Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
1966. Malus 7. kedd 3. oldal Vb-ülés után — tanácsülés előtt Napirenden Kalocsa belvárosának részletes rendezési terve Kalocsa lakódnak száma — előzetes számítások szerint — másfél évtized múlva eléri a 25 ezret. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a város közvetlen vonzáskörzete csaknem 8o ezer emberre terjed ki, akkor elképzelhetetlen, hogy funkciójának mai adottságaival tizenöt-húsz év múlva megfeleljen. Jóllehet a mai viszonyok rögzítése szó sem kerülhet — nem kis gond az sem, hogy milyen irányelvek, menynyire átgondolt és egybehangolt tervek határozzák meg a város fejlődését. Ahhoz, hogy 15—20, vagy még ennél több év múltán sem kerülhessenek egymással megoldhatatlan ellentétbe igények és lehetőségek — már ma részleteiben el kell képzelni, meg kell tervezni a jövő városképét. Kalocsán az előkészületek jó néhány éve megtörténtek erre, s hat évvel ezelőtt a tanács elfogadott egy egyszerűsített városrendezési tervet. Elmek újabb, továbbfejlesztett változata az a részletes, immár a városközpontra vonatkozó rendezési terv, ame- . lyet a szakembernek a városi tanács vb legutóbbi ülésén bocsátottak vitára. Ismerkedjünk először a tervezés alapját szolgáltató vizsgálatok tényeivel: A ház- és lakásfelmérések szerint a Vajas, a Széchenyi utca és a Vöröshadsereg útja által behatárolt területen a ma meglevő lakások 67 százaléka elavult. Más jellegű vizsgálódás során megállapítást nyert, hogy a város közintézményei — enyhén szólva — kiegészítésre szorulnak. (Nincs megfelelő művelődési ház, idegenforgalmi hivatal, elavult a posta központja, a mentőállomás, fejlesztés-, re vár a szociális otthon, a rendelőintézet, a bölcsődék, az óvodák . . .) A közlekedési vizsgálat elodázhatatlannak tartja az 51-es út áttörését a Széchenyi utca nyomvonalát követően 12 méteres útpálya szélességgel. A vasútállomás és a Du- na-part közötti helyi forgalom lebonyolítására szükséges a Szabadság teret tehermentesítő átvágás megépítése az új Vajas-hídon át. Ez egyúttal az országosan is nagy értékű Szabadság téri — barokk — műemlékiközpont védelmét szolgálja, tehermentesíti a gépjárműforgalomtól. Ezzel már a jelenlegi helyzetelemzés után szinte észrevétlenül az elképzelések, tervek közepébe vágtunk. S ha már itt tartunk — térjünk vissza a lakásokhoz. A terv a lakóterület lassú átalakulásával számol, de egyúttal a városközpontban csak magánerőből történő felújítások és társas vagy OTP, szövetkezeti lakások építését tartja lehetségesnek. A Malatin téren, az autóbusz-pályaudvar szomszédságában ötszintes lakóháztömböt terveztek. Az István király úton háromszintes, a Kossuth Lajos utcán, a Petőfi Sándor utcán és a Mónus utca alsó részén, valamint a Hunyadi utca, a Tömöri, Rákóczi, Damjanich, Bacsó Béla utcákban és a Széchenyi utca városközpont felőli részén kétszintes lakóépületek építése látszik célszerűnek. A tervesők racionálisan „álmodták meg” a város három központegységét is. A kereskedelmi központ kiépítésére a Vajas, az Ady Endre utca, a Hunyadi és Csupó utcák közötti területet jelölték ki. A kulturális központ létesítésére a Kossuth Lajos utca és az új Szabadság tér melletti útátvágás közötti terület látszik megfelelőnek, a műemlékekhez és a már meglevő oktatási létesítményekhez kapcsolódva. A város egészségügyi központjává a mostani kórház és annak környékét javasolják. Az így kialakuló három központegység szomszédos területein két-há- rom szintes lakóépületek lesznek. A jelenlegi terv szerint a Széchenyi utcán túli területeken csak a Kossuth Lajos utca és a Zöldfa utca között épülnék többszintes épületek. A végrehajtó bizottság a rendezési tervet jóváhagyta, s elhatározta, hogy június 17-én tanácsülés elé terjeszti. Amikor a tanácsülést megelőzően nyilvánosságra hoztuk e terv egyes részleteit — célunk nemcsak a megye érdeklődő közvéleményének tájékoztatása. Szándékunk volt a témában legérdekeltebbek, a kalocsaiak figyelmét is e tervre irányítani. Azzal az ajánlással, hogy ne csak gondolatban foglalkozzanak városuk jövőjével — hanem mint már annyiszor — munkálkodni is tudjanak érte. S ha szükségét látják, kiegészítő javaslataikkal is segítsék még alaposabban, jövőt- állóbban kimunkálni e tervet. A részletek megismerésére, a javaslatok összegyűjtésére nemcsak a tanácsülésen nyílik majd mód és lehetőség, hanem az azt megelőző ankéton is, amely — a vb határozata alapján — a TIT értelmiségi klubjában zajlik le. II reform és a pártmunka A párt irányelvei a gazdaságirányítás reformjáról alapvetően egyetértést váltottak ki, s nem egy vállalatnál, párt- szervezetnél már helyi kezdeményezések születtek előrehaladásunk meggyorsítása érdekében. A saját munkatapasztalatunk győzött meg arról: olyan határkőhöz értünk, ahonnan a továbbjutás az eddiginél jóval hatékonyabb eszközöket kíván meg, amikor a műszaki fejlesztés gyorsítása, a korszerűbb gyártás és a jobb gazdálkodás megvalósítása lét- fontosságú, hogy több nyereséget, nagyobb jövedelmezőséget érjünk el a termelésben. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban sok szó esik a pártszervezetek szerepéről, a termelő egységekben végzett pártmunkáról. És ez teljesen indokolt. Hiszen , ha a gazdaságban célul tűzzük az ésszerű, hatékonyabb fejlesztést, a népgazdaság és a vállalatok tartalékainak mind teljesebb kiaknázását, akkor óhatatlanul felvetődik: milyen politikai tennivalók vannak a reformra való felkészülésben és általában ez a változás hogyan tükröződik a pártmunkában? Meg kell jegyezni, hogy a párt- szervezeteknek ez az útkeresése nem csupán a reformvita szülötte. Hiszen ki tagadhatná, hogy éppen a pártszervezetek gazdaságszervező munkájának tapasztalatai alapján jött létre tulajdonképpen a gazdaságirányítás reformja is. A gazdasági mechanizmus — nem csodaszer Légturbinás permetezés Válaszol az illetékes Miért késett a szabvány bevezetése? Június 1-i számunkban szóvá tettük, hogy a május 1-én élet- belépett új fagylaltszabvány bevezetéséről még hetekkel később sem intézkedett a MÉSZÖV vendéglátóipari osztálya Ezért fordulhatott elő, hogy — a Megyei Minőségvizsgáló Intézet megállapítása szerint — a földművesszövetkezeti cukrászdák továbbra is a régi szabványnak megfelelő, azaz gyengébb minőségű fagylaltot árusítottak. Cikkünkre igen elgondolkoztató választ kaptunk Szamosi Zoltántól, a vendéglátóipari osztály vezetőjétől. Idézzük a levelet: „Az új iagylaltszabvány valóban 1966. május 1-én lépett érvénybe. Azonban erről mi csak az országos központunk 1966. május 9-én kelt körleveléből értesültünk, melyet május hó 13-án kaptunk kézhez. Másnap ‘személyesen voltunk Budapesten a Szabványboltban, az új szabvány beszerzése ügyében, de csak parjészabványt kaptunk, fagylaltszabványt nem, mert a nyomda még nem készült el vele. Ezután postán rendeltük meg az új szabványokat az fmsz-i cukrászdák részére. A május 24-én kézhez- kapott szabványok áttanulmányozása, szakmai értelmezése, kiértékelése után, elkészítettük az alapfagylaltok receptúráját és ezt, valamint az elkészítéssel kapcsolatos irányelveket körlevélben közöltük az fmsz-ekkel. Tekintetbe véve, hogy — mint megyei szerv dolgozói — heti 2—3 napot vidéken, a hálózatban töltünk, a körlevelet és a mellékelt szabványokat csak május 30-án postáztuk. Azóta az új szabványt az fmsz-i cukrászdák is bevezették." Egyetértünk Szamosi Zoltánnal, amikor így összegezi az elmondottak tanulságát: „Bízunk abban, hogy a jövőben mind kevesebb hasonló eset fordul elő és nem kell ilyen és ehhez hasonló magyarázatokkal szolgálni.’’ Mindössze annyit fűzünk hozzá, hogy ne csak a „hasonló magyarázatok’’ megelőzésében bizakodjunk, hanem abban is, hogy a jövőben nem kapnak majd a megengedettnél gyengébb minőségű fagylaltot a vásárlók a pénzükért. B. D. Korábban beszámoltunk már a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemrésze gépműhelyének ötletes újításáról, a légturbinás permetezdről. Ezúttal a gépeket — szám szerint hetet — működés közben volt alkalmunk tanulmányozni. A szerkezet, a levegő befújásával, fellazítja a szőlőleveleket, s így tökéletes védelmet nyújt a pe- ronoszpóra ellen. Az üzemrész J50 holdas nagyüzemi szőlőjében másik hét, ugyancsak trak- torvontatású gépet is foglalkoztatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy betartsák a háromnapos permetezési fordulót. Népfrontküldöttség Jugoszláviában Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével hétfőn népfrontküldöttség utazott Jugoszláviába, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének VI. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Haj- duska István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az országos tanács osztály- vezetője és Koncz Károly, a Szabolcs megyei népfrontbizottság titkára. A párt gazdaságszervező munkájáról alkotott vélemények igen eltérőek az alapszervezetekben. Egyesek például azt tartják, hogy nincs szükség nagyobb módosításra, a pártmunka mai gyakorlata lehetővé teszi a fejlődést. Mások — éppen mert nem látják az üzemi pártmunka helyét, a gazdaságszervező munka lényegét —, majdcsaknem kétségbe vonják szükségességét. Azt a téves nézetet hangoztatják, hogy az új gazdasági mechanizmus mindent automatikusan megold, még a pártmunkát is. Az üzemi pártszervezetek eddigi munkájában főként két véglet jelentkezett: az egyik, amikor a pártszervezet közvetlenül beleavatkozott a gazdaságvezetés munkájába, mintegy helyette dolgozott. Anyagot, szerszámot szereztek be, esetleg egy-egy beruházáshoz soron kívül előteremtették a pénzt stb. A másik véglet, amikor elhatárolták magukat a termelőmunka gyakorlatától, s mindössze arra szorítkoztak, hogy a területükön dolgozó gazdasági vezetőket időszakonként írásban, vagy szóban beszámoltatták. A helyes munkastílus kialakítása során felvetődik: ha a gazdasági vezetésben az egyszemélyi felelős vezetés, a párt- szervezetben pedig a kollektív vezetés érvényesül, hogyan lehet ezt a kettőt összekapcsolni? Növekszik a vállalatok önállósága, a helyi gazdasági vezetők döntési hatásköre, hogyan érvényesül majd a párt vezető szerepe az alapszervezetekben? Mindenekelőtt le kell szögeznünk: az új gazdasági mechanizmusra történő áttéréssel a pártszervezeteknek a termelő üzemekben, intézményekben végzett gazdaságszervező munkájának jelentősége egyáltalán nem csökken. Sőt, az új gazdasági mechanizmus előkészítésében és bevezetésében döntő szerepe van. A termelő egységek pártszervezeteiben a kulturális, nevelő-, s szociális kérdések mellett továbbra is a gazdasági tevékenység a munka lényege. A vadhajtásoktól azonban meg kell szabadulni; a rengeteg értekezlet, ülésezés, jelentés, felesleges papírmunka, a bizottságok tömkelegé helyett a cselekvő pártmunkát, a gazdasági és politikai célkitűzések megvalósításának helyszíni segítését kell előtérbe helyezni. Az új gazdasági mechanizmus —, amely a korábbi merev utasításos szisztémával szemben nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak, központi helyre teszi pl. a nyereséget, a jövedelmezőséget, — tág teret biztosít a szakemberek, általában a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakozásához. Nem lehet hát mellékes a pártszervezet számára, hogy a dolgozó ember a munkapad mellett valóban érzi-e, tapasztalja-e, hogy a hatalom részese, a munkásosztály politikájának megvalósítója. De túl az érzéseken: gazdaságpolitikai céljaink megkövetelik, hogy dolgozóink ne csupán végrehajtói, hanem kritikai magatartásukkal nap mint nap segítői, ellenőrei legyenek a termelő munkának, a termelés alakulásának. A kezdeményező, kísérletező, alkotó ember előtt álló lehetőségek valóra váltásához feltétlenül szükséges a párt- szervezetek segítő és irányító munkája. Ú szemlélet kialakítása — a kezdeményezések felkarolása A munkastílusban a korszerűség ma mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy a párt- szervezet, a kommunisták elsősorban a politikai munka eszközeivel harcoljanak a gazdasági célkitűzések megvalósításáért. Az eszközök között első helyen kell említeni a helyes szemlélet kialakítását. Olyan légkört kell kialakítanunk, amely a reform végrehajtása mellé sorakoztatja fel a dolgozók tömegeit. Le kell győznünk a maradiságot, a konzervatizmust, a minden újtól való félelmet. Az üzemekben rejlő belső tartalékok feltárását nemcsak anyagi ösztönzéssel, nemcsak a gazdasági vezetés helyes intézkedéseivel, hanem nagyban az emberek nevelésével, a kezdeményező készség felkarolásával és bátorításával lehet elérni. Ha a kommunisták egy-egy üzemben az egész gazdasági folyamatot összefüggéseiben mérik, akkor megtalálják azokat az ösztönzőket, amelyek az egyéni és vállalati érdek helyes összekapcsolásával eredményre vezetnek. A legszebb törekvések is meghiúsulnak, azonban, ha nincs meg az összhang a termelő munka egész folyamatában, felülről lefelé és alulról felfelé. Az összhang megteremtése és erősítése olyan politikai feladat, amelyen munkálkodni nemcsak a választott vezetőségek, nemcsak minden egyes kommunista, de valamennyi gazdasági vezető kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy párttag-e vagy párton kívüli. A termelőmunka eredményessége nagyban összefügg a kommunisták kezdeményezésével, személyes példamutatásukkal, a dolgozó kollektívákra gyakorolt hatásukkal. Szerepük a termelésben ma semmivel sem kisebb, mint volt az elmúlt húsz év bármelyik szakaszában. A termelés ma is osztályharc kérdése, s ezt az osztályharcot a kommunisták vezetik: más formában és más módszerekkel — a megváltozott feladatoknak megfelelően. B. M.
