Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

1966. .Június 29, laedd 1 oKtaf A szimpózium „hullámgyűrűi“ E HÖ első felében, került megrendezésre a Magyar Tudo­mányos Akadémián az első Nem­zetközi Növény-fajtakísérleti Szimpózium. A nagy jelentősé­gű tudományos összejövetelen 17 állam kutatói, nemesitől vet­tek részt — nem csupán a kon­tinensről, de a tengerentúlról is szép számban. Jól jellemzi az egy héten át tartó tanácsko­zás mozgalmasságát, elevensé­gét, hogy keretében 130 előadás hangzott el, köztük a megyén­ket képviselő dr. Kiss Árpád­nak a Duna—Tisza közi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet he­lyettes igazgatójának az egyre ismertebbé és népszerűbbé váló új hibridről, a triticaleról szó­ló beszámolója. — Kétségkívül örvendetesen élénk érdeklődés kísérte elő­adásomat — mondja dr. Kiss Árpád. — Már a tanácskozás szünetében is szót érthettem azokkal a külföldi kollégákkal, akik velünk együtt „fantáziát látnak” a búza-rozs hibridben. A tanácskozás után pedig itt, az intézetben is alkalmam volt vendégül látni a növényneme­sítés külhoni szaktekintélyei­nek egyikét-másikát. JELENLEG IS tapasztalatcse­re-látogatáson tartózkodik ná­luk egy bolgár nemesítő. Még jelentősebb, és a kutatómunka szempontjából igen sokat ígérő volt dr. Herbert Müller NDK- beld kutató látogatása. — Véleménye szerint a tritica- lenak az NDK-ban is belátha­tatlan jövője van — hangoz­tatja az igazgatóhelyettes. — Közös tevékenységre tett javas­latot és felajánlotta segítségét a kísérleti vizsgálatokban. E cél­ra egyébként mínusz 30 fokra lehűthető üvegház áll az inté­zetükben rendelkezésre, s így a bokrosodás, a szárba indulás szakaszában és a háromleveles fázisban is figyelemmel kísér­hetnénk a növény viselkedését, fejlődését, ami nem kis mér­tékbe« segítené elő a fagyálló­ság kérdésének korábbi megol­dását. Az együttműködés során lehetőség nyílna a Bezosztája, illetve egy bőtermő német faj­ta ellenőrző vizsgálatára mind kecskeméti, mind » pedig az Északi tenger partvidékének párás éghajlati viszonyai közt. Az utóbbi körülmények köze­pette ezenkívül jó néhány tri- ticaletörzs életrevalóságának a vizsgálatára is sor kerülhetne. Végezetül még egy érdekes kapcsolat lehetőségéről tett em­lítést a nemesítő. Az egyik hol­land magtermeszíő cég megbí­zottja, Van Zanten úr, a kecs­keméti paradicsomfajták iránt érdeklődött behatóan a közel­múltban. Kijelentette: ameny- nyiben az intézetnek módjában áll nemesített paradicsomot ren­delkezésükre bocsátani, az ér­dekeltséged révén szinte egész Európát behálózó kereskedelmi vállalat szívesen és több állam­ban hajlandó lenne azt forgal­mazni. ELGON DOLKOZTATÖ ter­vek: az egyiknek a megvalósu­lása a tudomány, míg a mási­ké a kereskedelem javát szol­gálná. Bízunk abban, hogy az illetékes külkereskedelmi szer­vek rövidesen jóváhagyásukat adják az életrevaló és minden­képp gyümölcsöző elképzelések gyakorlati kivitelezéséhez. J. T. Tizenháromtól a háromezer-nyolcvanig Ez év februárjában, amikor a solti Kossuth Tsz-ben is meg­tartották a zárszámadó közgyű­lést, beszámolójában az elnök, Somogyi István, kitért a tavalyi lucemabe takarításra. — Valljuk meg