Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
Megyénk lakosságának növekvő jövedelme megteremti annak feltételét is, hogy nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket vásároljon, s a személyi tulajdonban is gyarapodjon. Ennek bizonyítéka, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az ingatlanforgalom — a ház, házhely, mezőgazdasági ingatlan és a gépjármű vásárlás. Míg például 1964-ben az ház-és házrészvásárlás 3626 tétellel és 138 millió forintot meghaladó összeggel szerepelt a megyei statisztikában, 1965-ben már 4229 tételt és 160 millió forintot meghaladó összeget képviselt. Egy év alatt csaknem kétszáz tétellel és majdnem 3 millió forinttal növekedett a telekforgalom is. Ezenkívül a múlt évben 2066 esetben és 16 millió 151 ezer forint értékben került sor a mezőgazdasági ingatlanok: adásvételére. A megye lakói az utóbbi két évben összesen 5857 motorkerékpárt és 1541 személyautót vásároltak. A statisztikai adatok meglepő részlete a mezőgazdasági ingatlanok adás-vételének elég magas — az összingatlanforgalorr 25 százalékát pelentő — aránya. Magyarázatul azonban ehhez meg kell jegyezni, hogy az adatokban' jelentkezik a kisebb- riagyobb területtel kihasított tanya-ingatlanok forgalma is. A tényleges mezőgazdasági ingatlanforgalmon belül azonban a szőlőterületek adás-vétele van túlnyomó többségben, ez is főleg a kiskőrösi járásban. Ám a statisztikának nemcsak az eddig említett részletei rejtenek érdekes következtetéseket, hanem a vételárak köriüli tapasztalatok is. Sokszor még azonos községen bel ül is nagy eltérések mutatkoznak az adás-vételi jogügyletekben szereplő, azonos nagyságú és azonos minőségű ingatlanok bevallott vételára között. Ez főleg arra figyelmeztet, hogy az utóbbi időben gyakoribbá vált a tényleges vételárak eltitkolása. Természetesen nemcsak a mezőgazdasági ingatlanoknál — hanem a ház-, házrész-, téiek- eüadások és vásárlások esetében is — mégpedig az alacsonyabb illetékmegállapítás reményében. A közelmúltban több esetben fordult élő, hogy közületi intézményi célra vásároltak meg házingatlant. Ha ezeket összehasonlítjuk a magán adás-vételi jogügyletekkel, azt tapasztaljuk, hogy a vételár a közületi vásárlás esetén jóval magasabb az azonos értékű ingatlanok esetében is. Nemcsak ez, de számos helyszíni vizsgálat tapasztalatai is arra figyelmeztetnek, hogy a vételár-eltitkolásokkal szemben határozottabban kell fellépni — jól lehet eddig is több szabálysértési eljárás vált szükségessé. S a tapasztalatok, jegyzőkönyv vek arra is utalnak, hogy általában a vevők kérték az eladókat a kevesebb vételár bevallására, azért hogy kevesebb illetéket kelljen fizetniök. Természetesen a szabálysértőikkel szembeni határozottabb fellépés mellett a szabálytalanságok megelőzésére is több figyelmet kell fordítani a jövőben. Ebben nagy szerepük van a helyi szerveknek, a szerződést íróknak, az ingatlant felbecsülő illetékeseknek és nem utolsó sorban a pénzügyi dolgozóknak. Egy másik terület, ahol gyakori a szabálytalanság: az okirati illeték felragasztása, vagy befizetése. Köztudott, hogy a közületi szervek igénybevételéért az ügyfeleknek egyes esetekben — hatósági bizonyítványok kiállítása, kérvényeik, átvételi elismervények, nyugták, szakértőd vélemények, lakás- igénylések stb benyújtásakor — illetéket kell fizetni. 1964-ben 471 esetben 15 161 forint értékben mulasztották el az ügyeiket intézők leróni az illetéket, a múlt évi 881 „mulasztás” viszont már 61 ezer forintot képviselt. Mivel az nemcsak lassítja az ügyek intézését — hanem az illetékkel azonos összegű pénzbírsággal is jár, kár megkockáztatni a feledékenységet. Ilyen esetekben a jogszabályok nem ismerése sem ad mentesítést a pénzbírság alól — ezért érdemes az illetékes szervektől tanácsot kérni az ügyintézés szabályaira vonatkozóan. Ezekben az esetekben természetesen nemcsak az ügyfél károsodásával kell számolni. Városaink, falvaink, fejlődésének egyik alapja, hogy az előirányzott bevételek ténylegesen jelentkezzenek a tanácsok költségvetésében. A költségvetésben jelentős bevételi forrás az illeték is. Aki erről „megfeledkezik” közvetve és közvetlenül nemcsak saját magát, de másokat is megkárosít. Ezért társadalmi feladat, hogy mindenki fellépjen a szabálysértőkkel szemben. Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője fl kalauz mulasztása Nem hétköznapi bírói ítéletek Gépesített burgonyatermesztés I Az idei tavaszon hazánkban első ízben alkalmazták üzemi méretekben a dr. Virág Árpád neves növényegészségügyi kuta tó készítette burgonya G. és a K—64 elneveziésű gyomirtó szereket. Az országnak csaknem valamennyi vidékén az állami gazr daságok és termelőszövetkezetek kereken 30 000 holdon alkalmazták idén a burgonya G. kombinációt. Tavasszal a burgonya kelése előtt 5—6 nappal végigpermetezték a táblákat az új szerrel, majd az utóbbi napokban ellenőrző szemléken mérték fel a hatást. A szakemberek megállapítása szerint a burgonya G. üzemi méretekben is bevált. Különösen ott értek el vele teljes gyomirtó- hatást, ahol a kipermetezést követő napokban a mezők bő csapadékot kaptak. Viszont ahol hetekig tartó szárazság követte a permetezést, a hatóanyag nem jutott el kellő mélységben a termőtalajba, s így a gyomtalanítás kevésbé sikerült. A K—64 nevű szelektív gyom- irtószert az idén már körülbelül 12 000 hoidnyi üzemi területen használták. Az ellenőrző szemlék igazolták a várakozást. Egy vidéki város főutcáján motorkerékpáros haladt. Hirtelen egy farkaskutya ugrott elé. A motoros nyomban fékezett, de a gázolást nem tudta elkerülni. Felborult, a gép erősen megrongálódott, utasa súlyosan megsérült. A kutya gazdája ellen szabálysértési eljárás indult, s 100 forint pénzbírsággal sújtották, mert kutyáját póráz nélkül hagyta. Ezek után a sérült motoros 4700 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a kutya tulajdonosát. Részben a baleset következtében kiesett jövedelmet, részben a motorkerékpár javítási költségeinek a megtérítését követelte. A kutya gazdája arra hivatkozott, hogy a motoros kellő körültekintés nélkül vezetett, s ez okozta a balesetet. Ezt a védekezését nem fogadta el a bíróság, s a teljes kár megfizetésére kötelezte. — A polgári törvénykönyv értelmében, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amit az állat másnak okoz — hangzik az ítélet. A balesetet a kutya azzal idézte elő, hogy váratlanul a motorkerékpár elé ugrott. A kutyatulajdonos jogellenesen járt el, amikor az állatot közúton szabadon engedte és nem megkötve vezette. Ezzel KRESZ szabálysértést követett el, s az okozott kárt megtéríteni tartozik. A bukott diák tartásdija Gyermektartásdíj fizetése alóli mentesítését kérte egy műszerész. Arra hivatkozott, hogy fia osztályismétléssel végzi a gimnázium harmadik osztályát, s közben betöltötte tizennyolcadik évét. Nincs értelme a továbbtanulás erőltetésének, menjen dolgozni, nagykorú gyermekét pedig nem köteles eltartani. A bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása rámutat, hogy ha a gyermek a szükséges iskolai tanulmányait folytatja, egymagában nagykorúsága a szülőt nem mentesíti a tartási kötelezettség alól. A fiú jelenlegi tanulmányi eredménye kielégítő: 3,7-es átlagot Vízparton Gara Mária és a Hunyadiak — 1966-ban Néhány évtizede titokzatos felírás jelent meg a Szent György téri Sándor- palota falán; „Itt járt Gara Mária.” Többen pánikba estek, hogy kísértet jár Budán, Hunyadi László elárvult menyasszonyának, bolyongó szelleme. De a kísértet többé mm jelentkezett. Azokat a szaruikat egy kis diáklány írta a falra, a mai Gara Mária, aki aztán mindjárt meg is feledkezett a tréfáról. És később sem a hazajáró lélek regényes hivatását választotta, hanem a józanabb, de hasznosabb fogorvosi mesterséget, amelyet ma is sikeresen gyakorol, harcolván a hozzá forduló SZTK- betegelc fájdalmai ellen. Elődjéhez hasonlóan it sem lett Hunyadi László felesége. Egyébként Hunyadi László is él kor- társaink között. Eddig még sohasem volt pozsonyi gróf és főispán, sem hor- vát—dalmát bán, sem főtámokmester és az ország főkapitánya. Édesapja sem hagyott gyermekeire 28 várat, 57 várost, csaknem ezer falut, összesen 4 130 000 hold földet. De viszont mindeddig még nem is fejezték le. Műszaki ellenőr az UVATERV-nél s ezzel teljesen elégedett. Különös, de a mai Hunyadi Mátyás is az UVATERVnél dolgozik. A mai Lászlóval csak kollegiális kapcsolata van, de illendőképpen most is a fiatalabb. Akárcsak a hollós király, ő is szeret külföldön járni. Ha nem is hadsereggel és nem is fogolyként, de járt már Becsben és Prágában. Újlaki Miklós, az egykori nagy ellenség névutóda viszont főelőadó a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Nem erdélyi vajda, nem macsói bán, sőt nem is Bosznia királya, hanem közgazdász. Kortársaink közül az öt évszázados tragédia főszereplőinek szinte teljes gárdáját össze lehet állítani. Ma is van Garai László, a Szilágyi Erzsébetek közül is bő választék áll rendelkezésre, csupán Czillei Ulri- kot nem sikerült felfedeznünk. De ez talán nem is olyan nagy kárért el, magatartása ellen kifogás nincs. A tanárok véleménye szerint középiskolai tanulmányai folytatására alkalmas. Az elmulasztott jegyzőkönyv {Tótih Sándor felvétele.) Egy vállalati ellenőr gyorsvonaton utazóit. Menet közben a felette levő poggyásztartóbói az egyik utas vastagfalú üvege az ellenőr fejére esett, és súlyos sérülést okozott. A balesetet szenvedett hiába jelentette a történteket a kalauznak, az a baleseti jegyzőkönyv felvételét megtagadta azzal, hogy az esetnél nem volt jelen. Az üveg tulajdonosa sem volt hajlandó személyi adatait megadni. Budapestre érkezve az ellenőrt a pályaudvaron elsősegélyben részesítették, majd kórházba szállították, és hosszabb ideig betegállományban volt. Ilyen előzmények után a MÁV ellen baleseti kártérítési pert indított. A MÁV azzal védekezett, hogy a történtekért az ismeretlen útitárs a felelős, mert csomagját nem megfelelően helyezte el a poggyásztartóban. A bíróság a MÁV-ot marasztaló ítéletében kimondta: a kalauz mulasztásit követett el, amikor felkérés ellenére a balesetről nem vett fel jegyzőkönyvet. Akkor még ott volt a baleset okozója, a szemtanúk, és azt is meg lehetett volna állapítani — amire adatok merültek fel —, hogy a csomagtartó hálója lyukas volt-e, s ezért esett ki az üveg. Utólag ezek a körülmények már nem bizonyíthatók. Házastársi felelősség Egy elvált művezető ellen egy nyugdíjas négyezer forint megfizetéséért pert indított. Elmondta, hogy a művezető felesége, amikor még férjével együtt élt, ilyen összegű kölcsönt vett fel tőle. amelyet azóta sem fizetett meg. A volt férj arra hivatkozott: a kölcsönről nem volt tudomása; a pénzt elvált, sőt azóta újból férjhezment felesége saját céljaira fordította, tehát a követelés alaptalan. A bíróság a férjet elmarasztalta. — A családjogi törvény értelmében — mutatott rá a bíróság — bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött úgynevezett visszterhes ügyletét a másik élettárs hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni. Kivétel az az eset, ha az ügyletkötő harmadik személy tudott arról, hogy ahhoz a másik házastárs nem járul hozzá. A hozzájárulás hiányára a másik házastárs csak akkor hivatkozhat, ha az ellen a harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott. A felelősség azonban csak a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. H. E. PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István lgazgai Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 2S-16. Szerkesztő bizottság 10-SS Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra IS forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ‘ Kecskémé' — Telefon: U-8S Index; 55 0«s Tartásdíj és nagykorúság Balesetet okozott a farkaskutya Növekedett az ingatlanforgalom Megsxívlelendő tanulságok
