Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

IMS. JÄntne SS, szerda S. «Maí Ülésezik a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) öregek napközi ottnonának lét­rehozására. Dr. Varga Jenő fel­szólalásában szintén a kommu­nális és egészségügyi feladatok megvalósítását sürgette, s ugyan­csak emellett foglalt állást dr. Vitéz László bátyai körzeti or­vos is. Figyelmet érdemlő Sa­rok Antal javaslata is. miszerint a szocialista brigádmozgalom rendkívül nagy tartalékát ké­pezheti a jövőben a községek, városok fejlődésének, ha e bri­gádokat az SZMT megyei tit­kárságának együttműködésével bevonják a KC FA-versenybe. A vitában felszólalt még Búza Dezső, Petőfi Sándor és dr. Les­tár Béla. Az első előterjesztés elfoga­dása utár; dr- Bodóczky László, a megyei tanács államigazgatá­si és jogi állandó bizottságának elnöke számolt be a tanácsok végrehajtó bizottságainak, szak- igazgatási szerveinek tevékeny­ségéről, különös tekintettel a lakossággal tartott kapcsolatra és a törvényesség helyzetére. Gyorsult as ügyintézés, csökkent a panaszok száma Dr. Bodóczky Lás sió beszámolója — Tanácsaink évente mintegy 10 milliárd forint értékű mező- gazdasági, ipari termelést, fel­vásárlást, beruházást, kereske­delmi elosztást irányítanak, s a hatósági ügyintézés során éven­te mintegy 650—700 ezer ügyet intéznek. Ez azt jelenti, hogy évente többször is találkoznak a megyében élő családokkal, s munkájuk hatékonysága, ered­ményessége, az ügyintézés tör­vényessége nemcsak gazdasági és kulturális előrehaladásunkat szolgálja, hanem jelentős mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság körében pozitív vé­lemény alakuljon ki a tanácsok­ról, szocialista társadalmi ren­dünkről — mondotta bevezető­jében dr. Bodóczky László, majd e munka eredményességéit tükröző gazdasági adatok fel­vázolása után részletesen szó­lott a lakossági ügyintézés ta­pasztalatairól: —- Jelenlegi viszonyaink kö­zepette — amikor tanácsi szer­veink mind több és több hatás­kört kapnak — egyre szerte­ágazóbbá válik, bővül a ható­sági munka. Annak bizonyítá­sára, hogy a lakosság milyen számban fordul a helyi és kö­zépfokú irányító tanácsokhoz, elegendő megemlíteni, hogy 1964-ben végzett felmérések sze­rint 669 266 ügyirat érkezett a tanácsokhoz. Legtöbb alkalom­mal — mintegy 308 ezer eset­ben — a községi, 141 ezer eset­ben pedig a járási tanácsokhoz. A vizsgálat adataiból azt is megállapíthatjuk, hogy az utób­bi években az ügyintézés me­nete jelentősen meggyorsult. Az ügyek zöménél — 90 százaléká­nál — az intézkedés 30 napon belül megtörténik. Késedelem zömmel azokon a jogterülete­ken adódik, ahol egy-egy idő­szakban nagy az ügyszám, pél­dául az építési hatóságoknál, mezőgazdasági szerveknél. De az is megállapítható, hogy sok esetben a hatósági teendőket ellátó személyen kívülálló okok miatt késik egyes ügyek elin­tézése. A vizsgálati időszak egyetlen í hónapjában 89 953 voltamegyé-l ben levő tanácsi szervek ügy­iratforgalma. Ezeknek 92 szá­zaléka került 30 napon belül elintézésre. Az intézkedés haté­konysága szempontjából nem lé­nyegtelen az sem, hogy az el­sőfokú szerv által hozott hatá­rozatot mindössze 283 esetben támadták meg fellebbezéssel. Az ügyintézés érdemi része mellett nem jelentéktelen a szerepe az alaki kérdéseknek sem. Ma már elmondhatjuk, hogy egy-két gyengében működő községi ta­nácstól eltekintve, valamennyi államigazgatási szervünKnél nagy gondot fordítanak az ügy­intézés minőségére, a pontos, közérthető megfogalmazásokra. Az állandó bizottság a szabály­sértési ügyintézést vizsgálva megállapította, hogy e munkák­ban megfelelően érvényesül a nevelő jelleg, elemzően foglal­koznak a tényállás federítésé- vel és az egyes esetekben jelent­kező társadalmi veszélyességgel. A. birtokháborítási panaszok fe­lülvizsgálata során szerzett ta­pasztalatok arra mutatnak, hogy az ügyintézés a városoknál — Kiskunhalast kivéve __ kielé­gí tő, nem egy esetben kifogásta­lan, a községekben azonban még elég kiegyensúlyozatlan, főleg a cselekmények elhatárolásánál fordul elő tévedés. Ezért az ál­landó bizottság feladatként je­lölte meg hogy a járási taná­csok végrehajtó bizottságai for­dítsanak az eddiginél még na­gyobb gondot a községi vb-tit- károk rendszeres felvilágosítá­sára, s ezen túl célellenőrzések­kel is segítsék a még előfoduló hibák feltárását. A munka színvonalát illető- en a megyei népi ellenőrzési bizottság közelmúltban megtartott vizsgálata alapján szintén pozitív megállapításra jutott, s a fentiekkel egyezik a megyei főügyészségnek a já­rási, városi ügyészségek bevo­násával tartott vizsgálata is. Ez utóbbi azonban az eredmények elismerése mellett felhívja a végrehajtó bizottságok és az apparátus figyelmét a tulajdon, főként a társadalmi tulajdon el­leni szabálysértések magas szá mára, s az ilyen cselekmények elbírálása során a jogpolitikai elvek körültekintőbb alkalmazá­sára; sürgeti a tanácsok hatás­körébe tartozó birtok-viták gyor­sabb intézését, a tartási, élet járadéki szerződések fokozot­tabb ellenőrzését, a hatósági bi­zonyítványok körültekintőbb ki állítását, s a lakásügyekben ho­zott bírósági ítéletek végrehaj­tását A panaszügyekkel kapcsolat ban a beszámoló megállapította, hogy csökkenő tendenciát mu­tatnak, s ehhez hozzájárult az is, hogy mind a megyei, mind a járási és városi vég­rehajtó bizottságok — az igaz­gatási munka értékelése kap­csán, vagy önálló napirendi pontként — évente rendszere­sen ellenőrizték, vizsgálták a panaszintézést. A törvényesség I szilárdulása szempontjából fel­tétlenül kedvezőnek mondható, hogy a megyei tanács vb által [ 1965-ben elbírált panaszok kö­zül mindössze 19 esetben vál­toztatta meg a vb a másodfokú határozatot, ezek közül is né­hány esetben méltányossági ala­pon került sor módosításra. Ész­revételezni kell viszont, hogy az elbírálásra jogosult vagy köte­lezett szervek nem minden eset­ben hoztak határozatot az, intézkedésre előirt 30 napon be- lül. Különösen mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagsággal’ kapcsolatos panaszok esetében van lemaradás, főleg a termelő­szövetkezeti testületek késedel­mes ügyintézése miatt. Még mindig magas a lakásügyi pa­naszok száma, ami főként a la­káshelyzettel kapcsolatos. Ezek­nél a hatóság eleget tesz ugyan jogszabályban előírt köteles­ségének azzal, hogy a kérelme­zők igényjogosultságát elismeri és nyilvántartásba veszi. De ez konkrét lakáskiutalás hiányá­ban nem elégíti ki a panaszoso­kat, kérelmezőket, s ezért for­dulnak a felettes szervekhez. A korábbi évekre jellemző nagy­számú adóügyi panasz minimá­lisra csökkenése egyrészt az ál­lampolgári fegyelem szilárdulá- sának, másrészt az adóügyi ap­parátus jó munkájának bizonyí­téka. Az ügyintézés törvényes­ségéről az alábbiakat mondotta az előadó: — A felettes szervek rend­szeresen ellenőrzik az ügyinté­zés törvényességét. Részben ez1 célozta a NEB-vizsgálat és az ügyészség vizsgálata is. A ta­pasztalat: tudatos törvénysértés csak elvétve fordult elő, feltárá­suk után az elkövető dolgozó ellen fegyelmi. — néhány eset­ben bűnvádi eljárást indítottak az illetékes szervek. Az állampolgároknak a taná­csokról alkotott véleménye függ attól is, hogyan, milyen körül­mények között fogadták őket szóbeli panaszaik, kéréseik elő­terjesztésekor, udvarias volt-e az ügyintéző, gyorsan intézke­dett-e stb. E tekintetben, saj­nos, nemcsak pozitív tapasztala­tokat tárt fel a vizsgálat. A vá­rosokban és nagyobb községek­ben gondot okoz, hogy sok he­lyen nincs megfelelő várakozó helyiség, egy szobában többféle ügyet is intéznek, ami zavaró­lag hat, s amin feltétlenül vál­toztatni kell. Dr. Bodóczky László beszá­molója a tanácsi apparátus szak­mai és politikai felkészültségé­nek részletes ismertetésével és elemzésével fejeződött be. A beszámolóhoz elsőként hoz­zászóló Benei Sándor hangsú­lyozta: — Megnyugtató, hogy ma olyan tanácsokat tudhatunk magunkénak, melyeknek dolgo­zói nemcsak munkájukat vég­zik odaadással, de tudással is fel vannak vértezve, dr. Gajdó- csi István azokról az alapvető követelményekről szólott, ame­lyeket a tanácsapparátus min­den dolgozójának maradéktala­nul teljesítenie kell ahhoz, hogy a tanácsok, s a lakosság kap­csolata mindenkor kielégítő le­gyen. Dr. Molnár Frigyes fel­szólalásában a megyei tanács különböző szakosztályainak munkáját méltatta, közülük is elismeréssel szólott az ipari, a terv, valamint a pénzügyi osz­tály munájáról. A vitában szót kértek még Nagy Sándor, dr. Bruncsák András, Ács Sántha Istvánná és Köpöczi Lajos. 1110 bírósági népi ülnök A vita után ugyancsak dr. Bodóczky László terjesztett elő javaslatot a megyei bírósági népi ülnökök megválasztására. Előterjesztése során bejelentette, hogy az érvényben levő jogsza­bályok alapján az igazságügy- miniszter 1110 főben állapítot­ta meg a Bács megyei bírósá­gokhoz beválasztandó ülnökök létszámát, továbbá engedélyt adott arra, hogy a megyei ta­nács és megyei bíróság mellé újítási és találmányi ügyekben eljáró ülnökök is megválasztás­ra kerüljenek. A járásbírósági népi ülnököket az illetékes ta­nácsok megválasztották, illető­leg a közeli napokban választ­ják. Így ezúttal a megyei bíró­ság elnöke, a vállalatok, intéz­mények, termelőszövetkezetek jelölése alapján hetven rendes és huszonnégy újítási, valamint találmányi ügyekben eljáró me­gyei bírósági népi ülnök meg­választására tett névszerinti ja­vaslatot. Harmincnyolc százalé­kuk a korábbi három évben is betöltött hasonló tisztséget, 62 százalékuk viszont újonnan ke­rült javaslatba. A tanácsülés az előterjesztési egyhangúlag hagyta jóvá, s ez­zel megválasztottnak tekinthető a megyei bíróság 94 népi ül nöke. , Ezután került sor a megyei népi ellenőrzési bizottság 1966 évi munkatervének jóváhagyá­sára, s a végrehajtó bizottság bejelentéseire, amely vita nél­kül került elfogadásra. Dr. Dobos Ferenc beszámolója A tanácsülés hatodik napi­rendi témájaként dr. Dobos Fe­renc. a K!skunfélegyházi Vá­rosi Tanács VB elnöke számolt be a Kiskunfélegyházi Városi Tanács és Végrehajtó Bizottsága vezető, irányító munkájáról. A tartalmas és érdekes be­számoló ízelítőt adott a város múltjáról, népességi, mezőgaz­dasági, ipari helyzetéről, kom­munális ellátottságáról, művelt­ségi, egészségügyi színvonaláról, majd részletesen ismertette a tanács, a vb és a különböző állandó bizottságok működését. Az irányító tevékenységről szól­va dr. Dobos Ferenc az alábbia­kat mondotta: — A tanács és végrehajtó bi­zottsága évenként megtárgyalja a város társadalmi, gazdasági életének legfontosabb kérdéseit, határozatai jónak értékelhetők. Javult a tanácstagok aktivitá­sa, ami nemcsak a tanácsülése­ken való megjelenésükkel, ha­nem a vitákban való részvéte lükkel, a választókerületi tevé­kenységadataival is mérhető. A tanácstagok nagy része kiemelke­dő eredményt ért el a társadat mi munka szervezésében, a kommunális feladatok megvaló­sításában. ezek közül is kü­lönösen a vízvezeték-, járda- és parképítés szervezésében. Mind­ez a tanácstagok és választók kapcsolatának további javulá­sát szolgálta. Hasznos és ered­ményes munkát végeztek az ál­landó bizottságok is, akik 57 tagjuk mellett 133 albizottság! tagot és 160 aktivistát számlál­nak. Munkájuk eredménye első­sorban a tanács- és vb-ülésekre készült előterjesztésekben, az al bizottságok és aktívák irányítá­sában jelentkezik, viszont töb­bet tehetnének a tanácshatá­rozatok végrehajtásának ellen őrzéséért, a tanács véleményező, javaslattevő feladatainak mara­déktalan ellátásáért önkritikusán állapítja meg a beszámoló, hogy ez utóbbiak ér­dekében az állandó bizottságok munkájához több segítséget kel­lett volna adni. s A testületi és tanácstagi munka hatékonyságának min­denkor a gazdasági, kommuná­lis, egészségügyi és kulturális eredményekben kell jelentkez­nie. Erről szólva dr. Dobos Fe­renc a következőket mondotta: — A második ötéves tervidő­szak alatt a társadalmi és tö­megszervezetek közreműködésé­vel, a tanácstagok aktív szerve­ző tevékenységével, a kommu­nális fejlesztésben nagyobb ered­ményeket értünk el, mint a vá­ros fennállása óta eltelt két év­század alatt. Ennek ellenére a város ellátottsága több vonat­kozásban a megye városainak fejlettségi szintje alatt maradt, a korábbi, rendkívüli elmara­dottság miatt. Így a harmadik ötéves terv időszakában is kom­munális feladataink megoldása képezi a legfőbb községfejlesz­tési célkitűzéseket. Elsősorban meg kell gyorsítani a lakásépí­tést, s azonnali intézkedést kí­ván a belvíz okozta károk hely­reállítása. Tervünkben szerepel, hogy a következő öt évben mint­egy 28 kilométerrel bővítjük a vízhálózatot, s az eddig bevált módszerekkel további nagy ará­nyú út- és járdaépítést kívá­nunk megvalósítani, mintegy 16 és fél millió forint értékben, amelyhez a KÖFÁ-ból 6 millió forinttal járulunk. Az utóbbi öt évben 40 ezer négyzetméterrel növekedett a belterületi parkok területe, amelynek 80 százalékát a tanácstagok szervezése nyo­mán a lakosság végezte, min­den állami költségráfordítás nélkül. Nyolc kilométer hosszíV ságú vezetékkel bővült a vil­lanyhálózat, korszerűsödött a közvilágítás, de e munka foly­tatására a következő öt év alatt is nagy szükség van. Ezért az új lakótelepek területén mint­egy 15 kilométernyi villanyhá­lózat bővítését tervezzük, — mondotta többek között az elő­adó, majd részletesen számot adott az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, művelődés és egészségügy utóbbi öt évben el­ért eredményeiről, s a fejlesz­tési tervekről. E beszámoló feletti vitát ma a tanácsülés második napjár nyitják meg. miután a megye tanács tagjai kilenc munka- csoportban, délelőtt 8-tól 11 órá­ig személyes tapasztalatszerz látogatáson vesznek részt a vá­ros mezőgazdasági, ipari üze­meiben, egészségügyi, művelő­dési intézményeinél, kereskedel­mi egységeknél. Dr. Molnár Frigyes elvtárs, a. megyei pártbizottság első titkára a tanácstagokkal beszélget az értekezlet szünetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom