Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

Világ proletárja!, egyesüljétek! A ©VÁR. SZOCIALISTA MWWKASPÄRT RAC$-I<iSKV4M MEGYEI LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JÚNIUS 8. SZERDA v /\ • injezet . tgj V-1 211 egyesület — 37 és félezer taggal Erősödött a sportmozgalom szervezettsége tanács vb ülése SZÁMVETÉS A közvélemény érdeklődésére méltán számot tartó beszámoló felett nyitott vitával kezdődött tegnap a megyei tanács végre­hajtó bizottságának ülése. Már csak azért is, mert az elmúlt hetekben egymást követő, me- gyeszerte jól sikerült QSN ün­nepségek minden eddiginél job­ban felkeltették a megyénkben élő ezrek, tízezrek érdeklődé­sét a sport iránt. Mindez kü­lönös aktualitást adott annak a beszámolónak, amely ezúttal a vb első napirendi pontjaként a Megyei Testnevelési és Sport- szövetség tevékenységét és az idei év sportfeladatait össze­gezte. Megyénk sportéletének jel­lemzéséül a beszámoló megál­lapítja, hogy a főbb célkitűzések meg­valósításában jelentős ered­ményeket értünk el. Erősödött a sportmozgalom, szervezettsége, a megyei, járá­si, városi sporttanácsok vezető, irányító tevékenysége. Me­gyénkben jelenleg 211 sport­egyesük t működik, több mint 37 és fél ezer taggal, s a kü­lönböző szintű bajnokságokban 1419 csapat vesz részt. Jelentős eredménynek tekinthetjük, hogy az egyéni sportágakban részt vevők száma 5—6 ezer főre emelkedett, ami 30—35 szám­lákkal magasabb a három év­vaszodás, és az ezt követő me­leg idő hatására erőteljesen nö­vekedtek a hajtások, s a szo­kottnál korábban jelentek meg a fürtök. A korai csemegeszőlő, s néhány borfajta már virág­zik. A fejlett vesszők fürtjeiből ítélve az idén jé közepes ter­més ígérkezik. A napokban meg­vel korábbinál A tömegspor­tok fejlődését jelzi, hogy a Kilián testnevelési moz­galomban résztvevők szá­ma meghaladja a 37 ezreit, s közülük 16 333-an szereztek jelvényt. Örvendetesen fejlő­dött a természetbarát mozga­lom is, hiszen ma 32 szakosz­tályban (több mint négyszer- annyi természetjáró tevékeny­kedik, mint három évvel ko­rábban. Hatékonyan szolgálták a tömegsportok fejlődését, a szabad idő hasznos eltöltését a sf^ortü nnepélyek, falusi, váro­si sportnapok, tornaünnepélyek is. A beszámoló adatai szerint az idei OSN-ünnepségek közsé­gi, városi és megyei bemutató­in mintegy 30—35 ezer fiatal szerepelt. Természetesen nemcsak az eredményekről, a gondokról is sok szó esett, s nemcsak a be­számolóban, hanem az afeletti vitában is. Megfelelő helyisé­gek hiányában különösen sok gondot okoz a teremsportok fejlesztése, de aggasztó számos más jellegű sportlétesítmény helyzete is. Ezen kívül meg­állapították, hogy megyénk sportmozgalmának állami tá­mogatása megmaradt a koráb­bi évekkel azonos szinten, nem tart lépést a sportélet fejlődé­sével. Ezért a vb úgy határo­zott, hogy ezáltal kevesebb napfényt tud hasznosítani a nővé xy. A nagy­üzemi ültetvények növényvé­delmi munkájához 41 vagon Zi- neb érkezett, amelynek ható­anyaga 130 vagon rézgáliccal egyenértékű, ebből adódóan ol­csóbb, és jobban is kezelhető az új növényvédőszer. az anyagi fedezet arányo­sabb elosztása érdekében az illetékes felsőbb szerveket is megkeresi. Ezen túl a további fejlődést szolgáló javaslatok kidolgozá­sával megbízta az MTS elnö­két és a megyei tanács elnök- helyettesét. A legfontosabb fel­adatokat hat pontba sűrítő ha­tározatok egyike arra is fel­hívja a figyelmet, hogy tovább kell segíteni és szélesíteni a társadalmi összefogással létesí­tendő kis és nagy pályák, at­létikai pályák és egyéb létesít­mények építési akcióit. Ezen túl a helyzet javítása céljából gondoskodni kell a beru­házások és felújítások ha­táridőre való elvégzéséről. E téma vitája után a vb dr. Maár András mezőgazdasági osztályvezető és M agony Imre felvásárlási osztályvezető szó­beli jelentését hallgatta meg az aratási, cséplési, valamint a gabona- és terményfelvásárlási munkák előkészületeiről. Dr. Varga Jenő vb-elnök előter­jesztése alapján ugyancsak teg­nap fogadták el, illetve emel­ték határozattá a vb második félévi munkatervjavaslatát. A ZIM kecskeméti gyáregysé­gének dolgozói kiemelkedő ver­senyvállalást tettek a pártkong­resszus tiszteletére: június 1-től az év végéig 7 és fél millió fo­rint értékű exportcikket gyárta­nak terven felül. A kádformázók és zománcozok 5 ezer fürdőkáddal — 3,3 millió forinttal — „fejelik meg” az idei előirányzatot, az egészség- ügyi berendezéseket gyártó és a csomagoló részleg pedig össze­sen 4 millió 200 ezer forint ér­V éget ért a tanév, ma be­fejeződik a tanítás. Megérdemelt a pihenő ne­velőnek, tanítványnak egy­aránt, hiszen nehéz volt a tan­év. Nehéz azért, mert a kor követel — mint mindannyiunk­tól — a pedagógusoktól is, ta­nítványaiktól is egyre tóboet; s nehéz azért is, mert ez a tan­év sok újat hozott. Jó néhány tárgyat például új tankönyvek­ből kellett tanítani ebben az esztendőben, s ha jobbak is ezek a tankönyvek a koráb­biaknál, az újjal való megis­merkedés mindig fokozottabb figyelmet, nagyobb önfegyelmet követel. Nem csekély többle­tet jelentett továbbá a közép­iskolai nevelési terv bevezetése, az új tanterv és utasítás, az idén egy hónappal előbb feje­ződött be az első félév, mint máskor... És még sorolhat­nánk nem egy számottevő vál­tozást a korábbiakhoz képest, ami mind-mind fáradtságot, munkát, figyelmet követelt. S még nem szóltunk a legfonto­sabbról: arról, hogy a pedagó­gusoknak mind többet kell tö­rődniük az oktatás mellett a neveléssel. Ez nem új célkitűzés, nem új feladat természetesen. Leg­feljebb csak annyiban új, hogy míg korábban elnézőbbek vol­tunk, ma egyre nagyobb köve­telményeket támasztunk a ne­velőkkel szemben. Sok szó esik erről szakmai körökben épp­úgy. mint a nagyközönség kö­rében és országos fórumokon. Központi kérdése volt ez ta­valy az iskolareformról az or­szággyűlésben folytatott vitá­nak. Nagyon sok szó esett er­ről és igen konstruktív eszme­cserék zajlottak le az ideoló­giai irányelveket tárgyaló tag­gyűléseken. És szó van róla új­ra meg újra. A z iskola nem valamiféle külön világ ma, amely a tár­sadalomtól szinte függetlenül, vagy legalábbis a felszín alatt meghúzódva éli a maga csen­des életét. Éppen nem. Nagyon is az érdeklődés központjában áll az iskola és a nevelés. Egy egész ország figyeli az tékű áruval növeli az exportot. E felajánlásokat még értéke­sebbé teszi az, hogy a vállalat rekonstrukciója miatt igen mos­toha körülmények között, túl­zsúfolt, vagy ideiglenes műhe­lyekben folyik a termelés. Elsők között csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez az öntöde „Vasas” ifibrigádja és oroszlánrészt vállaltak a ter­ven felüli munkából a zománco­zó műhely többszörösen kitünte­tett szocialista brigádjai is. iskolareformot, s nemcsak fi« gyeli, hanem tevékeny részese is a végrehajtásnak — a gya­korlati oktatás, a szülői mun­kaközösségek, a körzetesítés végrehajtása, tanterem, kollé­giumépítés stb., stb. révén ... b méginkább közügy a nevelés. Hiszen ebben minden család érintett, ahol gyerek van: gya­korlatilag tehát az egész larsa. dalom. S érdekelt benne a párt és állami vezetés; a közélettel, az ország jövőjével, rendsze­rünk fejlődésével törődő min­den állampolgár. ' Hiszen az, hogy milyenek lesznek az utá­nunk következő munkások, pa­rasztok és értelmiségiek, mi­lyen lesz az a nemzedék, amely folytatja a mi művün­ket, s a maga idején majd gon­doskodik is rólunk — mindez most dől el elsőfokon, az isko­lában, a pedagógusok munkája nyomán. E1 kellett mondani ezeket a gondolatokat a tanév utolsó napján, mert a sok munkának, fáradságnak a létesítményekre fordított áldozatnak; mindan­nak az anyagi és szellemi erő­feszítésnek, amelynek a most befejeződött tanévben is tanúi voltunk ez a voltaképpeni cél­ja: az utánunk kővetkező nem­zedék előkészítése a nagy fel­adatokra. Joggal büszkélkedhetünk az ezt alátámasztó eredmények­kel. Azzal, hogy a tanév elején újabb hat iskolát körzetesítet- tünk a megyében, hogy az ál­talános iskolai diákotthonok­ban 150-nel többen kaptak he­lyet és két új otthont hoztunk létre százhúsz gyerek számára, hogy a szakrendszerű oktatás­ban kereken másfélezerrel töb­ben vettek részt az idén mint tavaly, s majdnem ugyaneny- nyivel többen részesültek poli­technikai oktatásban, s hogy a középiskolák között a szakkö­zépiskolák arányszáma 15 szá­zalékról csaknem 20 százalék­ra emelkedett. A tanulmányi eredményeket értékelő összesítések és jelen­tések természetesen még nem készülhettek el A tanév mérlegét ebből a szempontból megvon­ni még nem tudhatjuk. De bi­zonyos, hogy a pedagógusok jobb munkája, az az ösztönzés, amit a nevelőknek az ideoló­giai irányelvek megjelenése, az irányelveket tárgyaló viták, s természetesen a régóta esedé­kes fizetésrendezés jelentett, valamint amit az oktatás és nevelés feltételeinek javulása, s a társadalom figyelő gondos­kodása jelent— mindez az ösz­tönzés újabb eredményekre ve­zetett ebben az évben is. Nagyot léptünk előre az is­kolareform megvalósításának útján. A pedagógusokkal együtt mindenki, akinek része volt ebben, jó lelki ismerettel tekinthet vissza a végétért tan­évre. Virágzanak a korai szőlők, harmadszorra permetezitek az ültetvényeken A szőlőstáblákon a korai ta­A pártkongresszus tiszteletére: Ötezer fürdőkád ~ terven felül tartott szemléken a szakembe­rek megállapították, hogy min­denütt egészséges a lombozat, s eddig még sehol sem tapasztal­tak peronoszpóra-fertőzést. Ez a szőlők munkásai, traktorosai gondos munkájának köszönhető. A hét elején már harmadszor, helyenként negyedszer kezdtek munkába a növényvédőgépek, hogy pótolják az eső által le­mosott védőanyagot a növénye­ken. A nagyüzemi ültetvényeken félezer nagyteljesítményű per­metezőgéppel dolgoznak. Folyamatos a növényvédőszer- ellátás is. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán szer­zett tapasztalatunk szerint nem lesz hiány továbbra sem véde­kező anyagból, örvendetes, hogy mind nagyobb méretekben hasz­nálják a kitűnő hatású Zineb permetezőszert, amely a tava­lyi, rendkívüli peronoszpórás év­ben kitűnőre vizsgázott. Mivel nincs árnyékoló hatása, jobban hasznosítják a növények a nap­fényt, színesebb, édesebb lesz a gyümölcs. Ismeretes, hogy a mészkénlé tartósan bevonja a leveleket, valamint a termést, sí Betakarításra készen A Kecskeméti Gépjavító Állomás a hét végéig a termelőszö­vetkezetek 75 kombájnját javította ki. Felvételünk napján is ti­zenkilenc — teljes főjavításban részesített — arató-cséplőgép gör­dült ki a gépjavító telepéről. A szabadszállási József Attila Tsz gazdái: Gubacsi István brigádvezető. Kozma János kombájnos és Tamásdi Imre szerelő a már rendbe tett masina állapotát ellen­őrzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom