Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

1980. Julias 21, csfitftrtSfc *. oldal Kisebb területről — több hal Nyilatkozik a halászati felügyelő Holdanként húsz mázsán télül Az évnek ez a szakasza nem csupán a gabonatáblákon jár az eredmények summázásával. Az egyéb üzemágak mellett halgaz­daságaink is mérleget készíte­nek ilyenkor a feladatok elvég­zéséről, s egyúttal természete­sen párhuzamot is vonnak az elmúlt évvel: mennyiben sike­rült ahhoz képest előbbre lép­niük. Termelőszövetkezeteink halgazdálkodásának helyzetéről Asbóth Géza megyei halászati felügyelőtől kértünk tájékozta­tást. — Á halastavak mintegy 2 hónapon át tartó úgynevezett népesítésénék, a halivadékok ki­helyezésének adatai megyénk­ben megelégedésre adnak okot — mondotta. — Termelőszövet­kezeteink közül 15 folytat ösz- szesen 1097 holdon halgazdálko­dást. A tavaszi kihelyezés során több mint 13 és fél vagon iva­dék került a halastavakba, jó másfél vagonnal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez holdanként! átlagban 124 ki­logram vegyes halat jelent, szemben a tavalyi 103 kilóval. A most kihelyezett ivadékok­ból, valamint a már tóban levő egy- és kétnyaras pontyokból tsz-eink az idei gazdasági évben csaknem félszáz vagon halat re­mélnek. A tavalyi lehalászás eredményét ez 7 vagonnal ha­ladja meg, annak ellenére, hogy a kihasznált halastavak területe azóta csaknem száz holddal csökkent. Egy holdra vonatkoz­tatva ez kis híján négy és fel mázsányi zsákmányt jelent, míg a tavalyi bruttó hozam mind­össze 3,7 mázsa volt. Mindez a fokozottabb arányú benépesítés­nek, illetve az alaposabb, gon­dosabb takarmányozásnak kö­szönhető. Idén. keményítőértékre át­számítva, több mint 7 és fél ezer mázsa takarmányt — kukoricát, rozsot és egyéb defektes mag­vakat — etetnek fel az állo­mánnyal. A termelőszövetke­zeti halgazdálkodás előző évé­ben a nagyobb terület ellenére is csak felényi „menázsit” kap­tak a halak. Nagyban hozzájárulnak a la­kosság folyamatos ellátásához a Halértékesítő Vállalat ked­vező szerződéses feltétlei is. Az előnyös felvásárlási ár és az akciós takarmány juttatás mind több közös gazdaságot ösztönöz a szerződéskötésre, amelynek ér­telmében összesen 11 vagon áru­ponty kerül — részben még a nyár folyamán — a fogyasztók­hoz. J. T. Padlásra kerül a gabona Jó terméseredményekről ér­keznek hírek a megye min­den részéből. Sok helyen bi­zony gondot okoz az elrak­tározás. A hartai Béke Tsz- ben megtelik a magtár pad­lása is. Képünkön a kombájn- szérűről betakarított, tisztí­tott gabonát fúvatják a pad­lásra, (Toronyi János felvé­tele.) — Holdanként húsz mázsán felüli búza Szabadszálláson? Ugyan, ez lehetetlen. Biztosan kisebb területet vallottak be, mint amennyi a valóságban van... így tamáskodott egy évvel ez­előtt a Dunavecsei Járási Ta­nács egyik szakembere, amikor tudomást szerzett a szabadszál­lási Lenin Tsz terméseredmé­nyeiről. Báli Ferenc, az elnök sem maradt adós a válasszal. Fajsúly a skálán túl — Talán bizony megnöveltük a több mint 300 mázsát adó cukorrépaterületet is. Meg a kukoricaföldet, amelynek egy- egy holdjáról legalább 50 má­zsa csövest törünk le. Még ki­derül, hogy az alig 2500 holdas szántó területünknek a kétsze­resével rendelkezünk. Ha tavaly volt is. az idén már már semmi kétség nincs afelől, hogy a Lenin Tsz terméshoza­mai a megyében a legjobbak közé tartoznak. A minap az aratásban részt vevő gazdák egyik csoportja azzal a hírrel fogadta a határt járó elnököt, hogy az egyik táblán négy kiló híján 30 mázsa búzát takarítot­tak le. Bezosztáját. A gazdasági átlag 24 mázsa felett van. Mondják, hogy a helyi átvevő telep fajsúlymérő műszere cső­döt mondott, amikor a Lenin ■Tsz búzájának minőségi meg­határozására került sor; a hek­tolitersúly a skálabeszostáson csak 85 kilóig szerepel. Még tavaly tavasszal történt­amikor a hüvelyknyi magas ga­bonára ráhajtott a traktor, mö­götte a vegyszerező géppel. Az egyik idős gazda kétségbeesve rohan az elnökhöz: „Elnök elv­társ, mintha az asztalomon ta­posnák a kenyeret.” Báli Ferenc nyugodtan válaszol: „Lehet, de ettől a taposástól több lesz a kenyér.” A gyomirtószer közé ugyanis karbamid volt keverve, lombtrágyázás végett. És hol­danként 3,5 mázsa „hagyomá­nyos” műtrágyát is felhasznál­tak. öt év alatt a talajjavító anyag mennyiségét megnégy­szerezték. A terméshozam pedig két és félszeresére növekedett. Kísérleti parcellák Régente a gyalogos vándor, ha folyó felé közeledett, azt ab­ból is tapasztalhatta, hogy zöl­debb, elevenebb, gyorsabb növé­sű volt a növényzet. Ma, aki a Duna menti Szalkszentmárton felől érkezik Szabadszállás ha­tárába, ennek a fordítottját lát­ja. Amit itt produkálnak, az egyszerűen csodálni való. Kiszá­mították például, hogy a Le­nin Tsz-ben legkifizetőbb a burgonyát öntözni. Holdanként 120 mázsára van kilátás. A falu közelében pedig a cu­korrépa és a burgonya kísérleti parcelláira figyelünk fel. Ezek­kel főleg Papp Kálmán főme­zőgazdász foglalkozik nagy am­bícióval és hozzáértéssel. A műtrágya és a gyomirtószer op­timális hatását vizsgálja. Ügy tűnik, a cukorrépa vegyi gyom­irtása megoldódott, s ha úgyne­vezett monogénvetőipagot is sze­reznek, a cukortermő növény termesztését szinte forradalma­sítják. Az előkészítésen, vetésen és a betakarításon kívül nem lesz más munka vele. s ezek teljesen gépesíthetők. Ez főleg az önköltség szem­pontjából jelentős. De a mun­kaerő szempontjából is fontos az ipari színvonalú gazdálkodás megvalósítása. Évről évre mind többen mennek nyugdíjba. Igaz, szép számmal vannak fiatalok is. Az új gyümölcsöst főképpen a huszonöt tagú ifjúsági brigád gondozza. Havi bér, nyereség« részesedéssel — Nálunk jól járnak a. fia­talok — mondja az elnök. — A tavalyi átlagjövedelem 21 és fél ezer forint volt. Háromszo­rosa a négy év előttinek. Az idén pedig rátértünk a havon­kénti készpénzfizetésre. S ha a terméseredmények túlszárnyal­ják a tervezettet, húsz száza­lék nyereségrészesedést is osz­tunk. Arról érdeklődöm az elnöktől, lehetséges-e a mostaninál is serkentőbb jövedelemelosztás. —- Lehetséges — feleli. — A végtermék utáni bérezést. Ami­kor a jövedelem teljes mérték­ben a hozamtól és az önkölt­ségtől függ. Pár éven belül ezt a módszert honosítjuk meg. f Az elkövetkező évek kilátá­sairól már az irodában tájékoz­tat az elnök: — Négy év múlva 400 szarvas- marhánk lesz. Az éves bevé­telt, amely tavaly megközelítet­te a 20 milliót. 35 millió fo­rintra növeljük, miután a 200 holdas új gyümölcsösünk is ter­mőre fordul. Létrehozzuk a komplex gépesített brigádokat, amelyek a szántóföld egy-egy területén minden munkát gép­pel végeznek. Az elnök- aki annak idején fővárosi üzem irányítását cse­rélte fel a tsz-elnöki tisztséggel, a szorgalmas szabadszállásiak segítségével alig tíz év alatt ipari mezőgazdaságot teremt. Olyan gazdaságban, amely ide­jövetelekor milliós adósságok­kal küszködött. Hatvani Dániel Volt-e foganatja? Először Gulyás Józsefet, a TMK-lakatosok csoportvezetőjét kérdezzük meg, jó? — Helyes. Arató Sándor elvtárs, a kecs­keméti „Fémmunkás” szb-tit- kára veszi a telefonkagylót, hogy a lakatost a gépek zajá­ból a csendes szakszervezeti irodába hívja. Nemsokára meg is érkezik a szép szál fiatalember. Percek alatt rátérnek a tárgyra. — A februári termelési ta­nácskozáson a TMK-sok jópár észrevételt tettek. Gulyás elv­társ. emlékszem, egy ócskavas­sá rongálódott satut tett szem- léltetőül az elnökség elé: így vigyáznak a munkaeszközökre egyesek. Felhívta a műhelyveze­tők figyelmét, hogy több gon­dot fordítsanak arra. miként óv­ják gépeiket, szerszámaikat — beosztottaik... Használt-e a fel­szólalás- van-e eredmény az­óta? A csoportvezető nem sokat gondolkodik. — Sajnos, nagy változás nem mutatkozik. Hanyagság, gondat­lan kezelés még mindig tapasz­talható. Munkánk egyötöde ilyen javításokra megy el.. • Ez a lényege annak, amit eSY kis beszélgetés alatt közölni tud a csoportvezető. A folytatás azonban nem itt az irodában történik, mert az szb-titkár- nak, halaszthatatlan ügyben, a városba kell mennie. — Segítsen ebben a kis tájé­kozódásban — kéri a lakatost. — Mint főzizalini, járja fel azt a pár munkást, aki akkor szin­tén hozzászólt, bírált, javasla­tot tett. ök mit mondanak, lett-e foganatja szavuknak? Kisudvarnyi hosszú vas­szerkezetek között, síneken át lépdelve, haladunk a TMK-mű- hely felé. Egy-egy csarnokból hegesztőlángok villognak, dong a föld, nehéz gépzúgástól rezeg a fémszagú levegő. Egyik szűk- négyszögletes platzon szállítógépek, targon­cák. Némelyik még viseli új szí­neit, a többség azonban már eléggé megviselt. Gulyás József odamutat. — Ezeket sem tudják jól kar­bantartani. Egyrészt, mint lát­ható, nincs helyük, itt állnak a szabadban műszak után. Ha mondjuk, többször kellene ken­ni őket: „Nincs idő!” A kellő kioktatás is hiányzik a keze­lőiknél. .. Tehát vannak körül­mények. amik miatt a munkás vagy művezető sem hibáztat­ható __ C sarnokon sietünk át. Egyik végében nem éppen új monst­rum: gépsatu. Mellette a földön fatörzs vastagságú. hengeres fémtömeg. A munkás megjegy­zi, mialatt megáll egy pillanat­ra. — Ebbe sem lehetne ekkora darabot befogni. De mit lehetett tenni? A munkát el kellett vé­gezni, még ha a gép hibáso- dott is... Más eszköz nem volt. Berényi József garázsmes­ter annak idején azt tette szó­vá, hogy a raktár, illetve az anyagosztály nem figyeli elég­gé a készletek alakulását. O most nincs az üzemben- de he­lyettese, a fiatal Benda József ugyanúgy ismeri a problémát. Ha — mint mondja — nem is szeret „nyilatkozni”, azt el kell ismerni, hogy van javulás az anyagellátásban. Az alkatrész- hiány országos gond. tudják. Most már többen foglalkoznak beszerzéssel. Somodi Pál eme­lőgép-ügyintéző, meg Szentesi Mátyás gyakrabban jár pél­dául Pestre, gépkocsikhoz, da­rukhoz. gépekhez szükséges esz­közökért, anyagokért, alkatré­szekért. Ami kapható, hoz­zák is... Arról is szó volt azonban, még a szakszervezeti irodában, hogy a raktár és anyagosztály még mindig nem hangolta ösz- sze eléggé tevékenységét. — Nyolc éve vagyok a vál­lalatnál, de ez mindig visszaté­rő probléma — hangsúlyozza ez­úttal is a főbizalmi. Nem egy­szer megállapodtunk már, hogy bizonyos anyagokra állandóan szükség van. azokból legyen mindig készlet a raktáron. Még darabszámra is meghatároztuk, mert tapasztalatunk van rá, hogy például ékszíjból vagy egyes csapágytípusokból mennyi a forgás. — Viszont az anyagosztálynak is van központja, ahová fel kell ter jeszteni, jelenteni... s néha hetekig kell visszavárni... — vetették közbe fent az irodán. — Ez is igaz. de éppen ezért kell még pontosabban összedol­gozni a raktárnak az osztállyal. Egy kicsit több figyelmesség, s nem leszünk annak kitéve, hogy egyszerű, olcsó anyagokra egy­két hétig kelljen várni —, erő­sítette a főbizalmi. Balogh Lajost a műhelysa­rokból hívja közelébb Gulyás József, — Mit tapasztal, Lajos bá­csi, jobban elismerik-e a TMK munkáját az üzem vezetői, mió­ta felszólalt? — Már hogyne vettük volna észre —, válaszol azonnal a la­katos, aki kilenc esztendeje dol­gozik a gyárban. — Kiváló dol­gozó jelvény, oklevél, anyagi juttatás több van. mint régeb­ben. .. Amikor a 3-as műhely megnyerte a versenyt, én is ré­szesültem pénzjutalomban. .. Meg az élüzemünnepségen is kiemelték, hogy a karbantar­tóknak is fontos része van a sikerben. Még Takács József kőműves van hátra. Időszerű-e még a februári panasz- hogy a szállí­tók — ha csak lehet — elhárít­ják az építők kérését? Sokszor maguknak kell hordani a tég­lát,' maltert — kézi erővel. Mire azonban az új építke­zéshez érünk, a műszak lejárt. Nem találtuk a kőműveseket. Nagyot nézett azonban a főbi­zalmi is. — Most már aligha van baj a szállítással — állapította meg elismerően. — Egv hete sincs tán, hogy még itt állt a régi műhely. Gyorsan elrámolták, hiszen már az új csarnok fa­lait húzzák.*. Tóti) István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom