Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

Elvitték, amit csak megfoghattak Tolvaj volt a brigádvezető A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat igazga­tója ez év február 11-én felje­lentést tett a rendőrségen, hogy három nappal azelőtt egyik munkahelyükről, a lászlófalvi Alkotmány Tsz építkezéséről is­meretlen tettes, vagy tettesek egy 3500 forint értékű villany- motort elloptak. A bejelentés alapján kezdődött meg a nyo­mozás. Egy szálon indultak el a rendőrség nyomozói, amely­hez egyre több kapcsolódott, s végül egy egész bűnszövetkeze­tet lepleztek le, amely már hosz- szabb idő óta dézsmálta a vál­lalat értékeit, a társadalmi tu­lajdont. Cement minden mennyiségben A lászlófalvi Alkotmány Ter­melőszövetkezet építkezésének brigád vezetője, Kiss István na­j Iskola, óvoda Kecskeméten Több száz új tanterem őszre Az idén a tervek szerint 1900 óvodai hellyel, 400 általános is­kolai. 218 középiskolai tante­remmel, továbbá 480 közép- és 210 általános iskolai diákottho­ni hellyel bővülnek a közokta­tási intézmények. Az illetéke­sek tájékoztatása szerint az építkezések országszerte _ jó ütemben haladnak. A beruházá­sok zöme előreláthatólag az új tanév kezdetére elkészül, csupán néhány nagyobb létesítmény befejezése húzódik a tanévnyi­tás utáni hónapokra. Az új óvodák többsége — mind Budapesten, mind vidé­ken — az új lakótelepeken épül. így egyebek között Pécsett 50, Hódmezővásárhelyen 50, Kecs­keméten, Kazincbarcikán. Szom­bathelyen, Veszprémben és Vár­palotán 100—100. Nagyobb általános iskolát ad­nak át rendeltetésének szeptem­berig Szentlőrincen, Kecskemé­ten, Százhalombattán. Gyöngyö­sön, Tatabányán, Salgótarján­ban, Szombathelyen, Ajkán, Pécsett. Devecserben. Balaton­almádiban és Zalaegerszegen. Ezek a tanintézetek általában 8—16 tantermesek lesznek, mű­hely- előadó- és tornatermek­kel, valamint pedagóguslakások- k-cil Számottevően bővül a közép­iskolai hálózat is. Komáromban diákotthonnal együtt épül az új középiskola, amelyben 12 osz­tályterem lesz, a kollégiumban pedig 80 fiatal elhelyezéséről gondoskodnak. Gyulán, Békés­csabán, Szarvason. Kazincbar­cikán, Bicskén. Hevesen, Salgó­tarjánban, Vácott. Vasváron. Debrecenben és Miskolcon nyolc, illetve ennél több tan­termes új középiskolák épülnek. gyón jó viszonyban volt a hoz­zá beosztott segédmunkásokkal, így, Csuk J ánossal is. A barát­ság nem nélkülözte az alkal­mankénti italozást, amely ter­mészetesen pénzbe került. Egy közös italozás alkalmával Kiss István megbeszélte Csuk Já­nossal, hogy az építkezésről 10 mázsa cementet ellopnak s azt valakinek eladják. Csuk János­ra hárult a feladat, hogy a zsákmányt értékesítse. Néhány nap múlva akadt egy vásárló: Terjéki Gyula lakiteleki kisipa­ros, aki a 900 forint értékű ce­mentet 700 forintért vásárolta meg. Igaz egy lépést sem kel­lett tennie, mert a cementrak­tártól lakásáig szállították a lo­pott holmit. Nemcsak a brigádvezető, de a többi segédmunkás is részt kí­vánt a szabad prédából. Csá- nyi László, a lászlófalvi Alkot­mány Tsz volt raktárosa jól ismerte az építkezésen levő ál­lapotokat. Ifjú Farkas Mihályt és édesapját, akik a brigádban dolgoztak, nem volt nehéz rá­venni: szerezzenek öt mázsa cementet. Az apa és a fia kész­ségesnek mutatkoztak, s felaján­lották: megszerzik az építő­anyagot. Egyik este kocsival odahajtattak az építkezésre, az éjjeliőröket — annak ellenére, hogy kettő is volt — nem lát­ták, ezért senkitől sem zavar­tatva felrakták az öt mázsa ce­mentet, majd Csányival együtt Priklkel Antal tanyájába fuva­rozták. Nem, kötöttek rossz üz­letet, mert az öt mázsa cemen­tért a hozzá nem értő Prikkel Antal, aki nem is tudta honnan származik az anyag, ötszáz fo­rintot fizetett. Fenyődorong és tégla Az építkezés brigád vezetője nemcsak Csuk Jánossal kötött üzletet. Még a múlt év decem­berében elhatározta tíz szál fe­nyőrönköt lop el az építkezés­től. Megbeszélte ezt Csípős Sán­dorral, az Üj Tavasz Tsz trak­torvezetőjével, aki egy pótko­csis zetorral jelent meg mun­kaidő után, s azzal szállították el a faanyagot Farkas István, az Üj Tavasz Tsz egyik gazdá­jának tanyájába. A közel ezer forint értékű faanyagot olcsón, 400 forintért adták el. A Farkas család két tagja a lopásban igyekezett túltenni az építkezés brigádvezetöjén. Az Alkotmány Tsz raktárosának, Csányi Lászlónak kérésére Far­kas Mihály és fia, miután tud­ták, hogy az éjjeliőröktől nem kell félniük, egy lovaskocsival jelentek meg a téglahalmok mellett. Akárcsak a sajátjukat, úgy rakták fel a 300 darab tég­lát a szekérre, majd Nagy Já­nos lászlófalvi lakos tanyájára indultak. A vásárló nem tudta,' honnan a tégla, de a kétszáz forintot kifizette. A két Farkas és Csányi ez esetben nem osz­tozkodott a pénzen, hanem, más­nap közös mulatozást rendez­tek. Hová tűnt a villanymotor? Az építkezésről egyre-másra tűntek el az anyagok, s miután a brigádvezető is a tolvajok kö­zött volt, senkinek sem szúrt szemet, hogy egyre kevesebb lesz a cement, a tégla, a fa­anyag. A tolvajok természete­sen vérszemet kaptak, s már a kisebb terjedelmű de értéke­sebb anyagokat is ellopták. Ez év február elején Csuk János és Tóth János megegyeztek ab­ban, hogy az építkezés felvonó­ját hajtó villanymotort „meg­fújják”. Az elhatározást tett kö­vette, s egyik este Csuk meg­kezdte a villanymotor leszerelé­sét. Tóth János feladata a fi­gyelés volt. A villanymotor zsákba került, s a két jóbarát elindult, hogy pénzt „csinál­jon” belőle. Először Terjéki Gyulának akarták eladni, de an­nak nem kellett villanymotor. Végül is Lévai Tóth József la­kiteleki asztalosnál kötöttek ki, aki hajlandó volt ezer forintot adni a lopott villanymotorért. Nem sokáig örültek a tolvajok azonban a pénznek, mert a rendőrség elfogta őket... Az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megszünteté­sének egyetlen járható útja van: megelőzni, ellenőrzéssel és más módon a népvagyon dézsmálá­sát a vállalat vezetődnek, de maguknak a munkásoknak is. Ez nemcsak hivatali, hanem becsületbeli kötelesség! Gémes Gábor A Kecskeméti Rendőrkapitányság Kiss István, Kiss János, Csuk Já­nos ellen társadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztás, Tóth János, Csá­nyi László, id. Farkas Mihály, ifjú Farkas Mihály ellen társadal­mi tulajdont károsító lopás, Far­kas István, Terjéki Gyula, Csípős Sándor, Lévai Tóth József ellen pedig társadalmi tulajdont káro­sító orgazdaság miatt indított büntetőeljárást;. Verseny, amelynek csak győztesei vannak A DTJNAVECSÉN ma össze­| ülő megyei községfejlesztési nagyaktíva ünnepi alkalom a munkás hétköznapokban. Ilyen­kor mód kínálkozik arra, hogy a községfejlesztés egyéves ered­ményeit összegezzük, és jutal­mul a legkiemelkedőbb ered­ményekért külön elismerésben részesíthessük az élenjárókat. Ilyenkor sor kerül a további tennivalók megvitatására is. Az éves munka számvetését mindenkor az előretekintés kö­veti. Hiszen az elért eredmé­nyek jelentik a további fejlő­dés alapjait. Ezúttal azonban nagyon kínálkozik az alkalom legalább néhány vonatkozásban a tízéves visszapillantásra is. A tanácskozásokról szóló 1954. évi X. törvény először 1955-ben tet­te lehetővé szabályozott formák között a községiéi lesztési tevé­kenységet. Abban az esztendő­ben az egész megyében 8 mil­lió 789 ezer forint állt rendel­kezésre községfejlesztési célok­ra, s ezt a lakosság tettrekész- sége 1 millió 305 ezer forint értékű társadalmi munkával nö­velte. Tíz évvel később pedig? Tavaly a városok, községék fej­lesztését 157 millió 793 ezer fo­rint szolgálta, több mint 36 mil­lió forint értékű társadalmi munkával támogatva. RÉSZLETEZZÜK-E. hogy ezek az anyagi források mi minden­ben öltöttek testet, milyen for­mában szolgálják a lakosságot? Talán felesleges. Hiszen szű- kebb hazájában ki-ki maga lát­ja, érzékeli ezt a legjobban. Né­hány jellemzőbb adatot csupán a második ötéves terv község­fejlesztési eredményeiből: Az 'egészségtelen, ásott kutak he­lyett újabb 24 községben víz­mű, illetve 242 kilométer háló­zat szogáltatja a jó ivóvizet. Az öt év alatt kiépített 128 kilomé­ter villanyhálózat jóvoltából nemcsak a közvilágítási lámpák száma gyarapodott 3400-zal, ha­nem számtalan háztartásban is élvezik a villamosenergia áldá­sait. Ugyanígy említhetnénk a KÖFA-ból épített utakat, jár­dákat. iskolai, óvodai tanter­meket, egészségházakat, orvos- lakásokat, stb., amelyek mind­mind a megye dolgozó népét szolgálják. A visszapillantásként idézett adatok azonban nemcsak a fej Az égbe nyúló fák lombjain áttörő fény rásüt a pasztellszínű sátrak tetejére. Ide nem hatol el a távoli város zaja, az utak po­ros levegője, csupán a tangóharmonikás vidám muzsikája festi alá az apró „indiánok” csata­kiáltását. Élményben dús. hangulatos a nyár az idén is a Kecskemét melletti fehértói úttö­rőtáborban. Az ide való bejutás azonban nem a legegy­szerűbb a bódéból előlé­pő pirosnyakkendős, szigorú kapuörség csak ellenőrzés után nyitja fel a sorompót, mert ugyebár a tábori élet alapvető követelménye a rend, a fegyelem. — Ezért is felelőssé­get éreznek gyerekeink — magyarázta Papp Gézáné táborparancs- nok-helyettes. — Így a tizenhat rajvezetőre, akik közül tizenketten pedagógusok, leginkább csak az ellenőrzés há­rul. A táborparancs­nokság önkormányzati alapon működik, s eb­ben a rajok képviselői is részt vesznek. Az önkormányzati rendszer segíti a gye­Fehértói vakáció rekekben az önmaguk és a társaik iránti fe­lelősségérzet kialaku­lását. Az önállóságra való nevelést szolgálják a különféle vetélkedők is, aminek állandó ked­ves színfoltja a fél­egyházi és a kecskemé­ti gyerekek két maci­ja, „akik” mindig úton vannak, mindig az az altábór birtokolja őket, amelynek legrendezet- tebb, legtisztább a sát­ra, a körlete. Az egyik alkalommal a félegyházi kisdobos altábor tagjai bábmű­sort rendeztek, még a figurákat is ők készí­tették. így született meg a népszerű Toho­nya Berci, „akinek" kalandjaiban legtöbb­ször önmagukra ismer­hetnek a gyerekek. Szőke, kékszemű kis­lány közeledik, ö nyer­te a tábor szellemi öt­tusa versenyét, aminek témája az úttörőmoz­galom 20 éves történe­te és különféle ügyes­ségi számok voltak, — A luftballon-borot- válás volt a legnehe­zebb — emlékezett vissza a versenyre a bajnok, Grászl Magdi —, de azt is tessék megírni, hogy Takács Erika, a megyei úttörő tornászbajnok Annus Rózsával és Toldi Zsu­zsival a tábor legjobb tornászai lettek. A táborozás szomba­ton fejeződött be Fe­hértón, s ezen a héten már az úttörő ifiveze­tők zsibongása hallat­szik az óriási fák alatt. Ám nézzük meg köze­lebbről. mit is tanult Fehértón tíz napon át Grászl Magdi és a töb­bi úttörő, a csaknem félezer Kecskemét, Kis. kunfélegyháza járás és városban lakó hatodik­nyolcadik osztályos kislány és kisfiú. Szeptembertől őrsve­zetőként folytatják munkájukat csapataik­ban, ezért els" ban a 20 éves úttörőmozga­lom megünneplésével kapcsolatos őszi prog­ram^ lebonyolítására készítették fel őket, to­vábbá az új tanévben induló *Vörös Zászlé Hőseinek Útján” akció végrehajtására. Eddig ismeretlen dalokkal, újabb játékokkal gya­rapodott a pajtások tu­dása, elsajátították a sorakoztatás, a jelen­téstétel, az egyenruha viseletének szabályait, egyszóval azokat a tud­nivalókat, amik szük­ségesek ahhoz, hogy helytálljanak mint őrs­vezetők. Nem zavartuk sokáig az úttörőket, mivel íny­csiklandó illatok érkez­tek a konyha felöl, a szakácsok és segédeik készítették a finom va­csorát. A menü: rán­tott sertésszelet ubor­kasalátával, petrezsely­mes krumplival és őszibarack. Naponta négyszer étkeznek a gyerekek, s elegendő vitamindús, friss zöld­séget, s gyümölcsöt is kapnak. Az ebédlő teteje \ azonban felújításra, né- | hány sátor pedig kicse­rélésre szorulna. Annál is inkább, mert ezek, ha az idei nyári esőket ki is bírják még, a jö­vő nyári igénybevételt már valószínű, hogy nem... B. Gy. lesztéshez rendelkezésre bocsá­tott anyagi eszközök ütemes nö­vekedéséről tanúskodnak. Leg­alább ilyen jelentőségűek a köz­ségfejlesztés gyakorlatában szer­zett tapasztalatok, az egyre ha­tékonyabb mó4szerek. Fontos­ságban közülük a lakossággal való szótértés a legelső, a leg­fontosabb. Annak eldöntése ugyanis, hogy a jelentkező sok­féle igény köziül melyik kielé­gítése a legsürgetőbb, csakis a legérdekeltebbek meghallgatása után lehet helyes. NAGYSZERŰ PÉLDÁT nyújt erre Kiskunhalas vagy éppen Kalocsa, ahol évek óta kérdő­ívek ezrein nyilvánítanak vé­leményt a helybeliek, felkínál­va egyúttal a segítséget is a kért létesítmények megvalósítá­sához. A személyes érdekeltség a község ilyen, vagy olyan irányú fejlődésében, sokféle rejtett tar­talék latba vetésével egészítette és egészíti ki a községfejleszté­si alapot. Nemcsak a társadal­mi munka növekvő mértéke igazolja ezt. Ilyen a bajai járá­si tsz-ek kezdeményezése, amellyel számos községben az öregek napközi! otthonainak lé­tesítéséhez, vagy éppen az egészségház létrehozásához já­rultak hozzá jelentős összegek­kel. anyagi erővel. Vagy a kun- szentmiklósi és sok más község­ben is kipróbált járdaépítő ak­ció, ahol a KÖFA-ból beszer­zett anyagból 1— ki-ki a saját utcájában — a lakosság tár­sadalmi munkával készítette el a járdát. Izsákon a tsz-ek nem vélet­lenül szorgalmazzák és kínál­ják a segítségeit a hétközi diák­kollégium létrehozásához. Saját gyerekeikről van szó. akiknek ily módon kívánják biztosítani a szakosított oktatást, a nyu­godt tanulás feltételeit. Sok "he­lyen a megyében az idei bel­vízgondok adták az ösztönzést rá, hogy az idén a csapadékvíz­levezető árokrendszer rendbe­hozása képezze a községfejlesz­tési munka társadalmi segítség­gel megoldható egyik fontos fel­adatát. AZ ÉVEK SORÁN szerzett gazdag tapasztalatok, a leggyü­mölcsözőbb módszerek kincses­tárából számtalan példát idéz­hetnénk még, amelyek bizonyá­ra szóba kerülnek ma a ver­senygyőztes járásban. Dunave- csén tartott nagyaktíván. S az ünnepélyes alkalom a megye sok ezer társadalmi munkásá­nak kijáró méltó elismerés után, a kicserélt tapasztalatok­kal gazdagodva, tovább folyta­tódik az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága, a megyei ta­nács és a Hazafias Népfront megyei elnökjsége által ismét meghirdetett községfejlesztési verseny. A áemes vetélkedés, amelyből minden helység lakos­sága tovább [gyarapodva, csak győztesen kerülhet ki. PETŐFINEPE A Magyar Szocia’ista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat.-Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáeshá? Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19. 25-1«. Szerkesztő! bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőim él. Előfizetési dfi t hónapra IS forln* Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: li-as Index: 3 »63

Next

/
Oldalképek
Tartalom