Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

3. oldal r UM56« augusztus 18, csütörtök A közösség bizalmában SÍ tenaőrefordnlás gondial Ültetvény-szemle a kiskunfélegyházi járásban A Szakszervezetek Országos Tanácsának legutóbbi ülésén fel­szólalók közül többen megfogal­mazták: végezzenek politikai munkát is a szakszervezeti bi­zalmiak, ne elégedjenek meg az úgynevezett adminisztratív teen­dők ellátásával: a tagdíjak ösz- szegyűjtésével, stb. Indokoltan került szóba oly sokszor ez a kérdés, hiszen a jövőben, a vállalatok önállósá­gával párhuzamosan, növekszik az üzemi szakszervezetek fel­adatköre, felelőssége is, és az eddiginél nagyobb szerepet kap­nak a bizalmiak. — Jó, jó. De mit értsünk po­litikai munka alatt a bizalmiak esetében? — kérdezhetik most egyesek. Ha egy szabályos pontokba foglalt feladatgyűjteményt vár­nak válaszul, akkor csalódniuk kell. A bizalmiak politikai mun­kája ugyanis rendkívül sokrétű és mindig a kis közösségük napi problémáihoz igazodik. De szól­janak erről bővebben a legille­tékesebbek. * KÉT ÉVVEL, ezelőtt válasz­tották bizalmivá Szabó Jánost, a Kecskeméti Reszelőgyár kö­szörűműhelyének a dolgozói. Csendes beszédű, középkorú munkásember. Ügy fogalmaz, ahogy dolgozik és él: egysze­rűen, tisztán. — Szerintem az a legfonto­sabb, hogy az emberek szünte­lenül érezzék: törődnek velük. Ezért kell meghallgatni minden gondjukat, bajukat és ha mást nem, legalább tanácsot adni a megoldáshoz. Amit lehet azt természetesen el is kell intéz­ni. Ha ezt megteszi a bizalmi, akkor már politikai munkát vé­gez, hiszen politikánk egyik alapvonása a munkásemberek­kel való törődés. A köszörűműhely dolgozói sűrűn felkeresik Szabó Jánost. A legtöbben segélykérelemmel fordulnak hozzá, de közreműkö­dött már számos bérpanasz tisz­tázásában és nemrégiben segí­tett elintézni néhány dolgozó­nak az olajkályha-vásárlást is. — Vigyáznia kell a bizalmi­nak arra is, hogy helyesen ér­telmezze a dolgozók érdekvé­delmét. Előfordul ugyanis, hogy valaki olyan előnyöket akar szerezni magának, amelyeket még nem érdemelt ki. Múltkor például azt kérte az egyik mun­kásnő. intézzem el. hogy ma­gasabb órabért kapjon. Munká­ja, magatartása ellen nincs ki­fogás. de még nem egészen egy éve dolgozik nálunk. Indokolat­lan lett volna tehát számára a béremelés. Megmagyaráztam ne­ki ezt — bár az ilyen feladat nem éppen „népszerű”, « — IGEN, a bizalminak nem szabad engedményeket tennie csak azért, hogy kétes értékű pedantériája. A községházán nem lehetett restancia. S nem lehet halasztható ügy most sem. Annyival inkább nem lehet, mert az ügyeknek más az indítéka, tartalma, és a célja, mint volt a felszabadulás előtt. És Sánta Károlyné ezért intézi valamennyit még odaadóbban, körültekintőbben, sokszor szin­te emberfeletti erővel. Legnagyobb erőpróbája a mezőgazdaság átszervezése volt. A tanács vb-elnöke a tanács- akadémián tanult, s az újdon­sült vb-titkár az akkori elnök- helyettessel, Székely Gáborral együtt képviselte az államhatal­mat. Mégpedig úgy, hogy e ha­talomnak az az oldala került előtérbe, amelyen a türelmes meggyőzés dominál. A maga szerepét elhallgatja községe és annak népének fej­lődésében, a szolgálatkészsége nyer hangsúlyt minden szavá­ban. És van hol szolgálnia a szülőfaluját. Nemcsak vb-titkár, aki a tanácsapparátus munká­jára felügyel, a tanácstagok csa­ládlátogatásait szervezi, értéke­li, a vb-üléseket előkészíti, az egészség- és szociális, kisajátí­tási ügyeket közvetlenül intézi, a ktsz munkáját ellenőrzi, stb., stb. — hanem titkára a helyi népi rontbi2ot ts ágnak, tagja az népszerűségre tegyen szert. Nem az egyének, hanem az egész kol­lektíva érdekét kell mérlegelnie, mielőtt véleményt nyilvánít, vagy intézkedik — erősíti meg az elhangzottakat Gulyás Kiss Ottó, a szakszervezeti bizottság titkára. Pogány Sándor párttitkár még jobban kibontja ezt a gondola­tot. Azt fejtegeti, hogy a kíván­ságok elbírálása, az imént em-, lített „mérlegelés”, már kimon­dottan elvi, politikai feladat és bizonyos fokú felkészültséget követel az aktivistáktól. Ezen túlmenően természetesen jól kell ismerniük a munkatársak anya­gi körülményeit, családi viszo­nyait is. A beszélgetés során lassan ki­rajzolódik előttünk a jól dolgo­zó bizalmi arculata. De vajon van-e elegendő alkalmas káder erre a feladatra, hiszen a párt és a szakszervezet vezetősége is sok jól képzett, becsületes dol­gozót igényel minden üzemben. * ELŐKÉRDÉSRE igen elgondol­koztató választ kapok az SZB- titkártól: — Sok múlik a bizalmik ki­választásán. De úgy hiszem egyetlen vállalatnál sem bővel­kednek olyan káderekben, akik — úgymond — beleszülettek eb­be a társadalmi megbízatásba. Mi magunk neveltük az aktivis­táink zömét. Itt van például Varga. István, a minőségellen­őrző csoport bizalmija: 1962. óta látja el társadalmi megbízatá­sát és mi, akik együtt dolgozunk vele tanúsíthatjuk, hogy évről évre jobban. Amíg Varga István érkezésé­re várunk, vendéglátóim el­mondják: nem elégszenek meg azzal, hogy évről évre megszer­vezik a bizalmiak számára a kötelezően előírt továbbképzést. Véleményük szerint ez önma­gában kevés lenne ahhoz, hogy jól felkészült aktivisták nevel­kedjenek az üzemben. Felhasz­nálják az oktatásra, nevelésre a rendszeresen megtartott bizalmi tanácskozásokat is. * A FIATAL minőségellenőr mosolyog, amikor elmondom ne­ki, hogy munkatársai úgy isme­rik, mint aki megmondja a vé­leményét kertelés nélkül a ve­zetőinek is — ha igaza van. És egyenes választ kér a kollektíva nevében a sokak által kényes­nek tartott kérdésekre is. — Elég sokat kérdezősködöm — ismeri el. — Én ugyanis azt tartom, hogy a bizalmiaknak mindenről tudniuk kell, ami a vállalatnál történik, beleértve a fmsz felügyelő bizottságának, s állandó részvevője a nőtanács üléseinek is. A legelső politikai fórumon, a pártban is ott van, s kom­munistaként közreműködik Ti- szakécske előrelépésében. Hogy ebben a tisztségében még job­ban helytállhasson, esténként tíz hónapig tanult a nyáron be­fejezett pártközépiskolában. Miközben szava szavát köve­ti, nem veszi észre, hogy elárul­ja magát. Annyira részletesen ismeri a község eddigi fejlődé­sét, s haladása érdekében a tennivalókat, hogy nem nehéz felismerni: nemcsak szolgálja, de elő is mozdítja az ügyeket. Ritkán láttam még embert hozzá hasonló lelkesedéssel be­szélni a falujáról. Arról, hogy a négy tsz kitűnően gazdálko­dik, s — amire annak idején nem mertek gondolni — az egykori vagyonosabb parasztok is — a Szabadság Tsz-ben pél­dául — jól dolgoznak, érvénye­sítik szaktudásukat; arról be­szél leplezetlen örömmel, hogy a máshonnan idetelepült há­rom tsz-főagronómus, egy-egy főállattenyésztő, illetve könyve­lő, milyen nagyszerűen megáll­ja a helyét; kipirosodik a per­metezőgyár fejlődésének, a SZŐJ és a Minisztertanács ván­fegyelmi ügyeket is. Csak így tudjuk tájékoztatni kellő időben a csoportunkat az eseményekről és ezzel megelőzhetjük a sug- dolózást, ami igen alkalmas ar­ra, hogy elferdítse a tényeket — A bizalmi tehát élvezzen bizalmat felettesei részéről is. — fogalmazza meg valaki Varga István helyett a végső követ­keztetést. * SZABÓ JANOS az emberek­kel való törődést emelte ki be­szélgetésünk kezdetén és joggal állította, hogy ahol az apróbb családi gondok megoldásában is igyekszik segíteni a szakszerve­zet, ott jó a dolgozók közérzete, munkakedve. Igaza volt, de vé­leményéhez feltétlenül hozzá kell fűznünk kiegészítésképpen a Varga Istvántól hallottakat, amelyek viszont az üzemi de­mokráciával függnek össze. És ezek után úgy véljük — ha nem is szolgálhattunk pontos feladat­listával — sikerült néhány gon­dolatot adnunk ahhoz, mit is kell érteni a bizalmiak politikai munkáján. Békés Dezső Új benzinkút épiií Kunszentmiklóson Kunszentmiklós szélén, a Tasskerti részen épül az ÄFOR új benzintöltő állomása, A sze­relési munkálatok vannak még hátra, és a tervek szerint au­gusztus 20-án már „vételezhet­nek” üzemanyagot a gépjármű- vezetők az új benzinkútnál. (Balogh József felvétele.) dorzászlaját kétszer elnyert fmsz működésének ismertetése­kor; akkor is, amikor megemlí­ti, hogy három éve megépült a községben az országszerte pár­ját ritkító művelődési ház. Csak akkor feihőzi gond a homlokát, s tükröz töpren­gést a tekintete, amikor a prob­lémákat említi. Jócskán akad azokból is. Például: A százhúsz dolgozót foglalkoztató építő és vegyes ktsz csak iparigazol­vánnyal rendelkezőket alkal­maz, tanulókat nem. Az utób­biak szerződtetése esetén ugyan­is a KISZÖV-nek növelnie kel­lene a béralapot. Ebben nehe­zen jutnak dűlőre. De mi lesz így az iparosutánpótlással? Az, építéssel, egyéb szolgáltatással, amit egyre többen igényelnek?! Probléma az is, hogy a Bács- Kiskun megyei Kézműipari Vál­lalat egyelőre nem tudja a köz­ségben berendezni a ruhaüze­mét, mert nincs helyiség. A ré­gi mozi megfelelne, de az a KIOSZ tulajdona. A megye se­gítsége kellene, hogy megfelelő megoldást találjanak, mert száz­ötven asszonyt („már össze is írtuk őket”) juttatna kereseti lehetőséghez az új üzemrész. Bővíteni kellene a bölcsődét, óvodát is, mert a dolgozó anyák sürgetik, Véget ért a kiskunfélegyházi járásban az immár hagyomá­nyosnak mondható telepítési szemle. A járási párt- és taná­csi vezetők, szakemberek vé­gigjárták az idén mintegy £0 millió forintot érő 1812 hold új gyümölcsöst és 1820 hold nagy­üzemi szőlőt. Ebben az évben 732 holdon hoz termést nagyobb részben a szőlő, kisebb részben a gyümölcsös. A szemle résztvevői alapvető­en a termőrefordulás gondjait vizsgálták, hiszen jövőre újabb ezer holddal gyarapodik a nagy­üzemi termőfelület. Sajnos, en­nek nem kis hányadán — a szőlő területének csaknem a felén — a hajtások növekedése nem kielégítő. Ennek legfőbb oka az, hogy a talaj erőpótlást a gazdaságok, köztük is főként a tiszaújfalusi Alkotmány, a kunszállási Alkotmány, a jász- szentlászlói Űj Barázda és Aranyhomok Tsz, valamint a kiskunmajsai Rákóczi Tszcs, el­hanyagolták. Igaz, ebben ob­jektív körülmények is közreját­szottak, a gazdaságok egy ré­sze jelenleg sem rendelkezik elegendő trágyával és megfelelő géppel. Ezek beszerzéséhez, kü­lönösen a gyengébb adottságú gazdaságoknak, középlejáratú hitelre lenne szükségük. Ami a növényvédelmet illeti, az elsősorban a szőlősökben mondható kielégítőnek. A pe- ronoszpóra fertőzése nem szá­mottevő. Az almásokban azon­ban több helyen fellépett a va- rasodás, a fuzikládium. Hellyel-közzel előre vetik ár­És mindezeket illetékes he­lyeken sürgeti a tanács vb-tit- kára is. Aki ismét vidám, ahogy már a harmadik ötéves terv lé­tesítményeit, előre látható ter­méseredményeit említi: az ABC áruházat, a modern éttermet, ötszobás szállodát, postaépüle­tet, a permetezőgyár 12 lakásos épületét, az OTP-hitelre épülő hat-nyolc családi lakást, a kor­szerű orvosi rendelőt, általános iskolát — s az öntözéses gaz­dálkodás bővülését, az új telepí­tésű szőlők, gyümölcsösök ter- mőrefordulását. Nem a megszokott értelem­ben vett hivatalnok módján so- solja fel mindezt, hanem annak a közéleti embernek a hevével, tüzével, akinek szívügye akár egy darab tégla, vagy szál vi­rág is, ha az a szolgálati köré­be tartozó területet gazdagítja, szépíti. Magánélete? Mosolyog: „Magánélet és közélet nálam összefolyik. Sok esetben a ma­gánéletem érdekei háttérbe szo­rulnak. Dehát tiszakéeskei va­gyok, nagyon szeretem ezt a községet és népét.” Nem hiszem, hogy tévedek: Sánta károlyné bárhol így erezne — a köz szolgálatában. E. k nyékukat a feldolgozás és a tá­rolás járulékos beruházásaival kapcsolatos gondok is. Ezek megszüntetésére a járási veze­tés most dolgozza ki a terveket. Hiányoznák azonban az egyéb természetű beruházások is, mint például a szőlő támrendszere. A kétéves szőlők szinte sehol, a háromévesek nagyobb rész­ben, s itt-ott még a négyéves szőlők sem rendelkeznek oszlo­pokra feszített dróthuzalokkal. Azonkívül, hogy a betontáma­szok és a huzalok beszerzése nehézkes, a módszer igen költ­séges is. Am nagyszerű •'példa­ként kell megemlíteni a tisza­újfalusi Tisza Tsz-ben alkalma­zott módszert, ahol saját készí­tésű faoszlopokat állítottak le, és soronként nem több, mint két szál drótot feszítettek ki. Teherbírásának próbája máris sikeresnek mondható, mintegy holdanként 60 mázsás átlagter­mésre van kilátás. A berende­zés holdanként mindössze 3—4 ezer forintba került. Két forduló között A jókora táblán a három traktor, meg az ekék — állnak. De vajon hol vanak a gépveze­tők? Az útszéli fák hűvösében beszélgető csoport adja meg a választ: — Két forduló közt nem csu­pán rövid pihenőt, hanem egy­ben tapasztalatcserét is tartunk — világosít fel Puskás Sándor, a solti Kossuth Tsz traktorosa. Kiderül, hogy két helybeli kö­zös gazdaság — a Kossuthon kí­vül a Rákóczi Tsz — traktorve­zetői spontán röpgyűlésének a kellős közepébe csöppentünk. A vetőszántás az őszi árpa alá a „Kossuthosok” feladata. A „ven­dég”, Bíró István a Rákóczi traktorosa pedig, ifjabb társá­val büszkén jött újságolni, hogy a dunavecsei járás aznap lezaj­lott szántóversenyén a második helyezést vívta ki. Ö, az öt be­szélgető közt a legidősebb, a mai nap hőse. S ez á siker minden­képp méltó, hogy a munka szü­netében pár percre megbeszél­jék, értékeljék. — A hartai Brenner Már­ton babérjait nem lehetett meg­tépázni — mondja tárgyilagosan Pista bácsi. — Ö eddig már szá­mos versenynek a győztese. Két óra alatt kétezer négyzetmétert kellett szakszerűen megszántani. A tavalyi hetedik helyről az idén a „dobogó” második helyé­re léptem. Az hiszem, ezzel elé­gedett lehetek! Bizony, ezüstös halántékkal helytállni, 35 versenyző másodi­kénak lenni: ezért csak elisme­rés illeti Bíró Istvánt. A ver­senyfeltételek alapos ismerésén túl az akarat, no, meg a fél év­tizedes szakmai rutin segítette az eredmény eléréséhez. A szaktársak Új fent gra­tulálnak, s indulnak gépeikhez. — Nekünk is ünnepnap a mai — mosolyog Bolya István. —Az imént tettünk pontot a vető- szántási tennivalók egynegyedé­re: a háromszázadik holdra. Na­pi két-két és fél műszaknorma a teljesítményünk, vagyis 10—12 hold 25 centiméteres vetőszán­tás. — Ez már a második szántás. A talaj remek, jobbat nem is kívánhatnánk — vélekdik a fia­tal Grőb Henrik. — A munká­hoz a közösnek összesen tizen­négy erőgépe áll rendelkezésre Természetesen vasárnap is gé­pen vagyunké Gyerünk, pajtás! — csap kedélyesen Grőb vállára Puskás. Életkorban húsz év közöttük a különbség, de a lendület, az igyekezet azonos. Bíró István, a kitüntetett, elégedetten néz utá­nuk w ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom