük levő viszonyon. Bizonyítja ezt az, hogy egyre kevesebb panasz érkezik a felsőbb szervekhez, a vitás kérdéseket elintézik maguk között, — ami viszont a szövetkezeti demokrácia erősödésének a bizonyítéka. leges megoldása is. Minthogy Halason is nagy — több mint 1300 — a lakásigénylők száma, a pártbizottsággal egyetértésben a városi tanács végrehajtó bizottsága felkérte a KISZ-, majd a Hazafias Népfrontbizottságot, szervezzenek lakásépítő közösségeket. (A szervezés módjának tanulmáftyozására 1962-ben a Váci Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négytagú delegációja is felkereste Kiskunhalast.) És az eredmény? Részben szétszórtan, nagyrészt azonban a takarékossági mozgalom atyjáról, Fáy Andrásról elnevezett zárt telepen — OTP-hitel igénybevételével és a városi tanács szakembereinek segítségével — a KISZ „égisze” alatt két- és háromszobás lakásokból eddig 52 épült fel, s úgy fest, hogy még az idén további 20 is elkészül. A népfront-akció eredménye: 40 lakás, a hat nappal ezelőtt ünnepélyes keretek közt átadott újabb 44. s ugyancsak az idén készen lesz még 60. A népfront 1970-ig 350 lakás építésére vállalta közösségek sze. ve- zését, s a még hiányzó 206-ból 150-en máris jelentkeztek lakásépíttelésre. Halast köti a múltja? Igen. De már ellenkező értelemben, mint 28 évvel ezelőtt. Az ősök áldozatvállalása, helytállása buzog a halasiakban városukért. Siet már Halas, vonzza jövője. S a jövő következő, 1970-ig tartó szakaszának útját már korábban, a város harmadik ötéves tervében „kijelölte” a városi pártbizottság. Szinte minden gyáregység, telephely rekonstrukciója, korszerűbb iparcikkek gyártása, a lakossági szolgáltatás javítása, a kereskedelmi hálózat korszerűsítése, a tsz-ek közepes színvonalra fejlesztése, gabona- és gyümöicstároló, nyolctantermes iskola. járási-városi könyvtár, bölcsőde, ezer lakás, irodaház építése, 1500 kh nyárfatelepítés, a kórház — a negyedik ötéves terv időszakában befejezésre kerülő — bővítése, csatornázás, sporttelep, a Sóstó mellett hétvégi pihenőhely létesítése stb. szerepel a tervben. Az embernek önkéntelenül is az a program^.1ut az eszébe, melyet húsz évvel ezelőtt szintén a kommunisták adtak a városnak. És ahogy annak a programnak a megvalósítása is sikerrel járt, — ismerve a halasiak immár buzgó türelmetlenségét — a mostaninak még- inkább az lesz az eredménye. bővítését; a felszabadulás óta nem üzemelő mészhomoktéglagyár megindítását; a közigazgatást illetően tanyai ötös bizottságok létrehozását; a tisztességes kiskereskedelem és kisipar támogatását: termelő, értékesítő, s fogyasztási, valamint földműves- és házépítő szövetkezet alakítását; az utak rendbehozását: a közellátás javítására burgonya- és zsiradékakció szervezését; bölcsőde, napközi otthon, gyermekjátszótér, a magatehetetlen öregek számára menház építését; a városi kórház fejlesztését, a tanyák népe orvosellátásának biztosítását: a város nyugati határán elterülő 400 kh mocsár víztároló- rendszerrel termőtalajú területté való átalakítását; stb.. Fejlődő ipar és mezőgazdaság S ma, húsz év múltán, nemcsak a bizonyos mértékben módosított program, hanem továbbiak megvalósításával is büszkélkedhetnek a halasiak. „Látványos, országos hírű sikeraket ugyan nem ért el a város. Nagy építkezések nem állították országos érdeklődés fénycsóvájába” — írta tavaly az egyik fővárosi hetilap halasi származású munkatársa. Ám a város önmagához mért fejlődésének nagyarányú méretei megállapíthatók. A felszabadulás _ utáni évek útkeresését, alapozását követő időszakban, különösen a legutóbbi 6—8 év alatt, főként a második ötéves terv időszakában elért eredmények szembeszökőek. Ami egy település városi jellegének fő tényezője: az iparfejlesztés nagy léptekkel haladt előre. A VII. pártkongresszus, s a megyei pártértekezlet iránymutató határozatainak megfelelően az 1959-ben megtartott városi pártértekezlet az ipar fejlesztésének módját a meglevő üzemek bővítése mellett újak létrehozásában jelölte meg. A baromfifeldolgozó, és több más kLebb-na- gyobb üzem mellé így sorakozik ma már a félezer embert foglalkoztató ÉM. Fémmunkás Tömegcikkipari Gyár, az élüzem címet 1962-ben elnyert ÉM. Faipari Vállalat, a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat stb. A város tárca, tanácsi és szövetkezeti ipara az 1960-ban produkált több mint negyedmilliárdos termelési értéket az elmúlt év végére 160 százalékkal növelte. Ez idő alatt csaknem megháromszorozódott az exportált cikkek 66 millió forintos értéke. Ma már nemcsak az évente 6 millió forint értékű termékeket — főként hímzett gyermekruházati cikkeket — előállító háziipari szövetkezet kezelésében működő Csipkeház világhírű terméke, a financiális mércével mérve egyébként csak évi másfél százezer forintot jelentő halasi csipke öregbíti a váhogy a város lakossága egyre jobban művelődik; abban, hogy a városfejlesztést alapos tervezés előzte meg. s az egészségügyi ellátás odaadóbb, mint korábban. Ízelítőül egy-két példa: a művelődési házban kitűnő fotó- varró-, bélyeggyűjtő szakkör, népi tánc- és színjátszócsoport tevékenykedik; az öt évvel előbbi 18 ezerrel szemben tavaly már csaknem 40 ezer kötettel rendelkező könyvtár beiratkozott olvasóinak száma háromezerről öt és fél ezerre nőtt, a kölcsönzött könyvek száma pedig az elmúlt évben több mint megkétszereződött 1960-hoz képest (csaknem negyedmilliót tett ki). A rádióelőfizetők száma 3845-ről 5367-re. a tv- előfizetőké 32-ről 1616-ra szökkent. Sokat segítettek a mezőgazdaság átszervezésekor az agrárklub tagjai. Az értelmiség tudatformálásában egyébként nagy a jelentősége az 1963-ban nyílt Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemnek. Példás összefogás és a jövő Az általános fellendülésnek a több mint ezer kommunista az irányítója, szervezője. S az elgondolások, tervek gyors realizálódását egyrészt a városi pártbizottság és a tanács; szoros esvf'tt....... A népfront-akció eredménye: új házak a Fáy-telepen. Tarján István