Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
IMS. JÄntne SS, szerda S. «Maí Ülésezik a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) öregek napközi ottnonának létrehozására. Dr. Varga Jenő felszólalásában szintén a kommunális és egészségügyi feladatok megvalósítását sürgette, s ugyancsak emellett foglalt állást dr. Vitéz László bátyai körzeti orvos is. Figyelmet érdemlő Sarok Antal javaslata is. miszerint a szocialista brigádmozgalom rendkívül nagy tartalékát képezheti a jövőben a községek, városok fejlődésének, ha e brigádokat az SZMT megyei titkárságának együttműködésével bevonják a KC FA-versenybe. A vitában felszólalt még Búza Dezső, Petőfi Sándor és dr. Lestár Béla. Az első előterjesztés elfogadása utár; dr- Bodóczky László, a megyei tanács államigazgatási és jogi állandó bizottságának elnöke számolt be a tanácsok végrehajtó bizottságainak, szak- igazgatási szerveinek tevékenységéről, különös tekintettel a lakossággal tartott kapcsolatra és a törvényesség helyzetére. Gyorsult as ügyintézés, csökkent a panaszok száma Dr. Bodóczky Lás sió beszámolója — Tanácsaink évente mintegy 10 milliárd forint értékű mező- gazdasági, ipari termelést, felvásárlást, beruházást, kereskedelmi elosztást irányítanak, s a hatósági ügyintézés során évente mintegy 650—700 ezer ügyet intéznek. Ez azt jelenti, hogy évente többször is találkoznak a megyében élő családokkal, s munkájuk hatékonysága, eredményessége, az ügyintézés törvényessége nemcsak gazdasági és kulturális előrehaladásunkat szolgálja, hanem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság körében pozitív vélemény alakuljon ki a tanácsokról, szocialista társadalmi rendünkről — mondotta bevezetőjében dr. Bodóczky László, majd e munka eredményességéit tükröző gazdasági adatok felvázolása után részletesen szólott a lakossági ügyintézés tapasztalatairól: —- Jelenlegi viszonyaink közepette — amikor tanácsi szerveink mind több és több hatáskört kapnak — egyre szerteágazóbbá válik, bővül a hatósági munka. Annak bizonyítására, hogy a lakosság milyen számban fordul a helyi és középfokú irányító tanácsokhoz, elegendő megemlíteni, hogy 1964-ben végzett felmérések szerint 669 266 ügyirat érkezett a tanácsokhoz. Legtöbb alkalommal — mintegy 308 ezer esetben — a községi, 141 ezer esetben pedig a járási tanácsokhoz. A vizsgálat adataiból azt is megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években az ügyintézés menete jelentősen meggyorsult. Az ügyek zöménél — 90 százalékánál — az intézkedés 30 napon belül megtörténik. Késedelem zömmel azokon a jogterületeken adódik, ahol egy-egy időszakban nagy az ügyszám, például az építési hatóságoknál, mezőgazdasági szerveknél. De az is megállapítható, hogy sok esetben a hatósági teendőket ellátó személyen kívülálló okok miatt késik egyes ügyek elintézése. A vizsgálati időszak egyetlen í hónapjában 89 953 voltamegyé-l ben levő tanácsi szervek ügyiratforgalma. Ezeknek 92 százaléka került 30 napon belül elintézésre. Az intézkedés hatékonysága szempontjából nem lényegtelen az sem, hogy az elsőfokú szerv által hozott határozatot mindössze 283 esetben támadták meg fellebbezéssel. Az ügyintézés érdemi része mellett nem jelentéktelen a szerepe az alaki kérdéseknek sem. Ma már elmondhatjuk, hogy egy-két gyengében működő községi tanácstól eltekintve, valamennyi államigazgatási szervünKnél nagy gondot fordítanak az ügyintézés minőségére, a pontos, közérthető megfogalmazásokra. Az állandó bizottság a szabálysértési ügyintézést vizsgálva megállapította, hogy e munkákban megfelelően érvényesül a nevelő jelleg, elemzően foglalkoznak a tényállás federítésé- vel és az egyes esetekben jelentkező társadalmi veszélyességgel. A. birtokháborítási panaszok felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ügyintézés a városoknál — Kiskunhalast kivéve __ kielégí tő, nem egy esetben kifogástalan, a községekben azonban még elég kiegyensúlyozatlan, főleg a cselekmények elhatárolásánál fordul elő tévedés. Ezért az állandó bizottság feladatként jelölte meg hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságai fordítsanak az eddiginél még nagyobb gondot a községi vb-tit- károk rendszeres felvilágosítására, s ezen túl célellenőrzésekkel is segítsék a még előfoduló hibák feltárását. A munka színvonalát illető- en a megyei népi ellenőrzési bizottság közelmúltban megtartott vizsgálata alapján szintén pozitív megállapításra jutott, s a fentiekkel egyezik a megyei főügyészségnek a járási, városi ügyészségek bevonásával tartott vizsgálata is. Ez utóbbi azonban az eredmények elismerése mellett felhívja a végrehajtó bizottságok és az apparátus figyelmét a tulajdon, főként a társadalmi tulajdon elleni szabálysértések magas szá mára, s az ilyen cselekmények elbírálása során a jogpolitikai elvek körültekintőbb alkalmazására; sürgeti a tanácsok hatáskörébe tartozó birtok-viták gyorsabb intézését, a tartási, élet járadéki szerződések fokozottabb ellenőrzését, a hatósági bizonyítványok körültekintőbb ki állítását, s a lakásügyekben hozott bírósági ítéletek végrehajtását A panaszügyekkel kapcsolat ban a beszámoló megállapította, hogy csökkenő tendenciát mutatnak, s ehhez hozzájárult az is, hogy mind a megyei, mind a járási és városi végrehajtó bizottságok — az igazgatási munka értékelése kapcsán, vagy önálló napirendi pontként — évente rendszeresen ellenőrizték, vizsgálták a panaszintézést. A törvényesség I szilárdulása szempontjából feltétlenül kedvezőnek mondható, hogy a megyei tanács vb által [ 1965-ben elbírált panaszok közül mindössze 19 esetben változtatta meg a vb a másodfokú határozatot, ezek közül is néhány esetben méltányossági alapon került sor módosításra. Észrevételezni kell viszont, hogy az elbírálásra jogosult vagy kötelezett szervek nem minden esetben hoztak határozatot az, intézkedésre előirt 30 napon be- lül. Különösen mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagsággal’ kapcsolatos panaszok esetében van lemaradás, főleg a termelőszövetkezeti testületek késedelmes ügyintézése miatt. Még mindig magas a lakásügyi panaszok száma, ami főként a lakáshelyzettel kapcsolatos. Ezeknél a hatóság eleget tesz ugyan jogszabályban előírt kötelességének azzal, hogy a kérelmezők igényjogosultságát elismeri és nyilvántartásba veszi. De ez konkrét lakáskiutalás hiányában nem elégíti ki a panaszosokat, kérelmezőket, s ezért fordulnak a felettes szervekhez. A korábbi évekre jellemző nagyszámú adóügyi panasz minimálisra csökkenése egyrészt az állampolgári fegyelem szilárdulá- sának, másrészt az adóügyi apparátus jó munkájának bizonyítéka. Az ügyintézés törvényességéről az alábbiakat mondotta az előadó: — A felettes szervek rendszeresen ellenőrzik az ügyintézés törvényességét. Részben ez1 célozta a NEB-vizsgálat és az ügyészség vizsgálata is. A tapasztalat: tudatos törvénysértés csak elvétve fordult elő, feltárásuk után az elkövető dolgozó ellen fegyelmi. — néhány esetben bűnvádi eljárást indítottak az illetékes szervek. Az állampolgároknak a tanácsokról alkotott véleménye függ attól is, hogyan, milyen körülmények között fogadták őket szóbeli panaszaik, kéréseik előterjesztésekor, udvarias volt-e az ügyintéző, gyorsan intézkedett-e stb. E tekintetben, sajnos, nemcsak pozitív tapasztalatokat tárt fel a vizsgálat. A városokban és nagyobb községekben gondot okoz, hogy sok helyen nincs megfelelő várakozó helyiség, egy szobában többféle ügyet is intéznek, ami zavarólag hat, s amin feltétlenül változtatni kell. Dr. Bodóczky László beszámolója a tanácsi apparátus szakmai és politikai felkészültségének részletes ismertetésével és elemzésével fejeződött be. A beszámolóhoz elsőként hozzászóló Benei Sándor hangsúlyozta: — Megnyugtató, hogy ma olyan tanácsokat tudhatunk magunkénak, melyeknek dolgozói nemcsak munkájukat végzik odaadással, de tudással is fel vannak vértezve, dr. Gajdó- csi István azokról az alapvető követelményekről szólott, amelyeket a tanácsapparátus minden dolgozójának maradéktalanul teljesítenie kell ahhoz, hogy a tanácsok, s a lakosság kapcsolata mindenkor kielégítő legyen. Dr. Molnár Frigyes felszólalásában a megyei tanács különböző szakosztályainak munkáját méltatta, közülük is elismeréssel szólott az ipari, a terv, valamint a pénzügyi osztály munájáról. A vitában szót kértek még Nagy Sándor, dr. Bruncsák András, Ács Sántha Istvánná és Köpöczi Lajos. 1110 bírósági népi ülnök A vita után ugyancsak dr. Bodóczky László terjesztett elő javaslatot a megyei bírósági népi ülnökök megválasztására. Előterjesztése során bejelentette, hogy az érvényben levő jogszabályok alapján az igazságügy- miniszter 1110 főben állapította meg a Bács megyei bíróságokhoz beválasztandó ülnökök létszámát, továbbá engedélyt adott arra, hogy a megyei tanács és megyei bíróság mellé újítási és találmányi ügyekben eljáró ülnökök is megválasztásra kerüljenek. A járásbírósági népi ülnököket az illetékes tanácsok megválasztották, illetőleg a közeli napokban választják. Így ezúttal a megyei bíróság elnöke, a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek jelölése alapján hetven rendes és huszonnégy újítási, valamint találmányi ügyekben eljáró megyei bírósági népi ülnök megválasztására tett névszerinti javaslatot. Harmincnyolc százalékuk a korábbi három évben is betöltött hasonló tisztséget, 62 százalékuk viszont újonnan került javaslatba. A tanácsülés az előterjesztési egyhangúlag hagyta jóvá, s ezzel megválasztottnak tekinthető a megyei bíróság 94 népi ül nöke. , Ezután került sor a megyei népi ellenőrzési bizottság 1966 évi munkatervének jóváhagyására, s a végrehajtó bizottság bejelentéseire, amely vita nélkül került elfogadásra. Dr. Dobos Ferenc beszámolója A tanácsülés hatodik napirendi témájaként dr. Dobos Ferenc. a K!skunfélegyházi Városi Tanács VB elnöke számolt be a Kiskunfélegyházi Városi Tanács és Végrehajtó Bizottsága vezető, irányító munkájáról. A tartalmas és érdekes beszámoló ízelítőt adott a város múltjáról, népességi, mezőgazdasági, ipari helyzetéről, kommunális ellátottságáról, műveltségi, egészségügyi színvonaláról, majd részletesen ismertette a tanács, a vb és a különböző állandó bizottságok működését. Az irányító tevékenységről szólva dr. Dobos Ferenc az alábbiakat mondotta: — A tanács és végrehajtó bizottsága évenként megtárgyalja a város társadalmi, gazdasági életének legfontosabb kérdéseit, határozatai jónak értékelhetők. Javult a tanácstagok aktivitása, ami nemcsak a tanácsüléseken való megjelenésükkel, hanem a vitákban való részvéte lükkel, a választókerületi tevékenységadataival is mérhető. A tanácstagok nagy része kiemelkedő eredményt ért el a társadat mi munka szervezésében, a kommunális feladatok megvalósításában. ezek közül is különösen a vízvezeték-, járda- és parképítés szervezésében. Mindez a tanácstagok és választók kapcsolatának további javulását szolgálta. Hasznos és eredményes munkát végeztek az állandó bizottságok is, akik 57 tagjuk mellett 133 albizottság! tagot és 160 aktivistát számlálnak. Munkájuk eredménye elsősorban a tanács- és vb-ülésekre készült előterjesztésekben, az al bizottságok és aktívák irányításában jelentkezik, viszont többet tehetnének a tanácshatározatok végrehajtásának ellen őrzéséért, a tanács véleményező, javaslattevő feladatainak maradéktalan ellátásáért önkritikusán állapítja meg a beszámoló, hogy ez utóbbiak érdekében az állandó bizottságok munkájához több segítséget kellett volna adni. s A testületi és tanácstagi munka hatékonyságának mindenkor a gazdasági, kommunális, egészségügyi és kulturális eredményekben kell jelentkeznie. Erről szólva dr. Dobos Ferenc a következőket mondotta: — A második ötéves tervidőszak alatt a társadalmi és tömegszervezetek közreműködésével, a tanácstagok aktív szervező tevékenységével, a kommunális fejlesztésben nagyobb eredményeket értünk el, mint a város fennállása óta eltelt két évszázad alatt. Ennek ellenére a város ellátottsága több vonatkozásban a megye városainak fejlettségi szintje alatt maradt, a korábbi, rendkívüli elmaradottság miatt. Így a harmadik ötéves terv időszakában is kommunális feladataink megoldása képezi a legfőbb községfejlesztési célkitűzéseket. Elsősorban meg kell gyorsítani a lakásépítést, s azonnali intézkedést kíván a belvíz okozta károk helyreállítása. Tervünkben szerepel, hogy a következő öt évben mintegy 28 kilométerrel bővítjük a vízhálózatot, s az eddig bevált módszerekkel további nagy arányú út- és járdaépítést kívánunk megvalósítani, mintegy 16 és fél millió forint értékben, amelyhez a KÖFÁ-ból 6 millió forinttal járulunk. Az utóbbi öt évben 40 ezer négyzetméterrel növekedett a belterületi parkok területe, amelynek 80 százalékát a tanácstagok szervezése nyomán a lakosság végezte, minden állami költségráfordítás nélkül. Nyolc kilométer hosszíV ságú vezetékkel bővült a villanyhálózat, korszerűsödött a közvilágítás, de e munka folytatására a következő öt év alatt is nagy szükség van. Ezért az új lakótelepek területén mintegy 15 kilométernyi villanyhálózat bővítését tervezzük, — mondotta többek között az előadó, majd részletesen számot adott az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, művelődés és egészségügy utóbbi öt évben elért eredményeiről, s a fejlesztési tervekről. E beszámoló feletti vitát ma a tanácsülés második napjár nyitják meg. miután a megye tanács tagjai kilenc munka- csoportban, délelőtt 8-tól 11 óráig személyes tapasztalatszerz látogatáson vesznek részt a város mezőgazdasági, ipari üzemeiben, egészségügyi, művelődési intézményeinél, kereskedelmi egységeknél. Dr. Molnár Frigyes elvtárs, a. megyei pártbizottság első titkára a tanácstagokkal beszélget az értekezlet szünetében.
