Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
1906. június 24, péntek S. olda l JÜNIUS 25- EN: 18.05: Mit tudunk az átöröklésről? Dr. Kiszely György professzor sorozatára olyan sok — közérdeklődésre is számot tartó — levél érkezett, hogy az eredetileg tervezett egy adás helyett két műsort is megtöltenek a kérdésekre adandó válaszok. Legutóbb a genetika különféle területeit érintő kérdésekre felelt az előadó. A mostani műsor elsősorban az öröklődés során tapasztalható rendellenességek — az ún. mutációk — fellépésének okaira ad választ. 18.40: A tv jelenti. 19.50: Szombat esti konferansz. Elmondja: Paizs Gábor 10.00: „Angyal” kalandjai. A Miraculum-tea. A ,,Mira- culum-tea” üdít, frissít, fiatalít! Elmulasztja gyomorbaját, javítja kedélyét, és még számos más erénynyel rendelkezik! Ha azonban a dobozban a csodateán kívül időnként valami más is van, s a nagyhangú hirdetések mellékzöngéket is tartalmaznak — korántsem a véletlen müve. .. 20.50: Zenei karikatúrák. Rajzfilm. 21.00: Aranykulcs-fesztivál. Nemzetközi tánczenei hangverseny közvetítése Pozsonyból. Közreműködők: a csehszlovák, NŐK, szovjet, lengyel, finn, bolgár és magyar televízió által delegált táncdaléneke- sek. JÜNIUS 20-AN: 10.30: A Tenkes kapitánya, in. Buga Jakab (ism.) 11.00: Grcco. Kis- film a görög-spanyol mesternek a Szépművészeti Múzeumban levő világhírű alkotásairól. 11.30: Szolnoki Dózsa—Csepel Autó bajnoki vízilabda-mérkőzés közvetítése Szolnokról. 17.05: Kék fény. Villák Fonyódon. 17.15: Halhatatlan garnizon. Magyarul beszélő szovjet film Szimonov 'művéből. A Kelchstag épületére éppen feltüzik a győzelem vörös lobogóját, amikor Kondratyev ezredes egy hitlerista fogolytáborban találkozik barátjával, Baturinnal. A háború előtt mindketten a breszti erődben teljesítettek szolgálatot, s most a két barát felidézi az emlékeket. .. 19.50: Peng a gitár. Zenés műsor — kevés prózával. . . 20.50: Felnőtt-játszótér. Szatirikus műsor, irta: Kóna Tibor. Versek: Lovászi Márton, Brand István, Tardos Péter. Zene: Hajdú Júlia, Jereb Ervin. Közreműködik: Alfonzó, Bar- lay Vali. Bőzsöny Ferenc, Csala Zsuzsa, Csonka Endre, Dömsódi János, Ei-dődy Kálmán, Faragó Vera, Feleki Kamid, Fónay Márta, Fülöp Mária, Garamszegi Mária, Harkányi Ödön, Horváth Gyula, Kazal László, Madaras Vilma, Peti Sá^nor, Ráday Imre, Komhányi Rudolf, Rozsos István, Schubert Éva, Sennyei Vera, Sólymosai Imre, Zsudi József, Je- feb Ervin éss zenekara, Orosz János es együttese. A „Felnőtt-játszótér ’ vlgyázója: Rátonyi Róbert. Kb.: 22.00: Jó éjszakát, felnőttek! A tanítók nyári akadémiája Június 27-tőü július 6-ig új lakói lesznek a Bajai Tanítóképző Intézet kollégiumának: azok az alsó tagozatos nevelők, akik úgy érzik, hogy ennek a tíz napnak a programja ideológiai szemléletük, pedagógiai kulturáltságuk, gyakorlati oktató-nevelő munkájuk gazdagítását, magasabb szintűvé válását fogja biztosítani, eredményezni, A tanítók nyári akadémiájának megvalósítása nem spontán ötlet, hirtelen elhatározás eredménye, hanem egész éves, tudatos tervszerű előkészítő munka gyümölcse. Azt szeretnénk megvalósítani, hogy felsőfokú intézménnyé formált tanítóképzőnk legyen a földrajzilag hozzánk tartozó területek pedagógusainak pedagógiai műhelye; olyan bázis, amelyik a pedagógiai műveltség terjesztését, a gyakorlati tapasztalatcsere lehetőségeit biztosítani tudja. Ebben az iskolai évben ezt több kezdeményezéssel is igyekeztünk megvalósítani. A tanítók nyári akadémiája ezek közül is jelentős számunkra. Célját így fogalmaztuk meg: lényegre mutató tájékoztatás a világnézeti, pszichológiai, pedagógiai tudományokban és szakmódszertanokban, hogy ezzel a résztvevők segítséget kapjanak gyakorlati nevelő-oktató munkájuk minőségének javításához, ösztönzést nyerjenek pedagógiai tapasztalataik általánosítására, tudományos elemzésére. Ezt a célt előadások, bemutató tanítások és szemináriumok tartásával kívánjuk megvalósítaná. Az előadásokat bemutató tanítások követik és kiscsoportos szemináriumi foglalkozások. A délutánok és esték nagy részét a hallgatók magas szintű kulturális, művészi rendezvényeken tölthetik el. Vidéki, falusi, tanyai tanítók részére rendezzük a Tanítók Nyári Akadémiáját. Szépségét és értékét ebben látjuk: inspirálni a tanítókat, a megszokás, a szakmai rutin monotóniájából kiemelkedni, munkájukat frissé, elevenné tenni és mindenek felett elérni azt a számunkra nagyon dicséretes megállapítást: Intézetünk nemcsak a tanítójelöltek, hanem a tanítók iskolájává, otthonává Is tud válni. Hegedűs András, a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatója felgyógyul. No, de köszönöm szépen. Addig Beleznai kikészít bennünket. Azt mondják, vadállat az, nem ember. A razzián is kitett magáért. Két tölténytáska aranyat meg ezüstöt szedett össze. Van itt egy őrvezető, ott az ablak mellett fekszik, az sokat tudna mesélni. Együtt voltak kint őrjáratban. Csak egy utca volt rájuk bízva, a Bárdos- sy utca, illetve annak is csak az egyik fele. Tizenhét embert szedtek össze két óra alatt. Voltak köztük asszonyok meg lányok is. Főleg zsidók, meg szer- bek. Ez a fiú a második napon lett rosszul. Azt mondja, nem tudja mi a baja, csak folyton hányt meg hányt és a végén teljesen légyöngült. Nem bírta már a látnivalót. Az éjszaka félrebeszélt, de most már magánál van. Azóta pedig hallgat és folyton úgy pislog széjjel, mintha őt is bántani akarná valaki. A szakaszvezető, ez az Egri, aki most ment el iifnét, oda ült az ágyához és beszélgetett vele. Tőle tudom, amit tudok. De bár csak ne tudnám. Mondd, de igaz lel- kedre, ezért hoztak bennünket is ide? Ez lesz majd a mi dolgunk is, ha kiképeznek bennünket? Mert én akkor inkább megszököm innen, akárhova. — Aztán mi lett azokkal, akiket elvittek hazulról? Azokat is, úgy, mint ahogy Balázs Jancsi, a szakács mesélte? — Csak egy kivétel volt. Valami szép fekete lány. Azt magukkal cipelték és nem végeztek vele rögtön. Előbb átmentek rajta heten. Csak azután térdepeltették le, rakatták tarkójára a kezét és kíméletesen, hátulról eresztettek bele egy sorozatot. A többivel még annyit se vártak. Elszedték az ékszereiket, kitépték a fülbevalókat, kiverték az aranyfogakat, aztán ott a helyszínen, az udvarokon ... Ebbe a kölyökbe volt becsület. Megpróbált tiltakozni, ellent állni, de kiröhögték, anyámasszony katonájának, meg pisis csecsemőnek csúfolták. Azt mondja, hogy Beleznai teljesen kivetkőzött magából. Állandóan a fegyverével hadonászott. Valósággal hajszolta őket. A másik járőr fele any- nyi személyt sem talált, aki szerintük kifogás alá esett, vagy nem tudta igazolni magát. Beleznai még a pincékbe is lement, meg felkapaszkodott a padlásokra. Ez a fiú azt mondja, hogy ő úgyis megöli, csak kerüljön vele egyszer még valahol össze, ahol puska is lesz a kezében. De mi az, rosszul vagy? Nem csodálom. Menj ki egy kicsit a levegőre. Úgy látszik gyenge az idegzeted. Vagy éhes vagy? Van itt egy kis fehér szalonna, nem akarsz enni belőle? Élénken tiltakoztam és evés helyett kiálltam az ajtó elé friss levegőt szívni. Korán sötétedett, s a havas udvarra úgy szóródott az ablakokból ki a fény, mint odahaza a csendes békés utcákon. így tél idején. Csilingelő A taggyűlés megtárgyalta II feladatok felderítése Sokán még ma sem tudják, | mint is értelmezzék a vallásos ideológia elleni harcot. Nem értik, hogyan egyeztethető ez ösz- sze az egyházak és az állam között létrejött megegyezéssel, s egyáltalán mit kell és mit szabad tenni ebben a harcban. Különösen sok hiba és értetlenség tapasztalható az iskolákban. Vagy ha nem is több, mint másutt, a hiba1 itt szembeötlőbb. Az iskola ugyanis az egyik legfontosabb terület az eszmék küzdelmében, mert az itt elért eredmények, vagy az iít elkövetett mulasztások a távolabbi jövőben is éreztetik hatásukat. Érthető tehát, hogy az egyházak is igyekeznek megnyerni maguknak az ifjúságot, mint ahogy nekünk is fontos törekvésünk az ifjúság materialista szellemű nevelése, megnyerése a kommunista eszményeknek. A hibák nemcsak abból adódnak az iskolában, hogy maguk a pedagógusok sem valameny- nyien materialisták. Többnyire hiányoznak még a kialakult jó módszerek Is. S mindemellett a legtöbb esetben a nevelők alig ismerik a „terepet”, amelyen mozogniuk kell. Vagyis: nem tudják, mi lakik tanítványaikban. Pedig enélkül — a gondjaikra bízott gyerekek nézeteinek, vallásos érzületének, körülményeinek ismerete nélkül —• semmiképpen sem lehet eredményes nevelőmunkát végezni. LHi Mindenekelőtt ezért számít figyelemreméltó tettnek a Kecskeméti 607-es számú Gáspár András Iparitanuló Iskola párt- szervezetének kezdeményezése. A pártszervezet megállapodott abban néhány osztályfőnökkel, hogy dolgozatot íratnak tanítvánnyal kkal. A dolgozat címe: A vallás szerepe életemben. Az osztályfőnökök megmondták a gyermekeknek, hogy mire kíváncsiak és kérték, legyenek őszinték. A dolgozatot természetesen ném kellett aláírni. A munka irányításával Varga szánokat képzeltem el és moziból hazasiető lányokat, fiúkat; De csak a kapuőr harsány kiáltását hozta felém a szél: — Állj! Ki vagy? Aztán részeg gajdolást hallottam. A tiszti házak felől vidám mulatozás zaja szűrődött ki az éjszakába. A tiszt urak úgy látszik vígan vannak. Valami végtelen egyedüllét érzése fogott el. legszívesebben futottam, menekültem volna innen. De a magas drótkerítés, a csendesen sétáló őrök, a környező félelmetes idegen világ, ahol most a pokol szabadult el, még képzeletemet is gúzsba kötötte. Hihetetlen messzi éreztem magam a kis alföldi várostól, ahonnét zöld katonaládámmal vonatra szálltam január első hetében. Még egy hónapja sincs, de mintha végtelenül távoli lenne az' az idő. És még távolabbi az, amikor elszabadulhatunk innen, ha csak egy röpke hétre is, az újonckiképzés leteltével. És már a betegszoba lakóit sem irigyeltem. Ugyan mit változtat a helyzetükön, hogy kényelmesen ábrándozhatnak a szabad életről, a kinti világról. Rabok ők is. még jobban, mint azok, akik naponta kivonulnak és verik a díszlépést, csinálják a puskafogást, az értelmetlen kúszást-mászást, amelynek egyetlen célja lehet csak, hogy majd a fronton is ugyanolyan ügyesen tudjunk lehasalni az ellenség: tüze elől. A test elfáradt és az agy nem ér Mihály tanárt bízta meg a pártvezetőség, s ó terjesztette taggyűlés elé nemrégiben az összesített jelentést. Rendkívül érdekes következtetésekre alkalmat adó kép tárult az iskola kommunista pedagógusai elé. Nem célunk itt részletesen ismertetni a felmérés eredményeit, néhány figyelemreméltó következtetés azonban mindenképpen a szélesebb nyilvánosság elé kívánkozik. Az elvégzett munkáról annyit kell még előrebocsátanunk, hogy: nem Írattak az iskola valamennyi tanulójával dolgozatot. Ez ugyanis igen nagy feladatot jelentett, volna azoknak, akik az értékelést végezték. Könnyebb lett volna az anyag feldolgozása akkor, ha kérdőíveket osztanak ki a gyermekeknek, a pártvezetőség azonban jobb módszernek találta — és joggal — ha dolgozatot írat, Még akkor i is, ha a válaszok kiszűrése így nehezebb. A dolgozat ugyanis — mondhatnánk — „szubjektivebb műfaj”, mint a kérdőív. Őszintébb, jellemzőbb, találóbb, egyénibb válaszokat tesz lehetővé. un Az iparitanuló-iskola három évfolyamáról nagyjából arányosan elosztva háromszázhetven tanulót kértek meg, hogy foglalja véleményét írásba. Heten üresen hagyták a papírt, a többi viszont kimerítő választ adott. S a kapott kép igen tanulságos. Jellemzőbb, az a tény, hogy az életkor emelkedésével igen gyorsan csökken a vallásosság. Az elsőtől a harmadik évfolyamig nagyjából felére apad. Mind izgalmasabbá válik a felmérés, ahogyan az okokra keressük a dolgozatokban a választ. Naivan megfogalmazott, tréfásnak szánt, valóban szellemes és meglepő felkészültséget tükröző válaszok keverednek egymással. Ezek a fiatalok általában élénken tudatában vannak annak, hogy mit miért hisznek. s némelyik dolgozat szinte külön tanulmányt érdemelne, olyan sokrétű utalás található rá, vagy nem tud már este gondolkozni. És ez is jó. Inkább, mint itt dögleni tétlenül, vagy a kártyát verve a betegszobán. A konyhánál kolompolnak. Az- ám, ma meleg vacsora lesz! Babgulyás, vagy ilyesmi. Sietve elköszöntem Feritől, aki búcsúzásul egy zacskó fehér port nyomott a markomba. Akaratlanul is elnevettem magam. — Köszönöm, öregem, de nem élek vele. Én biztosan kihánynám. Nem veszi be a gyomrom az ilyesmit. Különben is olyan ügyetlenül csinálnám, hogy biztosan lelepleznének. — No, tedd csak el. Sose lehet tudni — és úgy nézett rám sajnálkozva, mint a csendes bolondra szokás. Nekem hirtelen Beleznai jutott az eszembe és megborzongott a hátam. De azért visszadugtam a papírzacskót az éjjeliszekrény fiókjába. Még csak az kellene, hogy egy kuffervizitnél — ahogy a ládarazziát neveztük — megtalálják nálam a lázcsináló port. — A könyveidet azért behozhatnád — szólt utánam Feri. — Azt szívesen. Legalább nem tunyulsz el itt a betegágyban. Meg itt jobb helyen is lesz. Ha ugyan ki nem hajítanak holnap innen. Barátom fehér fogai kivillantak a keskeny fekete bajusza alatt. Egészséges, életerős nevetés volt. Ferit nem kell félteni. (Folytatjuk.) benne írója nézeteire, nézeteinek forrásaira, családi és társadalmi körülményeire, olvasmányaira, érdeklődési körére. 1 3- 1 Nem áll módunkban ismertetni ennek a közvélemény-kutatásnak részletes eredményeit és valamennyi következtetését. A mi számunkra az a legfontosabb, hogy milyen hasznát veheti az iskola a kapott eredménynek, milyen következtetéseket vonhat le belőlük. Ehhez engedtessék meg nekünk idézni a három. legjellemzőbb választ: — A tanárok arra tanítanak, hogy nincs isten otthon meg arra, hogy van. Kinek higyjek? — A szüleim nagyon vallásosak és nagyon szeretnék ha én is az lennék. Ezért meg akarták tiltani, hogy belépjek a KISZ-be és szovjet, könyveket olvassak. Arra, hogy nem gyónok, lekommunistáztak és betüzelték nyolc könyvemet. — Ismerek sok embert, köztük doktort, tanárt, kommunistát, akik templomba járnak, gyermekeiket megkeresztelik. Ezt hogy tudják összeegyeztetni hivatásukkal? m Varga Mihály, a közvéleménykutatás vezetésével megbízott tanár — mint említettük — igyekezett az összesítés eredményeiből kikövetkeztetni a tanácsolható nevelési módszereket is. Lássuk a legfontosabb következtetéseket: Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az iskolai nevelés jó irányban hat, amint az utolsóévesek válaszaiból ez világosan nyomon követhető. A nevelés tehát türelmes legyen —, de semmiképpen sem szabad tétlenkedni. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja a dolgozat nyomán támadt érdeklődés. A dolgozatírás utáni órán mindenütt azt mondták a tanulók az osztályfőnöknek: Beszéljünk még a múltkori témáról!... Igen jó eredményeket várhatunk a felvilágosításban az ismeretterjesztéstől. Többen is hivatkoztak a dolgozatukban olvasmányaikra. például csillagászati könyvekre, különféle népszerű. tudományos művekre. És igen sokan irodalmi élményeikre, vagy filmekre. Így gyakran szerepelt Mikszáth Különös házasság című regénye, legfőképpen pedig az Aki szelet vet című amerikai film. H A beszámolót hosszú vita követte a taggyűlésen, amely azt bizonyította, hogy maguk a pedagógusok is igen fontos feladatnak látják a vallásos nézetek elleni harcot. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ha nem is az iskolai nevelés legfontosabb feladata ez. de foglalkozni vele. mint a világnézeti nevelés részével. A közvéleménykutatás felhívta a figyelmet a teendőkre. Igen alkalmas eszköznek bizonyult, bőségesen adott gondolkodni valót és tényanyagot is a módszerek kialakítása számára. A taggyűlés úgy határozott, hogy a tájékozódás eredményét az egész tantestület elé tárják megvitatás végett. A módszert, mint a feladatok felderítésének eszközét, ajánlhatjuk minden rendű és rangú Iskolának. Nem csekély munka ugyan, de az eredmény megéri a fáradságot. Mester Lösetló í