Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ära 60 1966. JÚNIUS 3, PÉNTEK „Részeltetni hazánk fiait a természettudományok jótékonyságában“ A TIT megyei elnökségének ünnepi ülése Kecskeméten A fennállásának 125. évét ün­neplő Tudományos Imeretter- j esz tő Társulat szervezetei ezek­ben a napokban országszerte ju­bileumi üléseken emlékeznek meg az ismeretterjesztés hazai és helyi múltjáról, eredményei­ről: s az emlékezéssel együtt kutatják a tudományok terjesz­tésének népszerűsítésének új és jobb lehetőségeit. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a TIT-klubban ünnepi ülést tar. tott a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei elnök­sége. Az ülésen részt vett Pan- kovits József né országgyűlési képviselő, a nqtanács megyei titkára, Sólyom Ferenc, a me­gyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi oszályának fő­előadója. A TIT Országos El­nökségét Ladányi Mihályné, az Országos Központ osztályveze­tője képviselte. A megjelenteket Madarász László, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, a TIT megyei elnöke üdvözölte, majd a kö­vetkezőket ihondotta: — Az Ismeretterjesztő Társu­lat születésének 125. évforduló­ján nemcsak annak a szervezet­nek megalakulását ünnepeljük, amelyhez magunk is tartozunk, hanem annak a gondolatnak valóra váltását is, hogy a nemzet erejét a nemzetben kell megala­pozni. Kazinczy, Kölcsey, Szé­chenyi és oly sok nagy fia en* nek a nemzetnek különbözőkép­pen fogalmazta meg ezt a gon­dolatot, de a különböző megfo­galmazások mögött ugyanaz a tartalom tört magának Utat: ta­nulni és tanítani, megszerezni a legkorszerűbb ismereteket, s azokat közkinccsé tenni, a tu­dományok eredményeit az egész nemzet javara fordítani. Kos­suth Lajos így írt erről: „Ne­künk meggyőződésünk, hogy amely nemzetnél a természettu­dományok nem élesztik a ter­mesztő (termelő-alkotó) kéz munkáját, a gyártó és kézműves műhelyeit, annak sorsa örökös pangás, örökös függés másoktól, az életszükséglet minden nemé­ben örökös babona, örökös té­vedés, örökös nyomor. A termé-- szét ama rejtett kincs, melyet a népmonda szerint sárkányok őriznek, s a tudomány ama va­rázsszó, amely a sárkányolcat elűzve megnyitja a kimeríthe­tetlen kincsek raktárát.’’ A szónok ezután részletesen ismertette a kecskeméti isme­retterjesztés. múltját, Joós Fe­rencnek, a Megyei Ellenőrző Bi­zottság elnökének kutatásai alapján. Kecskeméten már 1830-ban tartottak ismeretterjesztő elő­adásokat. Szélesebb néprétegek számára azonban csak 30 évvel később, amikor a Katona József- szobor javára gyűjtöttek. Az is­meretterjesztés ezután a kaszinó olvasókörében folytatódott, majd 1884-től a Fölolvasó Társaság­ban. Ez a társaság 1891-ben Katona József Körré alakult, s ekkortól mind nagyobb arányo­kat öltött az ismeretterjesztés a városban. Nevezetes esemény volt Vikár Béla előadássorozat:' ázsiai útjáról 1913-ban, s mai szemmel is rendkívüli vállalko­zásnak számít az akkori Mun­kásgimnázium című sorozat, amelynek keretében öt hónap alatt 252 órás tanfolyamot tar­tottak. — Az ismeretterjesztés már az első világháború előtt, majd után valóságos tömegmozgalom­má vált — folytatta Madarász elvtárs —, támogatva a felnőt­tek oktatását, az analfabétizmus elleni küzdelmet, vagyis előké­szítve olyan kérdések megoldá­sát, amelyek máig sem oldódtak meg maradéktalanul. Ebben var az ismeretterjesztő munka mai időszerűsége is, hiszen a tudo­mányok fejlődésével, a nemze­dékek egymást váltásával egyre újabb és újabb területei nyílnak meg a régiek mellett a társulat munkájának. A magyar értel­miség legjobbjai, s az idők so­rán egyre nagyobb tömegei fel­ismerték saját felelősségüket a nemzet sorsának alakulásáért és — sötét hatalmakkal dacolva sokszor — hivatásukból folyó kötelességüknek érezték az is­meretterjesztést, a tudományok népszerűsítését, a dolgozó tö­megek tudatának alakítását. Mennyivel inkább így áll ez napjainkban, amikor a dolgozó nép van hatalmon, s a népi ál­lam minden támogatását meg­kapja és élvezi ez a munka. A sötét hatalmak eltűntek, de sö­tétség még jócskán maradt és így feladatunk is van még bő­ven. Társulatunk tagjai számá­nak gyarapodása, az előadások számának alakulása, kiadványa­ink mennyisége igazolja, hogy az értelmiség helytáll ezekben a feladatokban. Pártunk és kor­mányunk pedig megbecsüli azo­kat, akik e téren kiváló munkát végeznek. A TIT megyei elnöke ezután bejelentette az elnökség tagjai­nak, hogy a jubileum alkalmá­ból a forradalmi munkás—pa­raszt kormány Major Imre me­gyei titkárt a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával, Joós Ferencet pedig Bugát Pál Em­lékéremmel tüntette ki. Az Or­szágos Elnökség elismerő okle­velét kapta dr. Kuczka Antal, dr. Juhász Antal, Horváth Jó­zsef és Martonosi Pál. A tízéves társulati tagság elismerésére alapított Emléklapot huszon­egyen kapták meg. A megyei elnökség ezután megtárgyalta a világnézeti ne­velés helyzetéről és további fel­adatairól beterjesztett jelentést. A jelentés igen élénk és konst­ruktív vitájában a felszólalók egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a világnézeti kér­désekkel való foglallwzás sem­miképpen sem lehet csupán a társadalomtudományi szakosztá­lyok feladata, hanem az isme­retterjesztés minden ágában új és az eddiginél jobb módszerek­kel törekedni kell a marxizmus —leninizmus eszméinek, a ma­terialista világnézetnek terjesz­tésére. Ezzel a napirenddel kap­csolatban egyetlen határozati javaslat hangzott el, amelyet az elnökség egyetértőm el is fo­gadott: valamennyi járási és városi elnökség a szakosztály- vezetőkkel együtt vitassa meg a világnézeti nevelésről szóló összefoglaló jelentést és vizs­gálja meg a sajátos helyi fel­adatokat. A TIT megyei elnöksége vé­gül megtárgyalta és elfogadta a kiskunfélegyházi járási-városi szervezet munkájáról szóló be­számolót. Eszmecsere a szocialista építés iiPlwiPfíríl ^a<^ar János és Gáspár Sándor filyi |Liliül Hl hazaérkezett Jugoszláviából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára — akik Joszip Broz Ti- tónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöké­nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghí­vására nem hivatalos, baráti látogatáson Jugoszláviában vol­tak — csütörtökön hazaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla és Komócsin Zol­tán, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai. Jelen volt az érkezésnél Jaksa Bucsevics, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideigle­nes ügyvivője. J. B. Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnökének, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége főtitkárá­nak meghívására május 30 és június 2-a között nem hivata­los, baráti látogatást tett Ju­goszláviában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára. Jugoszláviában a brniki re­pülőtéren Kádár Jánost és Gás­pár Sándort Joszip Broz Tito búcsúztatta. A jugoszláviai tartózkodás alatt Kádár János és J. B. Tito kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a szocialista építés hely­zetéről Magyarországon, illetve Jugoszláviában, áttekintették a két szomszédos szocialista or­szág kapcsolatainak fejlődését, kicserélték véleményüket a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi munkásmozgalom aktuális kérdéseiről. Kádár János és Gáspár Sán­dor látogatása, a kölcsönös meg­értés jegyében lefolytatott szí­vélyes légkörű eszmecserék a két párt, a két ország barátságá­nak erősítését, a szocializmus és a béke ügyét szolgálták. Korábban !ndult a szezon Több mint 100 vagon borsókonzervet gyártott a Kecskeméti Konzervgyár Kedvezett az időjárás a borsó érésének, idén már május 25-én megkezdődhetett a feldolgozás a Traktorosok és ácsok Egyelőre még a régi. rozoga kis házikóban van a csávolyi Egyesülés Tsz gépműhelye. Na­gyon kinőtte már ezt a gazda­ság, negyven traktorával és megszámlálhatatlan munkagé­pével. Nem csoda, ha — mint felvételünkön is látható — az épület előtti térségen javítják a traktort a szerelők. A háttér­ben azonban már az új, kor­szerű gépműhely tetőzetén dol­gozik a szövetkezeti ácsbrigád. A saját beruházással épülő, a teljes berendezéssel másfélmil­lió forintba kerülő létesítmény­be pár hónap múlva már be­költözhet a szerelőbrigád. Kecskeméti Konzervgyárban. — Tegnapig 101 vagon borsókon­zervet gyártott az üzem, joggal reméli tehát a vezetőség, hogy a tervezett 530 vagonnal szem­ben legalább 600 vagonnal tar­tósíthatnak a korai zöldségfélé- bőL Ezekben a napokban már 17 —18 vagon hüvelyes- és 5—6 vagon szemesborsó érkezik na­ponta a telepre. Folyamatos a nyersanyagellátás és ez a ter­melőszövetkezeteket is dicséri. Tavaly bizpny gyakran előfor­dult, hogy a hét végén lelassult a szedés a közös gazdaságokban és ennek következtében a kö­vetkező napokban akadozott az üzemben a gyártás. Ezen a ta­vaszon — eddig — csak az el­múlt napok esős időjárása oko­zott némi zökkenőt. Nincs panasza az üzemnek a szállítókra sem. Elegendő gép­kocsit adott az AKÖV: naponta 20 teherautó „ingázik” a kon­zervgyár és a 37 felvásárló te­lep között. Az exportra szánt árut két hétig megfigyelés alatt tartják a konzervesek, így előrelátható- j lag e hónap derekán indulhat- nak az első vagonok a Szovjet- ‘ unióba. Ezenkívül a Német De­mokratikus Köztársaságba és néhány nyugati államba küld borsót a kecskeméti üzem. A borsófeldolgozó vonalak mellett fokozatosan bekapcso­lódnak a termelésbe az édes­üzem gépei is. Korai cseresznyé­ből eddig 9 vagon, eperből pe­dig 3 vagon konzervet készítet­tek. A következő hetekben ér­keznek az említett gyümölcsök későbben érő fajtái, a hónap végén pedig már jelentkezik a barack és a zöldbab is, B. D,

Next

/
Oldalképek
Tartalom