Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Vüég ppöte*örie!, egfesüfje»®^ Szolgalta4nh»z épül a I.eniavá- rosban. (Erről szőlő tudósításunk a lap 3. oldalán.) Véget ért az országgyűlés ülésszaka Szombaton délelőtt 10 órakor dr Beresztóczy Miklósnak, az Országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta az Országgyűlés a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés első i felszólalója Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. — A harmadik ötéves tervben gazdasági erőforrásaink igen jelentős részét, a népgazdaság beruházásainak 46—50 százalékát — mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és építőipar fejlesz- , tésére fordítjuk- Ez a nagyará- j nyű befektetés igen nagy kötelezettséget. felelősséget ró iparunkra, az ipari és építőipari; vezetőkre, dolgozókra egyaránt. | Gazdasági életünk fejlesztésé- j nek sorsa túlnyomórészt a munkásosztály kezébe van le-1 téve: népünk életszínvonala, jövőnk nagymértékben azon múlik, hogy az iparban hogyan gazdálkodnak az új befektetések csaknem felét lekötő eszközökkel. Nagy felelősség hárul a mezőgazdasági vezetőkre és dolgozókra is. A beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—55 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az ország élelmiszerellátása — s bizonyos mértékben külkereskedelmünk . egyensúlya is — attól függ: mennyire gazdaságosan és célirányosan használjuk fel ezeket az eszközöket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megalapozására. Sem az ipart, sem a mezőgazdaságot nem önmagáért fejlesztjük. Az iparnak, a városnak szüksége van élelmiszerekre, mezőgazdasági nyersanyagokra, a mezőgazdaság viszont nem fejlődhet az ipar termékei nélkül. Különösen így van ez a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban. A harmadik ötéves tervben például a mezőgazdaság által igényelt ipari eredetű anyagok és eszközök felhasználása 32 százalékkal nő. Mit nyújt mindezért cserébe a mezőgazdaság? Több és jobb élelmiszert a lakosság és a külkereskedelem részére, továbbá Fehér Lajos beszédét mondja az országgyűlésen. több és olcsóbb nyersanyagot az élelmiszeriparnak és a köny- nyűiparnalc. A harmadik ötéves tervben ugyanis a mezőgazdasági termelés 13—15 százalékos növekedését tervezzük, s ez megfelelő alapot nyújt a törvényjavaslatban szereplő igények kielégítésére. Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdaságát örököltük a tőkés földesúri rendszertől. Az évszázados elmaradottságot nem könnyű behozni. Ez is azt indokolja, hogy. akkor cselekszünk helyesen, ha fő figyelmünket azoknak a feladatoknak a megoldására fordítjuk, amelyek a népgazdaság, a lakosság, az export szempontjából a legfontosabbak; a kenyérgabonaszükséglet fedezése hazai termésből, az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésének fokozása. Ennek érdekében a harmadik ötéves tervben is nagy gondot fordítunk a takarmánytermesztésre. A zöldség-, gyümölcstermelés és felvásárlás terv szerinti növelése a harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A baráti országokkal eddig megkötött hosz- szúlejáratú államközi egyezmények igen kedvező feltételeket biztosítanak a kertészeti kultúrák fejlesztéséhez. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk majdnem háromszorosára növekedhet, de 1970-ig a többi szocialista országba is 30—40 százalékkal több kertészeti terméket szállíthatunk, mint eddig. Éppen ezért a kormány nagy figyelmet szentel a kertészeti kultúrák megfelelő fejlesztésének. A zöldség-gyümölcsprog- ram sikeres megvalósítására a terv a mezőgazdaság területén kereken 3,3 milliárd forint beruházást irányoz elő, a felvásárlás és feldolgozás területén pedig mintegy'4,2 milliárdot. A kertészeti cikkeket termelő üzemek gazdaságos működéséhez szükséges járulékos létesítmények. berendezések megvalósítása és a feldolgozói kapacitás (Folytatás a 2. oldalon.) A MEGYEI PÄRTBlIOTTSAG IAPJ» XXI. EVF., IS©. SZ. Art* AW fillér MS6. JON. 3S, VASASNA? ÍNTEZET v Napirenden a belvízkárok megelozese oiest tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Közismert, hogy megyénk területén a rendkívül csapadékos őszi és téli időjárás következményeként február közepéig, 146 280 holdat öntött el a belvíz, s e területeken nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem 2142 lakóépület is belvízkárt szenvedett. A károk felmérése, helyreállítása, idejében megkezdődött. Napjainkban már a helyreállításnál is égetőbb kérdés: hogyan előzhető meg a belvíz hasonló méretű kártétele a következő években? Mivel éppen e kérdésre keresett választ, s megoldást — talán nem is kell különösebben méltatni a megyei tanács végre-; hajtó bizottsága tegnapi ülésének jelentőségét. De érdemes itt azt is megjegyezni, hogy a terven felül napirendre tűzött, rendkívüli tárgysorozat vitájára a vb tagjain kívül meghívót kapott Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, az alsódunavölgyi. az al- sótiszavidéki, a középtiszavidéki. a középdunavölgyi vízügyi igazgatóságok vezetői, s többek között a belvíz által legsúlyosabban érintett dunavecsei és kecskeméti járási tanács vb elnökei. A téli-tavaszi bel viz okozta károkról szóló jelentést és a megye vízrendezési problémájának megoldását célzó javaslatokat dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője és Sándor Béla. a megyei tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának megbízott vezetője, írásban terjesztette a végrehajtó bizottság elé. Az előterjesztés szerint a vízügyi igazgatóságok megyénkben levő területein, s a vízügyi társulások kezelésében levő területeken a következő öt évben a Duna vízgyűjtő területén mintegy 180 millió, a Tisza vízgyűjtő területén pedig 57 millió forintot fordítanak a víztárolók, elvezető csatornák kiépítésére. felújítására, s úgynevezett műtárgyak építésére. Az előterjesztést követő vitában elhangzott tizennégy felszólalás is bizonyltja, hogy e téma elevenen érinti megyénk mezőgazdaságát, nagyon fontos közérdek fűződik a belvízveszély elhárításához. A vízügyi igazgatóságok szót kérő vezetői amellett, hogy felvázolták, milyen segítséget tudnak ebben nyújtás ni. arra is felhívták a figyelmet, hogy növelni kell a vízügyi társulások technikai, műszaki felkészültségét. Dr. Varga Jenő vb-elnök a mezőgazdasági üzemek és községi tanácsok nagyobb öntevékenységének, társadalmi összefogásának szükségességét hangsúlyozta, s java* solta, hogy a belvízrendezés önálló feltételeként, szerepeljen a harmadik ötéves terv idejére szóló községfejlesztési versenyben. Ezen kívül is számos javaslat született a határozatok kiegészítésére, ezért a végleges határozati javaslatot szeptember elején terjesztik a végrehajtó bizottság elé. A végrehajtó bizottság a tűzrendészet helyzetéről szóló jelentés elfogadásávál és a bejelentésekkel ért véget. E. É. De Gaulle folytatja a? országjárást Szívélyes búcsú Szibériátúl Heti kommentár Huszonöt boldog hajlék (4. oldal) NOVOSZ1BIRSZK. (TASZSZ) De Gaulle francia köztársasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoszi- birszkből, amely országjáró kőrútjának első állomása volt. A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magas rangú francia vendégtől. De Gaulle elnöktől búcsúzó Alekszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte de Gaulle-t, adja át a szibériaiak legszívélyesebb üdvözletét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében hangoztatta; ,JMagyon örülök — folytatta —, hogy Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelső Tanács elnöksége elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Franciaországban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátságnak a megerősítésében, amelynek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép között” — mondotta. De Gaulle a továbbiakba; Leningráddal, Kijevvel és Vol- gográddal ismerkedik meg. Fapuskások (4—5. oldal) Egy szomorú fiú arcképe (6. oldal) Lámpaoltástól—virradatig (5. oldal) A címzett: Cesarina 66—7. oldal) Ember és környezet (6. oldal) Huszárok (7. oldal) Korszerű realizmus
