Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-07 / 133. szám

1966. Malus 7. kedd 3. oldal Vb-ülés után — tanácsülés előtt Napirenden Kalocsa belvárosának részletes rendezési terve Kalocsa lakódnak száma — előzetes számítások szerint — másfél évtized múlva eléri a 25 ezret. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a vá­ros közvetlen vonzáskörzete csaknem 8o ezer emberre ter­jed ki, akkor elképzelhetetlen, hogy funkciójának mai adott­ságaival tizenöt-húsz év múlva megfeleljen. Jóllehet a mai vi­szonyok rögzítése szó sem ke­rülhet — nem kis gond az sem, hogy milyen irányelvek, meny­nyire átgondolt és egybehan­golt tervek határozzák meg a város fejlődését. Ahhoz, hogy 15—20, vagy még ennél több év múltán sem kerülhessenek egymással megoldhatatlan ellentétbe igé­nyek és lehetőségek — már ma részleteiben el kell képzelni, meg kell tervezni a jövő vá­rosképét. Kalocsán az előké­születek jó néhány éve meg­történtek erre, s hat évvel ez­előtt a tanács elfogadott egy egyszerűsített városrendezési tervet. Elmek újabb, továbbfej­lesztett változata az a részletes, immár a városközpontra vo­natkozó rendezési terv, ame- . lyet a szakembernek a városi ta­nács vb legutóbbi ülésén bo­csátottak vitára. Ismerkedjünk először a tervezés alapját szolgáltató vizsgálatok tényeivel: A ház- és lakásfelmérések szerint a Vajas, a Széchenyi utca és a Vöröshadsereg útja által beha­tárolt területen a ma meglevő lakások 67 százaléka elavult. Más jellegű vizsgálódás során megállapítást nyert, hogy a vá­ros közintézményei — enyhén szólva — kiegészítésre szorul­nak. (Nincs megfelelő művelő­dési ház, idegenforgalmi hi­vatal, elavult a posta központ­ja, a mentőállomás, fejlesztés-, re vár a szociális otthon, a ren­delőintézet, a bölcsődék, az óvodák . . .) A közlekedési vizs­gálat elodázhatatlannak tartja az 51-es út áttörését a Széche­nyi utca nyomvonalát követően 12 méteres útpálya szélesség­gel. A vasútállomás és a Du- na-part közötti helyi forgalom lebonyolítására szükséges a Szabadság teret tehermentesítő átvágás megépítése az új Va­jas-hídon át. Ez egyúttal az or­szágosan is nagy értékű Sza­badság téri — barokk — mű­emlékiközpont védelmét szol­gálja, tehermentesíti a gépjár­műforgalomtól. Ezzel már a je­lenlegi helyzetelemzés után szinte észrevétlenül az elképze­lések, tervek közepébe vágtunk. S ha már itt tartunk — térjünk vissza a lakásokhoz. A terv a lakóterület lassú átala­kulásával számol, de egyúttal a városközpontban csak ma­gánerőből történő felújítások és társas vagy OTP, szövetke­zeti lakások építését tartja le­hetségesnek. A Malatin téren, az autóbusz-pályaudvar szom­szédságában ötszintes lakóház­tömböt terveztek. Az István király úton háromszintes, a Kossuth Lajos utcán, a Petőfi Sándor utcán és a Mónus utca alsó részén, valamint a Hunya­di utca, a Tömöri, Rákóczi, Damjanich, Bacsó Béla utcák­ban és a Széchenyi utca vá­rosközpont felőli részén két­szintes lakóépületek építése látszik célszerűnek. A tervesők racionálisan „álmodták meg” a város há­rom központegységét is. A ke­reskedelmi központ kiépítésére a Vajas, az Ady Endre utca, a Hunyadi és Csupó utcák közöt­ti területet jelölték ki. A kul­turális központ létesítésére a Kossuth Lajos utca és az új Szabadság tér melletti útátvá­gás közötti terület látszik meg­felelőnek, a műemlékekhez és a már meglevő oktatási léte­sítményekhez kapcsolódva. A város egészségügyi központjává a mostani kórház és annak környékét javasolják. Az így kialakuló három központegység szomszédos területein két-há- rom szintes lakóépületek lesz­nek. A jelenlegi terv szerint a Széchenyi utcán túli területe­ken csak a Kossuth Lajos ut­ca és a Zöldfa utca között épülnék többszintes épületek. A végrehajtó bizottság a ren­dezési tervet jóváhagyta, s el­határozta, hogy június 17-én tanácsülés elé terjeszti. Amikor a tanácsülést meg­előzően nyilvánosságra hoztuk e terv egyes részleteit — cé­lunk nemcsak a megye érdek­lődő közvéleményének tájékoz­tatása. Szándékunk volt a té­mában legérdekeltebbek, a ka­locsaiak figyelmét is e tervre irányítani. Azzal az ajánlással, hogy ne csak gondolatban fog­lalkozzanak városuk jövőjével — hanem mint már annyiszor — munkálkodni is tudjanak érte. S ha szükségét látják, kiegészítő javaslataikkal is se­gítsék még alaposabban, jövőt- állóbban kimunkálni e tervet. A részletek megismerésére, a javaslatok összegyűjtésére nem­csak a tanácsülésen nyílik majd mód és lehetőség, hanem az azt megelőző ankéton is, amely — a vb határozata alap­ján — a TIT értelmiségi klub­jában zajlik le. II reform és a pártmunka A párt irányelvei a gazda­ságirányítás reformjáról alap­vetően egyetértést váltottak ki, s nem egy vállalatnál, párt- szervezetnél már helyi kezde­ményezések születtek előreha­ladásunk meggyorsítása érde­kében. A saját munkatapaszta­latunk győzött meg arról: olyan határkőhöz értünk, ahon­nan a továbbjutás az eddigi­nél jóval hatékonyabb eszközö­ket kíván meg, amikor a mű­szaki fejlesztés gyorsítása, a korszerűbb gyártás és a jobb gazdálkodás megvalósítása lét- fontosságú, hogy több nyeresé­get, nagyobb jövedelmezőséget érjünk el a termelésben. A gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatban sok szó esik a pártszervezetek szerepé­ről, a termelő egységekben végzett pártmunkáról. És ez teljesen indokolt. Hiszen , ha a gazdaságban célul tűzzük az ésszerű, hatékonyabb fejlesz­tést, a népgazdaság és a válla­latok tartalékainak mind tel­jesebb kiaknázását, akkor óha­tatlanul felvetődik: milyen po­litikai tennivalók vannak a re­formra való felkészülésben és általában ez a változás hogyan tükröződik a pártmunkában? Meg kell jegyezni, hogy a párt- szervezeteknek ez az útkeresé­se nem csupán a reformvita szülötte. Hiszen ki tagadhatná, hogy éppen a pártszervezetek gazdaságszervező munkájának tapasztalatai alapján jött létre tulajdonképpen a gazdaságirá­nyítás reformja is. A gazdasági mechanizmus — nem csodaszer Légturbinás permetezés Válaszol az illetékes Miért késett a szabvány bevezetése? Június 1-i számunkban szóvá tettük, hogy a május 1-én élet- belépett új fagylaltszabvány be­vezetéséről még hetekkel ké­sőbb sem intézkedett a MÉ­SZÖV vendéglátóipari osztálya Ezért fordulhatott elő, hogy — a Megyei Minőségvizsgáló Inté­zet megállapítása szerint — a földművesszövetkezeti cukrász­dák továbbra is a régi szab­ványnak megfelelő, azaz gyen­gébb minőségű fagylaltot árusí­tottak. Cikkünkre igen elgon­dolkoztató választ kaptunk Sza­mosi Zoltántól, a vendéglátóipa­ri osztály vezetőjétől. Idézzük a levelet: „Az új iagylaltszabvány va­lóban 1966. május 1-én lépett érvénybe. Azonban erről mi csak az országos központunk 1966. május 9-én kelt körleve­léből értesültünk, melyet má­jus hó 13-án kaptunk kézhez. Másnap ‘személyesen voltunk Budapesten a Szabványboltban, az új szabvány beszerzése ügyé­ben, de csak parjészabványt kaptunk, fagylaltszabványt nem, mert a nyomda még nem ké­szült el vele. Ezután postán rendeltük meg az új szabvá­nyokat az fmsz-i cukrászdák részére. A május 24-én kézhez- kapott szabványok áttanulmá­nyozása, szakmai értelmezése, kiértékelése után, elkészítettük az alapfagylaltok receptúráját és ezt, valamint az elkészítéssel kapcsolatos irányelveket körle­vélben közöltük az fmsz-ekkel. Tekintetbe véve, hogy — mint megyei szerv dolgozói — heti 2—3 napot vidéken, a hálózat­ban töltünk, a körlevelet és a mellékelt szabványokat csak május 30-án postáztuk. Azóta az új szabványt az fmsz-i cuk­rászdák is bevezették." Egyetértünk Szamosi Zoltán­nal, amikor így összegezi az el­mondottak tanulságát: „Bízunk abban, hogy a jövő­ben mind kevesebb hasonló eset fordul elő és nem kell ilyen és ehhez hasonló magya­rázatokkal szolgálni.’’ Mind­össze annyit fűzünk hozzá, hogy ne csak a „hasonló ma­gyarázatok’’ megelőzésében bi­zakodjunk, hanem abban is, hogy a jövőben nem kapnak majd a megengedettnél gyen­gébb minőségű fagylaltot a vá­sárlók a pénzükért. B. D. Korábban beszámoltunk már a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság tajói üzemrésze gépmű­helyének ötletes újításáról, a légturbinás permetezdről. Ez­úttal a gépeket — szám szerint hetet — működés közben volt alkalmunk tanulmányozni. A szerkezet, a levegő befújásával, fellazítja a szőlőleveleket, s így tökéletes védelmet nyújt a pe- ronoszpóra ellen. Az üzemrész J50 holdas nagyüzemi szőlőjé­ben másik hét, ugyancsak trak- torvontatású gépet is foglalkoz­tatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy betartsák a há­romnapos permetezési fordulót. Népfrontküldöttség Jugoszláviában Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának vezetésével hétfőn népfrontküldöttség utazott Ju­goszláviába, a Jugoszláv Dol­gozó Nép Szocialista Szövetsé­gének VI. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Csáki István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Haj- duska István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tag­ja, az országos tanács osztály- vezetője és Koncz Károly, a Szabolcs megyei népfrontbizott­ság titkára. A párt gazdaságszervező munkájáról alkotott vélemé­nyek igen eltérőek az alapszer­vezetekben. Egyesek például azt tartják, hogy nincs szükség nagyobb módosításra, a párt­munka mai gyakorlata lehető­vé teszi a fejlődést. Mások — éppen mert nem látják az üze­mi pártmunka helyét, a gazda­ságszervező munka lényegét —, majdcsaknem kétségbe vonják szükségességét. Azt a téves né­zetet hangoztatják, hogy az új gazdasági mechanizmus min­dent automatikusan megold, még a pártmunkát is. Az üzemi pártszervezetek ed­digi munkájában főként két véglet jelentkezett: az egyik, amikor a pártszervezet közvet­lenül beleavatkozott a gazda­ságvezetés munkájába, mintegy helyette dolgozott. Anyagot, szerszámot szereztek be, eset­leg egy-egy beruházáshoz so­ron kívül előteremtették a pénzt stb. A másik véglet, ami­kor elhatárolták magukat a ter­melőmunka gyakorlatától, s mindössze arra szorítkoztak, hogy a területükön dolgozó gaz­dasági vezetőket időszakonként írásban, vagy szóban beszámol­tatták. A helyes munkastílus kiala­kítása során felvetődik: ha a gazdasági vezetésben az egy­személyi felelős vezetés, a párt- szervezetben pedig a kollektív vezetés érvényesül, hogyan le­het ezt a kettőt összekapcsolni? Növekszik a vállalatok önálló­sága, a helyi gazdasági vezetők döntési hatásköre, hogyan ér­vényesül majd a párt vezető szerepe az alapszervezetekben? Mindenekelőtt le kell szögez­nünk: az új gazdasági mecha­nizmusra történő áttéréssel a pártszervezeteknek a termelő üzemekben, intézményekben végzett gazdaságszervező mun­kájának jelentősége egyáltalán nem csökken. Sőt, az új gaz­dasági mechanizmus előkészí­tésében és bevezetésében döntő szerepe van. A termelő egysé­gek pártszervezeteiben a kul­turális, nevelő-, s szociális kér­dések mellett továbbra is a gazdasági tevékenység a mun­ka lényege. A vadhajtásoktól azonban meg kell szabadulni; a rengeteg értekezlet, ülésezés, jelentés, felesleges papírmun­ka, a bizottságok tömkelegé helyett a cselekvő pártmunkát, a gazdasági és politikai célki­tűzések megvalósításának hely­színi segítését kell előtérbe he­lyezni. Az új gazdasági mechaniz­mus —, amely a korábbi me­rev utasításos szisztémával szemben nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak, köz­ponti helyre teszi pl. a nyere­séget, a jövedelmezőséget, — tág teret biztosít a szakembe­rek, általában a dolgozók kez­deményezéseinek kibontakozá­sához. Nem lehet hát mellékes a pártszervezet számára, hogy a dolgozó ember a munkapad mellett valóban érzi-e, tapasz­talja-e, hogy a hatalom része­se, a munkásosztály politikájá­nak megvalósítója. De túl az érzéseken: gazdaságpolitikai cél­jaink megkövetelik, hogy dol­gozóink ne csupán végrehajtói, hanem kritikai magatartásuk­kal nap mint nap segítői, el­lenőrei legyenek a termelő mun­kának, a termelés alakulásá­nak. A kezdeményező, kísérle­tező, alkotó ember előtt álló lehetőségek valóra váltásához feltétlenül szükséges a párt- szervezetek segítő és irányító munkája. Ú szemlélet kialakítása — a kezdeményezések felkarolása A munkastílusban a korsze­rűség ma mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy a párt- szervezet, a kommunisták el­sősorban a politikai munka eszközeivel harcoljanak a gaz­dasági célkitűzések megvalósí­tásáért. Az eszközök között el­ső helyen kell említeni a he­lyes szemlélet kialakítását. Olyan légkört kell kialakíta­nunk, amely a reform végre­hajtása mellé sorakoztatja fel a dolgozók tömegeit. Le kell győznünk a maradiságot, a konzervatizmust, a minden új­tól való félelmet. Az üzemekben rejlő belső tartalékok feltárását nemcsak anyagi ösztönzéssel, nemcsak a gazdasági vezetés helyes intéz­kedéseivel, hanem nagyban az emberek nevelésével, a kezde­ményező készség felkarolásával és bátorításával lehet elérni. Ha a kommunisták egy-egy üzemben az egész gazdasági fo­lyamatot összefüggéseiben mé­rik, akkor megtalálják azokat az ösztönzőket, amelyek az egyéni és vállalati érdek helyes összekapcsolásával eredményre vezetnek. A legszebb törekvé­sek is meghiúsulnak, azonban, ha nincs meg az összhang a termelő munka egész folyama­tában, felülről lefelé és alulról felfelé. Az összhang megterem­tése és erősítése olyan politikai feladat, amelyen munkálkodni nemcsak a választott vezetősé­gek, nemcsak minden egyes kommunista, de valamennyi gazdasági vezető kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy párt­tag-e vagy párton kívüli. A termelőmunka eredmé­nyessége nagyban összefügg a kommunisták kezdeményezésé­vel, személyes példamutatá­sukkal, a dolgozó kollektívák­ra gyakorolt hatásukkal. Szere­pük a termelésben ma semmi­vel sem kisebb, mint volt az elmúlt húsz év bármelyik sza­kaszában. A termelés ma is osztályharc kérdése, s ezt az osztályharcot a kommunisták vezetik: más formában és más módszerekkel — a megválto­zott feladatoknak megfelelően. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom