Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
I 1966. június 3. péntek 5. »Wal „Ha visszatekintek működésemre, megállapíthatom, hogy szépen és izgalmasan éltem. Védtem valamit, amit ma már egyre kevesebben védenek. Elszánt voltam és következetes, és talán nem volt mindenben igazam. Mindent összevetve: érdemes volt.” — írta Bálint György, az egyik utolsó (1941— 1942), kéziratban maradt művében, amely most zárja cikkeinek, tanulmányainak, kritikáinak minden eddiginél bővebb, kétkötetes, több mint 1400 oldalas A toronyőr visszapillant című gyűjteményét (Magvető, 1906.) Bálint György (1906—1943) munkássága szocialista irodalmunk nagy értéke: József Attiláé, Komját Aladáré, Révai Józsefé és Gábor Andoré mellé sorolható. írt verseket, novellákat. útinaplót, több jelentős szérzö művét ültette át magyar f nyelvre, de mindenekelőtt kritikus volt a publicista. Rendkívül széleskörű, s álMÜVÉSZI HÍRADÁS ÉS PÉLDA landóan bővülő európai műveltséggel felvértezett, az alkotó marxizmus szellemében gondolkozó író, kritikus, publicista, aki rendszeresen beleszólt a világesemények a belpolitika kérdéseibe, irodalmi, művészeti és kulturális problémákba. Sötét és nyomasztó korban alkotott, a fenyegető barbárság, a fasizmus és a második világhá. ború árnyékában. Szehi'edély- lyel, meggyőződéssel szállt szembe vele, és felé melt e tiltakozó szavát a nép nyomora, anyagi és szellemi megalázása miatt. Szépszámú szatíráinak egyik alapgondolata a hadakozás a fasizmus ellen, amelyben a polgárság elzüllését látta. Bálint György július 9-én lenne 60 éves. A magyar könyvkiadás méltóképpen adózik emlékének azzal, hogy az ünnepi könyvhétre megjelentette életművének csaknem minden számottevő prózai alkotását tartalmazó gyűjteményét. Gazdag program várja a Szegedi Szabadtéri Játékok látogatóit Bács-Kiskun megyében máris több ezer jegy kelt el Munkatársunk felkereste Ta- ri János elvtársat, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját, hogy a július végén kezdődő, -csaknem egyhónapos program előkészületeiről érdeklődjön. Ta- ri elvtárs a következőket mondotta: — Az Idei műsor méltó folytatása lesz az immár nemzetközi hírű Szabadtéri Játékok eddigi sikereinek. Július 23 és augusztus 20 között öt bemutatót tartunk, összesen 16 előadást. Nagy sikernek ígérkezik a Háry János, olyan ismert és közkedvelt művészek felléptével, mint Melis György, Komlós- si Erzsi, Szőnyi Olga, valamint Bodrogi Gyula és Tompa Sándor. Éppen a Háry János iránt mutatkozik máris a legnagyobb érdeklődés. Már május elején több ezer jegy elkelt. ... A máSzocialista iskola — korszerű iskola Áz iskolán kívüli hatások Sokoldalú, bonyolult és az iskolai élét elevenjébe vágó, de mindenképpen megoldást váró nevelési kérdéseket vet fel Gyóni Lajos „Szocialista iskola — korszerű iskola” című cikke. Elfogadjuk azt a megállapítását is, hogy a nevelés és a nevelt- ség szintje alacsonyabb az iskolában, mint az oktatás színvonala. A legelső feladat e téren az elmaradás okainak őszinte feltárása. A tennivalókat csak azután szabhatjuk meg. Hogy mennyiben oka az elmaradásnak maga az iskola, a nevelő, az iskola igazgatója, a tantestületek több helyen még ki nem alakúit egysége, azt pedagógiai megfontolásból i talán elsősorban az iskolán belül tárgyaljuk meg. Ezzel elismerem, hogy az iskolán belül is vannak hibák és tennivalók. De rögtön hozzáteszem, hogy azért a legtöbb pozitív és a legkevesebb negatív hatás mégiscsak az iskolában éri a tanulót. S ha a tanulókat az iskolán kívüli élet igen sok negatív befolyásától elzárhatnánk és csak az iskolai hatások érnék őket, az iskola még meglevő hibái ellenére is a megkívánt magas neveltségi szintet érhetnénk el. Ezt a képtelen és meg nem valósítható feltevést azért kockáztattam meg, hogy egyben vitázzam is Gyóni Lajossal, aki szinte kizárólagosan az iskolától és nevelőtől várja a nevelés eredményességének fokozását, s kevesebb jelentőséget tulajdonít a kívülről jövő, a társadalom, az utca, a rossz és nem az ifjúságnak szóló film megtekintéséből eredő, a szocialista építésünk sok átmeneti ellentmondásából származó negatív hatásoknak. Az iskolába kintről betekintő szemlélő az iskolára kívánja hárítani a nevelés roppant felelősségét. Mi, nevelők vállaljuk is ezt a felelősséget, de kifelé is tekintünk az iskolából és világosan látjuk, hogy az iskolában tisztán tartott egyenruha hogyan piszkolódik be az utcán és az iskolában kapott szép elméletet, és annak eszményi magaslatát hogyan húzza le az életünkben még mutatkozó sok hiba. Súlyos hiba, .ha valaki — mint Gyóni elvtárs írja — „a nevelésnél mutatkozó hiányosságokat az iskolán kívüli hatások számlájára kívánja írni teljes egészében* 1’, de hiba az is, ha nem elemezzük és nem vesszük számításba a nevelésben az iskolán kívüli tényezőket — is. A tanuló naponta átlagosan hét órát tartózkodik az iskolában és a nevelő közvetlen hatása alatt. A többi idejét a szülői házban, tankönyve mellett, baráti körben, társai között, táskarádióval az utcán tölti, vagy (sokszor engedély nélkül) a moziban megnéz ajánlott vagy éppen számára tiltott filmet. S hol még? A strandon, a focipályán, jó vagy rossz köhyv mellett, házibulin vagy nyilvános táncon, sportversenyeken és gyakran van hordába verődött huligánok közelségében. Elismerem, hogy az iskolában sem vet minden nevelő csak tiszta búzát, de úgy vélem, hogy a konkoly nagy részét a kinti szél sodorja a tanulónak nyitva felejtett tarsolyába. A nevelés egész kérdéskomplexumát nem lehet csak az iskolai munkára, hatásra építeni, korlátozni, hanem az élet teljességében kell megvizsgálnunk és az egész társadalom ügyévé kell tennünk. Schwalm Pál a Bajai Frankel Leó Gimnázium igazgatója sik. nagy sikernek Ígérkező bemutatónk Gounod Faustja lesz. Méltán kíváncsi a hazai közönség a három hírneves vendég- művészre: Juan Onclára. Virgínia Gordonira és Carlo Cavara. S velük együtt természetesen olyan kiemelkedő magyar művészekre, mint a Márta szerepében fellépő SZilvássy Margit, s Lakatos Gabriella, Róna Viktor. Milyen előadásban láthatjuk az idén Az ember tragédiáját? — Madách remekművét előadni Szegeden nemcsak hagyomány, hanem kedves kötelesség is. Ez a monumentális mű sehol sem érvényesülhet annyira, mint a ml Dóm terünkön, ahol a Súlyos gondolatok és nehézveretű mondatok illő háttere a tágas tér és a hatalmas épülettömb. Vámos László tavalyi rendezése éppen a látványban rejlő lehetőségeket hívta segítségül, s úgy érezzük, ez a felfogás indokolt. A közönség tehát lényegében a tavalyihoz hasonló előadásban láthatja ismét a Tragédiát, most is Rutt- kay Évával, Nagy Attilával, Gábor Miklóssal é3 Bessenyei Ferenccel. Az eddigi tájékoztatókból tudjuk. hogy a Grúz Állami Opera és Balettszínház együttese is szerepel az idén Szegeden. Öltét még nem ismeri a magyar közönség. — Hatalmas — száz tagú — kitűnő együttes. Fellépésük az idei játékok emlékezetes eseménye lesz. Az Otelló balettváltozatát és egy Gorda című balettjátékot láthatunk az előadásukban. Többet talán ne is mondjak most róluk; meg kell őket nézni. Az előadásokon kívül ezekben a hetekben egész sereg egyéb programmal Is várja Szeged minden évben a látogatókat. Az idén mi lesz a műsor? — Valamennyit fel se lehetne sorolni. Hogy a nyári szabad- egyetemen kívül csak a leglényegesebbeket említsem: A játékok idején zajlik le a szak- szervezeti népi együttesek találkozója és színpompás gálaestje. Itt a kecskemétiek ismét találkozhatnak az általuk már ismert Szabadkai Mladost együttesbei . .. Nagyszabású lesz az idén is az ipari vásár, a sport- kedvelőket pedig érdekes nemzetközi verseny várja: a motorcsónak Európa-bajnokság utolsó futama... Hogyan áll a közönségszervezés. és milyen az idén az érdeklődés Bács megyében? — Megbízottainkon kívül a nagyobb városokban az IBUSZ is árusítja a jegyeket a Játékokra, Szeretnénk — elegendő jelentkező esetén ■— különvonato- kat indítani, de az előadásokra ettől függetlenül is 33%-os kedvezményt ad a MÁV ... Bács megyéből a korábbi évekhez hasonlóan most is nagy érdeklődés mutatkozik, hiszen közel vannak hozzánk, rövid és olcsó az utazás ... Egyaránt sok a jelentkező Bajáról, Kiskunfélegyházáról és Kecskemétről... S végül is, hogyan fest a kép a helyszínen? Erről a Szabadtéri Játékok kecskeméti megbízottjától Horváth Istvántól kértünk tájékoztatást. — A Szabadság tér • sarkán | levő mozi elővételi pénztárban és Jókai utca 22. alatt lehet jegyet venni, illetve rendelni. Az érdeklődés biztató, bár a forgalom java ezután következik... Figyelemre méltó, hogy milyen sokan jelentkeznek némelyik i termelőszövetkezetből. A tisza- ! kécskei Szabadság Tsz 120 jegyet rendelt. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz meg 150-et. Ez ís mutatja, hogy mint kapcsolódnak be újabb és újabb rétegek a kultúra élvezésébe az olyan látványos események révén is. mint a Szegedi Szabadtéri Játékok . .. | JPNIUS 4-EN I 18.05: Az űrkabin ablakából. A y. űrhajózás kora. Miután immár közhelyekké váltak az ilyen mondatok: ,,az Ember kilépeti a Kozmoszba”, vagy ,,meghódítja a világhírt — a műsor tudósaink véleményét Kéri arról, hogy valójában hol húzódnak a fantázia es a valóság határai l§®S-bón?. . . 18.40: A tv jelenti. Aktuális riportműéor. 19.50: Nyíregyháza jelentkezik. . . és a Szabolcs—Szatmár megyei Napok alkalmából bemutatkozik a 33 tagú Mátészalkai Cigányegyüttes (művészeti vezető: Csíki Júlia), 20.10: Szombaton este. . . Pedagógusnapi műsor — tanítók és tanárok kívánsága szerint. Közreműködnek: tanárok. diákok és — volt diákok. . . honvéd, de ezt már csak mi hallottuk, mert ismét ránk csapódott kívülről a marhavagon ajtajának kallantyúja. A szerelvény indult, hogy alig félórai zötyögés után mégegyszer megálljon velünk. De most már véglegesen. Újvidéken voltunk. Lassan kászálódtunk kifelé. Érdekes, hogy amíg utaztunk, folyton azt vártuk, hogy elhagyhassuk a vagont, most meg szinte nehezünkre esett a kiszállás. Igaz, hogy el is gémbe- redtünk alaposan. Meg aztán kicsit össze is szoktunk már, most pedig ismét szétválasztanak bennünket. — Csak együtt maradni! — adta ki a jelszót Feri. és úgy húzódtunk utána, mint a bamba kis juhok a vezérürü után. A szerelvény egy oldalvágány om állt, bent a repülőtéren. Körül drótkerítés húzódott, azon túl haladt a rendes vasúti sín. Idelátszott egy kis őrházféle is. vagy megállóhely, pont a repülőtér bejáratánál. Onnét út kígyózott a távolba, két oldalán szétszórtan házak, biztosan a városba vezet. És itt bent. tőlünk nem mesz- szire emelel es épületek látszanak. a jövendő szálláshelyeink. Komor, szürke épületek. Nagy térséget vesznek körül. Középütt út húzódik befelé á főkaputól. Odébb kisebb lapos tetejű házak, egy nagy kémény, talán a konyhát jelzi. A bejárattól jobbra villaszerű épületek, azok a tisztek lakhelyei lehetnek. Jó félméteres hó mindenütt. Cammogunk a kitaposott keskeny ösvényen egymás után. Cipeljük a katonaládát, s a tájat lessük. A komor égboltot, a távoli hangárok sziluettjeit, s- azt a különös kékesfehér hegyVonu- latot, mely a repülőtér túlsó széle irányában, de valami nagy messzeségben látszik, — Ez már a Fruska Gora. ló messzire hoztak bennünket, ügy látszik nem találtak közelebbi helyet — mormogott Csabai lferi. — No hallod, ennyi embernek! — jegyezte meg Lala. S valóban, csak úgy nyiizs- gött már a platzon a sok ember. Akik először érkeztek, azok lapátot kaptak és szaporán hányták a havat. A többiek századok szerint gyülekeztek. Ügy látszik már előttünk is futott be vonat, mert az út túlsó felén levő laktanyaépületek körül rend honolt, s az ablakokból kíváncsi fejek hajoltak ki bámulni az érkezésünket. — Négyezren leszünk — ért mellém Aczél, az