emberek, hogy alaposan eltoltuk a dol­got — mondotta. — Amikor jó idő volt. elmulasztottuk a fel- gyűjtést, rájött az eső és ki­lúgozta a takarmányt. Felére csökkent az értéke. Képzeljék el, ha nem így történik, meny­nyivel nagyobb lett volna a súlygyarapodás és a tej hozam. Elmondta az elnök, hogy a mu­lasztás miatt legalább egy fo­rinttal kisebb lett a munka­egység értéke. A gazdák közül néhányan le­sütötték a szemüket. Mintha ma­gukba néztek volna. Az első lépések Nem is lehetett másképp. Mert az idén a 130 holdas lu­cerna első kaszálásának termé­sét két és fél nap alatt kazalba „Hadrendben" a gépek Kétszeresen hasznosítják nagyüzemi tábláikat a városföldi Petőfi Tsz gazdái. A 26 holdon vetett takarmánykeverék levágása után — a talajmunkák végeztével — ismét takarmánynövény kerül majd a magágyba. Képünkön: Katona Sándor, Kiss László és Bálint Péter traktorosok a munka dandárjában. (Pásztor Zoltán felvétele.) rakták. Elsőrendű minőségben. ... Idáig eljutni a solti Kos­suth Tsz-ben — nem volt köny- nyű. Jó két évvel ezelőtt, ami­kor Somogyi István brigádveze­tőt választották meg elnöknek, tizenhat gazda kérte a kilépését. A korábbi elnök megígérte, hogy támogatja szándékukat. Az új elnök nem támogatta. Pár hónap múlva maguktól megváltoztatták elképzelésüket. Somogyi István előtt özön gond tornyosult. Egymillió 300 ezer forint volt a mérleghiány. Egy részét a járás elengedte. A többit ki kellett gazdálkodni, s helyre kellett állítani a tagság egészének a bizalmát. Sikerült. Év végén húsz forintot fizettek egy munkaegységre, s megszűnt a mérleghiány. Ebben közreját­szott a százalékos jövedelem­osztás bevezetése is. Jelenleg is ez van érvényben a főbb kapás­növények művelését Illetően. A gazdákat nem kell munkára szólongatni, mennek maguktól is. Mostanában, szombat és va­sárnap egyetlen lovat sem lehet bent találni a közös istállóban. Elviszik őket ekekapázni. Volt más gond is. Korábban 5,60 kiló abrakot használtak fel egy kiló húsgyarapo.iáshoz. Ezen segíteni kellett. Tavaly már csak 3,90 kiló volt a felhasználás. De még ez is csökkenthető. A mód­szer itt is áz ösztönzőbb bére­Takarékosság, szorgalom, ésszerűség zés bevezetése, valamint a jobb takarmányrecept kidolgozása volt. Év elején rendezték a te­henészek részesedését. Ered­mény: havonta több mint száz­ezer liter tejet adnak át, ugyan­attól az állománytól, amely ta­valy csak 40 ezret produkált egy hónapban. De a tehenészek­nek is 3000 forint körül van a havi jövedelmük. Tavaly 23 forintot terveztek egy munkaegységre. December­ben már nyilvánosságra hozták, hogy 30-at osztanak. A gazdák örömmel vették tudomásul. Egy napi munka ... Ezek után az elnök napd munkarendje felől szeretnék ér­deklődni. De elhárítja a kér­dést. — Inkább a gondoknál foly­tatnám — mondja. — Mert je­lenleg is vannak. Kevés a gép, a férőhely. A tagság átlagos életkora pedig ötvenhat év. Ez határt szab a lehetőségeinknek. Mindenesetre jó takarmányter- mő területeink vannak, s így az állattenyésztést fejlesztjük leginkább. Azt szeretném meg­valósítani a nagyüzemben, amit annak idején én csináltam, a ti­zenhárom holdon... Az pedig, a kisüzemi keretek között, mintagazdálkodásnak számított. Évről évre tucatszám­ra nevelte a hízómarhát és a sertéseket, amelyekért mindig külön jöttek el az állatforgal­mi felvásárlói. Természetesen a szorgalom sem hiányzott. Négy­kor már mm^ig a földön volt­— Ott ■ most is — te­szi hozzá. — Először a major­ságba megyek, végignézem az etetést. Aztán bejövök a köz­pontba. Rövid eligazítás a na­pi munkára. Újból a terület, aztán megint az iroda. És dél­előtt még egyszer a területre indulok. Ebéd után átnézem a postát, a leveleket. De délután újból csak a terület következik. Kint vasvok sötétedésig. Vagy még tovább. — És nem fáradt? — Nem! — Megszoktam. Ha lazítanék, legelőször a gazdák vennék észre. De azt is meg kell mondanom, hogy mindezek ellenére nem boldogulnék, ha munkámban nem segítene Ker- nács János főmezőgazdász és Országh Jenőné főkönyvelő. Meg a két brigádvezető. És a választott vezetőség, amelynek példamutatóan dolgozó tagjai vannak. Tágabb lehetőségek Múlt év októbere óta párt­tagjelölt. — Nem könnyű erről beszél­ni — mondja, maga elé nézwe, mikor erre terelődik a sző.. — A régi, egyéni gazdálkodás, ke­retei módot adtak egy bizo­nyos kiteljesedésre. De rájöt­tem, hogy a közös gazé,álkodás keretei jóval tágabbak; a tu­dás, a tapasztalat kamatoztatá­sára jóval nagyobbak a lehető­ségek. S ezt nemcsk én ismer­tem fel, hanem a többi gazda is. „Itt lehet igazán termelni” — mondották, amikor tavaly a jégverés ellenére tizenhárom mázsás átlagot takarítottunk be a gabonából. És a gazdák jól élnek, jobban mint bármikor, építkeznek, bútort motorkerék­párt és más kényelmi cikkeket vásárolnak, Nemcsak a földdel magukkal is törődnek. Mi‘ mondjak? A helyzet sokka1 jobb, mint amilyennek a belé­péskor én is képzeltem. Ezért jelentkeztem a pártba... Most negyvennyolc éves. Bő­ven van ideje, hogy a solti 303C holdon gazdatársaival együtt mintanagyüzemet valósítson meg. , ' Hatvani Dániel itt is „fogynak”. Két éve, 1964- ben még 40 házasságkötés volt, tavaly ez a szám már a felére csökkent — mondja Matyi bácsi. Akiknek otthonuk a község Eddig jutottunk a demográfiai felmérésben, amikor megérke­zett Gorjonácz István, a községi tanács vb elnöke. Fiatalos kül­sejű, középkorú ember. A köz­ségfejlesztésre terelődik a szó, hiszen a fentiek ellenére a la­kosság teljes mértékben ottho­nának tekinti Hercegszántót, s hogy ez nemcsak szavakban van így, arról hamarosan meggyő­ződhetünk. — Évi 800 ezer forint KÖFA- alapunk van, s ezt bizony na­gyon be kell osztani, hogy min­den szükséges beruházást meg­valósíthassunk. Azért egyáltalán nem panaszkodhatunk, hiszen időnként kapunk némi állami támogatást is, és a lakosság va­lóban sokat segít a tervek va- lóraváltásában. Az elmúlt év­ben például 'három kilométer járdát építettünk és ebből csak­nem két kilométer társadalmi munkában készült. Ez 73 ezer forintos megtakarítást jelent. Tavaly fejeztük bé a községi óvoda felújítását, átalakítását is, ami 515 ezer forintba ke­rült — mondja az elnök Közben „szakirodalommal” a hóna alatt, belép a szobába Ma­gyart Antal gazdálkodási előadó. Kiteregeti az aktákat, kimutatá­sokat. Kiderül ezekből, hogy a község vezetői igen takarékosan, ésszerűen bánnak a gazdálkodá­sukra bízott pénzzel. Tavaly pél­dául szükségessé vált az egyik iskola bővítése. Először arra gondoltak, hogy emeletet építe­nek rá. Ez azonban 400 ezer fo­rintba került volna. Végül is fe­le ennyi összegből úgy oldották meg. hogy pedagóguslakást építettek, s az iskolában így felszabadult korábbi lakásból kialakították a szükséges tan­termeket. Virágok, könyvek, villany Tévednek, akik azt gondolják, hogy a községfejlesztéshez csak az úgynevezett „nagy dolgok” tartoznak, tehát épületek, fel­újítások, vízmű stb. Mert igaz, hogy a hercegszántóiak az idén újabb öt kilométer járdát épí­tenek még, s ezzel minden ut­ca legalább egyik oldalán tiszta cipőben lehet közlekedni. Emel­lett azonban nem feledkeznek meg például a parkosításról, a virágosításról sem. Tavaly az utak mellett 600 meggyfát és 400 rózsatövet ültettek el, a par­kosításra több ezer forintot for­dítottak. Rendszeresen támogat­ják a községi könyvtárat is. Az eddigi két kicsi helyiségből egy nagyot alakítottak lei, s a múlt évben 10 ezer forint értékű könyvet vásároltak a községfej­lesztési alapból. Okosan a lehetőségekkel — Ügy tervezzük, hogy még az idén 30 ezer forintos költség­gel bővítjük a falu villanyháló­zatát, s ezzel a fény mindenho­vá eljut — mondja Gorjonácz István. *— Persze, ezután is akad még dolgunk. A jövő év feladatai közé tartozik például a művelődési ház bővítése. Eh­hez saját erőnkből 200 ezer tég­lát égetünk, de még így is egymillió 200 ezer forintba ke­rül a munka. így aztán lesz ol­vasóterem, szakkört szoba, presszó stb. Végül még egy adalék a her­cegszántóiak jó értelemben vett élelmességéhez. Rájöttek, hogy a régi malom kútja igen bő, kitűnő vizet ad. Mivel a vízmű­vel még várni kell, úgy döntöt­tek, kihasználják ezt lehetősé­get. Még az idén bevezetik a vi­zet az iskolába, napközibe, s még néhány helyre. Leleményes, takarékos emberek a herceg­szántóiak, akik nem kölcsönök­ért futkosnak, hanem elsősor­ban az otthoni lehetőségekkel élnek okosan. Gál Sándor . Amíg az elnök elvtárs visz- szaérkezik a határszemléről, Szabolcsi „Mátyás anyakönyvve­zetővel beszélgetünk arról, ho­gyan alakult a község népességi statisztikája az elmúlt években. Avatottabb emberhez alig for­dulhattam volna Hercegszántón, hiszen Matyi bácsi — ahogyan munkatársai, ismerősei szólít­ják — már húsz esztendeje dol­gozik ezen a poszton, s kezdettől fogva szenvedélyesen elemezgeti a születések, halálozások, házas­ságkötések számának változá­sait. Most is pillanatok alatt so­rolja, hogy 1895-ben — amikor államilag is bevezették az anya­könyvezést — Santovacon — ahogyan akkor Hercegszántót nevezték — 150 gyermek szü­letett, ugyanakkor 120 ember halt meg. Az utóbbiak 70 szá­zaléka 20 éven aluli, nagyobb része pedig még csecsemő volt. Leggyakrabban a vele született gyengeség, a tbc szerepel a ha­lál okaként. Elvétve találunk a vaskos könyvben olyan ember nevét, aki 60—70 éves kort ért meg. Ritkaságnak számított ez akkor. — A legutóbbi népszámlálás, az 1964-es adatai szerint. Her­cegszántónak 3897 lakosa van. Évenként 20—30 gyermek szü­letik, de az mind életben ma­rad. Sajnos, azonban a fiatalok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom