Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

1966, június 11, péntek

5. oldal

A propagandamunka és a XXIII. kongresszus

A z SZKP XXIII. kongresz- szusa iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Hazánk dolgozói is — párttagok és pártonkívüliek — nagy figyelemmel hallgatták és olvasták a kongresszusról érkezett híreket. A közelmúltban a dolgozók széles rétegei nyilvános pártnapokon is tájékozódtak a XXIII. kongresszus munkájáról, jelentőségéről. Elmondhatjuk, hogy ma már városon és falun, üzemekben, intézményekben, állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban egyaránt — ha nagy vonalakban is — ismerik e nagy jelentőségű tanácskozás legfőbb gondolatait.

Most, az ismertetésen túl napirendre került a kongresszus anyagának, elvi, politikai és gyakorlati kérdéseinek alaposabb, propagandisztikus feldolgozása. Az SZKP X*III. kongresszusa anyagának részletesebb megismerése és tanulmányozása nagy segítséget jelent számunkra ahhoz, hogy a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatait is megfelelően és helyesen értelmezzük. Az SZKP XXIII. kongresszusa anyagának alapos és sokoldalú tanulmányozása számunkra ezért is hasznos.

A kongresszus anyagának részletesebb feldolgozása során számos fontos kérdés közül érdemes néhányat különösen kiemelni.

j-7"j Mindenekelőtt, nagyon fon- I 1 I tos annak tanulmányozása, milyen nagy jelentősége van ennek a kongresszusnak az egész nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. Sok téves nézettel és „elmélettel” szemben látni kell, hogy a XXIII. kongresszus megerősítette és továbbfejlesztette a XX. és XXII. kongresszus fő irányvonalát, hangsúlyozta hűségét az 1957-es és 1960-as moszkvai nemzetközi tanácskozás határozataihoz, nyilatkozataihoz.

Az SZkP XXIII. kongresz- szusa a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban kialakult vitával kapcsolatban is az 1957-ben és 1960-ban elfogadott közös irányvonalhoz tartja magát. A kongresszus a kommunista mozgalom többségének álláspontját fejezte ki, amikor előtérbe állította az egység megteremtéséért vívott küzdelmet.

A kongresszus nem utolsósorban demonstráció volt a kommunista mozgalom egysége mellett. A testvérpártok — köztük hazánk — képviselőinek nagy jelentőségű hozzászólásai egyöntetű kifejezői voltak az SZKPval való szolidaritásnak. Különösen nagy elvi, politikai jelentőségű Kádár elvtárs hozzászólása, mely nagy visszhangra is talált.

I « I A kongresszus fő jellem- I .1 zője volt a határozott, megfontolt külpolitikai irányvonal, a realitás és a tudományosság a gazdasági és belpolitikai kérdésekben.

A kongresszus megállapításai a világhelyzet jellemző vonásairól igen nagy jelentőségűek. Ismét kifejezésre jutott, hogy a világfejlődés fő irányát egyre inkább a szocialista világrend- szer és azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen a társadalom szocialista átalakításáért és a bekért harcolnak.

Megállapította a kongresszus, hogy a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül, az ellentmondások mindinkább kiéleződnek. Az imperializmus heves ellentámadásokkal, katonai kalandorakciókkal próbálja feltartóztatni a társadalmi haladást.

Az SZKP egész külpolitikai tevékenysége a szovjet nép létérdekeiből, a testvéri szocialista országok és a világ dolgozói iránti internacionalista kötelességből, az emberiség békéjéért, biztonságáért érzett mély felelősségérzetből indul ki.

S

Nag'y szerepet kapott ezen a tanácskozáson a Szovjetunió belső helyzetnek reális és sokoldalú értékelése. Számot

vetett a kongresszus a sikeresen végrehajtott hétéves tervről és felvázolta az új ötéves terv célkitűzéseit, annak politikai jelentőségét Az új ötéves terv irányszámainak kialakításánál az SZKP reálisan vette számba a lehetőségeket, harcot hirdetett a szubjektivizmus ellen és arra töi'ekszik, hogy az egész népgazdaság továbbfejlesztése a jövőben még Inkább tudományos megalapozottsággal történjék. A fő cél: a szovjet nép munka- és életkörülményeinek jelentős javítása.

Nagy gondot fordított a kongresszus annak; a kérdésnek sokoldalú elemzésére is, miként lehet a jövőben tovább erősíteni a párt és a munkás- osztály vezető szerepét, a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát, miként emeljék a párt politikai szervező munkájának színvonalát.

Itt csak néhány, legfontosabbnak vélt témát említettünk, de ez is érzékeltetheti, hogy a IX. kongresszus előkészületei során milyen fontos a XXIII. kongresszus anyagának, tapasztalatainak alaposabb és mélyebb megismerése. E kongresszus tanulságait számos vonatkozásban úgy foghatjuk fel, mint az idősebb testvér tapasztalatait, tanácsait a szocializmus teljes felépítéséhez.

Dr. Náfrádi Sándor

az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa

Az abszolút hangos mozi

A szakma szeretete

Három évig járt a Kecskeméti Iparitanuló Iskolába Szo- mor Judit. Most már mondhatjuk múlt időben is, hogy: járt. Mert az iskolát voltaképpen már befejezte, bár még vizsga előtt áll. De már nincs sok idő hátra, június végén, július elején lezajlik a vizsga, s attól fogva Judit is szakmunkás lesz. Ha szurkol is — ki megy szívdobogás nélkül ilyen nagy próbatételre — már szinte kezében érezheti a bizonyítványt, hiszen a három év alatt mindvégig jeles volt szakismeretből. Női szabó lesz.

Arról kérdezem, hogy nem szeretett volna inkább tovább tanulni?

— Az általános iskolában közepes tanuló voltam. Közepessel egyetemre úgy se kerülhetnék — gondoltuk otthon —, a gimnázium pedig nem ad szakmát.

Ma már viszont az iparitanuló iskola sem kényszeríti bele az embert valamiféle szűk érdeklődési körbe. Amint Szomor Judit esete is mutatja. A szakmai ismeretek mellett nagy kedvvel tanulta a magyar irodalmat, s ebből is mindvégig jeles volt. Egy évig az iskola nyelvművelő szakkörének összejöveteleire is eljárt.

— Szeretek olvasni, érdekel az Irodalom, a film, általában a művészetek. Nemcsak jó szakmunkás, hanem művelt ember is akadok lenni.

Szomor Judit a Kecskeméti Ruházati Ktsz tanulója, a Lu- ther-udvari részlegben dolgozik. Az első esztendőben 110 forint ösztöndíjat kapott havonta, a másodikban 220-at, most az utolsó évben 330 forintot. Szép

őszinte örömmel ülünk be minden alkalommal az újjáépített kecskeméti Árpád moziba. Jók a filmék, általában a heti műsorok. A vásznon megjelenő képek tiszták és élesek, más szóval: az igények teljes mértékben kielégül- hetnck.

Nem mondhatjuk el mindezt a hangról ! Az előadások megkezdése előtt ugyanis a tánclemezekről olyan hangorkán tör elő a vetítővászon mögül, hogy attól az embernek a dobhártyája, a gyomra, sőt az agyveleje is — berezeg.

De nemcsak a hanglemezekről „sugárzott” zenével van ez így, hanem a film hangjával is. Gyakran úgy tűnik, mintha a film szereplői egymást akarnák túlkiabálni.

Meghökkenünk, amikor az ifjú amo- rózó szerelmi vallomását valósággal a fülébe dörgi imádott jánaik. Az ember ilyenkor azt várja, hogy a nő leken neki egy „fülest”, s csodálkozik, amikor helyette csókra nyújtja pici piros száját.

Abszolút hangos mozi ez az újjávarázsolt Árpád. Nagy kár azonban, hogy

ennek nem mindenki tud egyformán örülni, mert- hiszen ahogyan az ujjunk sem egyforma, úgy a fülünk sem az. Ennek igazságában úgy véljük tehát, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a hangbeállításra, s akkor nem gondolnánk többek között arra sem, hogy — teszem fel — az Árpád moziba csupa nagyot halló i emberek járnak, vagy éppen teljesen süketek, akik a bőrükön, a gyomrukon keresztül, vagy még inkább agyvelejűk rezgésbe hozásával képesek csak élvezni a hangokat.

Bővítik

a felegy házi

könyvesboltot

A kiskunfélegyházi földművesszövetkezet mintegy 400 ezer forintos költséggel átalakíttatja a járási könyvesboltot. Az átalakítás során lényegesen kibővítik és megszépítik a bolthelyiséget, a mostani raktárrészt az eladótérhez csatolják, ezáltal a bolthelyiség csaknem kétszeresére nő. A raktár céljára a városi tanács másik helyiségről gondoskodott.