öreg honvéd és ledobta csomagjait az udvar fagyos földjére. Aztán még hozzátette: — Maradjanak egy- rakáson. Aki elkódorog, azért nem felelek. Páran megfogadtuk a tanácsát. de sokan máris elszéled- tek, hogy egy kicsit körülnézzenek. A kapu irányában egy kis épület körül hamarosan tumultus támadt. — Az ott a kantin. de ráérnek még odahordani a pénzüket — jegyezte meg tapasztaltabb katonatársunk, aki úgy látszik egy kicsit vonzódott hozzánk. Talán azért, mert látta, hogy hárman úgy összetartunk, mintha testvérek volnánk. Az alkalmi ricsajt éles kiabálás szakította félbe: —■ Sorakozó! Majd kisebb vezényszavak, a raj. és a szakaszparancsnokok intézkedései, hogy rendbe állítsák a katonai reglamához még nem szokott népséget. Az eligazítás rövid volt és nem valami biztató. A szobákat elfoglalni, és aztán kifelé az egyik hangárba szalmazsákokat tömni, De siessünk, mert ránk esteledik és még vacsoraosztásig végeznünk kell ezzel a munkával. Este nyolckor szobavizit, aztán kilenckor takarodó. Szépen rajonként' hátraarc, irány a ffcljárat. Csabai Feri — nálam jóval magasabb lévén — a raj elején állt, én pedig a végén. Lala Feri mellett, de vesztére, egy másik rajban. Most kétség- beesetten próbált átoldaloani az első rajba, Feri mögé. de egy tizedes, a második raj parancsnoka észrevette: — Mit ugrál galambocskám? Azt hiszi, hogy bolhacirkuszban vagyunk? Mars vissza a sorba. Ne próbáljon meg senki kilógni! — harsogott fenyegetően. —No. ezt gondolhatta volna — mérgelődött az öreg honvéd, aki most, raj párán csnok-helyet- leskéht ballagott előttem. — De hátha szerencséje lesz. Lalának nem volt szerencséje. A mi rajunk fent a második emeleten balra, az övét jobbra vezényelte az elhelyezést irányító Őrmester. A mi szobánk, a 17-es. a folyosó egyik, az övéké a 24 es. a folyosó másik végében Volt. Akkor azt hittük, hogy ez nem is távolság. Hiszen végtére is egy szakaszban, ha más-más rajban ís leszünk. Nem kellett hozzá még egv hét sem. hogy rájöjjünk, közelebb van Miskolc Debrecenhez, mint itt a laktanyában a folyosó egyik vége a másikhoz. (Folytatjuk.) | JÜNHJS 5-F.N j s.oo: A siker. Az 11964. évi miskolci fesztiválon meg- fosztott nagy díj at nyert tv-dokumenI tumfilm ismétlése a Pedagógusnap j alkalmából. 9.35: Foxi Maxi kalandjai. 10.45: A Balaton — a Balatonról. A magyar4 tenger partjának sok érdekes látnivalójáról, történelmi emlékéről és más nevezetességéről ad kép'et a kisfáim, mely Äka- rattyától Füredig kalauzolja a nézőt. 11.93: Az Iskola-tv országos kémiavetélkedője — az általános iskola 7. osztályainak. 16.30: Kelet- Magyarorsz-ág televíziós különkiadása. RiportmŰBor a Szabolcs-Szatmár megyei lap munkatársainak közreműködésével. 17.30: Panelos lakásépítés. Az Építésügyi Filmstúdió kisfilmje. 17.55: Magyarország—Svájc labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. Riporter: Vitfáy Tamás. 19.50: Delta. 20.40: Szerencsés flótás. Zenés vígjáték. Irta: Békeffy István. Zene: Fényes Szabolcs. Versek: Szenes Iván. Dramaturg: Sem- sey Jenő. Díszlettervező: Bakó József. Vezető operatőr: Molnár Mik lós. Rendező: seregi László. Ilonka Lehoczky Zsuzsa, Péter: Bodrogi Gyula, Blanka: Zilahy Hédi, Karcsi Pathó István, Dizőz: Kállai Hona Detre: Mécs Károly, Ideges: Feleki Kamill, Ede: Csákányi László. Zon görlsta: Lőte Attila, Egy vendég Ferenc/ László, Az ,,ótépés": And rész Vilmos, Rikkancs: Szegő Ta más. A&*zisztönsnŐ 1 Móricz Lili. A ; Stúdió ll-et Gyulai Gaál Ferenc vezényli. I Van akit a balszerencse üldöz, ; van akit a szerencse: van akit ba- ! rátái nem hagynak békén, van akit ; :?llehségei; van olyan, akit üldöz- j nek a nők, de -olyan is, aki a nőket üldözi. . . így aztán mindenki- i bén kialakulhat önnön mi nősí le tt- I ségének tudata — sorsukat egyesek | már-már végzetnek hihetik. . . Mély. ! lélektani darab? Szó sincs róla! Mint az alcím is elárulja: zenés 1 vígjátéki
