Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
196«. Július 29, péntek 3. oldal Öntözési és talajerő-gazdálkodási kísérletek a kalocsai járásban Annak a gyümölcsöző munkamegosztásnak részeként, amely Bács-Kiskun megye különböző tájegységei között már évekkel ezelőtt kialakult, igen jelentős feladatot oldanak meg a kalocsai járás termelőszövetkezetei. Amíg a szomszédos bajai járásban a kukorica nagyüzemi termesztésének legjobb módszereit kutatják és valósítják meg, addig a Kalocsa környéki tsz-gazdaságok számára az öntözés és a talajerő-gazdálkodás a kísérletezés, s a gyakorlati kivitelezés tárgya. A kalocsai járásban viszonylag magas, kereken 28 százalékos az öntözéses termesztés aránya. Az öntözéses gazdálkodáshoz tartozó szerteágazó kísérletsorozat egyik érdekes mozzanata volt közelmúltban a Duna- szentbenedeken megrendezett talajnedvesség-mérési bemutató. Az AGROTRÖSZT öntözési szaktanácsadó szolgálata a járás szakembereinek jelenlétében a dunaszentbenedeki Oj Hajnal Tsz-ben próbálta ki dr. Kazó Béla, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet osztály- vezetője által szerkesztett mérőműszer prototípusát. Ennek az úgynevezett tenzió- méternek az alkalmazása szinte egycsapásra megoldja az eddig sok vitára okot adó, hosszadalmas és nem mindig biztos eredményt nyújtó talajnedvesség mérést. E műszer segítségével viszont gyorsan megállapítható a talaj nedvességtartalma, s ily módon a növények igényének megfelelően lehet az öntözővíz mennyiségét emelni, vagy csökkenteni. Az öntözés hatékonysága azonban a mesterséges csapadék mennyiségén, megfelelő időben való adagolásán kívül igen nagymértékben függ a talaj tápanyagtartalmától. Mivel a járás jelenlegi állatsűrűsége mellett a tsz-ekben előállítható istállótrágya legfeljebb a fűszer- paprika- és a zöldségtermő földek szervestrágyázására elegendő, a tsz-ek és a kísérleteket irányító járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei közös erővel kidolgoztak egy talajerő-gazdálkodási tervet. Ez különböző javaslatokat tesz a talajerő utánpótlásra, általában az egész kérdés megoldására, de van olyan része a tervezetnek, amely minden gazdaságra kötelező. Ez az úgynevezett agrotechnikai minimum. A tervezet szerint azonkívül a kalocsai járás 10—12 gazdaságában — így Foktőn, Dunapatajon, Dunaszentbenede- ken. Miskén és másutt — a mai követelményeknek megfelelő mintaszerű talajerő-gazdálkodást vezetnek be. Kezdeti sikerek máris jelentkeztek. Homokmégyen, öregcsertőn, Szakmáron 5—6 éven át felgyülemlett istállótrágyát hordtak ki a földekre, illetve raktak kazlakba. Sor került a zöldtrágyázásra és a tőze- ges lápföld kitermelésére. Folyamatban van a külön gazdasági egységnek számító hétA tavalyinál ötven százalékkal több növényvédöszert használtak fel Csütörtökön, a megyei növényvédő-állomások igazgatóinak és főagronómusainak a Földművelésügyi Minisztériumban rendezett tanácskozásán megvitatták az idei növényvédelem időszerű szervezeti problémáit, az elmúlt félévi munka mérlegét és a tennivalókat. Nagy Bálint, az Országos Növényvédelmi Szolgálat vezetője közölte, hogy az idei növényvédelmi munkák az elmúlt évekénél általában jobb eredményt hoztak. A növényvédőszer-fel- használásban — a korábbinál nagyobb szakszerűséggel —már májusban elérték a tavalyi év végi szintet és jelenleg a múlt évi teljes felhasználásnak másfélszeresénél tartanak. Ennek megfelelően a szőlőkben és a gyümölcsösökben csaknem mindenütt sikerült meggátolni a gomba- és rovarkártevők elszaporodását. A peronoszpóra- és lisztharmatveszély most, a július végi párás és meleg időben fokozódik, tehát a növényvédőknek továbbra is résen kell lenniök, hogy baj ne érje a már betakarításra váró termést. A növényvédelem idei akciói során több mint 1 200 000 hold gabonát sikerült megszabadítani a terméshozam-csökkentő gyomoktól. Kereken 25 000 holdon alkalmazták a burgonyavegyszert. általában jó eredménnyel. A tanácskozáson megvitatták a növényvédelmi szolgálat tervezett szervezeti változásait. ezer holdas öntözőfürtre vonatkozó négy éves talajjavítási program megvalósítása is. E nagyszabású összefüggő kísérletsorozat beállításához, levezetéséhez és a tapasztalatok értékeléséhez a tsz-eknek hasznos segítséget nyújtottak a Kalocsai Állami Gazdaság, valamint a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai laboratóriumának szakemberei. Mindez azonban kevés. A hatékonyabb, céltudatosabb munkához szükség lenne a járás székhelyén egy talajlaboratórium felállítására. Akkor ugyanis a talajvizsgálat és a talajjavítás a termelés szabta követelményeknek megfelelőbb ütemben haladhatna. K. A. A reform szellemében r Átszervezés — saját erőből A gazdasági reform még csak a következő években lép életbe, a vállalatoknak azonban már addig is a párthatározat szellemében kell dolgozniuk. Ezzel egyetértenek a gazdasági vezetők, de még viszonylag kevesen találták meg a módját az elvek gyakorlatba való átültetésének. Éppen ezért számolunk be örömmel az Alföldi Cipőgyárban megvalósított átszervezésről. Eddig a cipőgyár kecskeméti és félegyházi üzemében is működött felső- és alsórész szabászat. A jövőhét elejétől kezdve mindkét üzem részére Kecskeméten szabják ki a cipők felső bőrét, a talpát pedig Félegyházán. Igaz, hogy ezáltal a szállítási költség valamennyivel emelkedik, de az átszervezés így is 500—600 ezer forinttal csökkenti évente a termelési költségeket — az előzetes számítások szerint. A megtakarítás zöme ábból adódik, hogy javul az anyagkihasználás. A széria növekedése csökkenti az átállásokra fordított — holt — időt és jobban ki lehet használni a gépeket. Az átszervezésről nemcsak azért állíthatjuk, hogy a reformok szellemében történt, mert gazdaságosabbá teszi a munkát, hanem azért is, mert a költségeket a vállalat saját erőből fedezi. Idén lehet, hogy kevesebb lesz a nyereség és az évvégi részesedés, de az átszervezés a következő években bőségesen kamatozik. B. D. Évente 27 450 forint megtakarítás a Rapidtox■ Még az év elején foglalkoztatni kezdte Puskás Györgyöt, aj laki teleki Szikra Tsz 2-es számú-on Egy újítás várja sorsát Az alacsonyra állítható kettős szórófej. üzemegységének vezetőjét és Rujp Jenőt, a közös gazdaság többszörös újító főgépészét a Rapidtox II. permetező-porozógép gazdaságosabb üzemeltetétömők is. A negyvennyolc lakásból 15 cserélt már gazdát. Eszikék is átköltöztek az új épületbe, mikor az elkészült. A gyár építette mind a három házat. s kitűnő munkásuknak, Eszik Jánosnak volt lehetősége a változtatásra. Ezt egyébként a felesége szorgalmazta. — Nőttek a gyerekek. A régi lakásból nem láttam csak az utcára. Innen egyik szobából szemmel tarthatom az udvart, másikból az utcát. Mindig látom őket... Egy háromgyerekes asszonynak ilyesmire is gondolnia kell. Sőt. A gyerekek első helyet foglalnak el az Eszik családban. Nemcsak a lakásváltozás történt miattuk. Apjuk nagyon becsületesen áll helyt az egyre több millióval gazdálkodó gyárban, melyet ma már Élelmi- szeripari- és Vegyészeti Gépgyárként ismernek. A hazatérő munkatársakkal gyakran üzen a feleségének, hogy későbben érkezik. S ha a sok munkáért odahaza szemrehányást kap, az apa így válaszol: — Három gyerek van. helyt kell állni, hogy rendesen nevelhessük őket... A korhblások így aztán csendesek. És az is igaz, hogy Eszik János ma már beruházó a gyárban, az évek múlásával technikusi végzettséget szerzett, majd a Marxismus—Leninizmus Esti Egyetemen — főiskolai végzettséget. A nagyfiú pedigi, aki techniskusként kezdett a gyárban dolgozni, ma egyetemre jár, jogásznak készül. — örülnek ennek odabent. A műszaki-jogász manapság nagyon fontos ember. A fiú már lassan családapa lesz, külön is laknak, de a mama még mindig úgy beszél, hogy három gyerek van ... — Hiszen négyet is mondhatnék, Lajoskám gyakran meglátogat a kismenyemmél. Unokát ringatok nemsokára. Ezt külön asszonyi örömmel mondja, hiszen annak idején az orvosok őt eltiltották a szüléstől, szívbetegsége miatt. És három fiút mégis felnevelt, most pedig unokát vár. Az erőfeszítések ebben a családban nem hiábavalók. Amíg a családfő tanult, mindig kitűnő érdemjegyeket szerzett. A nagyobb fiú és a két kisebb is helyállt. Az édesanya pedig otthont teremtett A szülők törekvése a helyes, nevelés. A nagyfiú már igazolta őket. A középcső mezőgazdásznak készül, a legkisebbet az újságírás vonzza. Öröm hallani, ahogy az asz- szony beszél a családról, az otthonról. Derű vesz körül bennünket. Most cserélték ki a bútorokat ha elfogy a részlet-kötelezettség televíziót is vesznek, meg sor kerül a háztartási gépek beszerzésére is. A fiatalok már autóra gyűjtenek. És odakint az udvaron három kocsinak építettek garázst a lakótársak. Van egy bicikliszín is, ott áll Eszikné kerékpárja. Derűs dolgok ezek? A van, meg a nincs, s ami összeköti őket: a tervek, célok? Miből fakad mégis a derű, amit az asz- szony elbeszélése keltett? A család törekvéseiből, s hogy van erejük megvalósításukhoz is. Ha majd egyszer tatarozzák ezeket a házakat, jó lenne, ha a külső fal egyhangúságát. a lépcsőház szürkéiét eltüntetnék. Bencze Klára sének gondolata. Közös töprengéseik, együttes erőfeszítéseik sikerrel járták, s május elejére a tsz négy gépének a felét, majd nemsokára a másik kettőt is felszerelték a gazdaság műhelyében elkészített újításukkal. Ennek lényege: két darab különleges kettős szórófej, amelyeket úgy lehet állítani, hogy a permetlé szórásának szöge és a szórási sugár is a szőlő sorközének, valamint a magasságának megfelelően megváltozzék. A szórófejeken keresztül magas- nyomású levegőből sokkal finomabbra porlasztva jut a védekezőszer a növényre, mint a hagyományos eljárásnál. A konstrukciója és gazdaságossága folytán találmánynak is nevezhető újításnak az említetteken kívül többféle haszna van. Mivel üzemeltetés közben a szórófejek a talaj felszínétől 10—15 cm-es magasságra is állíthatók, ily módon a permetlé alulról, a fonákján éri a szőlőlevelet, ott, ahol a peronoszpóra jobban megbúvik. További lényeges haszna: az alkotóik által Rapidtox Praktika 4-nek elkeresztelt szerkezettel — a szőlőlombozat nagyságától függően — az eddigi 8—14 helyet lóiként mindössze 2—4,8 hektoliter permedére van szükség. Ráadában sorozatgyártásban 1033 fo-' rintból is előállítható az elmés szerkezet. A Szikra Tsz-ben a 260 kh új telepítésű szőlőt az idén már csak az új konstrukcióval permetezik, s az eddigi munka igazolta az elméleti számításokat. Kiderült, hogy — • nyolc permetezést véve alapul — növényvédőszerben, gépi munkában és — mivel az üzemeltetés nem igényel munkagépkezelőt — kézi munkában összesen 305 forint takarítható meg egy-egy holdon. Minthogy a Rapidtox II-vel évente általában 90 hold szőlőn végzik el a védekező munkákat, — az R. P—4 gépenként és évenként 27 450 forint megtakarítást eredményez. (A Szikrában tehát már az idén százezer forint körüli összeg lesz a haszna.) A szekezet a Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki kísérleti telepén nemrég megrendezett tapasztalat cserén bemutatásra került, s a szőlész-szakemberek elismeréssel nyilatkoztak róla. Ezt megelőzően, június 20-án. a két újító a Találmányi Hivatalnál is bejelentette a konstrukciót. A megye szakemberei által történő felülvizsgálat után szőkébb pátriánk szőlős gazdasáüzemel tetősre készen az új konstrukció. stíl a teljesítmény is nagyobb: gépenként a korbábbi 15—20- szal szemben 20—30 kh szőlőt lehet naponta bepermetezni. A konstrukció tíz perc alatt porozásra is áfcszerelhető. Az R. P—4 — még házilagos kivitelezésben is — csupán feleannyiba kerül, mint a Rapidtox II-re általában szerelt R. S—33 típusú keretes berendezés, amelynek 4600 forint az ára. Az újítók ssámítáisai szerint azongaiban hasznosítani kellene i R. P.—4-et. Megérné, mert sz moljunk csak! Jelenleg csakne: 400 Rapidtox-szál rendelkezne tsz-eink és állami gazdaságain A találmány révén évente ös; 6zesen mintegy 10 millió forin tál olcsóbban lennének üzeme tethetők, mint eddig, nem bi szélve arról, hogy az alaposat permetezés a szőlő termését növelné! Tarján István