A könyvterjesztési versenyben évek óta első helyen álló félegyházi könyvesbolt a napokban tehát bezár és csak augusztusban nyílik meg újból. A tervek szerint az átalakított bolt a nemzetközi főútvonal mellett méltó képviselője lesz a magyar köoyvterjesztés- nek.

Mi az amiről mostanság nem ajánlatos beszélni? „A honvéd nem politizál!” — csengett a fülemben az első foglalkozáson hallott figyelmeztetés. Az újságokát elkobozták, a gyanúsabb könyveket úgyszintén. Csak imakönyv, biblia, vagy ehhez hasonló ájtatos olvasmány lehetett a ládában. Ugyan milyen képet vágna a szakaszparancsnokunk, a merev ábrázatáról Fapofának elkeresztelt Csontos őrmester, ha valaki beköpné neki. hogy egy Szép Szó című szépirodalmi folyóiratot, _meg Móricz Zsismotnd Magvető című irodalmi összeállítását őrizgetem a gatyák, meg az ingek alatt? Lehet, hogy kihallgatás és szigorított lenne belőle?

A Szép Szóban van néhány József Attila vers is. Nem mindet értem, de amikor olvasom, megborzonganak az idegeim, a gyönyörűségtől. Némelyiket már kívülről is tudom:

Rejtelmek Ha zengenek őrt állok, mint mesékbe! Bebújtattál engeimet Talpig nehéz hűségbe.

Szél a szellő, szél a vfz, elpirulsz, ha megérted.

Szél a szem és szól a mív, folyamodnak teérted.

Én is írom énekem: ha már szeretlek I téged tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

Vagy alatta a másik vers. Ez már nehezebb és darabosabb, nem olyan szép dallamos, mint a Rejtelmek. Szinte félve mormolom:

Már két milliárd ember kötöz itt, hogy belőlük hű állatuk legyen. De világuktól délre költözik a szép jóság, s a szelíd érzelem...

A Szép Szót a bank pincéjében találtam néhány éve már, több más füzettel, könyvvel együtt, s azóta őrizgetem őket. Ezt az egyet elhoztam magammal. Lehet, hogy ez itt most bűnnek számít?

A Magvetőt, ezt a kis zsebkönyv formájú, puhafedelű könyvecskét még tavaly vettem egy könyvsátorban két pengőért. A magyar irodalom élő könyve, ez van a címe alatt. Összegyűjtötte Móricz Zsig- mond. aki a magyar népnek, a magyar ifjúságnak ajánlotta 1940 május 1-én. Benne van az Anonymus és Halotti beszéd óta szinte az egész magyar irodalom, persze csak kivonatosan. És sok-sok szép vers, az éj ők közül is sósam Illyés Gyula.

Kassák Lajos. Sinka István, Erdélyi József. Szabó Lőrinc. No meg a nemrég meghalt József Attila.

Azt hiszem. Móricz Zsigmond hiába nevezi a magyar irodalom kis bibliájának ezt a könyvet, kétlem, hogy Karai szakaszvezető úr, vagy Beleznai tizedes elfogadnák ezt bibliának. Azért most mégis zsebre dugtam. Hátha lesz legalább félórácskám arra, hogy a hangár gyér világosságánál valamit elolvassak belőle.

Hanem ebből semmi .sem lett. Egyenként, óvatosan mentünk le a vashangárhoz, ahol a találkozót megbeszéltük. De senkivel sem találkoztunk. Ez volt a szalmás hangár, ahol alig két hete a zsákjainkat megtömköd- tük. Mellette volt az a szétbombázott épület is. ahol az éjjeli gyakorlatnál rohamoztuk a „beszivárgott csetnikeket”. Nem járt erre a kutya sem. az őrség messzi esett ideálisabb helyet nem is választhattunk volna a bizalmas disputára. Volt még egy kupac szalma is. ebben helyezkedtünk el kényelmesen és vártuk Feiát, ő nem késett soká.

. CFolytatjuk

pénz; legalább is annyi segít*' séget jelent a szülőknek, hogy leveszik vele a vállukról a gyerek taníttatásának gondjait.

Ezenkívül a vizsga előtt a ktsz kéthetes üdülésre küldi Ju- ditot Balatonberénybe. Nem csoda, ha ilyen megbecsülés láttán ezt mondja:

— Nagyon örülök, hogy a női szabó szakmát választottam, és hogy itt dolgozom. Ezt a munkát nagyon hamar meg lehet szeretni, hiszen igazán érdekes.

S ha túlesik a vizsgán, mi a program nyárra?

— Kéthetes munkatáborba jelentkeztem, ahol a keresetünket a vietnami szabadságharcosok, nak ajánlottuk fel.

K. G.

JÚNIUS 18, SZOMBAT:

16.30: Jó napot, kedves vasárnap!

Műsor a gyermekek szabadidejéről — 12—15 éves korúak számára. In- tervízió adás Varsóból. 17.05: Az ember felfedezése. A Lények létrája. A műsor Charles Bonnet, Bullion, Maupertuis és Diderot természettudományos munkásságába nyújt bepillantást. A címben szereplő fogalom Bonnet-töl származik, aki nem volt materialista, de a könyvében megjelent metszeten az állatvilág legfelső lépcsőfokára állította az embert. Előadó: dr. Benedek István. 17.35: Gorkij emlékére —halálának 30. évfordulóján. A viharmadár dala (Bodor Tibor). — Részlet Az anya c. regényéből (Palotai Erzsi) — Szatyin monológja az Éjjeli menedékhely c. drámából (Men- sáros László) — Boldogság. Novella (Nagy Attila). 17.55: A nevető ember. . . Dokumentumfilm Kongó- MÚlíerről, a Csőmbe zsoldjában szolgált nyugatnémet őrnagyról (ifim.). 18.45: A tv jelenti. Aktuális riportműsor. 19.55: Három kalapot Lizának. Angol film (10 éven felülieknek). Főszereplők: Johnny — Joe Brown, Liza — Sophie Hardy, Sid — Sidney James, Flora — Una Stubbs, Sammy — Dave Nelson. A film elkerülte a hásonló műfajú produkciók kerettörténeteinek szokásos buktatóit; minimálisra korlátozta a prózai részeket, hogy a kitűnő modern zene-, ének- és táncszámok úgyszólván az első kockától az utolsóig zavartalanul érvényesüljenek.

JTINIUS 19, VASÁRNAP:

9.55: Gyermekek bábszínháza. 1.

Görög Hona. Előadja: a Budapesti XIII. kerületi József Attila Művelődési Otthon együttese. 2. A vásár. 3. Éljen a tavasz! Klóadja: a békéscsabai Napsugár bábegyüttes. 10.40: Foxi Maxi kalandjai. Magyarul beszélő amerikai rajzfilmsorozat. 11.05: A Tenkes kapitánya. II. Az embervadászat (ism.). 16.30: Falusi dolgokról. Hogyan készültek fel a téeszek és az állami gazdaságok az aratásra — hogyan javították ki a kombájnokat, a kévekötő aratógépeket, hogyan készítették elő a termény befogadására a raktárakat? Szerkesztő: Major Sándor. Rendező: Zá- konyi Rudolf. 16.55: szombathely— Komló NB I/B bajnoki labdarúgómérkőzés közvetítése szombathelyről. Riporter: Vitray Tamás. 18.50: Haladás. Az Intervízió tudományos magazinja. Az összekötő szöveget Sas Elemér mondja el. Az időszakosan megjelenő „magazin” a tudomány és a technika legújabb eredményeit, legfőbb tendenciáit kívánja bemutatni. Az első adás témái: Hogyan alkalmazzák az irányítástechnikában a televíziót? Melyek a miniatürizálás perspektívái ? Mit tudunk a kozmikus sugárzásról? Érdekes — az intervízió tagországai által küldött — filmripor- tokat láthatunk a Német Demokratikus Köztársaságban folyó kutatásokról, a Csehszlovák Tudományos Akadémia ondrejovi csillagvizsgálójából és a Szovjetunió űrhajósainak előkészületeiről. 20.10: Nagy siker volt. . . A test ördöge. Magyarul beszélő francia film. (18 éven felülieknek.) Főszereplők: Francois Jau- bert — Gérard Philipe (Mécs Károly), Marthe Grangier — Micheliné Presle (Almása Éva). Magyar szöveg: Somogyi Magda. Szlnkronren- dező: Csákány Márta. Hogy a film remélhetőleg a képernyőn sem okoz csalódást, annak biztosítéka elsősorban Gérard Philipe alakítása lehet, aki rendkívül fiatalon, de már csaknem teljesen kiforrott színészi eszközökkel játszotta el a szerelmes. néha öníő és gyáva, mégis mindvégig szemeire méltó fiú szerepét. 32,351 lé éjszakát, felnőttek!