Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM. 169. SZÄM Trrrm Ára 60 fillér 1966. JŰUUS 19, KEDD Fiatalodó termelőszövetkezetek Vasárnapi híradás Rózsabarack és hagyma külföldre Rekordforgalom a strandokon Megyeszerte dolgoztak az aratók venség uralkodott a MÉK-kiren- deltségeken. A kései rózsabarackból például ezen a napon 80 va- gónnal vásároltak fel a telepeken. E mennyiségnek mintegy a felét indították exportra — Lengyel- országba és Csehszlovákiába, a két Németországba, valamint Angliába — míg a fennmaradt mennyiség zöme konzervipari feldolgozásra, kisebbik hányada pedig a belföldi fogyasztókhoz került. Kezdetét vette a vöröshagymaexport is. Az időjárástól függően a mező- gazdasági nagyüzemekben napi 20—25 vagonnyi termést szednek fel és adnak át az értékesítő vállalatnak. Az exportminőségű hagymát az NDK és az NSZK, illetve Svájc piacaira továbbítják. ről Siófokra, Miskolcra, Pécsre, Aggtelekre és Zakopánéba. Zsúfoltak voltak az AKÖV rendes és kisegítő buszjáratai Cserke- szőlőre is, s hogy a külföldiek nemcsak a Szelidi tó vizét kedvelik Bács megyében, az is bizonyítja, hogy a kecskeméti Aranyhomok Szállót és éttermet szovjet, lengyel, osztrák és nyugatnémet, a Park Éttermet pedig amerikai turisták is felkeresték. A vasárnapi kánikula mágnesként vonzotta a fürdőzőket a félegyházi strandra is. Több mint ötezer jegyet adtak ki a pénztárosok, csupán Kecskemétről mintegy 1200-an utaztak Félegyházára. A kecskeméti Széktói-stran- don 3300-an fürödtek, ez a szám megközelíti a július első vasárnapján született ez évi rekordot. H osszú éveik publicisztikái, lemondó kicsengésű riportjai, szóltak már erről a témáról. Sőt, nyugodtan elmondhatjuk, nincs újságírói műfaj, amely ne meríthetett volna gazdagon termelőszövetkezeteink elöregedésének tényéből, ebből az aggasztó folyamatból. Kerestük, kutattuk az okokat, pillanat- felvételeket készítettünk, elemeztünk, boncolgattunk. Sajnos, egy ideig mindezeknél nem is juthattunk tovább. Annál ör- vendetesebb, hogy ma már pozitív előjelű tényekkel találkozunk. Hiszen olyan közös gazdaságok vannak a megyében, mint a felsőszentiváni Üj Élet Tsz, ahol „a kocka megfordult”, s nem is kisméretű hazaáramlás tapasztalható. A közelmúltban visszatért hetven gazdának majdnem a fele még harminc esztendős sincs. De hasonlóan, biztató jelenségekkel kapcsolatban, emlegethetjük a mélykúti Alkotmány, a lakiteleki Szikra, s még számos tsz nevét Jól tudjuk, annak idején mi okozta a fiatalabb korosztályok iparba igyekvését, városba vágyódását. Kétségkívül a legfőbb elszívó, illetve taszító erő, a nagyüzemivé válás kezdeti szakaszában — sok helyütt jóval később is — tapasztalható létbizonytalanság, a T munkaegység értékének inga- I dozása volt. Hozzájárult ehhez, I főként a legfiatalabbaknál a sokáig kielégítetlenül maradt szórakozási igény, a művelődési lehetőségek utáni vágy is. Az esetek többségében azonban az évek múltával mindinkább meggyőződtek arról, hogy a kétfelé élés, a városon léttel szükségképp együttjáró többletkiadások, az utazgatás, bizony igencsak felemészt any- nyit, hogy az egyenleget megvonva, kiderül: hozzávetőleg csupán akkora a kereset, amennyit otthon a közösben is elérhetnének. Nem egyszer kevésbé fáradságos munkával! A közös gazdaságok egyre nagyobb hányada napjainkban már az iparral egyenrangú kereseti lehetőségeket nyújt. Utaljunk csupán a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-nek arra az ifjú borjúnevelő szakmunkására, aki a közösből havonta rendszeresen 3000 forint körüli jövedelmet élvez. A gazdasági reformmal kapcsolatos első intézkedések nagyobb önállóságot adnak a tsz- eknek. Ez egyben nagyobb felelősséget, előrelátóbb gazdálkodást is kíván. Az elvándorlás egyik oka volt. hogy a közös gazdaságokban nem tudtak gondoskodni folyamatos munkalehetőségekről, s az ebből eredő létbizonytalanság is elősegítette a fiatalok „elszállingó- zását”. Most mindenütt szám- baveszik a tsz-ek: miképp lehetne mellék-, segéd- és kisegítő üzemágak létesítésével megszüntetni az említett gondot. Máris számos kezdeményezés született, s mind több hírt kapunk különböző félkészter- mék-elóállító és feldolgozó üzemek életrehívásároL Ha pedig a fiatalság mindenképp indokolt, jogos és méltánylást érdemlő szórakozási és művelődési igényét tekintjük: ' elmondhatjuk, hogy ennek kielégítésére is mind több — s a városinál nem is alább- való — alkalom nyílik a falvak, majorközpontok egy részében. Az új cél: nemcsak olymódon „ifjítani” a szövetkezeti gazdaságokat,, hogy minden áron visszaédesgetjük a városias életformába belekóstolt, jobbik hányadában szakképzett ipari munkássá vált hajdani falusiakat. Célravezető törekvés az is: itthon tartani a most felnövő parasztifjakat: biztos anyagi alapot teremteni számukra, egyszersmind lehetőséget nyújtani a pihenés, a kikapcsolódás óráinak kulturált, színvonalas, tartalmas kitöltésére. Szövetkezeti vezetőink mellett tagadhatalanul sok vár e tekintetben a közös gazdaságok párt- és ifjúsági szervezeteire. Nem kisebb feladat, mint az elmondottak révén, az anyagi és erkölcsi tényezőkről való messzemenő gondoskodással segítséget nyújtani új, öntudatos paraszti nemzedék felneveléséhez. 3. T. Szedik a „piroskát“ Szedik az intézetben nemesített. egyelőre még csak szegélygyümölcsként termesztett, de máris remek tulajdonságokkal rendelkező, sokat ígérő pi- roska-őszibarackot a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szarkási gyümölcsösében. A szeszélyes időjárás okozta kiesést vasárnapi munkával is igyekeztek pótolni a földeken, gyümölcsösökben. De kedvezett az elmúlt vasárnap a strando- lóknak, kirándulóknak is. Az alábbi körriportunkban és telefonjelentésekben erről a kedvezően alakult vasárnapról számolunk be olvasóinknak. • Az állami és termelőszövetkezeti gazdaságok kalászosterületének nagyobb részéről, összesen 180 ezer holdról takarították be eddig a termést. Az állami gazdaságokban már csak néhány napra való az arat- nivaló. A termelőszövetkezeti gazdaságokban pedig még mintegy 60 ezer holdon áll talpon a kalászos, 223 000 hold termő- területből. Vasárnap is megyeszerte dolgoztak az aratók. Leginkább a megye déli részén, Bácska búzaföldjein zúgtak a betakarítógépek. Becslések szerint több mint 300 kombájn „fogyasztotta” ezen á napon- is a gabonát. s így több mint 4 ezer holdról vágták le a termést. Hétfőn a nagyüzemi földeken megkezdték a zab aratását is. A felszabadított területeken 600 traktor buktatja a tarlót. Ezzel a munkával elmaradtak a közös gazdaságok. Majdnem 100 ezer hold tarló vár megmunkálásra. Az árpaföldeken viszont már zöldell a másodvetés. A termelőszövetkezetekben pedig 18 ezer hold tarlót vetettek be silókukoricával, kölessel, muharral és burgonyával. * Vasárnap is megyeszerte ele— Sokáig bosszankodtunk az elmúlt hetekben a Szelidi tó melletti szálló és étterem vártnál gyengébb forgalma miatt. Nos, az idei vasárnap nem lehetett panasz — kaptuk a választ a megyei vendéglátó vállalatnál. — Mintegy nyolcezren napoztak, fürödtek a Szelidi-tó- nál> a hazai vendégeken kívül jugoszláv, olasz és német kirándulók is. Teltház volt a szállóban, az étel-italforgalom meghaladta az 50 000 forintot. Megélénkült a bel- és külföldi turistaforgalom az utóbbi napokban. A 9. sz. AKÖV különjáratain mintegy kétszázan utaztak Kecskemétről és környékéElmondották a kecskeméti kölcsönzőboltban: Valamennyi sátor, gumimatrac, táskarádió, hátizsák, bőrönd ideiglenes tulajdonosra talált, a múlt hét végére, s kirándulók szívesen veszik igénybe a kempingbútorokat is. A kecskeméti Aranyhomokban és a Park-étteremben az összforgalom meghaladta a 60 ezer forintot. Volt elegendő étel, sör, üdítőital. A strandokon is sikerült megfelelően ellátni a közönséget. A megyei vendéglátó vállalat központjában azt is megtudtuk, hogy vasárnap Kecskeméten közel 15 mázsa fagylaltot és mintegy 13 000 darab cukrászsüteményt adtak «1. Megfelelő volt az üdítőitalok választéka is, de a kiskunhalasi strand másfél ezer látogatójának, a kecskeméti Beretvás-ét- terem melletti kerthelyiség közönségének nem jutott elegendő sör. A vállalat vezetői azonban ígérik: Bár a sör központi elosztás alá eső cikk, a jövőben még többet tesznek az időszakonként jelentkező sörhiány megszüntetéséért Egymillió rubeles magyar-szovjet szerződés Á Szovjetunió budapesti kereskedelmi kirendeltségén július 16-án a SZTANKOIMPORT szovjet külkereskedelmi egyesülés és a TECHNOIMP EX -külkereskedelmi vállalat között jelentős szerződés aláírására került sor. A szerződés alapján a Szovjetunió 1968. első negyedévében mintegy egymillió rubel értékben hengerfej-megmunkáló automatavonalat szállít a Csepel Autógyárnak a motorgyártás fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. {MTI*
