Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-17 / 142. szám
Vílóg proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM. 142. SZÁM Ára 60 fillér 196«. JŰNIÜS 17. PÉNTEK 90 millió forint értékű áru • Tanácskozás a vasműszaki szakma jövő évi terveiről Mennyiségben, választékban mennyi vas és műszaki cikkel járul hozzá a jövő évben megyénk tanácsi és szövetkezeti ipara a lakosság ellátásához? Erre a kérdésre keresték tegnap a választ Kecskeméten a megyei tanács vb termében megtartott tanácskozáson, amelyen részt vettek Berberovics István, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa, Szalai Károly, a Bács—Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, a megyei tanács ipari, kereskedelmi és tervosztálya, valamint a helyiipari vállalatok és a KISZÖV képviselői. Helyiipari vállalataink, ktsz- eink 1964 óta veszik ki részüket az olyan vas- és műszaki cikkek gyártásából, amelyekből csak szűkösen tudja fedezni a szükségleteket a minisztériumi ipar. Az utóbbi években ennek hatására mintegy 15—20 tennék került le a hiánycikklistáról: ma már van elég füstcső, horganyzott edény, mosdóállvány, szeneskanna, üsbház, sodrony- lábrács, csatornatartó vas. ke- ritésközoszlop, vaskapu stb. A n agy kereskedelem képviselői részletes piackutatás alapján terjesztették elő most is azoknak a termékeknek listáját, mennyiségét, amelyekre a megye lakosságának szüksége van. Ezen az alapon született meg a döntés: a helyiipari, vállalatok és a ktsz-ek 1967-ben a megyei ellátásra köze] 30 millió forint értékű árut termelnek, az országos ellátásba pedig körülbelül 60 millió forint értékű vasműszaki cikkéi segítenek be. A gyártó üzemek ,a ktsz-ek szakemberei szerint hasznot hozott a tegnapi tanácskozás azért is, mert az év hátralevő részében rendelkezésre áll elegendő idő a termelés körültekintő megszervezéséhez, a szükséges kapacitás. anyagmennyiség hiánytalan biztosításához. A^t is elmondottak, hogy a legtöbb gondot az anyag- ellátás jelenti, s a megoldásban elsősorban az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok segítségét igénylik. S most lássuk közelebbről: milyen termékek előállítását vállalta a tanácsi és a szövetkézéül ipar a megyében a következő évben? A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz zománcozott füstcsövet, teaszűrőt, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz horganyzott mosóteknőt. ereszcsatornát és ennek tartozékait, a Bajai Vegyesipari Javító Vállalat fekete füstcsövet, mosdóállványt készít. Kecskeméten, a Finom- mechanikai Vállalatnál drótfonatot, szúnyoghálót, lemeztepsit, a Kiskunfélegyházi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalatnál cserépkályhát, a katy- mári és a csávolyi ktsz-ben. valamint a Dunavecsei Vegyesipari Javító Vállalatnál üstházakat gyártanak majd. A Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz ezenkívül segítséget' nyújt a Túrke- vei Vegyes Ktsz-ben előállított ereszcsatornák utóhorganyosá- séhöz. Mindez a hiánycikklista jelentős csökkenését eredményezi a következő évben. A tanácskozáson többször elhangzott a nagykereskedelem részéről az ösztönzés: a helyiipari vállalatok és a ktsz-ek a jövőben bátrabban törekedjenek „házon belül” is újszerűbb, még praktikusabb termékek előállítására. Az újítások alkalmazása, a rejtett tartalékok feltárása, kihasználása szinte mindenütt lehetőséget nyújt erre. Hiszen a vásárlók egyre jobban igénylik a tetszetős, jól hasznosítható vasműszaki cikkeket. Az ilyen gyártmányok piaca hamar kiszélesedik és egy-egy „befutott” termék tömeges előállítása jelentősen növeli a gyártó üzie- mek jövedelmét is. B. Gy. Kétnapos művelődésügyi értekezlet Kunfehértón Csütörtökön délelőtt kétnapos értekezlet kezdődött Kunfehértón, a kiskunhalasi járási tanács üdülőjében, a járási és városi tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, s tanulmányi, valamint népművelési felügyelői részvételével. A megbeszélés bevezetőjeként Tövis Ferenc, a megyei tanács Hartal aratás, 1966 Az őszi árpa aranysárga rendjei maradnak el mellettünk. A hartai Lenin, Tsz határában vagyunk, ahol az idén elsőként fogtak hozzá a mezőgazdaság szép és nehéz, de mindenképpen a legjelentősebb nyári munkájához, az aratáshoz. Két rendre- vágó gép „körözi” a takarmány- gabona irdatlan tábláját. Dől a rend, sárgán, fényesen, vastagon. — Azt hiszem, a legalkalmasabb időben kezdtük el a munkát — jegyzi meg Rudnyák Lajos, a főmezőgazdász. — Három napig a renden kombájnolásra is alkalmassá érnek a kalászok. Akkor aztán egyhamar felszedi a gép. A jövő héten már a lábon álló táblákon is elindulhatnak az aratócséplők. A gépek vezetőire kemény hetek várnak. Leitheiser András, az egyik traktor vezetője, jól tudja ezt, hiszen az idén már negyedik éve arat. — Naponta ketten, száz-száz- húsz holdon vágjuk le a gabonát — mondja. — De meg is kell dolgozni érte. Nyújtott műszakban, napi 14—16 órán át. Szerencsére a gépekkel semmi baj nincs, megfelelően kijavították őket. Újvári István traktoros az idén vesz részt először az aratásban. Mint elmondja, nehezebbnek képzelte. Bár még a munka oroszlánrésze előttük áll. A „start” mindenesetre jól sikerült, a két munkagép-kezelőnek, Komjáthi Károlynak és Naftz Ferencnek eddig még nem sok dolga akadt. Csaknem kétezer hold a kalászosok területe. Lesz mit a „tejbe aprítani”. A gazdaságnak hét kombájna van, többségükben nagy teljesítményű szovjet gépek. így a munka teljesen gépesített. Nemcsak a kézi kaszákhoz, de még a cséplőgépekhez sem nyúlnak. Annál nagyobb szerephez jut a kombájnszérű, hiszen naponta hatvan vagon gabonával kell számolni. A szérűn bevezetik az éjjel-nappali műszakot, ahol egyébként is SZK—3-as típusú magtisztítógépek dolgoznak. Ily módon meghonosítják a-zsákók nélküli szállítást, emberi kéz nem is nyúl a szemhez. A gépek ugyanis kaparólánccal vannak ellátva, s a tisztított magot elevátorral rakják pótkocsira. Így viszik az átvevő telepre. Kisebb mennyiségben tisztítatlan gabonát is adnak át, ezt közvetlenül Kalocsára hordják. A gazdák részesedését pedig szabvány méretű, 50 kilós zsákokba mérik. Az aratás poézise nem szűnt meg, de jellege ugyancsak megváltozott. A kaszák vég nélküli surrogását, az aratók verejtékezését, a frissen rakott keresztek alkonyba hajló sorát felváltotta a gépi munka zaja, az ütemszerű pontosság, szervezettség nyugodt ritmusa. A testet gyötrő munkát pedig gépek végzik. Lörincz Andrással, a tsz normaellenőrével azt számolgatjuk, hogy a nyolcszáz szövetkezeti gazda közül az idén nem egészen hatva- nan vesznek részt az aratásban. Ez a szám is huszonöttel kevesebb az egy-két évvel korábbinál. Egyéb munka persze akad a tsz területén: kapálás, lucerna- betakarítás, borsó- és hagymaszedés. Mit ígér a termés? Huss Sándor főkönyvelő szerint az ősziárpa 14 mázsát, s a kenyérgabona is nagyjából ugyanennyit. Annyi biztos, hogy a tervezett átlaghozamot elérik. — Augusztusban már nem szeretnénk aratni — mondja a főkönyvelő. Kis szünet után hozzáteszi: — Ha az időjárás is úgy akarja. Ez az egyetlen „külső” tényező, ami a gépek munkáját befolyásolhatja. «Hatvani—Pásztor) A képen: a két traktoros, aki naponta több mint száz hold őszi árpát vág le. művelődési osztályának megbízott vezetője értékelte a most zárult tanév, illetve — népművelési szempontból — évad eredményeit, és ismertette a következőben megoldandó főbb feladatokat. Megállapította, hogy az értékelt időszakban a járási és városi osztályok a reformtörvény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végezték oktató-nevelő, szervező, s irányító munkájukat. Eredményeik mind tartalmi, mind szervezeti vonatkozásban megnyugtatóak. Köztük jelentős tényezőként szerepelt az, hogy az iskolareform meg valósítása során a tárgyi feltételek megteremtésére egyre fokozottabb mértékben sikerült megyeszerte a lakosságot mozgósítani. Ami az új tanévet illeti, már megtörtént az osztályok felkészítése. A tanulmányi és szak- felügyelők, az iskolaigazgatók, s a nevelők legfontosabb feladata, hogy az elmúlt tanév tüzetes rizsgálatával, elemzésével készüljenek ősszel kezdődő munkájukra. A népművelés dolgozóinak el kell érniök, hogy a szervezésben eddig elért sikerükhöz hasonlóan tartalmi vonatkozásban is eredményesebb legyen a munkájuk. Az általuk szervezett előadások csakis akkor érik el céljukat, ha felkeltik a tömegek érdeklődését, kielégítik kulturális igényüket, s szolgálják eszmei-politikai fejlődésüket. Ehhez viszont a járási és városi tanácsok művelődési osztályainak hatékony ellenőrzést kell gyakorolniok. Az előadást vita követte, amely ma is folytatódik. Az értekezlet a délutáni órákban ér véget T, I.
