Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
1 A legifjabb nemzedék a KÖFA-ból létrehozott soltvadkerti bölcsödében. 1951-ben huszonegy helyi mesterember eljegyezte magát a szövetkezet gondolatával, és összefogással létrehozták mai nagyüzemünk bölcsőjét?! Bátor, derék emberek voltak az alapítók, akik annak idején csak azért, hogy a közös vagyon gyarapodjon, hónapokig szinte fizetés nélkül dolgoztak, hokedlit, sámlit készítettek és vitték a vásárral Ma is tisztelettel vesszük őket körül, az ő példájukon nevelkedik szövetkezetünk ifjabb nemzedéke, mert már több mint nyolcszaz dolgozót számlálunk. Hogyan jutottunk el idáig? Az 1952-es 67 ezer forint állóeszközérték a múlt év végéig 10 millió forintra emelkedett. A múlt év végén a 635 fizikai dolgozó összesen több mint 103 millió forint értéket termelt, öt évvel ezelőtt nem volt exportunk. Tavaly viszont 17 országba jutottak el termékeink, elsősorban alumínium háztartási létra, vasalófelszerelés, 10,5 millió forint értékben. És sikeresen teljesítettük az 1962-es járási pártértekezlet által megjelölt egyéb feladatainkat is. A kiváló ktsz távlatai? Ezeket Szívók Gyula, a szövetkezet rokonszenves, fiatal főmérnöke így vázolta: — Bármennyire fejlődött is üzemünk, itt, a község közepén zsúfolt, már szinte balesetveszélyes. A járás viszont gazdag, az igények nőnek. Nagyon sok háznál van autó, amelyek karbantartásáért messzire kell eljárni. A mi feladatunk ezen segíteni. Még az idén akkumulátortöltő és javító állomást hozunk létre, melynek próbaüzemelését is megkezdjük. Aztán: az Izsáki úton kaptunk 10 és fél hold területet. Oda 12x100 méteres szerelőcsarnokot —egy kis segítséggel talán még az idén — építünk a fehéráru (alumínium) termékek készítése céljára. Ezenkívül évi 1200 tonna kapacitású öntöde terveit rendeltük meg. Ne kelljen nagy kerülővel és drágán Pécsről ide szállítani a Szovjetunióból importált nyersvasat. Készül az autószerviz terve is, amely ugyancsak az új telephelyre kerül. A befejezéshez közeledő áruház folytatásaként épül meg szövetkezetünk szolgáltató kombinátja. Az igények diktálják így, oda összpontosítjuk szinte az összes lakosságszolgáltatáist. Mindezek velejárójaként 1970-ben szövetkezetünkben a jelenleginél körülbelül kétszázzal többen dolgoznak... * Biztos alapokra épülő szép távlat, amelynek eléréséhez — ismerve a ktsz hagyományait — nem férhet kétség. S hadd említsük itt: az előzetes számítások szerint 1970-ig jelentősen növelni kell a járás iparában a foglalkoztatottak számát. Hiszen munkaerőt igényel majd például a környék mezőgazdasági termékeit feldolgozó Kalocsai Konzervgyár kiskőrösi üzeme is, ahol a múlt évi 270 vagon készárutermelés 910 vagonra emelkedik a tervidőszak végéig. De munkaerő szükséges a tsz-ek, szakszövetkezetek létesülő üzemeibe is, a szőlőfeldolgozókba, palackozókba. szeszfőzdékbe, gyümölcstárolókba stb. Itt említjük azt az ugyancsak speciális törekvést, amelyet így emlegetnek a Járásban: szükség van a ».vegyes családokra”. Ennek lényege, hogy a túlnyomórészt mezőgazdasági foglalkozású lakosságból családonként legalább egy iparban dolgozó is legyen. A mezőgazdasági munkacsúcsok idején (szüret, gyümölcsszedés) ily módon biztosítható a munkaerő, másrészt a termés ipari feldolgozásával, háziipari bedolgozással stb. a folyamatos foglalkoztatás mellett a családok állandó kereseti lehetőségei is megteremtődnek. EgyhefonoJnalc a szálak Azt tartják a közgazdászok, hogy az életszínvonal alakulására a legjobb mérőszám a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Ha így van — márpedig így igaz —, lássuk, hogyan festett ez az utóbbi öt évben. A járás összkeres- kedelmi forgalma — 1961—1965. között — 258,5 miliőről 362,8 millió forintra ugrott. (A gépkocsik ebben nem szerepelnek.) A tartós fogyasztási cikkek forgalma megkétszereződött. Csak néhány jellemzőbb adat: tavaly mosógépből kétszer, hűtőszekrényből hétszer, 250 köbcentis motorkerékpárból több mint háromszor annyit vásárolt a járás lakossága, mint 1961-ben. Bútorra pedig az akkori 4,9 millió forinttal szemben 11,4 milliót költött. Mindezt csak sok erőfeszítéssel győzte a kiskereskedelem járási hálózata, amely közben átalakítás révén 9 önkiszolgáló és 12 önkiválasztó szakosított üzlettel gyarapodott — szerény kezdeteként a további célkitűzéseknek. Hiszen a befeiező- déséhez közeledő kiskőrösi áruház megnyitásával lehetőség nyílik a további szakosodásra, árukészlet növelésére a járás székhelyén. Noha a lehetőségek továbbra is határt szabnak az igények maradéktalan kielégítésének, nem marad el a hálózatfejlesztés, s az áruválaszték bővítése a járás nagyobb községeiben sem. A cikkféleségek választékán belül az igényeknek megfelelően az elkövetkező időben főleg a gáztűzhely és a gázolaj-tűzhelyek készletének bővítésére van szükség. Gáztűzhely. 1; Az ám, a gáz! Az elmúlt években végzett kutatófúrások kiderítették: A tüzelőellátás javításának szolgálatába állítható ilyen érték is rejtőzik a homok alatt. Ennek jóvoltából formálódnak tehát az elgondolások, melyek szerint 1970-ig nemcsak a gázvezeték építésével kapcsolatos részletes program készül el. hanem a hálózatfejlesztés első lépései is megtörténnek Kiskőrösön, esetleg Soltvadkerten és Kecelen is — a vízműtársulásokhoz hasonló formában. Lám, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szálak! Vízellátás. Ebben megint- csak van mivel büszkélkednie a kiskőrösi járásnak. Hiszen az öt év alatt létesített vízművekkel. Illetve az 54 kilométer vízhálózat kiépítésével —, hogy csak a két legpéldaadóbb községet említsük — Soltvadkert és Kas- kantyú minden utcájában vezeték szállítja az egészséges ivóvizet. Fülöpszál- láson, Császártöltésen, Tázláron és Pá- hin pedig az eddig megteremtett alapokon a soron következő években fejlődik jelentősen a vízműhálózat. És újra az indító gondolatoknál tartunk: nem kell a messze múltba nyúlni az összehasonlításért. Sokszor elegendő csak tíz évre visszapillantani, amikor például Kaskantyúnál sokkalta nagyobb településeken is legfeljebb az orvoslakásban volt— villanymotor biztosította — vízszolgáltatás, fürdőszoba ... Vízvezeték, fürdőszoba..., de a mi lakásunkba még a villany sem jutott el! — vethetnék ellen a járásban elég sokan. Be kell látni: az észrevétel jogos. Bár a második ötéves tervidőszak elejéig Imrehegy kivételével, a járás minden községébe eljutott a villanyfény, ezzel még nem nyílott lehetőség valamennyi lakásba a villany bekapcsolására. Még jelentős, mintegy 37 kilométeres hálózatbővítésre lenne ehhez szükség. A következő tervidőszakban mivelhogy a hálózatfejlesztésnek a népgazdaság lehetőségei szabnak határt —. az igényeknél szerényebb fejlődésre van kilátás; Ismét 100 millió Mennyi mindenről szólni kellene még! Például a kultúra, a művelődésügy helyzetéről. Hiszen sok minden történt e téren is az elmúlt években! A Soltvadkerten és Kecelen megvalósított gimnáziumi oktatás jóvoltából például ma kétszázzal több tanuló járhat helyben középiskolába, mint néhány évvel ezelőtt. Az iskolakörzetesítés haszna: közel 500 felsőtagozatos tanyai gyerek belterületi iskolákban, szakoktatás keretében szívhatja magába a tudás alapjait. Minden nagyobb községben kihelyezett mezőgazdasági kertészeti technikumi osztályok működnek, de megtalálhatók a közgazdasági és gépipari technikumi osztályok is, mintegy öt és fél száz felnőtt diákkal. És a népművelés? Ma már mulatságos anekdotaszámba megy az az akasztói eset, hogy a közóhajjal szorgalmazott kultúrotthon számára alig tudták megtalálni az al- és felvégieknek egyaránt a falu közepének elfogadható helyet. Mert nemcsak, hogy áll a csinos kultúrház, de falai között olyan tartalmas népművelő munka folyik, hogy híre a járáson túlra is eljutott. Kultúrhózaik megépítésével, birtokba vételével régi vágya teljesült Tázlár, Tabdi, Császártöltés és Csengőd lakosságának is. Hosszan sorolhatnánk még a különböző területeken elért eredményeket és a további célokat. S hogy mégsem részletezzük, egyszerű az oka: Az eddig elmondottak — kevés kivételtől eltekintve — valamilyen formában kapcsolatban állnak azzal a nagyszerű anyagi forrással, amelyet tömören így emlegetünk: KÖFA. Igen, a lakosság hozzájárulásaiból és az állami támogatásból képezett fejlesztési alap, illetve a jóvoltából született eredmények külön fejezetet érdemelnek. Üt, vízvezeték, járda, bölcsödé, kultúrotthon, s ki győzné felsorolni, hogy járás- szerte mi minden szolgálja a lakosságot, ami ebből az alapból, illetve ennek segítségével létesült. Az elmúlt öt év alatt — a járás lakosságának 14 millió forintos társadalmi munkájával és a 3 millió forint értékű saját anyaggal kiegészítve — mintegy 92 millió forint biztosította az állami beruházások mellett a községek fejlődését. Az egyes helyi tervekből, lehetőségekből kiindulva, bizonyosra vehető, hogy 1970-ig a kommunális, szociális és kulturális fejlesztési célok elérését legalább 100 millió forint szolgálja. Soltszentimre és Páhi 4—4 tantermes iskola építésével, illetve bővítésével számol. A helybeliek igényének megfelelően Akasztón orvosi és fogorvosi lakások. Csengődön, Soltvadkerten, Császártöltésen és Kecelen orvosi- és fogorvosi resdelők építését tervezik. Szerte a járásban tovább növekszik a szilárd burkolatú utak és járdák hálózata. A járási szociális otthon befogadóképessége — döntő mértékben állami támogatásból — a jelenlegi kétszeresére bővül. A nagyobb községekben öregek napközi otthonai létesülnek. Mint arról értesültünk, az utóbbi megteremtésével Kecel kívánja szolgáltatni a járási első példát. Támogatásra méltó tSreltTés Csak egy villanásnyit a lakáshelyzetről is. Az öntevékenység, az Önerő latba vetése, ami a járásra annyira jellemző, e téren is megmutatkozott. A lezárt tervidőszakban — az egészen kicsi, államilag finanszírozott hányadot is beleértve — OTP-hitel támogatta és magánerőből évente 280 lakás épült a járásban, s ennél valamivel több várható az ezután következő években is. Érthető. hogy ebből Kiskőrös részesedése volt és lesz a legnagyobb. Itt ismét visszakanyarodtunk az 1968-ban fennállásának 250. évfordulójához érkező járási székhelyhez, melynek igazában a szocialista építés nyitotta meg az utat a várossá fejlődéshez. Miben nyilvánul ez meg? A már említett új vonásokon létesítményeken túl, ime, csak a legjellemzőbbek a tervekből: megépül a járási párt- tanácsi székház, korszerű rendelőintézet. 160 személyes diákotthon, a szennyvízcsatorna fővonala. A kiskőrösiek jólismert patriotizmusa és tettrekészsége a biztosíték rá, hogy nemcsak a tervek megvalósítása, hanem a község városi rangra emelésének törekvése ezeregy más vonatkozásban is legteljesebb támogatásra talál. De álljunk meg ismét: Kiskőrös a nagy forradalmár költő, Petőfi Sándor szülőhelye. A nádfedeles, fehér kicsi házat a község központja közelében évente sok ezren felkeresik. Haz&ik fial és külföldiek. Nagyon kívánkozik tehát kimondani: Petőfi nemcsak a kiskőrösieké, Petőfi mindenkié! S ebben az értelemben a szülőhely mindenki részéről és a lehetőségekhez mérten, minden szintől támogatást édemel. Tervezés és számvetés. Visszapillantás a megtett útra. és előretekintés — mert megállás nincs!-a magasabb szinten kezdett újabb célokra. Az erőfeszítések nyomán — a korábban szerzett gazdag tapasztalatok hasznosításával, okos és öntevékeny helyi politika alkaima’á- sával —■ nemcsak gazdagodik, szépül a kiskőrösi járás lakosságának élete. Egyúttal megteremtődnek a szocialista fejlődés további ötéves tervének még magasabb szintű alapjai is. Perny Irén A járás kis Balatonja, a közkedvelt Pctőfi-tó, melynek partján egyre több hét végi ház épül.
