Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

T és Amit jó tudni a betegnek ^ amit nem szabad elmulasztani NÉHÁNY hónapja étvágy­talanságára, gyengeségére és idegességére hivatkozva jelent­kezett vizsgálatra egy 45 éves, jó testalkati adottságokkal ren­delkező férfi. Mint elmondot­ta. a panaszok közel egy éve álltak fenn, s az egyébként nyilvánvalóan jó gyógyszerek sem befolyásolták betegségét. 6IY X- ^ emeriLje A korábbi eseményekről a következők derültek ki: egy éve influenzás volt. Ezt kö­vetően hetekig volt hőemelke­dése. Ezért szedett Tetran tab­lettát. A Tetran-szedés har­madik hetében hasmenés lé­pett fel. A tabletták szedését viszont csak egy héttel később hagyta abba. Hasmenése miatt széntablettát szedett, kamilla teát ivott, zsírtalanul táplál­kozott. Ennek dacára kb. 3 hó­napig fennállott a hasmenése, a puffadása, s az étvágytalan­sága. Ez utóbbi jelentkezéséig megmaradt. Étvágygerjesztő­ként és erősítőként szedett ke­serű étvágyjavitó cseppeket, Strychinotamim és B,o vitamin injekciókat, valamint Néróból tablettát. A vizsgálat alkalmával ép szerveket találtunk. A próba- reggeliből kevés savat lehetett kimutatni, s a vörösvérsejt- szám kétségtelen megfogyása is megállapítható volt. Ilyen­formán a vizsgálat eredmé­nyét úgy lehetett összegezni, hogy a csökkent emésztőképes­ség a vérszegénység képezi a panaszok alapját. Ezután sósa­vat szedett és vasat. A sósa­vat a felszívódás — nem utol­sósorban a vasfelszívódás biz­tosítása érdekében kapta. A vas adagolása pedig a vas­hiányos vérszegénység meg­szüntetését célozta. A'panaszok egy hónap alatt megszűntek, a vörösvérsejtszám is rendező­dött. Egyszóval beállott a gyó­gyulás. MINDEZEK után joggal kér­dezheti az olvasó: miért kell ezt az esetet így részletezni? Az egyik ok általános és gyakran ismételt, mégpedig az. hogy a természettudományos, vagy ebben a viszonylatban orvosinak nevezhető gondolko­dáshoz mindenkinek <joga van. Az ésszerű természettudomá­nyos gondolkodás nem miszti­kus ismeretekre épül. Ha az átlagember jogot formál az űr­kutatás ismereteire, méginkább indokolt, hogy a hétköznapok embere saját szervezete legál­talánosabb összefüggéseit is megismerje. Ami az ügy további részle­teit illeti, ismét rá kell mutat­ni azokra a tévedésekre, ame­lyeknek az egyszerűbb ügyinté­zésre hivatkozva annyian es­nek áldozatul. Azt ugyanis eddig nem említettem, hogy az ügy szereplője többször fordult orvoshoz, felíratni az általa jó­nak vélt gyógyszereket. Megté­vesztésül még azt is mondta, hogy a kért gyógyszert már használta és az betegségére jól bevált. Ha azonban a várt hatás elmaradt, az orvosi se­gítség és tanács helyett to­vább gyűjtötte a laikus tippe­ket. Ami viszont a szakmai kiér­tékelést illeti, elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy az a te­rápia lehet csak maradandóan helyes, amelyet az okok isme­rete alapján alakítottak ki. Nem lehet és nem szabad csu­pán tüneteket gyógyítani. Va­rázsszer a vérszegénységre nincs, de a különböző vérsze­génységet is különböző ténye­zők hozhatják létre. Az ismer­tetett esetben a gyomorsav hiányos termelődése befolyá­solta a vas felszívódását. A vashiányt viszont létrehozta a hasmenés, amelynek oka az volt, hogy a Tetran kiirtotta az emésztő baktériumokat. Az eset tanulsága nem új, csak ismételt figyelmeztetés arra, hogy célszerű a folyama­tosan fennálló panaszokkal or­voshoz fordulni. S lényeges az is, hogy az orvossal minden, a betegséggel kapcsolatos észre­vételt, tünetet közöljünk. TERMÉSZETTUDOMÁ­NYOS és ezen belül orvosi műveltségünk fejlesztése hasz­nos és célszerű. Viszont gyógy­szerek beszerzése, felirattatása, ügyeskedések árán — megfe­lelő kritikai áttekintés nélkül — bizonytalan haszonnal jár, számos esetben több bajt okoz­hat, mint amennyi hasznot hajt Dr. Honti Géza Mit olvassunk a kicsinyeknek? F iatal mamák beszélget­nek a játszótéren: — A te kislányod már meny­nyi mindent beszél! Marika is elmúlt egy éves, de még sem­mit sem mond. — Foglalkozz vele, beszélj hozzá, de ne gügyögve, mert akkor minden szót kétszer kell megtanulnia. És hagyd őt is beszélni, ne találd ki azonnal minden gondolatát. Várd meg míg kimondja, így hamarabb rászokik a beszédre; hiszen már ő is mindent megért. — Én nem akarom erőltet­ni. Azt mondják ráér három éves koráig megtanulni. Mi­nek kínozzam szegénykémet! A kedves mamának nincs igaza. A gyermek értel­mét egy éves korától már le­het és kell is fejleszteni, tágí­tani. Ekkor kezd ismerkedni a világgal — és minden szülői féltés, óvás ellenére — a sa­ját bőrén tanulja meg, hogy a tűz éget. a cica karmol és mennyi minden van még ami­hez nem szabad hozzányúlni, megfogni, megenni. Egy éves korban a gyermek már tanulé­kony, értelme képes befogadni és magáévá tenni bizonyos fo­galmakat. Hogy mire lehet ta­nítani ilyen kicsi emberkét? Például arra, hogyan kell szé­pen enni a kiskanállal, inni a pohárból, és közben megtanul­ja a tárgyak nevét is. A kis­gyermek szívesen nézegeti a képeslapokat, örömmel fedezi fel a környezetéből már is­mert tárgyakat, élőlényeket. Ezzel beszédtechnikája is fej­lődik. Célszerű tehát számára színes képeskönyveket vásárol­ni. Fontos, hogy az új képes­könyvet mindig meséljük el a kicsinek, és azután kérdezzük vissza a képekről. Mire betölti a kétéves kort a gyermek, komoly tanulságos meséket is megért, különbséget HÉTFŐ: Tojásosleves, zSldborsó- , főzelék sertéspörkölt, szamóca. KEDD: Tarhonyaleves, rakott ke káposzta, cseresznye. SZERDA: Burgonyaleves, kápos/ táskooka, szamóca. CSÜTÖRTÖK: Meggyleves, rántó' sertéscomb, rizi-bizí, saláta. PÉNTEK: Zöldborsóleves, paraj főzelék töltött tojás, cukrozott szamóca. SZOMBAT: Töltöttkáposzta, zsírban sült lángos. VASÁRNAP: Karfiolleves, paprikáscsirke galuskával, uborkasalá­ta, meggyes habos lepény. Befőzés EGRES TARTÓSÍTÁS A: (piszke). Addig tegyük el, amíg gyenge a magja, víz nélkül, ha szeretjük, kaporral. Az üveg aljára kevés vá­gott zöldkaprot teszünk, rá az eg­rest, addig rázzuk az üvegeket, amíg a szemek elhelyezkednek. Te­tejére szalicilt teszünk, lekötjük, gőzöljük. Télen kibontáskor leszed­jük a szalicilt. Az egrest, akár le­vesnek, akár mártásnak készítjük el forraljuk fel, jól habarjuk be, és csak akkor cukrozzuk, ha már nem főzzük. Kellemes meglepetés a háziasszonyoknak Idén először hozott forga­lomba a MÉK koptatott (gép­pel hámozott) újburgonyát a kecskeméti zöldségboltokban. A nejlontasakba csomagolt, 1 kilogramm árut a napi ártól csak fillérekben eltérő többlet- költséggel vásárolhatják meg a háziasszonyok. A MÉK Értékesítési és Fel- vásárlási osztályán kérdésünk­re elmondták, hogy az úi cikk iránt nagy az érdeklődés, eddig nanonta átlagosan 10—12 má­zsát adtak el. Ha az üzemi konyhák is igényelnének a koptatott, burgonyából — ami nyilván jelentősen lerövidítené a főzés előkészítésének idejét — számukra is tudnának ele­gendő mennyiséget szállítani, A háziasszonyok nevében köszönjük a MÉK figyelmes­égét és várjuk a további — a második műszakot megkönv- nyitó — konyhakész zöldség j féleségeket. —-zs— SÓSKA TARTÓSÍTÁSA: A sóskát kiválogatjuk, bő vízben többször megmossuk, lecsurgatjuk és félli­teres üvegeket szorosan teletö­münk. Szalicilt teszünk a tetejére, lekötjük, kigőzöljük. Télen hasz­nálatkor, ha felfőzzük, szitán át- passzírozzuk. Nem kell egyszerre felhasználnunk, ha visszakötjük sem romlik el. MEGGY, VIZ NÉLKÜL: Nem túl érett meggyet kiválogatunk, meg­mosunk azután annyi vizet öntünk rá a tálba, hogy ellepje. Reggelre a pondró mind kijön a szemekből, és a tál alján marad. így tehetjük el magvasan víz nélkül. Télen, amikor felhasználjuk, feltesszük vízben, ha jól forr, a tésztaszűrőn átdörzsöljük a magjától. Liszttel, tejföllel behabarjuk, levesnek, már­tásnak jó. RUMOSMBGGY: Nagyszemű pán- dimeggyet, szár nélkül, magvasan, cukorral rétegezve bőszájú üve­gekbe rakunk. 1 kiló meggyhez 40 deka cukor. 2 deci rum kell. Gom­bostűvel megszúrkáljuk a hólyag- papírt amivel lekötjük. • kitesszük a kamrába, meg^ázogatjuk, hogy a cukor feloldódjék. Amikor a cu­kor már feloldódott, celofánpapír­ral lekötjük. A gyümölcs tetejére cukor kerüljön, szalicil nem kell hozzá. EPERI>ZSEM: 1 kiló eperhez 40 deka cukrot számítunk. A meg­mosott és szárától megtisztított °pret jól lecsurgatjuk. Majd' le­tükrözzük. Legalább egy éjj»l így lagyjuk. Majd felfőzzük, megfele­lő sűrűségűre és 3 decis kis üve­gekbe rakjuk. A szalicilt belefőz­zük és nem a tetejére tesszük. 1 Nyári ruhák Az 1966-os divatvonalak a nyári ruháknál is előtérbe he­lyezik a geometrikus formákat. A ruhák rövidéit, térdig érők, sok esetben pántdíszítéssel osztott vonalúak. Enyhén karcsúsítot­tak, a derékvonal nincs kihang­súlyozva. Nyáron a könnyű anyagok­ból készült kosztümökkel válto­zatosan, jól tudunk öltözködni. Csinos viselet a vászonból, vagy vékony műszálas szövetből ké­szült kosztüm. A kabátkák rö­videk, általában a csípő felettig érnek, csak enyhén karcsúsítot­tak. Divatos a két sor gombolá­sé. A gallér egymástól szélesen elállított megoldással készül, így kapjuk meg a szögletes for­mát, melyet még a szabásvona­lon elhelyezett tűzés, vagy pántdíszítés is hangsúlyoz. A nyári ruhák divatos alap­anyagai a fekete—fehér koc­kás, csíkos kartonok, vásznak, piké stb. A princesz szabású ruhák enyhéin karcsúsítottak, se­hol sem simulnak a testhez, ami nyáron igen kellemes viselet. A magasított, vagy hosszított de­rékvonal egyaránt divatos. A magasított derékvonalat és a rag- lánszabást, valamint a ruha elején levő szabásvonalat tűzés díszíti. A gallér ferde szálirány­ba szabott, Visszahajtott formá­jú. Az Op-art mintás princessz- vonalú, enyhén karcsúsított nyá­ri ruhát fehér pántdíszítés teszi még üdébbé, divatossá. Schiffer Klára Rajz: Gyulai Irén tud tenni a jó és rassz csele­kedet között Az óvodást már „tudomá­nyos” kérdések foglalkoztatják: mitől megy az autó, hogy épül a ház, miért eszi meg a pók. a legyet? Ezekre a kérdésekre nem könnyű úgy megfelelni, hogy a gyerek meg is értse. Kisegíti azonban a szülőket a Bölcs Bagoly sorozat, amely éppen ezekkel a kérdésekkel foglalkozik gyermek, ponto­sabban óvodásnyelven, sok-sok képpel, rajzzal illusztrálva. Van könyv a növényvilág rejtel­meiről, a bogarak izgalmas éle­téről, a repülőgépek merész pi­lótáiról sőt még az űrhajóról is. M ost, hogy beköszöntött a szünidő a nagyobb, is­kolás gyerekeknek is több ide­jük jut a játékra, olvasásra. Rájuk bízhatjuk egy-egy órács­kára a kisebbeket, meséljenek- ők a színes könyvekből; ez nagynak, kicsinek kedves idő­töltés. D. Zs. Játék a táborban CSAK ÓVATOSAN! Egyenes sorban, kb. 20—30 cm távolság­ban a földön 7—8 üveget kell elhelyezni. A feladat: a vállal­kozó bekötött szemmel úgy tud­jon végigmenni a sorok kö­zött, hogy egyetlen üveget se döntsön el. Próbálni lehet, majd bekötjük a játékos sze­mét. Mielőtt azonban elindul, gyorsan felszedjük az üvege" két, így a társaság azon derül a legjobban, hogy a társaság ..legügyesebbje” milyen móká­san kerülgeti a nem létező üve­geket. KI SÜGOTT? A játékosok kört alkotnak, s egy bekötött szemű játékos a kör közepére áll. Egymásután mindenki odalép hozzá, és fülébe súg va­lamit. Fgyelnie kell, hogy meg­állapíthassa. ki a súgó. Ha ki­találta, akkor a megnevezett játékossal helyet cserél. KIHAGYÓ NÓTAS. A tá­bortűz mellett jó szórakozás ez a játék. A nótafa jelére éne­kelnek a játékosok, majd in­tésre abbahagyják az éneket, de magukban követik a dal szövegét és a dallamot. A ve­zető intésére mindenki ismét hangosan folytatja az éneket ott, ahová eljutott magában. Aki eltéveszti, kiáll a játék­ból. Az a győztes, aki utoljára marad. SEPRŰ KOPOGÓS. A tánco­ló párok, vagy a zakatoló pá­rok között egy fiú seprűvel jár. Amelyik iátékospár előtt a seprűvel hármat koppant. an­nak a párját elviszi, s a hop­pon maradt a seprűvel táncol tovább, amit ismét párral cse­rélheti ki seprűjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom