Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ära 60 1966. JÚNIUS 3, PÉNTEK „Részeltetni hazánk fiait a természettudományok jótékonyságában“ A TIT megyei elnökségének ünnepi ülése Kecskeméten A fennállásának 125. évét ünneplő Tudományos Imeretter- j esz tő Társulat szervezetei ezekben a napokban országszerte jubileumi üléseken emlékeznek meg az ismeretterjesztés hazai és helyi múltjáról, eredményeiről: s az emlékezéssel együtt kutatják a tudományok terjesztésének népszerűsítésének új és jobb lehetőségeit. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a TIT-klubban ünnepi ülést tar. tott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Pan- kovits József né országgyűlési képviselő, a nqtanács megyei titkára, Sólyom Ferenc, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi oszályának főelőadója. A TIT Országos Elnökségét Ladányi Mihályné, az Országos Központ osztályvezetője képviselte. A megjelenteket Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a TIT megyei elnöke üdvözölte, majd a következőket ihondotta: — Az Ismeretterjesztő Társulat születésének 125. évfordulóján nemcsak annak a szervezetnek megalakulását ünnepeljük, amelyhez magunk is tartozunk, hanem annak a gondolatnak valóra váltását is, hogy a nemzet erejét a nemzetben kell megalapozni. Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi és oly sok nagy fia en* nek a nemzetnek különbözőképpen fogalmazta meg ezt a gondolatot, de a különböző megfogalmazások mögött ugyanaz a tartalom tört magának Utat: tanulni és tanítani, megszerezni a legkorszerűbb ismereteket, s azokat közkinccsé tenni, a tudományok eredményeit az egész nemzet javara fordítani. Kossuth Lajos így írt erről: „Nekünk meggyőződésünk, hogy amely nemzetnél a természettudományok nem élesztik a termesztő (termelő-alkotó) kéz munkáját, a gyártó és kézműves műhelyeit, annak sorsa örökös pangás, örökös függés másoktól, az életszükséglet minden nemében örökös babona, örökös tévedés, örökös nyomor. A termé-- szét ama rejtett kincs, melyet a népmonda szerint sárkányok őriznek, s a tudomány ama varázsszó, amely a sárkányolcat elűzve megnyitja a kimeríthetetlen kincsek raktárát.’’ A szónok ezután részletesen ismertette a kecskeméti ismeretterjesztés. múltját, Joós Ferencnek, a Megyei Ellenőrző Bizottság elnökének kutatásai alapján. Kecskeméten már 1830-ban tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Szélesebb néprétegek számára azonban csak 30 évvel később, amikor a Katona József- szobor javára gyűjtöttek. Az ismeretterjesztés ezután a kaszinó olvasókörében folytatódott, majd 1884-től a Fölolvasó Társaságban. Ez a társaság 1891-ben Katona József Körré alakult, s ekkortól mind nagyobb arányokat öltött az ismeretterjesztés a városban. Nevezetes esemény volt Vikár Béla előadássorozat:' ázsiai útjáról 1913-ban, s mai szemmel is rendkívüli vállalkozásnak számít az akkori Munkásgimnázium című sorozat, amelynek keretében öt hónap alatt 252 órás tanfolyamot tartottak. — Az ismeretterjesztés már az első világháború előtt, majd után valóságos tömegmozgalommá vált — folytatta Madarász elvtárs —, támogatva a felnőttek oktatását, az analfabétizmus elleni küzdelmet, vagyis előkészítve olyan kérdések megoldását, amelyek máig sem oldódtak meg maradéktalanul. Ebben var az ismeretterjesztő munka mai időszerűsége is, hiszen a tudományok fejlődésével, a nemzedékek egymást váltásával egyre újabb és újabb területei nyílnak meg a régiek mellett a társulat munkájának. A magyar értelmiség legjobbjai, s az idők során egyre nagyobb tömegei felismerték saját felelősségüket a nemzet sorsának alakulásáért és — sötét hatalmakkal dacolva sokszor — hivatásukból folyó kötelességüknek érezték az ismeretterjesztést, a tudományok népszerűsítését, a dolgozó tömegek tudatának alakítását. Mennyivel inkább így áll ez napjainkban, amikor a dolgozó nép van hatalmon, s a népi állam minden támogatását megkapja és élvezi ez a munka. A sötét hatalmak eltűntek, de sötétség még jócskán maradt és így feladatunk is van még bőven. Társulatunk tagjai számának gyarapodása, az előadások számának alakulása, kiadványaink mennyisége igazolja, hogy az értelmiség helytáll ezekben a feladatokban. Pártunk és kormányunk pedig megbecsüli azokat, akik e téren kiváló munkát végeznek. A TIT megyei elnöke ezután bejelentette az elnökség tagjainak, hogy a jubileum alkalmából a forradalmi munkás—paraszt kormány Major Imre megyei titkárt a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, Joós Ferencet pedig Bugát Pál Emlékéremmel tüntette ki. Az Országos Elnökség elismerő oklevelét kapta dr. Kuczka Antal, dr. Juhász Antal, Horváth József és Martonosi Pál. A tízéves társulati tagság elismerésére alapított Emléklapot huszonegyen kapták meg. A megyei elnökség ezután megtárgyalta a világnézeti nevelés helyzetéről és további feladatairól beterjesztett jelentést. A jelentés igen élénk és konstruktív vitájában a felszólalók egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a világnézeti kérdésekkel való foglallwzás semmiképpen sem lehet csupán a társadalomtudományi szakosztályok feladata, hanem az ismeretterjesztés minden ágában új és az eddiginél jobb módszerekkel törekedni kell a marxizmus —leninizmus eszméinek, a materialista világnézetnek terjesztésére. Ezzel a napirenddel kapcsolatban egyetlen határozati javaslat hangzott el, amelyet az elnökség egyetértőm el is fogadott: valamennyi járási és városi elnökség a szakosztály- vezetőkkel együtt vitassa meg a világnézeti nevelésről szóló összefoglaló jelentést és vizsgálja meg a sajátos helyi feladatokat. A TIT megyei elnöksége végül megtárgyalta és elfogadta a kiskunfélegyházi járási-városi szervezet munkájáról szóló beszámolót. Eszmecsere a szocialista építés iiPlwiPfíríl ^a<^ar János és Gáspár Sándor filyi |Liliül Hl hazaérkezett Jugoszláviából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára — akik Joszip Broz Ti- tónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására nem hivatalos, baráti látogatáson Jugoszláviában voltak — csütörtökön hazaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen volt az érkezésnél Jaksa Bucsevics, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője. J. B. Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására május 30 és június 2-a között nem hivatalos, baráti látogatást tett Jugoszláviában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Jugoszláviában a brniki repülőtéren Kádár Jánost és Gáspár Sándort Joszip Broz Tito búcsúztatta. A jugoszláviai tartózkodás alatt Kádár János és J. B. Tito kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés helyzetéről Magyarországon, illetve Jugoszláviában, áttekintették a két szomszédos szocialista ország kapcsolatainak fejlődését, kicserélték véleményüket a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseiről. Kádár János és Gáspár Sándor látogatása, a kölcsönös megértés jegyében lefolytatott szívélyes légkörű eszmecserék a két párt, a két ország barátságának erősítését, a szocializmus és a béke ügyét szolgálták. Korábban !ndult a szezon Több mint 100 vagon borsókonzervet gyártott a Kecskeméti Konzervgyár Kedvezett az időjárás a borsó érésének, idén már május 25-én megkezdődhetett a feldolgozás a Traktorosok és ácsok Egyelőre még a régi. rozoga kis házikóban van a csávolyi Egyesülés Tsz gépműhelye. Nagyon kinőtte már ezt a gazdaság, negyven traktorával és megszámlálhatatlan munkagépével. Nem csoda, ha — mint felvételünkön is látható — az épület előtti térségen javítják a traktort a szerelők. A háttérben azonban már az új, korszerű gépműhely tetőzetén dolgozik a szövetkezeti ácsbrigád. A saját beruházással épülő, a teljes berendezéssel másfélmillió forintba kerülő létesítménybe pár hónap múlva már beköltözhet a szerelőbrigád. Kecskeméti Konzervgyárban. — Tegnapig 101 vagon borsókonzervet gyártott az üzem, joggal reméli tehát a vezetőség, hogy a tervezett 530 vagonnal szemben legalább 600 vagonnal tartósíthatnak a korai zöldségfélé- bőL Ezekben a napokban már 17 —18 vagon hüvelyes- és 5—6 vagon szemesborsó érkezik naponta a telepre. Folyamatos a nyersanyagellátás és ez a termelőszövetkezeteket is dicséri. Tavaly bizpny gyakran előfordult, hogy a hét végén lelassult a szedés a közös gazdaságokban és ennek következtében a következő napokban akadozott az üzemben a gyártás. Ezen a tavaszon — eddig — csak az elmúlt napok esős időjárása okozott némi zökkenőt. Nincs panasza az üzemnek a szállítókra sem. Elegendő gépkocsit adott az AKÖV: naponta 20 teherautó „ingázik” a konzervgyár és a 37 felvásárló telep között. Az exportra szánt árut két hétig megfigyelés alatt tartják a konzervesek, így előrelátható- j lag e hónap derekán indulhat- nak az első vagonok a Szovjet- ‘ unióba. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaságba és néhány nyugati államba küld borsót a kecskeméti üzem. A borsófeldolgozó vonalak mellett fokozatosan bekapcsolódnak a termelésbe az édesüzem gépei is. Korai cseresznyéből eddig 9 vagon, eperből pedig 3 vagon konzervet készítettek. A következő hetekben érkeznek az említett gyümölcsök későbben érő fajtái, a hónap végén pedig már jelentkezik a barack és a zöldbab is, B. D,
