Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
196fr. Július 1, péntek 5. oldal A párizsi Notre-Dame r MEGLEHETŐSEN gyakran megismétlődik a nemzetközi filmgyártásban, hogy újra és újra megfilmesítenek nagy irodalmi alkotásokat. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének megfilmesítésével már 1905-ben jelentkezett Jasset francia rendező. Ez a film az Esmeralda címet viselte. Azóta szépségben pompázó katedrális menedéket ad, védelmet nyújt NÉHÁNY érdekes adatot érdemes itt elmondanunk a filmről; Jean Delannoy rendezőnek 650 millió frank állt rendelkezésére. 50 ezer méter filmet készített és a vágás után csak nyolc százalékát használta fel. A két főszereplő pedig olyan viösszesen nyolc alkalommal' vitték filmre A párizsi Notre-Da- me-ot franciák, olaszok és amerikaiak. Miért ez a nagy buzgalom? Mert hálás a téma. Már maga a címadó dóm is mennyi gondolatot ébreszt. Hallgassuk Victor Hugo szavait: „Szinte olyan ez az épület, mint valami óriási megkövült szimfónia, egy ember és egy nép nagyszerű alkotása, részekből összetett, s mégis egységes ... Bámulatos terméke egy korszak egyesült erejének. Minden kövéből százféle alakban tör napvilágra a munkás képzelet, amelynek a művész lángelméje szabott rendszert” A ROMANTIKA nagy képviselője a szó legszorosabb értelmében festőiségre törekszik, amikor a párizsi nép hétköznapjait, a gazdagok és különös csavargók világát, kavargó indulatokat elevenít meg a hanyatló feudalizmus korából. A tárgyak Világába beszorított emberek életét bontja ki, s a középpontban mindvégig ez a nagyszerű épület áll. Lakói a város rengetegébe kimerészkedve, elvegyülnek a sokszínű áradatban. Amikor visszatérnek, ez a gótikus lágnagyság, mint Gina Lollobri- gida, a szépséges Esmeralda megformálód a és Anthony Quinn kétszeres Oszkár-díjas, aki Quasimodo alakításával ismételten tanúbizonyságot tett mély emberábrázoló képességéről. A forgatókönyv a regény hatalmasan áradó cselekményéből csak a legfontosabb mozzanatokat emelte ki. A középkori misztériumjáték, a bolondok pápájának megválasztása, a csodák udvarának bemutatása és a Notre-Dame ostroma a leghatásosabb, leglátványosabb részletek a regényből. S bár a film Victor Hugo műve újrateremtésének a gondolatával készült, a regény művészi értékét el nem érhette. Megajándékoz viszont bennünket — nem utolsó sorban Michel Kelber operatőr jóvoltából — néhány valóban emlékezetes jelenettel, amilyen például az a részlet, ahol Quasimodo örömtől megittasodva harangozik. A FILM UTÁN bizonyára sokan előveszik majd a könyvet is. S a látottak élményére építve, az olvasásban A párizsi Notre-Dame világa kibővül, gazdagabb lesz. K. K. M. Ügy bizony. Csak fel a fejjel kiskomám, Lesz még tebeiőled is őrvezető úr, meg tizedes úrrr, ha jól viselkedsz. Ha megeszed a tejbe-papit, meg a ciberelevest. — A mákostésztát kifelejtetted — tette hozzá Jocó és megint elkomorult. — No, hiszen teveled se lehet normálisan társalogni. Azt hittem, már kiheverted azt a kalamajkát. — Még élek, nem felejtem el. És nem is akarom. — Majd visszaadod te is az utánunk következőknek — feszítette a húrt Feri tréfásan. — Soha, érted, soha! Aki nem szolgált rá, annak soha. Leköpném magamat, ha ilyesmire vetemednék. — Pedig ahogy így elnézlek, egészen stramm újoncképző lenne belőled. — Hagyd már — szóltam rá csendesen — te nem láttad, mit élt át, mit bírt ki. Az a csuda, hogy nem rokkant bele teljesen. — Ha én itt vagyok akkor, én neki mentem volna annak a vadállatnak. — Még lehet benne részed, csak várd ki a végét. — Én átharapom a torkát, ha púndjárt fölakasztanak is. « » m MsM4Í Ferikéig. & főleg ne csinálj esztelenséget. Egy Beleznai nem ér meg egy becsületes embert, de még egy felet sem. Eljöhet még az ő ideje is. Semmi sem tart örökké. — Vagy ahogy a német dalocska mondja „Es geht alles vorüber, Es geht alles vorbei...” — Még jó, hogy a „Mein Kampf”-c«t nem idézed. — Miért ne. A gyengélkedőn volt alkalmam ezt is behatóan tanulmányozni. Lipták őrmester úr olvasott fel belőle, sőt kívánságra kölcsönadta leikeink épülése érdekében. Hallgasd csak: „Az erősebb faj él fogja nyomni a gyengébbet, mert az életakarat végeredményben az egyedek úgynevezett humanitásának abszurd korlátáit él fogja seperni, hogy a természet humanitásának nyisson szabad utat, mély a gyengét elpusztítja, hogy helyét átadja az erősnek.” Ezt külön ki is jegyeztem, mert borzasztóan tetszett. Mintha csak a szegény római írót, Plautust hallanám: „Homo hornini lupus est” azaz magyarul cintányér. — Nem fordítaná le az én kedvemért magyarra még egyszer? — hangzott most fel az ágyunk végénél Aczél, az öreg honvéd hangja. Ügy belemerülfflSÍLSt Vigsora, uttoi besgéjfieAPA A FIA RÓL Hogyan kezdődik az első vakációja egy tanítónak, aki pályája első esztendejét töltötte az idei tanévben? Van-e ilyen pedagógus Tisza- kécskén? A kérdést a községi tanács elnökhelyettesi szobájában tesz- szük fel. Szinte gondolkodás nélkül hangzik a felelet: Petőfi Sándor. Mondják is, hol lakik: 1 — Petőfi Sándorról érdeklődik a Petőfi Népe — indítanak útra a kézenfekvő szójátékkal. Pont iskolával van szemben a mondott ház. Talán itt is tanít a fiatal nevelő? A szép köves verandán éppen nagymosás folyik. Megtermett, a meleg időre vetkőzött, rövid nadrágos férfi fogad: ő Petőfi Sándor. Mosolygós arcú. kék szemű, igen barátságos ember. Mivel azonban az ő haja már ősz, mégsem őt keresem. — Sanyi Nyíregyházán, a főiskolán konzultál. — Talán pár nap múlva tessék... — sajnálkozik a nem sikerült találkozás miatt ifjú Petőfi édesanyja. A vendégszerető házat mégsem lehet. csak úgy egyszerűen otthagyni. Idős Petőfi beinvitál egy kis hűsölésre az egyik üvegajtós szobába. A hangulatos környezetben jó elhallgatni az édesapát, aki derűsen emlékezik vissza fia tanulmányaira. — Már az általános iskola felsőbb évfolyamaiban erre a hivatásra készült Sanyi — kezdi. Gimnáziumba Félegyházán járt. Nevettük, mikor megkaptuk az értesítést: „Petőfi Sándor szülő Petőfi Sándor nevű fiát felvettük a Petőfi Gimnáziumba.” Persze, nem ez volt a pontos szöveg, de így „jött ki”. . — Érettségi után mindjárt a nyíregyházi Pedagógiai Főiskolára pályázott felvételre. A vizsgán megfelelt, de nagy volt a jelentkezők száma. Kétszer fellebbeztünk. Felvették. Ebben már a minisztérium döntött, ahová csak olyan meggondolásból fordultunk már, hogy „mindent meg kell próbálni”. Kérdem utána Székely elvtársat, a párttitkárt. Mit gondolsz, miért sikerült? Nem vagyok párttag. Hogy yálasztották any- nyi pályázó közül egv boltkezelő fiát? Csak nevetett: „Talán a neve miatt: Petőfi — Petőfi megyéjéből.” No, mindez csak tréfálkozás, mert az érettségi bizonyítvány, meg a felvételi eredménye volt a mérvadó. tésbe, hogy észre sem vettük, amint megállt a közelünkben. Beleznai századügyeletes volt, így egyelőre nyugodtak lehetünk felőle, de azért így is meglepődtünk, — Hát, szívesen. Ember, embernek farkasa. — Azt mondják maga papnak készült. Igaz ez? — A csudát. Csak a hatodik gimnáziumig jutottam el. Aztán abbahagytam. Meguntam a kecskeméti piaristáknál. Inkább apámnak segítettem a szőlőben, meg a szántóföldön. Vagy nem látszik meg rajtam? — vágott Feri hangja élesen. — Ne haragudjon, nem akartam megbántani. — Csak kíváncsi voltam, honnét tett szert ilyen műveltségre. — Egy-két latin Idézet még nem műveltség. — Szerintem sem az. De azért alapja lehet a műveltségnek. Elindíthatja a gondolkodást. Mert az a fontos, hogy gondolkodjon az ember. Ha tud gondolkodni egyáltalán. — Cogito, ergo sum — citált Feri egy másik közmondást. Aczél elmosolyodott: — Ezt én is értem. Hallott tam már. Gondolkodom, tehát vagyok. Ha jól emlékszem, a Descartes-filozófia alaptételei |ja ugyan gum vagyok űlozó-. — Hol tanít; itt szemben? — Nem. Külterületen, az Árkus dűlői iskolában. Tizennyolc tanítványa van, felsőtagozatosak. .. Motorral jár ki. — Mesélt-e idehaza az első év eredményeiről? — Érdekes gyerek. Ilyesmiről nem beszél... Arról tájékozódtunk csak, hogyan találta fel magát, mikor ismerőseink, barátaink megállítottak: „Látjuk, ám mindennap a tanító bácsit... Halljuk, szeretik a gyerekek...” Meg azt az örömet ő sem tudta magában tartani, amikor névnapján virágcsokrokat kapott kis tanítványaitól. Azt viszont megint véletlenül tudtuk meg, hogy háztáji földet is kapott a tsz-től. Kiderült, azért hallgatta el, hogy majd nekünk meglepetést szerezzen, mikor meglesz a „betakarítás”. Látjuk, érezzük, hogy szereti életpályáját. Természete is erre való: kellemes modorú, szerény, határozott fiatalejnber... Milyen kedvvel írogatta itthon a bizonyítványokat. Hányat buktatsz meg? — kérdeztem viccelődve. „Egyet sem. Szép bizonyítvány lenne önmagam előtt is a munkámról, ha arra szükség volna.” Jólesik egy apának ilyet hallani. örülünk két rendes fiunknak. — Laci, a másik, odabent tanul — int a szomszéd szobára Petőfi Sándor, ö fmsz-gya- kornok. de közben végezte a középiskolát. Készül a szóbeli érettségire... Nem vagyunk nagy emberek, de feleségemmel boldogan látjuk nagy fiaink igyekezetét... Ez többet ér minden gazdagságnál. Kicsit elhallgat az édesapa. Majd mintha szimbolikus értei-, mezesnek szánná, elmondja. — 7 udja, hogyan telepedtem meg Tiszakécskén, még a harmincas években? Nagy munkanélküliség volt, még azért is dolgoztam a szakmában, ingyen, csak hogy ki ne essek a gyakorlatból... Karcagon próbálkoztunk egy esztendeig apámmal. Aztán egyszer Móricz Zsigmondnak egy cikkét olvastuk az újságban. „A legboldogabb hely Magyarországon” — ezt írta Kécskéről. No, akkor oda költözünk!-------hat ároztuk el... Bárcsak ezt elmondhatnám Móricz Zsigmondnak. Tóth István Zeneművészeti szakiskolások hangversenye KILENC ÉVE szinte minden nyáron megrendezik a Kecskeméti Állami Zeneiskola immár hagyományossá vált hangversenyét, amelyen a zeneművészeti szakiskolákban továbbtanuló volt növendékeik adnak számot tudásukról, fejlődésükről. Csütörtökön, június 30-án került sor az idei esedékes „beszámolóra”. A legjobban annak örültünk azt est folyamán, hogy a szépen megkomponált műsorban előtérbe kerültek az' egyedül üdvözítőnek vélt zongorával szemben a vonós és fúvós hangszerek. Ez a tény azért is örvendetes, mert így remélhetjük, hogy a városi szimfonikus zenekar utánpótlásával nem lesznek gondok. Ezzel ki is fejeztük azt az óhajt, hogy a Kecskemétről elszármazó növendékek tanulmányaik befejeztével hazajöjjenek. A KONCERTEN szereplő növendékek közül Faragó Mária, Faragó Éva, Mujkos Teréz és Garassy Károly hegedűjátékukkal igazolták fejlődésüket. Közülük is Faragó Mária és Gafus, de megfordítanám: Vagyok, tehát gondolkodom. Mit szól ehhez Csabai? — Bravó! Ezt nevezem fordulatnak. Be hát olyan mindegy. Játszadozás a szavakkal, vagy nem. A ml körülményeink között csak játszadozás a szavakkal. Találjon ki valami okosabbat szobaparancsnok-helyettes úr — mondta Feri és hátat fordított Aczélnak. De az öreg honvéd nem hagyta lerázni magát. — Maguk közül jó páran korengedélyesek ugye? — fordult most félém. — Mit változtat ez a helyzetünkön? — feleltem most én is kérdésre kérdéssel. — Semmit, persze semmit. Csak arra akartam válaszolni, amit Csabai mondott, hogy a „mi körülményeink között”. Hát ezeket a körülményeket nem maguk választották? Feri dühösen nézett rá. — Ezt most komolyan gondolta, vagy csak viccelt. — Nem szoktam viccelni ok nélkül. — Akkor csodálkozom, hogy munkásember létére Ilyesmit kérdez. Maguk miért sztrájkoltak annak idején a cipőgyárban? Mert keveselték a fizetést, igaz? [Folytatjuk^ rassy Károly játszott kiváltképp muzikálisan, rátermetten. Kőrös Mária és Koncz Márta zongorajátékával szerzett szép perceket a hallgatóságnak. Koncz Márta különösen Graczioli F~ dúr szonátájának második tételét szólaltatta meg igen bensőségesen. Fodor Katalin zongoraszámai közül Schubert Gesz-dur Impromtus előadása tetszett jobban. Maczák János, Boross János és Dömötör László klarinétszámai Jogosan arattak sikert. S végül csak gratulálhatunk Ffarsányi Zsolt szép hangú, meleg tónusú, átélt fagottjátékához. A HANGVERSENY végén a szereplő növendékek virággal köszöntötték Ádám József igazgatót — a hangversenyek kezdeményezőjét és szerzőjét — Danicsné Kiss Éva és Mészáros Klára tanárokat, akik a zongorakíséretet láttak el. valamint Sipos Károly tanárt, aki az est műsorát ismertette. Körbcrné Nagy Mária Egyetemi és főiskolai hallgatók százai külföldi termelési gyakeriafon Az egyetemeken és főiskolákon rövidesen befejeződik a vizsgaidőszak és megkezdődik a fiatalok nyári termelési gyakorlata. Az Idén a tavalyinál több hallgató vesz részt nyári gyakorlaton külföldön, a baráti országokban. Csaknem ötszáz magyar diák kel útra a Német Demokratikus Köztársaságba, a budapesti, a miskolci, a veszprémi műszaki egyetemek, valamint a természettudományi karok, továbbá az egri és pécsi testnevelő főiskolák hallgatóijainak népes csoportjait a drezdai műszaki egyetem és közlekedési főiskola. a Freibergi Bányászati Akadémia, a Berlini Humbolt Egyetem, a Jenái Friedrich Schiller Tudományegyetem, a Lipcsei Marx Károly Egyetem, az erfurti és a lipcsei pedagógiai intézet látja vendégül. Csehszlovákia csaknem minden egyetemi városába eljutnak az idén magyar egyetemi és főiskolai hallgatók. Lengyelországban is több száz magyar diák vesz részt nyári termeled gyakorlaton. Félszáznál több dials jut el Szófiába. (MTI)