Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

1966. Július 14, csütörtök 3. oldal Termelők, felvásárlók, kereskedelem i. Egy megyei körút tapasztalatai A gazdasági reformról szóló GAZDASÁGI- FEJLŐDÉSÜNK IDŰSZ £äiaiä»iiäiiSfe!praffi El lilüiiHüii mr t i M Ml ík iiiÜiiiiiiiisiHi;;:: mr El iiiiiiiiÜÜí ül üüü”:::;--;;; !ÉS .........iuiisíuúiüii E j . Ülüi: Célok és lehetőségek összhangja határozat végrehajtásának első intézkedései elősegítették a ter­melőszövetkezetek nagyobb ön­állóságát. A közös gazdaságok — a kenyérgabona kivételével — nem kaptak kötelező tervet. Tehát maguk döntötték el, mi­ből mennyit termelnek. Egyenlő partnerként tárgyaltak a felvá­sárló vállalatokkal, vagyis ke­reskedelmi kapcsolat alakult ki a termelők és a felvásárlók kö­zött. Más tartalmú a kapcsolat a tanácsok végrehajtó bizottsár gai, s a tsz-ek között is, ami egyrészt az önálló tervezésnek is következménye. Változott a helyzet a tanácsok végrehajtó bizottságai és a vállalatok kö­zötti viszony tekintetében is. A megyei tanács vb felvásár­lási osztályával történt megál­lapodás alapján körútra indul­tunk a megyében, hogy élet­közeiben vegyük szemügyre az új helyzetet. Erre elkísérte az újságírót Magony Imre, a me­gyei tanács vb felvásárlási osz­tályvezetője és Papp Géza, az osztály munkatársa. Gyorsabb szállítás, szebb áru A termelőszövetkezetek és a MÉK közötti új kapcsolatokhoz tartozik, hogy a közös gazdasá­gok az árut közvetlenül a bolt­ba szállíthatják. Egy ilyen szállítást néztünk meg a gyakorlatban. Kecskemét, Nagykőrösi utcai bolt. Reggel 6 óra. Serény mun­kában találtuk az üzlet személy­zetét. Két teherautóról is folyt a rakodás. Gárdonyi Péter, a Iásziófalvi Alkotmány Termelő- szövetkezet áruértékesítési elő­adója elmondta: — Most rakjuk le a tegnap délután szedett paradicsomot, uborkát, tököt, paprikát és dinnyét. A közvetlen szállítás­nak az a nagy jelentősége, hogy friss árut tudunk adni. __ A termelőszövetkezetnek m ilyen előnye származik ebből? __ Eddigi számításaink sze­rint naponta átlag 2000 forint többletbevételre teszünk szert. Ez abból származik, hogy a nagykereskedelmi árat kapjuk és ebből 7 százalékot von le a MÉK diszpozíció címén. Nem­csak ebbe az üzletbe, hanem még 13 boltba szállítunk. A Városföldi Állami Gazda­ság teherautóját Csősz József kíséri. Szép őszibarackot raktak Ve. Ők is hoztak paradicsomot és zöldbabot. Növekvő forgalom Mócza István, a bolt vezetője elmondta, hogy mielőtt ezt a módszert bevezették volna, sok­szor két napig is eltartott, míg az áru az üzletbe eljutott. Most a megrendeléstől számított né­hány óra múlva friss, tetszetős árut kapnak. A közvetlen szál­lításnak tehát olyan hatása is van, hogy mindegyik szállító igyekszik a legszebbet hozni. Itt találtuk Perényi Istvánt, a MÉK igazgatóját is. _ Egyelőre csak Kecskemé­ten vezettük be az áru ily mó­don történő, szállítását. Remé­lem, hogy a jövőben sikerül másutt is megszervezni. K örülnéztünk az üzletben, gusztusos, szép az áru. Látoga­tott is a bolt. Az elmúlt év júniusában 300 ezer forint for­galmat bonyolított le. Az idén az elmúlt hónapban már 360 ezer forintot forgalmazott, an­nak ellenére, hogy ebben az év­ben olcsóbb a gyümölcs és a zöldség fogyasztói ára, mint taT valy. Közismert, hogy ebben nagy szerepe van a korábban beköszöntött tavasznak. Olyan javaslat is elhangzott, hogy érdemes lenne kiírni az üzletbe, az árut szállító állami gazdaság, vagy termelőszövet­kezet nevét. Ezzel is népszerű­sítenénk a mezőgazdasági nagy­üzemek termékeit. , Már ebből is látszik, bogy a közvetlen szállításnak számos előnye van. A szakemberek sze­rint van lehetőség e módszer további fejlesztésére. A piaci standok A kecskeméti piacon több termelőszövetkezetnek van el­árusító standja. A városföldi Pe­tőfi Termelőszövetkezet eláru­sítóhelyén kicsit csalódást oko­zott az áru minősége. Nem na­gyon reprezentálta a mezőgaz­dasági nagyüzemet. Az árak megállapítása a MÉK felvásár­lási árai alapján történik, de eléggé rögtönzötten. A lászló- falvi Kossuth Termelőszövetke­zet pavilonjában pedig csak zöldbabot és káposztát talál­tunk. Ez bizony gyenge válasz­ték. Az árakat is akkor írták ki, amikor megjelentünk. Más közös gazdaság is szállít ide. A fogyasztói ár 20 százaléka illeti meg az elárusító szövetkezetét, ennyit von le a társszövetkeze­tektől. A kecskeméti Aranyka­lász standján szépen dekorálják az árut, gusztusosán kínálja ma­gát a barack, s a különböző zöldségféle. A három termelőszövetkezeti standon nyert tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy nagyobb mértékben kellene tö­rekedni a gazdaságoknak a fo­lyamatos áruszállításra, a jobb minőségre és a nagyobb válasz­tékra. A második ötéves terv idején 11 ezer lakás épült a megyé­ben, ebből közel nyolcezer csa­ládi ház, kisebb részben társas­ház. Az új — 1970-ben záruló — tervidőszakban a magánerő­ből történő lakásépítkezések fo­kozódására lehet számítani. Ám égetett téglából már az elmúlt években is jelentős hiány mu­tatkozott, ami nemcsak a me­gyében, hanem országszerte is gátolta a családiház-építkezést. Ezért a kormány és a Gazda­sági Bizottság ez év májusában úgy határozott, hogy téglapótló építőanyagokat kell gyártani. A szükség törvényt bont — hangzik a közmondás. Ez tör­tént ezúttal is, amikor a megyei tanács vb ipari osztálya az épí­tőanyaghiány pótlására a köz­ponti szervek utasításának be­várása nélkül még az elmúlt ősszel kidolgoztatta a falazó­blokk gyártásának technológiá­ját. Így vált lehetségessé, hogy a Bajai Cementipari Vállalatnál — a központi határozat megje­lenése után alig két héttel -— már június 1-én megkezdhették az új építőelemek sorozatgyár­tását. Évente 8 millió darab téglát pótló falazóblokkot ké­szítenek a bajai üzemben. Mi is a falazóblokk ? Megfelelő szemcsenagyságú habosított kohósalakból, s a kö­tőanyagként hozzákevert ho­mokból és cementből gyártják az új építőelemet. Mérete: hosz- szúsága 38, szélessége 25, ma­gassága 21,5 centiméter.' Belül üreges kiképzésű, ami csökkenti súlyát. Jó tulajdonsága, hogy 25 centiméteres falvastagsággal ugyanolyan hang- és hőszigete­Az is megállapítható, hogy a piaci árak általában a MÉK ál­tal megállapított fogyasztói árak körül mozognak. (Folytatjuk.) Hasznos tortúra A gyomor- és bélféreg bán- talmai ellen részesítik védelem­ben az Izsáki Állami Gazdaság balázspusztai üzemrészének több mint ezer anyajuhát. Evé­gett a rézgálic és a nikorin ol­datát fecskendezik az állatok szájába. A védekezést évente kétszer-háromszor végzik el. A szólásmondás szerint is türel­mes jószágok ezúttal meglehető­sen türelmetlenül viselik el a hasznos tortúrát. lést biztosít, mint a 38 centimé­ter vastag téglafaL A falazó­blokk egy- és kétszintes házak építésére kitűnően alkalmas. Előnye, hogy kevesebb habarcs­csal és kisebb munkaráfordítás­sal, gyorsabban lehet építkezni vele. Számoljunk egy kicsit A falazóblokk 9 darab égetett tégla nagyságának felel meg. Felező méret is készül belőle, hogy a fal építésekor a köté­seknél ne kelljen a kész blok­kot kettévágni — annál is in­kább, mert ilyenkor sok építő­elem tönkremenne. A falazó­blokk ára az elsőosztályú tég­láénál olcsóbb, a másodosztá­lyúénál drágább. A lakóház fal- egyenig való felépítésének költ­ségei azonban mindenképpen az új építőelemmel kerülnek a leg­kevesebbe. Ha például 38 centiméter vas­tag falat húznak fel első osztá­lyú téglából, annak építési költ­sége — a homok, égetett mész, cement és munkadíj felszámí­tásával — köbméterenként 555 forint. Amennyiben másodosz­tályú téglát használnak a ki­adás 529 forint. Ugyanazt a fa­lat, ha az új blokkból építik, a költség 413 forint. Ám mint em­lítettem az új építő elem jó tu­lajdonságai— szilárdsága, hang- és hőszigetelése — folytán ele­gendő a 25 centiméteres falvas- tagság. Ebben az esetben továb­bi 20 százalékkal csökkenthetők a kiadások. Általában egy családi házba 45 köbméter falat építenek. Fa­lazóblokkal 38 centiméteres fali RÉGI — közmondásként is megfogalmazott — igazság, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. A közgazdaság nyelvén ez annyit jelent, hogy céljaink mindig legyenek össz­hangban lehetőségeinkkel; hogy olyan feladatokat tűzzünk ma­gunk elé, amelynek megvalósí­tásához —optimális időn belül — valamennyi erőforrás (mun­kaerő, kapacitás, anyag stb.) rendelkezésre áll. A célok és a feltételek össz­hangja szempontjából nagy je­lentőségű a gazdasági mechaniz­mus reformja. Mint ismeretes, jelenleg a vállalatok úgyszólván vastagságot alapul véve ötezer, 25 centiméteres falvastagságnál pedig 9 ezer forint megtakarí­tás jelentkezik a másodosztályú téglából való építéssel szemben. Évente 2400 lakás Mint a számításokból kitűnik érdemes falazóblokkból építeni családi házat, vagy egyemeletes társasházat. Az építés technoló­giája mit sem változott, ugyan­akkor gyorsabb és olcsóbb lett. Ha valakinek kedve tartja — s bizonyos mennyiségű téglát is vásárol — keverheti a blokkot és a téglát, mert az új építő­elem szabványa ezt lehetővé te­szi. örvendetes az is, hogy a Ba­jai Cementipari Vállalat már több mint egy hónapja sorozat­ban gyártja a falazóblokkot. Évente 400 családi házhoz ele­gendő mennyiséget készítenek. A megyei TÜZÉP Vállalat már le is kötötte az év végéig gyár­tásra kerülő blokkmennyiséget, hogy megkezdhesse árusítását. A bajai üzem azonban legfel­jebb a saját körzetében lesz ké­pes a várható igények kielégí­tésére, ezért a megyei tanács ipari osztálya még az idén meg­kezdi Dunavecsén, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten hasonló kapaci­tású — évi 8 millió téglának megfelelő — falazóblokkot gyár­tó üzemek létesítését. Ezzel a jövő esztendőtől kezdve évi 2400 lakás építése válik lehetővé az új, kitűnő — a kivitelezési költ­ségek csökkentését is lehetővé tevő — építőanyagból. n. a, térítésmentesen kapják a ter­melési eszközöket, az ingatlano­kat. stb. A jelenlegi devizaszor­zóik mellett az importtermékek belföldi átadási ára általában alacsonyabb, mint az ellenér­tékként szállított exporttermé­kek társadalmi költsége. Ezért a vállalatoknál úgyszólván nincs reális mérlegélési kényszer szük­ségleteik megítélésében: a vál­lalat abban érdekelt, hogy mi­nél több beruházást és minél több importterméket kapjon. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a vállalatok saját erőből, vagy visszafizeté­si kötelezettség (és megfelelő kamatteher mellett), hitelből finanszírozhatják csak beruhá­zásaikat: az importtermékekért a tényleges árat kell megtéríte­ni általában olyan devizaszor­zók alkalmazásával, amelyek­ben kifejezésre jut a deviza át­lagos népgazdasági kitermelési költsége. A JÖVŐBEN a vállalatoknak fejlesztési politikájukban figye­lembe kell venni: milyen anya­gi terhet, milyen kamatterhe­ket, milyen törlesztési feltéte­leket stb. jelent számukra a fejlesztési erőforrások igénybe­vétele. A jelenlegi rendszerrel szemben az állóeszköz fejlesz­téssel együtt, azzal arányosan kell majd e megnövekedett forgóeszköz-szükségletet is biz­tosítani. Jelenleg, ha egy vál­lalat fejleszti kapacitásait, azok üzembehelyezése után a bankhoz fordul forgóeszközért, mert enélkül az új kapacitás nem üzemeltethető. A jövőben a vállalati fejlesztési alapból az állóeszközöket és a forgóeszköz­állományt arányosan fejlesztik. Az új gazdasági mechaniz­musról folyó vitákban vállalati szakemberek gyakran feltették a kérdést: a jövőben könnyen előfordulhat, hogy valamilyen, vállalati szempontból megvaló­síthatónak és hatékonynak bi­zonyuló fejlesztési elképzelést a bank nem támogat és a válla­lat nem kapja meg a szükséges hiteleket. Tény, hogy ilyen ese­tek — ha nem is gyakran — előfordulhatnak a jövőben. A bank valóban megtagadhatja bizonyos fejlesztési célok anya­gi támogatását még akkor is, ha azok gazdaságosnak bizo­nyulnak. Figyelembe kell ugyan­is venni, hogy a vállalat az egységes szocialista gazdaság része és mint ilyen, az adott időszakban felhalmozásra szánt (tervezett) erőforrásokból csak a lehetőségek határáig vehet igénybe. Az új gazdasági mechaniz­mus a népgazdasági tervezés szintjén is nagyobb lehetősége­ket biztosít a reális fejlesztési célok kitűzésében. A terv ugyan­is a népgazdaság fő összefüggé­seinek (arányainak) fejlődésére koncentrálhat, megszabadul a gazdasági élet részleteinek ap­rólékos szabályozásától és így tervváltozatokat készíthet. AZ ELMONDOTTAK bizo­nyítják, hogy a fejlesztési cé­lok, az igények és a lehetősé­gek dinamikus összhangjának biztosítása egyrészt bizonyos ob­jektív feltételeken múlik: a gazdasági mechanizmus rend­szerén, a tervezés technikáján stb. Másrészt jelentős szerepet játszanak a szubjektív feltéte­lek: a realitásokhoz való ér­zék, a megfontoltság, a kocká­zatok mérlegelése. Bizonyos ér­telemben a szubjektív feltéte­lek függvénye az üzemi demok­rácia fejlettsége, továbbá az, hogy a vezetés mennyire tá­maszkodik a dolgozókra és mennyiben veszi figyelembe a javaslatokat, tehát mennyire aknázza ki a vállalatban rejlő lehetőségeket és tartalékokat V. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom