Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-15 / 140. szám
A régi piactól az új árucsarnokig Köszönet a gyerekeknek A Petőfi Népében olvastuk áprilisban, hogy az utcai kertek nincsenek felásva és beültetve. Elpanaszoltam a kis úttörőknek, hogy én felásnám, de nem bírom, mert beteg vagyok. Erre ők ásókat hoztak és felásták. Május elsejére már virágok voltak a kis kertben és azóta is naponta meglocsolják. Nem győzöm dicsérni Hegedűs Istvánt, Csernus Margitkát. Vörös Marikát. Szabó Gergelyt, Németh Lászlót. Németh Ottót, Bunder Imrét. László Máriát, hogy ilyen kedves színfoltot varázsoltak. Azóta az utca versenyben áll. Mindenki szépíti a kertjét. Csak az a baj, hogy egyesek felelőtlenül letapossák a szép, nyíló virágokat. Ezeket kellene megfegyelmezni. Köszönjük, hogy felhívták figyelmünket, az utcai kertek gondozására. Baranyi Erzsébet, Kecskemét. Kerekes u. 8. PETŐFINEPE A Magyar Szocia'ista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Egy bizonyos: Közgazdász legyen a tálján, aki elhatározza magát és a kecskeméti piac áru- felhozatalának, áralakulásának elemzésére vállalkozik. No, nem mintha anarchia jellemezné a megyeszékhely lakóinak e kedvelt, de mitagadás néha szidott bevásárló „kombinátját”, csupán azt kell figyelembe venni, hogy itt, adott esetben, más kereskedelmi törvények uralkodnak, mint egy állami üzletben. Ki diktálja az árakat ? De kezdjük az elején. A legutóbbi vasárnap az őstermelők, a termelőszövetkezetek több mint harminc mássá újburgonyát, 6000 csomó sárgarépát, gyökeret, petrezselymet hoztak, és még hosszan sorolhatnánk az adatokat, amelyek igazolják: rekordnak számít a vasárnapi felhozatal. Tanulságos, érdekes a piaci nyüzsgés. Itt nem lehet hübele- balázs módjára vásárolni, előbb tájékozódni, számolni kell és érdemes. Hogy mennyire megéri, bizonyítja az egyik fiatalasszony is, aki ezt mondta. — Feketéné vagyok, az egyik kecskeméti vállalat gépírónője. Korán felkeltem most is, hogy beszerezzem az ebédbezvalót. A szamócát a kecskeméti Aranykalász Tsz pavilonjában vásároltam, akárcsak a cseresznyét. De olcsó volt itt a zöldség, az uborka is, olcsóbb mint például a MÉK pavilonjainál. A háziasszonynak igazat kellett adni, ezúttal érdemesebb volt a termelőszövetkezeti gazdaságok elárusító helyeit felkeresni. És ez ismételten jelzi a MÉK illetékeseinek: szükség van rugalmasabb ,a piaci árakhoz inkább alkalmazkodó árpolitikára, amivel kapcsolatban a MÉK kecskeméti kirendeltségén elmondották: — Nekünk is ez a törekvésünk. és a jövőben a központi lag megadott árakkal szemben ha indokolt, úgynevezett területi árakat alkalmazunk a piacon. Baromfi volt, de hiányzott a tőkehús Feketéné ezután a kecskeméti fmsz 36. számú piaci húscsarnokához igyekezett. Hiába. Megtudta, hogy a tőkehús már hiszen a . termelőszövetkezetek 630 kilogramm csirkét, az őstermelők pedig 615 párat hoztak a piacra, a tojásfelhozatal is meghaladta a 10 000 darabot. Az élő csirke 31 forintos és a tyúk 26 forintos kilónkénti ára elfogadhatónak mondható — érdemes volt tehát sültnek, pörköltnek valót vásárolni. Pintér Imre, a kecskeméti piackezelőség vezetője, sok éves piaci tapasztalat alapján mondta tehát: — Egy bizonyos: Megfelelő, a vásárlóknak tetsző árakat csak megfelelő árufelhozatallal lehet elérni. És hiába van akkor külön állami, szövetkezeti, termelői és kiskereskedői ár. ha jó a felhozatal, a „versengésből” a vevőnek van legtöbb hasma. A másik probléma nálunk a vasárnapi zsúfoltság. Ezen segít majd az úgynevezett „fiók”- piac, aminek létesítésével már régóta foglalkozik a város vezetősége. Ami a piaci búscsarnokot illeti, ez az fmsz kezelésében áll, nem tartozik hatáskörünkbe. De szerintem gondoskodnia kellene az fmsz vezetőségének arról, hogy választékban, mennyiségben legyen itt is elegendő hús. Ezen a napon a piac mellett épült új árucsamokban sem volt sertéshús. — Marha- és birkahús, valamint fagyasztott baromfi, s különféle mirelitkészítményünk azonban van elegendő — magyarázta Poór István üzletvezető-helyettes. — A sertéshúsellátást akkor tudjuk kielégítően megoldani, ha elkészül a Szegedi úton az új vágótelep. — Ez mikorra várható? — Már készülnek az építési tervek. Néhány tanulság Nemrégiben tárgyalta a Kecskeméti Városi Tanács V. B. a megyeszékhely zöldség- és gyümölcsellátását./ Itt is felmerült az igény: Szükséges lenne, hogy a MÉK távolságban és időben lerövidítse a zöldség- és gyümölcsfélék útját az üzletekig és a piacig. A másik megoldásra váró probléma az árak alakulása. Természetes, hogy csak akkor megy a vásárlóközönség a piacon a MÉK-standokhoz, ha itt szebb, olcsób, frissebb árut A mikor néhány év- vei ezelőtt megyénk földművesszövetkezeteinél is meg-* indult az újítómozgalom, sokan kétkedtek életrevalóságában, nem nagy jövőt jósoltak neki. Valóban: mit lehet újítani a kereskedelemben, ahol az évszázadok során kialakult forma, az adás-vétel az alapja mindennek? Igaz, ez ma már kulturált körülmények között megy végbe. Hogy mégis volt lehetőség és szükség van a fejlődésre ezen a területen is, azt legjobban az önkiszolgáló rendszer bevezetése bizonyítja, ami tulajdonképpen forradalmasította a kereskedelmet. Üjítani, ésszerűsítem való azonban még mindig akad, természetesen nem olyan nagy mértékben, mint üzemekben, vállalatoknál. Megtakarítást is kevesebbet eredményeznek, de talán nem is ez a döntő fontosságú, hanem, hogy a vásárlók minél hamarabb ki tudják választani a szükséges árut, s hogy egészségesebb, kulturáltabb viszonyok között vásárolhassanak. TV os, hogy a ke1' reskedelemben is „van új a nap alatt”, azt Garzó Jónsei. a kap, mint másutt. És ez lenne a helyes, hiszen ha közelebbről megnézzük, az állami és a szövetkezeti kereskedelemnek a tulajdonképpeni feladata az, hogy összehangolt, rugalmas árpolitikával szabályozza a szabadpiaci árakat! Ugyanez vonatkozik adott esetben az áru- csarnokra is. Szükség lenne itt is megfelelő képzettségű zöldség- és gyümölcskereskedelmi szakemberre. aki gondoskodna arról, hogy ez a jól felszerelt, korszerű üzlet is úgy „szóljon” bele a szabadpiaci árak kialakításába, ahogy a vásárlók érdekei, a földművesszövetkezeti kereskedelem céljai, feladatai megkövetelik. r Évad nyitás után A képről is megállapítható, hogy nem tolongnak túlságosan a vendégek a júniusi évadnyitás utáni napokban a Szelidi-tó partján. Az üzemek, vállalatok üdülőiben azonban éppen most folyik a szezonkezdés előtti nagytakarítás ,és a kisebb tatarozásokra, nem utolsósorban a felszerelés kiegészítésére is, most kerül sor. A tóvendéglő már megnyitotta kapuit. Vasárnaponként szép számú vikendező található a tó partján, s a lS-i, 20-i turnuskezdés után már az üdülőkben a legtöbb hely foglalt lesz. Igen sokan érdeklődnek a szálloda szobái iránt. Az első helyfoglalások is megtörténtek. Csak a jó idő tovább tartson és minél több legyen a napfény — mondják az étterem pincérei, akiknek hétköznapokon bizony még nem. sok dolguk vanl Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: D-85 reggel 6 órakor elfogyott. Baromfit azonban vásárolhatott Autóbusz — kis hibával Országos diáktalálkozót ren- lezett a KISZ Miskolc közeliim, a vadregényes Csanyik- ölgyben. A találkozóra mesénkből is sok arra érdemes iatal utazott el igen vidáman s lelkesen, a várható élmények eményében. Nos, élményekben lem is volt hiány, a háromna- >os program gazdag és változa- os volt — annak, aki mindezt •égig élvezhette. Sajnos, a kecskeméti fiatalok — nem a ren- iező szervek hibájából — a irogram egy részéről lemaradok. Szombaton reggel Indultak mtóbusszal, de alig értek az út :gyharmadáig, amikor a jármű .lerobbant”. Ez délelőtt tizenegy >ra tájban történt. A szerelő- tocsi késő délután érkezett, s imikor a súlyos hibát kijavították, este hét óra volt. Éjféltájon érkeztek a táborba, ahol éppen akkor fejeződött be a szép iyitó ünnepség legérdekesebb része, az ismerkedési est... A két nap kellemesen telt el — különféle rendezvények váltották egymást, s volt alkalom megismerkedni a szép környezettel. A tervek szerint kedden reggel indultak volna vissza, hogy még legyen alkalom egy kis városnézésre is. Legnagyobb meglepetésükre a buszvezető közölte, hogy neki még hétfőn haza kell érnie, mert másnap külföldi útra megy a kocsi. így a záróünnepségről is lemaradtak a kecskemétiek, akik már hétfőn délután négy órakor elindultak visszafelé. Nem az első eset, hogy az AK.ÖV kirándulókat szállító autóbusza útközben elromlik. Ez nyilván elkerülhetetlen véletlen. Érthetetlen azonban, hogy ilyenkor ne álljon cserejármű a rendelkezésre, különösen, ha a hiba olyan, hogy elhárítása hosszabb időt vesz igénybe. Mint mondják, nincs elegendő járműve az AKÖV- nek. De az AKÖV országos vállalat, s ilyenkor a segítségnek is a legközelebbi helyről kellene érkeznie. Erre — körzetenként — feltétlenül tartalékolni kellene az illetékes szerveknek. Általános probléma ez, s külön is sajnálatos, hogy ilyen esetben, mint az országos KíSZ-találko- zó hétórás késéssel tudják csak az elszállítást lehetővé tenni... A tanulságok levonása miatt tettük ezt szóvá, s abban a reményben, hogy erre az országos szervek is felfigyelnek. Mert mégiscsak furcsa, hogy az egész országot behálózó vállalat csak ilyen nehézkesen, és az utazók érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyva, tudja megoldani a menetközben elromlott járművek sürgős javítását vagy cseréjét, f % P Bubor Gyula <Csáky Lajos felvétele) AZ íötTÓ MÉSZÖV osztályvezetője már többször bebizonyította. Több javaslatát, ésszerűsítését, újítását elfogadtak és bevezettek már megyénk fmsz üzletedben, közülük nem egyet országos viszonylatban is rövidesen alkalmaznak. Garzó elvtárs kereskedő volt, a technika mindig érdekelte, s amikor földművesszövetkezeti elnök, majd osztályvezető lett, akkor sem szakadt el a gyakorlati munkától. Most is azt nézi, hol és hogyan lehet megköny- nyíteni a kereskedelmi munkát — Első jelentősebbnek mondható újításomnak a rövidáruk gépi méterszámolóját tartom, amelyet különösen leltározásnál használhatnak nagy segítségül a boltokban. Régen méterrúddal, kézzel végezték ezt a munkát, így mérték a szalagokat, csipkéket, zsinórokat. A gépi számolóval ez sokkal gyorsabban megy, nincs szükség az áru feltekerésére, mert ez mérés közben megtörténik. Megyei viszonylatban ez évi 250 ezer forint megtakarítást eredményez. Hasonló elgondolással gépesítette Garzó József a méteráruk leltározását is. Az erre alkalmas szerkezet sorozatgyártása most van folyamatban, éppen úgy, mint az úgynevezett méteráru gondoláé. Ez utóbbinak több előnye is van: kis helyet foglal el, negyven vég anyagot lehet rá tenni, s ezenkívül könnyen forgatható, ami az önkiválasztóst teszi lehetővé, anélkül, hogy a kelme kopna, piszkolódna. A fentieken kívül a megyében több üzlet gazdaságosabb, célszerűbb áru elhelyezését segítette kisebb-nagyobb. újításaival. Több javaslata mos* van elbírálás alatt. Közöttük az úgynevezett kenyér-automata. Az önkiszolgáló rendszer bevezetése óta több elképzelés született ezzel kapcsolatban, de minden üzletben egyaránt hasznosítható megoldást nem találtak. Garzó József újításának előnye, hogy megspórol egy árumozgatást és nemcsak az önkiszolgálást, hanem a választást is biztosítja. szokványos kérdést mi sem mulaszthatjuk el: hogyan lesz valakiből újító? — A kérdésre elég nehéz válaszolni. Ügy gondolom, erre is születni kell, többféle adottság szükséges hozzá. Én mindig komolyan vettem, amit csinálok, érdekelnek a technikai kérdések, problémák, s ha valami* meglátok, rögtön az az első gondolatom, hogy tudnám ésszerűbben elkészíteni. Az ember valahogy megérzi hol, mit lehetne újítani. Feleségem eleinte gyerekjátéknak nevezte újításaim modelljeit. Először ugyanis mindig kicsiben készítem el azokat. De miután több újításomat elfogadták és alkalmaznak, már ő Is komolyan veszi otthoni barkácsolásaimat, szenvedélyemet. Gál Éva
