Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

Megkezdődött a búza aratasa Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA xxi. evfs tss. sz. /I r« 60 fillér »e«. Jtru s, szombat Munkás vakáció Még az iskolaév vége előtt néhány nagyobb üzem illetéke­sei érdeklődtek a megyei KISZ-bizottságon: segítené­nek-e nekik, hogy a nyárra, akár az egész vakáció idejé­re is diákokat szerződtethes­senek. Mások azért kilincsel­tek a KISZ-bizottságon, hogy mentsék fel azokat a diáko­kat az építőtábor alól, akik ugyan eredetileg önként jelent­keztek oda, de aztán náluk, a gyárban, vagy gazdaságban is kerestek munkát, s az üzem igényt tartana rájuk egész nyárra. A KISZ természetesen nem segíthetett. Nem foglalkozik munkaközvetítéssel, másrészt viszont az építőtáborokba kizá­rólag önkénteseket toborzott, gyakran erősen megszűrve, vá­logatva a legjobb aktívákat a sok jelentkező közül. De a vég­leges névsoron már aligha tud változtatni, különösen most, a tanév befejezése után. Itt most nem a szervezés kérdéseivel akarunk foglalkoz­ni; a fenti példákat csak azért említettük, hogy rámutassunk, milyen keresettek a tanulók a nyári szünidőben. A munkahe­lyek ugyanis évről évre jobb ta­pasztalatokat szereznek Olyany- nyira, hogy a konzervgyárak ve­zetősége azon töpreng, nem volna-e célszerű állandó jelle­gű építőtábort létesíteni leg­alább 400 diák részére. Tudná­nak nekik munkát adni. hiszen ebben az időszakban állandóan munkáshiánnyal küzdenek. Az egyik kiskunfélegyházi terme­lőszövetkezet pedig, mint hal­lottuk, úgy vetett az idén bor­sót, hogy a leszedést kizárólag a tanuló-idénymunkásokra ter­vezte. Egyik ötlet sem vetődhe­tett volna fel, ha nem volná­nak jók a munkahelyek veze­tőinek a tapasztalatai a diá­kokról. S számunkra ez a fon­tosabb tanulság a vakációnak kisebb-nagyobb hányadát fel­áldozó diákok példájából. Akár az építőtáborokban áldozatké­szen dolgozó KISZ-es fiúkra, lá­nyokra gondolunk, akár pedig azokra, akik pénzért szerződ­nek el az üzemekbe, gazdasá­gokba, hogy segítsenek a csa­lád anyagi gondjain, vagy azért, hogy valami költsége­sebb tervüket valóra válthas­sák: kerékpárt, gitárt egyebet vegyenek, esetleg külföldre el­juthassanak. A munkahely és az indíték szinte mellékes. A lényeges az, hogy ezeknek a fiataloknak túlnyomó többsége derekas munkát végez. Becsülettel ele­get tesz önként vállalt kötele­zettségének az építőtáborban, vagyis igyekszik becsülettel megszolgálni a munkabérét. S még valamit jegyezzünk meg itt, ami már csak nekünk, idősebbeknek épületes, mert a mai ifjúság nem is érti, mit kell ezen örülni: eszébe nem jut egyik középiskolás diáknak se, hogy szégyellje a kapálást, kubikolást, zsákolást, anyag- mozgatást stb., stb. — a mun­kát. A nehéz fizikai munkát, mert hiszen szakképzettség hí­ján a diákok segédmunkásként dolgoznak. Ez jól mutatja azt a változást, ami a munka meg­becsülésében nálunk két évti­zed alatt végbement. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a középiskolások (fő­ként a gimnáziumok tanulói, mert a technikumosok amúgy- is kötelező nyári gyakorlatot folytatnak) 80 százaléka dolgo­zik a vakációban, átlag egy hó. napot. Tavaly mintegy 3000 kö­zépiskolás dolgozott nyáron a megyében az építőtáborokon kívül. S a 3000-nek kétharma­da a mezőgazdaságban. A legtöbb diák a szünidő első felében igyekszik kihasz­nálni az időt. Sokan már a tanévzárás óta dolgoznak. Az építőtáborok pedig vasárnap nyitották meg kapuikat. A nyáron összesen kerek másfél­ezer diák vesz részt a megyé­ből az építőtáborok munkájá­ban. Legtöbben közülük is vál­lalnak kereső munkát is né­hány hétre. A munka mellett természe­tesen jut idejük a diákoknak pihenésre is, üdülőtáborozásra, kirándulásra, kerékpár- és gya­logtúrákra, hiszen a KISZ és az iskolák sokoldalúan gondos­kodnak ilyen és ehhez hasonló szórakoztató, tanulságos, emlé­kezetes programokról. Megerősödve, napbarnítottan, élményekkel, a jól végzett munka örömével és persze jó néhány száz forinttal gazda­gabban foglalják majd el he­lyüket az ősszel az iskolapad­ban. Az üzemek és főképp a mezőgazdaság számára nem kö­zömbös, hogy a főidényben al­kalmi munkásokhoz, több ezer szorgalmas fiatal munkaerő­höz jutnak. A társadalom hasz­na elsősorban mégis az ebből, hogy a felnövekvő nemzedékek idejében és magától értetődően munkára nevelődnek. Moszkva: Nyikolaj Podgornij (jobbról) és Charles de Gaulle aláírja a szovjet—francia közös nyilatkozatot, ezzel a szovjet—francia tárgyalások eredményesen befejeződtek» Az esős időjárás nehezíti a munkát A legfontosabb nyári munka, a gabona betakarítása — a ked­vezőtlen időjárás ellenére is — serényen halad megyeszer te. A mezőgazdasági nagyüze­mek vezetői, a termelőszö­vetkezeti gazdák mindent elkövetnek az érett gabona mielőbbi betakarítása érde­kében. Nyújtott műszakban dolgoznak a kombájnok és az erőgépek vezetői kihasználják a „száraz” félnapokat. Ahol pedig más­képpen nem megy, munkába állnak a kézikaszások. Az őszi árpa aratása megle­hetősen előrehaladott a megyé­ben. Egyre több termelőszövet­kezetből kapjuk a hírt, hogy be­fejezte e fontos takarmányga­bona aratását. Hozzákezdtek a homokvidék kenyérgabonájának, a rozs­nak a betakarításához is. Á kiskunfélegyházi és kecske­méti tsz-ekben. már napok óta folyik a betakarítása. A kecske­méti Vörös Csillag Tsz-ben pél­dául már 70 hold rozs került le a tarlóról. Több helyen a búza aratása is elkezdődött. Összesített me­gyei jelentés még nem készült az aratás helyzetéről. Azonban MOSZKVA (TASZSZ) De Gau’ie tábornok pénteken hazautazott Franciaországba. A vnukovói repülőtér felé veze­tő utcákon a moszkvaiak ezrei sorakoztak jel, hogy búcsút ve­gyenek a hazautazó francia köztársasági elnöktől, de Gaulle tábornoktól. az egyes járásokhoz beérkezett adatok jól szemléltetik azt a szorgos munkát, amely megye- szerte folyik. A dunavecsei já­rásban, ahol kereken 30 ezer hold kalá­szos vár betakarításra, ed­dig 20 százalékban végeztek az aratással. Az őszi árpát 5550 hőidről, az összterület mintegy 60 százalé­káról takarították be. Itt is vág­ják már a rozsot és a búzát is. Péntek délelőttig 150 holdról ta­karították be az utóbbit. Több mint 1800 holdon buktatták alá a tarlót és több mint ezer hol­don már el is vetették a másod­növényeket. A budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, intézmények dolgo­zóinak küldöttei és a főváros ifjúságának képviselői szenve­délyes hangú demonstráción A repülőtéri búcsúztatáson je­len volt Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin. a mi­nisztertanács elnöke, több más államférfi, sok külföldi diplo­mata, a főváros lakosságának képviselői. (Folytatás a 2 oldalon.) A város peremén Egy hónapja nyílt meg Kecs­keméten a Halasi úton a mo­dern, reprezentatív cukrászda- eszpresszó. A megyei Vendég­látó Vállalat új, harmadosztá­lyú üzletének építése és beren­dezése közel 900 000 forintba került. A cukrászda rövid idő alatt a rendőrfalusi városrész lakóinak kedvelt szórakozóhe­lyévé vált, ezért a vállalat ve­zetői azt tervezik, hogy hama­rosan megnyújtják a nyitvatar- tás idejét. 21 óra helyett 22-re tolják el a zárórát. (Pásztor Zoltán felvétele.) emelték fel pénteken tiltakozó szavukat az amerikai imperia­lizmus újabb gaztette ellen. A Ganz-MÁVAG művelődési há­zában tartottak nagygyűlést, amelyet a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ren­dezett. A gyűlést az elnöklő dr. Er­dei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja lépett a mikrofon elé. A szónok a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a forradalmi mun­kás—paraszt kormány nevében is elítélte az Egyesült Államok agressziójának kiterjesztését, s (Folytatás a 2 oldalon.)--------------------------------------------------. I I tárgyalások kézzelfogható eredménnyel jártak hazaérkezett Éljen a hősi harcot yíyó Forró hangulatú t^stvcri nép! nagygyűlés a fővárosban M. Ik

Next

/
Oldalképek
Tartalom