Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

NAPTÄB 1966. június 23, csütörtök Névnap: Zoltán Napkelte: 3 óra 47 perc. Napnyugta: 13 óra 45 perc. — A ZOLTÁN nevet tu­lajdonképpen ősmagyar névnek kell tekintenünk, mert a magyar szókincs­be már a népvándorlás korában a dél-oroszorszá­gi bolgár—török népekkel tőként érintkezés során bekerült az arab—török nyelvek szultán, magya­rul: fejedelem szava ré­vén. Így az ebből kelet­kezett Zoltán, Solt, Zsolt neveket a közvélemény ősmagyar eredetűnek te­kinti. A név a múlt szá­zadban kelt új életre, el­sősorban Jókai Mór: Kán- páthy Zoltán című regé­nye révén. napirenden: a kecskeméti piac Június 24-én, pénte­ken délután 2 órakor a Kecskeméti Városi Tanács V. B. ülésén megvitatják a város piacának szerepét a lakosság ellátásában, majd a tűzvédelmi bi­zottság jelentése hang­zik el az általános tűz­védelem és a mezőgaz­dasági termények nyá­ri tűzvédelmének meg­szervezéséről. — 140 EZER forin­tot jövedelmezett ta­valy a pulykatenyész­tés a kiskunhalasi Paprika Antal T&z- ben. A külföldön is kedvelt szárnyasból ebben az évben meg­kétszerezte állományát a közös gazdaság, s je­lenleg 2800 darabot te­nyésztenek eladásra. Mezőgazdászok klubja Június 17-én Felső­szen ti vánon a helyi agrárszakemberek klubot alakítottak. A huszonhat tagú klub elsősorban tapasztalat- cseréket rendez a me­zőgazdasági termésho­zamok növelése céljá­ból. s programjában szerepel a talajművelő és betakarító gépek jobb kihasználásának technológiai vizsgála­ta, a kemizálás, a nö­vényvédelem legkor­szerűbb módszereinek alkalmazása. A klub vezetősége ezenkívül művészeti, irodalmi te­matikát is összeállít. (Tudósítónktól.) — FAPUSKÄSOK című regény folytatása a mai számból anyag- torlódás miatt kima­radt. — A Kossuth Rádió csütörtökön és szom­baton 20 órakor, pén­teken 19,20 órakor, az esti krónika adásában számol be az ország- gyűlés ülésszakáról. A Magyar Televízió csü­törtökön és szombaton a tv-híradóban sugá­rozza filmbeszámolóit. Névadó ünnepség Helvécián Június 19-én, vasár­nap ünnepélyes külső­ségek között rendezték wig a Helvéciái Petőfi Sándor Művelődési Ott­honban a község első névadó ünnepségét. Lajos István és neje Vidák Mária, a helyi fmsz dolgozóinak gyer­meke az István János nevet kapta. Az anya­könyvezést végző Csut­ka Jenő vb-titkár kö­szöntése után a Vörös- kereszt, a nőtanács, a szakmaközi bizottság képviselői és az úttö­rők megajándékozták a kisfiút és a szülőket. — Korszerű tűzoltó- szertár épül, község­fejlesztési alapból a jö­vő évben Géder lakon. A község lakói, és a helyi tanács ezenkívül 40 ezer forint értékű társadalmi munkával, illetve saját anyaggal járul hozzá a létesít­mény tető alá hozásá­hoz. — Hatszáz hold al­mást, őszibarackost, bogyós és csonthéjas bogyós és csonthélyas gyümölcsöt, valamint 453 hold szőlőt telepí­tenek ebben az évben a megye tsz-ei, tszcs-i és szakszövetkezetei. Az új telepítésekhez szükséges szaporító anyag rendelkezésre, áll. a gazdaságokban jól haladnak a munká­latok, így szőlőből már csak 166 hold telepíté­se van hátra. A gyü­mölcstelepítés már be­fejeződött. —■ Tíz-tizenkétezer vályogot „termelnek” hetenként, átlagosan a kecskeméti Vörös Csil­lag Tsz-ben, s év vé­géig előreláthatólag 300 ezer darabbal se­gítik az építkezéseket. Az itt készült vályo­gokból 20 ezret a közös gazdaság dolgo­zói használtak fel, 27 ezret pedig átadtak a kecskeméti belvízkárt szenvedett házak rend­behozására. Kecskeméti kulturális program ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁS Reptéri Klub: Este T órakor: Az operett és az opera. FILMVETÍTÉS Reggel 10 és délután 3 órakor az Egyiptomi tör­ténet című film vetítése a Gyerniekszínháziban. Egry épület alapozásakor találták Kamjanec-Po- dolszkban a képen látható sisakot. A helyi történel­mi múzeum munkatársának véleménye szerint a le­let ismételten bizonyítja, milyen elkeseredett harco­kat folytatott az ukrán nép a XIII—XIV. században az idegen hódítókkal. Ilyen sisakot a keresztes lo­vagok hordtak, akik nemegyszer meg akarták hódí­tani Ukrajnát, Hogy milyen barátságtalan fogadta­tásban részesültek, azt bizonyítja a sisakon látható sérülés. Gazdája a Kamjanecért vívott ütközetben lelte halálát« („Ukrajna” c. képeslapból.) — Cseh—lengyel kőr­útra mentek a csávo- lyi általános iskola nyolcadik osztályának tanulói. Három napot töltöttek Csehszlová­kiában és egy napot Lengyelországban. Jó szolgálatot tett a né­pek barátságának erő­sítésében is ez a ki­rándulás. mert a ta­nulók azóta leveleznek szállásadóik iskolás gyermekeivel. (Szabó Lajosaié.) CSÜTÖRTÖK 11.00: Angol nyelvokta­tás. — 17.50: Hírek. — 17.55: Szemafor. — IS.55: Műsorismertetés. — 18.30: Tv-újdonságoK. — 18.40: Ezer miért. — 19.20: A 900 éves Sebenik. — 19.40: Reklámok. — 19.54: Jó éj­szakát. gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.30: Film a képernyőn. — 21.40: A bíró nélküli bíróság. Ri­port. — 22.05: Kulturális műsor. Ár-apály erőmű A Ráncé folyó tor­kolatánál épülő ár­apály erőmű munká­latait 1961-ben kezdték meg, arra számítanak, hogy az erőmű négy első gépcsoportját 1966 első felében üzembe helyezik; a többi húsz részleg szerelése a je­lenlegi ütemben körül­belül 1967 utolsó hó­napjaiban ér véget. — Mintegy hatszáz hűtőszekrényt javítot­tak ki ebben az évben a Kecskeméti Szolgál­tató, Javító és Vegyes­ipari Vállalat szakem­berei. A Kecskeméten és a megye, északi ré­szén üzemképtelenné vált hűtőszekrények javítási idejét ebben az évben sikerült há­rom-négy napra csök­kenteni, és a generál­javítás sem vesz 8 napnál hosszabb időt igénybe. Nem fizetett tartásdíjat — elítélték Komáromi József 25 éves bajai lakos, segédmun­kás, nem fizette rendsze­resen gyermeke után a tartásdíjat. Az így kelet­kezett 3160 forint hátra­lékot csak részben egyen­lítette ki. A büntetett elő­életű vádlottat, aki jelen­leg lopás miatt kiszabott 8 havi szabadságvesztését tölti, tartási kötelezettség elmulasztása miatt nem jogerősen kéthavi szabad­ságvesztésre ítélte a Ba­jai Járásbíróság. — A Kecskeméti Konzervgyár első fél­éves termelési tervét határidő előtt — június 20-ig —, a tervezett 140 millió forint he­lyett 141 millió forint­ra teljesítette. Export­tervét ugyancsak jú­nius 20-ig túlteljesítet­te az üzem, az elő­irányzott 80 millióval szemben 81 millió fo­rint értékben. 100 éve, 1866. június 23-án halt meg Clark Adóm angol technikus, gépszerelő, a Lánchíd épí­tési munkálatainak veze­tője. A Lánchíd építésé­nek megkezdése előtt Széchenyi István hívta meg az ügyes szakem­bert Angliából a Duna szabályozás kotróhajója összeállításához és mű­ködtetéséhez. A Lánchíd építése után Clark vég­leg Magyarországon tele­pedett le és magyar nőt vett feleségül. Széchenyi­nek majd minden műsza­ki elgondolásánál segítő­társa volt. Közreműködött az első pesti hengerma­lom, a gép- és fegyver­gyár berendezéseinek megválasztásánál, a Du­na—Tisza-csatorna terve­zésénél, a balatoni hajó­zás megindításánál, a bu­davári vízműtelep kibő­vítésénél, majd a buda­pesti általános vízvezeté­ki és gáz hálózati terveze­tek megtárgyalásánál, az óbudai téli kikötő és ha­jógyár létesítésénél. 1848- ban Széchenyi a közleke­désügyi minisztériumba maga mellé vette műsza­ki tanácsosnak. Mikor az osztrákok a budai vár ostromának utolsó nap­ján fel akarták robban­tani a Lánchidat, a fur­fangos talpraesettséggel ő mentette meg. ö tervezte és építette a budai alag­utat is. — 17—18 mázsás holdankénti rekordter­mésre számítanak a kecskeméti Vörös Csil­lag Tsz 300 holdas ár­patábláján. A rozs kö­rülbelül nyolc mázsát ígér holdanként. Időjárás Várható időjárás csütörtök estig: nap­pali felhőképződés, va­lószínűleg eső nélkül. A szél mérséklődik. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtö­köd : 23—28 fok kö­zött. A Balaton vizének hőmérséklete Siófok­nál 21 fok. A Kecskeméti Agro- meteorológiai Obszervató­rium jelenti: június 21-én a középhőmérséklet 18,7 (az 50 éves átlag 20,1), a legmagasabb hőmérséklet 22,1 Celsius-fok. Napsüté­ses órák száma 2.8, csa­padék 2,8 mm. Június 22-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 16,7, a délután 1 órakor mért hő­mérséklet 22,8, a legala­csonyabb nappali hőmér­séklet 14,1 Celsius-fok. Színházi premier Baján Az „Egérút” bemutatójára készül a Katona József Színház Az elmúlt színházi évad fő­városi sikerei között szerepel Gyárfás Miklós: Egérút című 2 részes vígjátéka. Nem keve­sebbszer, mint 75 esetben került színre a József Attila Színház­ban nagy közönségsiker mellett. Ennek bemutatójára készül ba­jai vendégjátéka alatt a Kecs­keméti Katona József Színház. Pénteken lesz a premier az igen kritikus bajai közönség előtt. A tegnapi próba egyik szüne­tében beszéltünk Udvaros Bélá­val, a darab rendezőjével. — A szórakozáson túl a víg­játék jónéhány, az életből vett tanulsággal is szolgál. A helyze­tek fonáksága, a jellemek bő humora áradásában igyekszem aláhúzni a társadalmi jelensé­get. Ügy gondolom, a szerep­osztás sikerült. A többi majd elválik a pénteki bemutatón — fejezte be rövid nyilatkozatát a színház rendezője. A színpadon egyelőre csak „utcai kosztümben” Borbíró Andrea, Göndör Klára, Vetró Margit, Moór Marianne, Jánoky Sándor és Szilágyi Tibor. A sú­gó feladja az első mondatot és máris életre kel Orbók István, a miniszter sofőrje különös póz­ba merevedett családfői handa- bandázása. Aztán jön Karola, a „tündér”, hogy megnevelje a nagy ...nevelőt”, s feloldva a szí­veket, a szerelem játékos út­vesztőin elvezesse a családot, Gyulát, s magát is a boldog­sághoz. Felvidéki István Ne váljon kenyerünk a lángok martalékévá Legjobb védekezés: a megelőzés Amikor tájékozódtunk Kecs-1 keméten, a megyei tűzrendésze- ti parancsnokságon arról, hogy miképp készültek fel a megyé­ben a nyári tűzvédelemre, ön­kéntelenül felmerült bennünk a gondolat: mennyire téves azt gondolni, hogy a tűzoltóknak csak akkor akad dolguk, ami­kor már az ég felé csapnak a lángok. Hiszen a tulajdonkép­peni tűzoltással legalább egyen­értékű, vagy még fontosabb fel­adat a tűzkárok megelőzését szolgáló sokrétű oktató, szerve­ző tevékenység. A szervezetten folyó tűzvé­delmi oktatás, a körültekintő tűzrendészeti felkészülés is hoz­zásegített ahhoz hogy például tavaly nyáron 35 százalékkal kevesebb volt a tűzkár, az anya­gi veszteség pedig 60 százalék­kal csökkent 1964-hez viszonyít­va. Ebben az évben még jobb eredményt kívánnak elérni a hivatásos és az önkéntes tűz­oltók. A megyében több éves hagyo­mánya van a nyári tűzvédelem­nek, így viszonylag nem volt nehéz az idén sem elvégezni a nyári tűzvédelemmel kapcsola­tos megelőző oktató-szervező és ellenőrző munkát — mondotta Dudás István tűzoltó őrnagy, a megyei tűzrendészeti parancs­nokság vezetője. — A szemlék alkalmával azt tapasztalták, hogy a gazdaságok vezetői a tűzbiztonság kérdését a terme­léssel kapcsolatos, fontosságban ezzel egyenrangú feladatként kezelik. Ebben a munkában van kikre támaszkodni. A tsz-ekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon kora tavasszal és aratás előtt mintegy kétezer gépkezelő és segéd vett részt tűzrendészeti oktatáson, akik je«, lenleg az állami és közös gaz­daságok tűzrendészeti felelősei. Természetesen, a községeink­ben, falvainkban lakó, dolgozó önkéntes tűzoltók is részt vál­lalnak a nyári tűzvédelem fel­adataiból. S most lássuk — legalább címszavakban — azokat a leg­fontosabb megelőző rendszabá­lyokat, amelyek a gabonatüzek megelőzését szolgálják. — Egyik legfontosabb szabály — kaptuk a felvilágosítást — az, hogy legelőször a vasúti sí­nek mellett bieért gabonát kell learatni, hiszen a mozdonyszik­ra könnyen gyulladást okozhat. A kazlak köpött legalább 20 méter, cséplésnél pedig az erő­gép és az asztag között legalább 8 méter legyen a távolság. A szérűk és a kazlak mellett ter­mészetesen tilos a dohányzás. Gondoskodni kell elegendő oltó­vízről, oltóeszközről, a szikra­fogók biztonságos működéséről és a robbanásveszélyes üzem­anyagok előírás szerinti tárolá­sáról. A nyári tűzrendészeti felada­tok közé tartozik végül a hideg­levegős szénaszárítás biztonsá­gos elvégzése, ami abban áll, hogy nem szabad megfeledkez­ni a ventillátorok rendszeres működtetésérái, a félig rakott takarmánykazlak beázásának megelőzéséről, a kazlak hőmér­sékletének rendszeres ellenőrzé­séről. Ha bármelyik rendsza­bályt elhanyagolják, az emiatt keletkező esetleges öngyulladás az értékes takarmány tönkreme­netelével járhat. B. Gy. Megalázó bizalmatlanság Nem az első eset, hogy így jártam — velem egy sorsra jutott embertársaimmal együtt — mint a hét közepén az egyik ötös jelzésű helyi autóbuszon. Felléptünk a buszra — a vezető árgus szemmel nézte, bedobtuk-e a „fejadagot” — majd amikor már nem volt a lépcső előtt senki, kattintott egyet a kapcsolótáblán és az ajtó becsukódott. Egy másik ajtó — mármint a vezetőfülke ajtaja viszont kinyílt és a ve­zető lelépett a kocsiról, be­ment a forgalmi irodába. Csak — bár a többi busz mind kiindult. — az indulási idcL eltelte után néhány perccel jött vissza, s engedte fel az újabb utasokat. Nos, nem azon botránkoz- tam meg, hogy öt perccel ké­sőbb indultunk el a „támasz­pontról”. Hanem elöntött a szégyenkezés forrósága az el­járás miatt. Hogy amíg távol volt a vezető, nem maradha­tott nyitva az ajtó, a kániku­lai meleg ellenére sem — nyil­vánvalóan nehogy valaki fize­tés nélkül fellépjen a kocsiba. Valószínű, utasításra cselek­szenek így a buszvezetők. De, akitől ez az utasítás szárma­zik, gondolt-e annak megalá­zó voltára? Ha pedig ez a buszvezető túlbuzgósága, ak­kor nagyon sürgősen le kell róla szoknia! Mert — ha akad is százból egy valóban fele­dékeny utas, a többi kilenc­venkilencet ne bántsa és ne alázza meg se a buszvezető, se az autóbusz vállalat! Antalfy István vftöFI NEPE — A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. — Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. — Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat — Felelős kiadó: Mezei István igazgató. — Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-10, 25-16. Szerkesztő bizottság: iO-SS. — Kiadóhivatal: Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-1». — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. — Előfizetési díj egy hónapra; 13,— forint — Kecsusemet, ° B 1 ~ Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, Telefon: 11-65. — Index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom