Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

199Ä. jöline 1, péntek S. oldal Félévvel az egyesülés után Az Egyetértés Termelőszövet­kezet vezetőivel járjuk az épülő majort a miskei batárbairt, köz­ben arról folyik a beszélgetés, hogy a „házasság” hogyan sike­rült A három miskei termelő- szövetkezet: az Aranykalász, az Üj Élet és a Marx Károly ez év januárjában, ugyanis, Egyetér­tés néven egyesült. A község mezőgazdasági távlati fejlődésé­nek elemzésekor kitűnt, hogy a gazdasági és egyéb adottságok figyelembevételével, az elörehar ladás csak ily módon gyorsítha­tó meg. Az itt látható építkezé­sek is bizonyítják, hogy helyes volt az egyesülés, mert ilyen arányú beruházásokat külön-kü- lön nem tudtak volna megvaló­sítani. — Mibe kerül a major? — kérdezem az elnöktől, Miskolczi Pétertől. — 1970-ig akarjuk befejezni az építkezést, 20 millió forintos költséggel. Nézzük meg közelebbről, mi épül itt. — A 144-es borj ónevelő és a 30-as Siető istálló — mutat az elnök két, jóformán teljesen el­készült épületre — befejezés előtt áll, rövidesen megtörténik a műszaki átadás. Arrább épül egy 188-as tehénistálló. A ki­vitelező a Kecskeméti Építési és Szerelőipari Vállalat. Ez bizony egy kicsit gyorsabban is készül­hetne. Közös erővel többre telik Már az előbbiekből is látszik, hogy a termelőszövetkezetben az állattenyésztés fontos üzemág, Nemcsak az épül, amit az előbb felsoroltunk, hanem mint Bolla Károly főagronómus elmondja, 1970-ig létesül még két 132-es nővén dékistálló, három 30-as sertésfiaztató és 188-as tehénis­tálló. A termel őszövetkezet, vezetői büszkék a törzskönyvezett — brucellózismentes — fehér hús­sertés állományra. Kétszáz te- nyészkocájuk van. Tavaly a há­rom termelőszövetkezet 2000. hí­zott sertést adott a felvásárló­nak, az idén az egy, közös gaz­daság 2200 darabot fog adni. A három tsz-nek összesen 170 te­hene volt. Az egyesülés óta szá­zat vásároltak, a saját állomány szaporulatából mintegy 30-cal növelik a létszámot. Vagyis 300- ra növelik még az idén az ál­lományt. Százharminc htéó mar­hájuk is van. Az állattenyésztésben is — I mint a többi üzemágban — nagy gondot fordítanak arra, hogy az anyagi érdekeltség elve érvényesüljön. Többek között például a tehenészek minden ki­fejt tej után 30 fillér prémiu­mot kapnak. A serbésgondozók 400 elválasztott malac után egy- egy süldővel növelhetik a ház­táji állományt. Ugyancsak egy süldő jár prémiumként 400 fel­nevelt süldő után. Tovább le­hetne sorolni a premizálás kü­lönböző módozatait. Öntözés két és fél ezer boldon A kalocsai öntözőfürt terüle­tének majdnem egyharmada jut a termelőszövetkezetnek. 2150 holdon van öntözőberendezés, ezenkívül mintegy 500 holdat öntöznek külön a mellékcsator- nákbóL Kétszáz hold burgonyá­ra juttatnak mesterséges esőt Nekik van a legnagyobb nagy­üzemi öntözött burgonyatáblá­juk a megyében. Művelését tel­jesen gépesítették. Mesterséges csapadékot juttatnak többek kö­zött ezer hold kukoricára, 320 hold fűszerpaprikára és egyéb zöldségfélékre. Mindent összevetve, a közös szántóterületnek majdnem fele kap mesterséges csapadékot. A termelőszövetkezetnek régi gondja a munkaerőhiány. Az át­lagéletkor ötven év körül van, de a növénytermesztésben még ennél is magasabb. Mintegy 200 személy jár el a községből más­hova dolgozni, főként Kalocsá­ra. Ezért is szükséges volt az egyesülés, mert a régi termelő- szövetkezetekben aránytalanul oszlott el a munkaerő. hogy egyik nagy gondjuk a munkaerőhiány megszüntetése. — A termelőszövetkezetnek nagy lehetősége van az állatte­nyésztés fejlesztésére. Ide főként a fiatalok mennek szívesen. A gépek és az állattenyésztés vonzza őket. A növénytermesz­tésben viszont az idősebbek dol­goznak. Jellemző, hogy itt az átlagéletkor jóval a hatvanon fölül van. Mindebből következik, hogy a termelőszövetkezetben egyik leg­fontosabb tennivaló a gépesítés növelése, másrészt az állatte­nyésztés fejlesztése. Erre meg van a lehetőség, mert az öntö­zött takarmányfélékkel fedezni lehet a fejlődő állomány szük­ségletét. A kertészet fejlesztésével vi­szont főként az asszonyokat fog­lalkoztatják. A családtagokkal együtt a növénytermesztésben mintegy 180 asszony dolgozik rendszeresen. Az első félév eredményei bi­zonyítják, hogy megfontolt lé­pés volt a három termedöszö- vetkezet egyesítése. M Öreg szőlők — nem yen szőlők n. Különös figyelmet érdemel az az elgondolás, amelynek meg­valósítására most készülnek a tabdi Szőlőskert Tsz-ben. A kö­zös gazdaság 658 hold szőlőjé­ből 517 hold régi. Ennek par­cellái nem egységesek, tele van­nak gyümölcsfákkal, s néhol szántóterületek ékelődnek kö­zéjük. A művelésüket 1964-ig mun­kaegységre végezték, de ez —a kellő anyagi érdekeltség hiánya miatt — nem hozta meg a kí­vánt eredményt. Akkor áttér­tek a százalékos művelésre, ami már nagyfokú javulással járt, — viszont megállapítható volt, hogy a tsz-gazdák még így is jobban gondozták háztáji szőlőjüket, mint a közösét. Tiz-tízenötévi használat Annyit, mint az iparban Kollár Károly, a termelőszö­vetkezet párttitkára elmondja, — Nem lehet azt mondani, hogy minden zökkenőmentesen megy — magyarázza az elnök — A három termelőszövetkezet­ben ugyanis nem volt egyforma a jövedelmezőségi szint. Arra kell törekedni, hogy úgy gazdál­kodjunk: a gazdák legalább olyan jövedelemre tegyenek szert, mint az ipari üzemek­ben. Ezzel is csökkentjük a munkaerőhiányt. További el­képzelésünk a tagság folyama­tos foglalkoztatásának megvaló­sítása. Vagyis fejleszteni akar­juk a mellék-, segéd- és kisegítő üzemágakat. A kezdet biztató, reméljük a folytatás is az lesz. — ő — r * Árvízvédelmi készültség a Dunán és a Túron A gyakori csapadék több ki­sebb árhullámot judhutt el a Dunán és fokozatosan növelte a folyó vízszintjét. Dunaremeté- nél csütörtök reggel már 513 centimétert jelzett a vízmérce. Ezért az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság elsőfokú árvíz- védelmi készültséget rendelt el és megerősített figyelőszolgálat­tal őrzi a folyót. Az északkeleti országrészben és Romániában lehullott sok csapadék rohamosan megduz- zasztotta a Túr folyót. Ezért a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóságnak alig fél nap lefor­gása alatt kellett elrendelni el­ső-, másod-, majd harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Szer­da késő délután azonban Gar­bóiénál már tetőzött az árhul­lám és csütörtökön reggelre ti- zennégy centiméterrel apadt a | Túr vize. (MTI) ' A felismerés a következő ja­vaslat tételére késztette a tsz vezetőségét. Amellett, hogy a 141 hold új telepítésű szőlőt (60 kh új gyümölcsöst) munkacsa­pat ápolja — a régi szőlőket 10—15 évre kiadnák a tsz gaz­dáinak. Ez biztonságot jelente­ne számukra, s megállapodás szerint pótolnák a talaj termő- erejét, végrehajtanák a rekons­trukciós feladatokat is (tőke­pótlás stb.). Ennél a művelési módnál csak eszmei háztáji szőlő lenne, s a termelés teljes költsége, va­lamint annak veszélye is a sző­lőművelést vállalókat terhelné. Ezzel szemben a tsz — a gaz­dák terhére — biztosítaná a szerves- és műtrágyát, a nö­vényvédőszereket, lófogatot stb. Ami a részesedést illeti: a szőlőtermés, illetve bor meny- nyiségének a 80 százaléka a tagé, a többi a tsz-é. Az előbbi azonban köteles a termés meg­határozott mennyiségére — je­lenleg 70 százalékára — a szö­vetkezeten keresztül szerződést kötni az állami pincegazdaság­gal. Viszont megkapja a teljes nagyüzemi felárat is. termőből tartására vonatkozóan általános érvényűek. Mindenek­előtt a termőerő fokozása a leg­főbb tennivaló. Ehhez elenged­hetetlenül fontos a talaj tápere­jének szervesanyagokkal és mű­trágyával történő növelése. Fokozni kell a régi szőlőkben a munkák gépesítését is. Nem­csak a ráfordítás költségeinek csökkentése indokolja ezt, ha­nem a munkaerőhiány is. A gépesítéshez azonban nem sza­bad erőltetve, „kerül, amibe ke­rül” meggondolással — helye­sebben: meggondolatlansággal — hozzáfogni. A sokoldalú gaz­dasági számvetés elhanyagolá­sával „a leve6 többe kerül, mint a hús”. A régi szőlők gépesítésére a nagy gépek igénybevételét le­hetővé tevő művelő utak léte­sítésén kívül kisgépek nagyobb mértékű használatával is mód adódik. A kisgépek iránti szük­séglet kielégítésére viszont (a megye illetékesei az országos szerveknél már régebb idő óta sürgetik) hazai gépgyártásunk­nak jobban „sorompóba kelle­ne állnia”, s a behozatal foko­zása is szükséges. (Egyébként van már öt munkaeszközzel működő, import szőlőművelő kisgép is, de meglehetősen drága, mintegy 70 ezer forintba kerül.) A termelést irányító szak­embereknek is több segítséget kell nyűjtaniok a kispareeHás régi szőlők művelőinek. Ez a termesztés korszerűbb technoló­gia eljárásai mellett a növény- védelemre is vonatkozik. Gondoskodás a pótlásról Termőerő, gépesítés, korszerű növényvédelem Ismételjük: az ismertetett módok csak támpontul szolgál­nak ahhoz, hogy alkalmazás végett mindenütt a legmegfele­lőbbet határozzák meg. Vannak azonban olyan fel­adatok, amelyek az öreg szőlők Készülődés a beszámolóra Csáki Imre éppen a veze­tőségújjáválasztó taggyűlésre való felkészülés munkarendjét tanulmányozta, mikor belép­tem a pérürodára. Így aztán a kiskunfélegyházi Lenin Terme­lőszövetkezet párttátkárával mindjárt a IX. kongresszusra való előkészületről kezdtünk be­szélgetni. — Már megkezdtük a beszá­molóhoz az anyaggyűjtést Párt­vezetőségi ülésen megbeszéltük hogy ki melyik részét állítja majd össze a két évről szóló számadásnak. Alaposan, akar­juk a tagság elé tárni két esz­tendő eredményeit és gondjait. Ha a távlati terveket nézzük, nem nagy idő az. amit a beszá­moló felölel, de az elképzelé­sek a napi konkrét munkasike­reken keresztül valósulnak meg. A továbbiakban ezekre for­dul a szó. — Az utóbbi évben sokat erő­södött pártszervezetünk — tá­jékoztat Csáki elvtárs. — Tizen­kilenc fiatal párttaggal és tag­jelölttel nőtt a létszámunk. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy helyes volt kiépítenünk a pár- tonkívülí aktivahálózatot, mert főleg közülük került ki a párt­szervezet utánpótlása. Jelenleg is 24 fiatal pártonkívüli van se­gítségünkre abban, hogy a leg­távolabbi tanyára is eljusson a párt szava. A mi tagságunk ugyanis zömmel a tanyán él. A szétszórt településen bizony ne­hezebb az agitáció. — A tapasztalatok sze­rint tehát a politikai munka hatékonysága számottevően ja­vult. — Igen, a város termelőszö­vetkezetei közül nálunk volt a legsikeresebb az oktatás a városi pártbizottság értékelése szerint, A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamán tizennyolcán, az időszerű kérdésekén tizenhatan, a KISZ-oktatásban tizennyol­cán vettek részt. Nagy volt az érdeklődés a szakmai tovább­képzés iránt Is. És ami a fő: nem volt lemorzsolódás. Bátran mondhatom, hogy ilyen nagy érdeklődés az oktatás, a műve­lődés Iránt még nem volt a termelőszövetkezetben. Télen gyakran összejöttek a párttagok és a párton kívüli gazdák. Megvitatták közös gondjaikat, családi beszélgetése­ken, amely nemegyszer szánté ldfiigyűlé&ekké notwekedett. Elég sokszor szóba került a munka­erőhiány, amelynek egyik ere­dője, hogy a családtagok nem igen vettek részt a közös tevé­kenységben. A téli beszélgetések eredmé­nyeként az idén számottevő vál­tozás tapasztalható. Már a ta­vaszi munka igen sikeresen in­dult. Jelenleg jó] halad a nö­vényápolás, az aratást példásan szervezték meg. Sajnos, az esős időjárás őket is akadályozza. Nem véletlen, hogy a környező termelőszövetkezetek szakembe­rei ellátogattak hozzájuk ta­pasztalatcseréié. tanulmányozni hogyan lehet leggyorsabban, legsikeresebben megszervezni a betakarítást, megküzdve a je­lenlegi időjárási nehézségekkel. Az aratásban a szomszédos gátéri termelőszövetkezetnek is a segítségére sietnek. — Be kell vallani — árulja el a párttitkár —, hogy tavaly 200 holdon alig kapál­tuk meg a kukoricát, a cukor­répánk egy része is gazban volt. Most olyan tiszták a föld­jeink, mint a pohár. Tavaly a szőlőtermés nagy részét elvitte a peronoszpóra. A védekezés megszervezésén sok múlott. Az idén már hetedszer permete­zünk és űgv látszik, fáradozá­sunknak meg lesz a gyümöl­cse. Télen arról ír sokat beszél­gettek .hogy elsősorban a kom­munistáknak kell példát mu­tatni a kezdeményezésekben. E tekintetben is van máris ered­mény. A IX. kongresszusra in­dult versenyt a párttagok indí­tották. Érdemes megjegyezni, hogy a három szocialista címért küzdő brigádból kettőnek a ve­zetője Tanács Lajos és Kóka János párttag. Kalmár Pál, Tí­már László, Surányi Imre, Fe­kete Károly és a többi párttag is példát mutat a munkában. Nem kis mértékben a párt- szervezet kezdeményezte — a gazdaságvezetéssel együttmű köd ve — azt is. hogy a belvíz­károk pótlására egyrészt má­sodnövényt termesszenek, más­részt az állattenyésztésben kísé­reljék meg a tervek túlteljesí­tését. Máris sikerült a kiesést pó­tolni. Többek között hatezer hí­zott libával, húsz hízó marhával és 100 hízó sertéssel adnak töb­bet a tervezettnél. Az első fél­évi előirányzatot máris félmil­lió forinttal túlteljesítették. Mindebből látszik, hogy a pártszervezet kommunistáinak erőfeszítései nem Ids eredmény­nyel jártak. Erről lesz alkalom bőven beszélni maid a pártve­zetőség-újjáválasztó taggyűlé­.«yft Hangsúlyozva, hogy csak az olyan régi szőlők selejtezésére kerülhet sor, amelyek gazdasá­gosan már semmiképp sem hozhatók helyre, beszéljünk ar­ról is: miképpen történjen az előbbi ok miatt kivágott szőlő pótlása. / Szövetkezeti gazdaságainkban lehetővé kell tenni a korszerű követelményeknek megfelelő te­lepítést —, amire egyébként kormányzatunk termelési hitéit is ad a gazdáknak. Az új ül­tetvények ily módon történő létrehozása nemcsak az ápolási munkák nagyüzemi módon va­ló elvégzését — tehát a szövet­kezeti munkagépek igénybevé­telét —, hanem a megfelelő fajtaarány kialakítását is lehe­tővé teszi. Ismét két példa e rekonstruk­ciós feladat megoldására. Tasson oly módon szándékoz­nak eljárni, hogy a szétszórtan* összesen mintegy 50 holdon ta­lálható kispareeHás szőlők he­lyett ugyanakkora, de egytag- ban levő területen terveznek telepítést. S ezt valószínűleg előbb végzik él, mint a már gazdaságosam helyre nem hoz­ható régi szőlők kivágását. A már említett tabdi Szőlős­kert Tsz-ben körülbelül 40 hold- nyi területen találhatók a ha­sonló parcellájú és állagú sző­lők. Pótlásukra a következő el­gondolás született. A közös gazdaság kiforgatná a tőkéket, s az így szabaddá vált terüle­tet átadná a telepíteni kívánó gazdáinak. A tsz határozná meg a szőlőfajtát, s a tag terhére biztosítaná a vesszőt. A telepí­tés összes költségét az utóbbi viselné. Ennek fejében 7 évig övé lenne az összes termés, s csak a nyolcadik évtől érvénye­sülne az az eljárás, amelyet fentebb a régi szőlők művelésé­vel kapcsolatban említettünk. Mint látható: régi szőlőink­ben a gazdaságos termelés összetett, bonyolult feladat. Vi­szont meg kell oldani, mert az öreg^ de nem vén szőlők ho­zamai még sokáig jó bevételi forrást képeznek mezőgazdasági üzemeink, s ezek gazdái, illetve dolgozói számára, és hasznot jelentelek népgazdaságunknak 1% István

Next

/
Oldalképek
Tartalom