Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
Egy építkezés „aprócska“ hibái Elúszott a fürdő és százezer forint Jó néhány évvel ezelőtt a Mélykúti Községi Tanács elhatározta: eleget tesz a falu lakói kívánságának, s felépítteti a tisztasági fürdőt. A költség- vetések szerint a termálkút fúrása, a fürdő épületének létrehozása, a gépi berendezések megvásárlása három és fél millió forintba kerülne. Nem olcsó mulatság — állapították meg — de végül is ez a létesítmény a község kommunális ellátottságát szolgálja, s így a tanácstagok sem ellenezték, sőt miVIDÁMAN,- LELKESEN... Munka és szórakozás, felelősségtudat és vidám kikapcsolódás, szorgos fáradozás és önfeledt, ifjonti kedély: — mindennek színpompás ötvözete a több száz lány számára feledhetetlen két hét a Szikrai Állami Gadzaság újbögi kerületében sátrat vert Bagi Ilona KISZ-építőtáborban. Képriportunk „főhősei” a tábor második csoportja: 211 középiskolás KISZ-ista Borsod és Heves megyéből. Hajnali ötkor kezdődik a munka. Most éppen a paradicsomot szedi Hegedűs Andrásné brigádja, de kijut nekik a mezőgazdaság egyéb időszerű tennivalóiból is. Aznapi teljesítményük meghaladta a 200 százalékot. Nem hiába áll az élen ez az építőtábor a megyében dolgozó csaknem két és fél ezer ifjú versenyében! A délután a pihenésé. Nem mindenki szundít vagy olvas azonban: A fürgébbek mindent elkövetnek a tábor csinossá tételéért. Kavicsokból, apró kövekből készül már a sátrak előtt a tábor főterének díszparkja. A háttérben pedig izgalmas sakkparti zajlik. Rajtol az aAztalltonisz-triiiöp».. A győztesek jutalma: egy-egy szelet csoki. előbbi megvalósítását sürgették, alap és a válaszfalak eldeformálódtak. Van-e megoldás? A fürdő üzemeltetése csak úgy oldható meg, ha újra felépítik a válaszfalakat. elkészítik a padlóalapot és kijavítják az eltört csatornacsöveket, ám ez a munka nem kevesebb, mint százezer forintba kerül. Három és fél millió forint nem kevés pénz! Ki a felelős azért, hogy egy község dolgozóinak adóforintjai, községfejlesztésre befizetett hozzájárulása úszott el a szó szoros értelmében? A felelőssé! nyilvánvalóan a kivitelező vállalatot terheli, ugyanis nem tartották be a tervezői utasításokat, nem végeztek minőségi munkát. A felelősség megállapítása még nem minden, ettől — mint azt a gyakorlati élet példái igazol ják — más helyen, vagy alkalommal ismét követhetnek el ilyen, vagy hasonló felületességből, hanyagságból származó, jókora summába kerülő hibákat. Ezért a kivitelező vállalat felügyeleti szervének, minden törvényes eszköz igénybevételével el kell járnia azokkal szemben, akik ilyen súlyos mulasztást követtek el, megkárosítva ezzel a község lakóit, államunkat! Következtetéseinkben — éppen az építkezéseknél tapasztalt nagyfokú hanyagság, felelőtlenség, károkozás miatt — tovább kell menni: nem elég a felelősségre vonás, az anyagi, erkölcsi elégtétel. Több kell ennél! A gazdasági vezetőknek, a felettes szerveknek fokozottabb ellenőrzéssel, az előírások betartásával meg kell akadályozniuk a társadalmi tulajdon herdálását. Gémes Gábor Akkor a mélykútiak, de a tanács vezetői sem sejtették, hogy milyen megpróbáltatásnak néznek elébe. Három év múlva Mini ahogy ngár ilyenkor lenni szokott, a beruházó, vagyis a Mélykúti Községi Tanács a létesítmény megtervezésére vállalkozót keresett. A Báes-Kiskun megyei Tervező Iroda vállalta is a feladat elvégzését, és Kozma Mihály építészmérnök megkezdte a munkát. A tervezés megkezdése előtt a mérnök alapos talajmechanikai vizsgálatot végeztetett, s megállapította, hogy ezer köbméter földet kell meghatározott tömörítési eljárással feltölteni — a helyi talajviszonyok miatt __ az épület alapzatához A tervek csakhamar elkészültek, s a megyei tanács a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatot jelölte ki a fürdő épületének elkészítésére. A határidő 1962. december 10-e volt. G yorsan szaladt az idő, ám a kivitelező vállalat különböző mulasztásai miatt még fél évig kellett várni arra, hogy az épület használható legyen. Végre 1963. június 15-re felépült a fürdő, de a gépek még nem, működtek, s ezért a végleges műszaki átvételt 1965. október 13-ra ígérték. Az első határidőtől számítva három év telt el, s a mélykútiak 1965. november 7 -én vehették birtokukba az olyan régóta áhított létesítményt. Málladozó válaszfalak Nagy volt az öröm. a faluban, hiszen az emberek jól tudták: saját forintjaikból melegvizú fürdőt építtettek. Az öröm túlságosan rövid ideig tartott, ugyanis néhány hét múlva a fürdő falaiban egy-két centi- méteres repedések keletkeztek, majd a falak megsüllyedtek. Később észrevették, hogy a falak átnedvesedtek, mert a beépített csövek eltörtek, s a víz ezután már közvetlen a falból a csempék mögül, s onnan a padlóra csurgott. Nemcsak a válaszfalaknál, hanem máshol is jelentkeztek a hibák. A folyosó betonalapja egyik napról a másikra megsüllyedt, teknő alakúvá változott. A szennyvízelfolyó-csatomák az épület mozgása folytán elrepedtek, s a szennyvíz a falakon keresztül távozott az épületből. Ezek után mondani sem kell, hogy a csempék, a vakolat le- mállott a falakról, sőt a különböző deformálódások folytán az ajtók, az ablakok is használhatatlanokká váltak. Hetek alatt tragikus képet öltött az új fürdő, s e nagymérvű rongálódás miatt nemcsak a Mélykúti Községi Tanács, hanem az épület műszaki ellenőre és tervezője, Kozma Mihály mérnök is minőségi kifogást emelt az Építő- és Szerelőipari Vállalat ellen. Jogos a kérdés: az épület átvételekor ezeket a hibákat nem vették észre? A műszaki ellenőr — aki felelős a létesítmény minőségéért — már az átvételnél jegyzőkönyvbe rögzítette ezeket a hiányosságokat, amelynek értelmében a vállalatot kötelezték azok kijavítására. Hol a hibák gyökere? A mélykúti tisztasági fürdő kivitelezésének alapvető hibája, hogy a tervező által, a statikai számítások szerint előírt ezer köbméter föld feltöltését, tömörítését nem jól végezték el. A laza, tömörítetlen földre épített alapok a nagy súly következtében természetszerűen süllyedni kezdtek. Az épület- mozgással egy időben a csator- fflabálóaat ^repedezett; a betonSzaki bácsi NEVÉT nem tudom. Ifjabb társai szaki bácsinak szólítják. Látásból viszont évek óta ismerem, hiszen naponta útitársak vagyunk Nagykőrös— Kecskemét között a személy- vonaton. Csendes, szerény ember. Gondolom, ilyennek ismerik a kecskeméti munkahe- hén is, ahol —, ha jól tu- dóm — kovács szakmában dolgozik. A NAPOKBAN a MÁVAUT- pályaudvaron találkoztunk. Eleddig hűséges volt a vonathoz, feltűnt hát, hogy ezúttal a távolsági buszra „nyergeit” át. Meg is kérdeztem: — Hogy-hogy busszal utazik? — Huncut oka van! — válaszolta sokat sejtető mosoly- lyal, s nyomban magyarázta: — Szabadságon vagyok, csak a fizetésért jöttem át. Apák napja... tudja, hogy van az... Megünnepli az ember legalább egy korsó sörrel. Megérdemli, nem igaz? Érj kettővel engédélyeztem magamnak. Ráadásnak pedig a buszt. Ez csak hét forint negyven fillérbe kerül. Ha vonattal mennék, ott vannak, könnyen elcsábítanának a komák. Aztán... Egy rund, kettő, egyik is fizet, a másik is, s mire hgzaér az ember, megvékonyodik a boríték. És győzheti hallgatni az asszony pörölését. így meg? Szinte hallom már, ezzel fogad: Hát megjöttél, apukám? .. s No, tessék mondani, nincs igazam? — Nagyon igaza van! — szorítottam rpeg a kezét. S TALÁN 1 nem veszi rossz néven, hogy a jó „receptjét” ezúton közreadom. —y —n Az illetékes hozzászól Nemcsak az áldozat volt a felelős Lapunk május 14-i számában, a Tárgyalóteremből című rovatunkban arról írtunk, hogy 1964. július 28-án Kiskőrösön a Haladás Szakszövetkezet területén a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat munkásai befejezték a kútfúrási munkát. A csövek felhúzásánál azonban a ferdén álló fúrótorony rádőlt Kovács Józsefre és a szerencsétlen embert halálra zúzta. Bírósági eljárás következett, amelynek során megállapították, hogy bűncselekmény nem történt, a balesetért kizárólag az elhaltat terheli a felelősség. A büntető ügyet követő polgári tárgyaláson egyebek mellett — a szakértő véleménye adapján — azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a torony ferdeségének semmi köze nem volt a balesethez. Ítéletének indoklásában leszögezte: „ ... csőkútfúrási munkákra jelenleg hatályban levő óvórendszabály nincs.. Cikkünk nyom in az ügyre vonatkozóan az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkutató és Fúró Vállalata tett észrevételeket. A levél többek között a következőket tartalmaza: „A fúrási munkákkal kapcsolatos biztonsági előírásokat az 1953-ban megjelent Kőolaj és Földgázbányászati, valamint Mélyfúróipari Biztonsági és Egészségvédő Szabályzat tartalmazza. A közölt szabályzat a szóban levő baleset bekövetkezésének, vizsgálatának, tárgyalá. sónak időpontjában érvényben volt... Az előadott biztonsági szabályzat tartalmaz olyan előírásokat, amelyek maradéktalan betartásával a tragikus kimenetelű üzemi baleset elkerülhető lett volna ... Nem értünk egyet a büntető és polgári bíróság döntéseivel, amelyek szerint csak az áldozat volt a felelős ... A munkásvédelem jó I vánuú fejlődését kívánjuk szol* gálni azzal, hogy javasoljuk: a jövőben hasonló ügyek vizsgálatába a legilletékesebb felügyeleti szervet, a Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőséget vonja be a bíróság? Az idézett levél önmagáért beszél. Mégis újból megjegyezzük — bár az ítélet már jogerőre emelkedett —, hogy nagyfokú felelőtlenségre vall, ha a munkacsapat-, illetve a brigádvezető ferdén álló torony alatt dolgoztatja a munkásokat. A baleset, sajnos, már megtörtént, azon változtatni nem lehet. De kötelességünk, hogy elejét vegyük esetleges újabb tragédiának. Cspdálkozunk azon, hogy a bíróság előtt kihallgatott „szakértő” nem tudott az Országos Vízügyi Főigazgatóság levelében említett előírásról, s éppen ezért történhetett meg, hogy kizárólagosan az áldozatot tették felelőssé. Tudomásunk szerint az iratokat a Bács-Kiskun megyei Főügyészség törvényességi óvás kezdeményezésére irányuló javaslattal megküldte a Legfőbb Ügyészségnek. Az ügy tehát még nem zárult le véglégesen, s a jogszabályoknak megfelelő elbírálása folyamatban van. G. S. peiopi nepe A Magyar SzOcla’ista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei tapkladő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Városi ranácshéz Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 29-16. SGadOhlvatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési cUi )' nőnapra IS forint Sács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskéméi - Telefons 11-85 Xcdezs 25 üss
