Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
1966. májra IS, péntek / 1 oldal Jó úton - a kommunisták vezetésével A kollektíva összefogása sikereket szült s jó eredményekkel zárta évi termelő munkáját a Tiszakécskei Építő- és Vegyes Ktsz. Márpedig hosszú évekig éppenhogy csak voltak, de nem tudtak ötről-hatra menni. A felhalmozódott problémák a legutóbb választott vezetőség tevékenységét is jóidéig hullámvölgyben tartották. Az elmúlt években azonban egymást érték a vizsgálatok és sok hibára hívták fel a vezetőség figyelmét. Az energikus intézkedések, a javuló munkafegyelem, a szigorúbb ellenőrzés, a vezetőség és a tagság céltudatos együttműködése azután jó irányba fordította a szövetkezet szekerének rúdját. Mi volt a változások mozgató rugója? Négy évvel ezelőtt a ktsz tagsága megunta az egyhelyben topogást, s az akkori választásokon a vezetőségbe beválasztotta az arra legrátermettebb kommunistákat is. Ezek az elvtársak első és legfontosabb feladatuknak tekintették, hogy kialakítsák és tartóssá tegyék a tagság és vezetőség közötti bizalmat, őszintébb lett a légkör, ami sok-sok szabálytalanságnak vetett véget. A kollektív vezetés megteremtése sem volt könnyű feladat. Sikerült azonban e téren is előbbre lépni, megnőtt a tagok szavának súlya a szövetkezet ügyvitelében. Mindenki jobban magáénak érezte ezután a közöst és gyorsan javulni - kezdett a részlegek tevékenysége. A megváltozott légkörben növekedett az érdeklődés a párt politikája iránt. Mind többen értették meg a tagok közül szövetkezetük szerepét a szocialista építő munkában. Többen arra is igényt tartottak, hogy részt vehessenek a pártoktatásban, amit lehetővé tett számukra a községi pártalapszervezet. Kifejlődött a szövetkezeti demokrácia. amelyben nagy szerepe volt a különböző szövetkezeti bizottságok eredményes munkájának. Törődtek ax emberekkel, meghallgatták őket, s akik bajba jutottak, segítséget is káptak. A vezetőségbe választott kommunisták kérték a községi párt és tanács vezetők segítségét is, hogy a szövetkezetben jó irányba fejlődjenek a dolgok. E szervek többször napirendre .tűzték a ktsz munkájának értékelését és őszintén mondták el véleményüket, valamint a lakosság észrevételeit Nem egyszer megbírálták a szövetkezetei — amelynek nem mindig örült a tagság —, de meg voltak győződve a segítő szándékról. így azután a feltárt hibákon okulva igyekeztek a követelményeknek mindinkább megfelelni. Ilyen körülmények között zárták az elmúlt évet, s adtak számot a közgyűlésen a négy évvel ezelőtt választott vezetők. Az eredményekből most csak néhányat emelünk ki: Az elmúlt évben már teljesítette a ktsz minden termelési mutatóját. s különösen a szolgáltatási előirányzatokat szárnyalta jelentősen túl. Béralap és anyagmegtakarítást értek el, az elfekvő készletek pedig 11 százalékkal csökkentek. Az egy dolgozóra jutó termelékenység egyetlen esztendőben 3000 forinttal növekedett. A nyereség az előző évihez mérten ötszörösére ugrott, meghaladta a félmillió forintot. Nagy volt az öröm a tagság körében, amikor híre kelt, hogy 35 munkanap bérének megfelelő nyereségrészesedést osztanak. Mindennek természetesen szerepe volt abbai# hogy a munka még lendületesebbé vált és az idei első negyedéves tervet 102 százalékra ! teljesítette a szövetkezet. Nagy feladatok várnak az idén ismét a ktsz kollektívájára, mert hétmillió forint termelési értéket előirányzó terv teljesítése vár rájuk. Jó szervezés kell ahhoz is, hogy a közel kétmillió szolgáltatási, valamint a két és fél millió forint értékű építési feladatuknak eleget tegyenek. A kommunisták azonban gondoskodnak arról, hogy az idei feladatok végrehajtása elől is elhárítsák az akadályokat, s megkezdték a pártkongresszus tiszteletére a munkaverseny szervezését. Termelésben való helytállásukkal nemcsak önmaguk, hanem a párt tekintélyét is növelik. Ezt igazolja, hogy az utóbbi másfél évben négyszeresére nőtt a párttagok és tagjelöltek száma a szövetkezetben, akik a legjobban dolgozók közül kerültek ki. Ezekben a napokban a ktsz-ben dolgozó párttagok egyre sűrűbben beszélnek a szövetkezet önálló pártszervezetének megalakításáról, amelynek a létfeltételeit tulajdonképpen már meg is teremtették. Horváth Ignác Igyekvő asszonyok A hónapos retek 10 holdas táblájának talaját puhítják, gyom- talanítják a szabadszállási József Attila Tsz-ben Zakariás Im- réné munkacsapatának tagjai. Tízórás műszakban alig két nap alatt végeznek feladatukkal. Hasznos ez az igyekezet, annál is inkább, mivel a húsztagú csapatra már várnak a soron következő tennivalók: a cukorrépa sarabolása, illetve a paprikapalánták géppel való kiültetése. Határjárás — kamillától a paprikáig Kalocsától délre, a fű- szerpaprika „klasszikus’’ hazájában járunk. Ütitársunk Molnár László, a bátyai Piros Arany Tsz főagronómusa. Kirándulásunk első célja mégsem a „sláger”, a paprika, hanem az új reménység, egy dallamos nevű gyógynövény: a római kamilla vetésterülete. Két munkacsapat kapál, gyomtalanít a táblán. — Bizony kényes növény ez, sok babramunka van vele — mondja a két azonos nevű csapatvezető közül az egyik Ma- rokity Istvánná. — Kézzel palántáitok még március közepén, s a gyommentesítés a legfőbb gondunk. — Idén szerveztük az állandó jellegű csapatokat — tájékoztat a névrokon is. — Sok számítás előzte meg a létrejöttüket, de beváltak. Nincs többé munkaerőhiány, akkor és ott vagyunk, amikor és ahol szükség van rá. A tervek úgy készültek, hogy márciustól novemberig valamennyi munkaóra jól ki legyen használva. A gyógynövény, a paradicsom, uborka, étkezési paprika, végül idényzárónak a 10 hold vegyszerezett, fészkestrágyázott kukorica — mindez nem sok pihenőt hagy. A ritka szünetekben azonban egyéb munkákban is segíteni szándékozunk. Ha viszont esős lesz a nyarunk, akkor a hangsúly a kapáláson marad! Pontosan kimért brigádterületeken folyik a munka. Amelyik együttes jobban hajt, a többlettermésből százalékot, a havi norma teljesítése esetén pedig év végén természetbeni prémiumot is kap. Odébb. a tágas határ másik részén a dübörgő MTZ-hez kapcsolt palántázógép négy asz- szonyt ringat. Játékosnak tűnő módon nagyon is komoly feladatot végeznek: a bátyai föld kincsének, a fűszerpeprikának a palántáit ültetik ki szabad földbe. — Soha még ilyen korán! — mondja örömmel Szurok János- né. — Ez a koraiság akkor érezteti majd a hasznát, mikor a szedéssel is megelőzzük az őszeleji fagyokat. A főagronómus még elmondja, hogy a feldolgozó vállalattal 220 hold termésére szerződtek. S arról a titkolt, de sürgetően megvalósításra váró szándékukról is említést tesz, hogy a jövőben a palántanevelést is — az eddigi, háztáji udvarokban szokásos „dédelgetés” helyett — közös, nagyüzemi alapon kívánják végrehajtani. Jó példa áll előttük: a dusnokiaké, akik több ezer melegágyi ablak alatt már így nevelik palántáikat. Jobb így a minőség, s ugyanakkora erőkifejtéssel az öntözésre, szellőztetésre, gyomlálásra is gazdaságosabban, nagyobb területen kerülhet sor. Nem a szakszerűséggel van baj, hiszen országos- hírűek, de mért ne használják ki jobban a lehetőségeket? A palántázógépről most szállnak le az asszonyok. Ebédidő. De két falat közt sebtében „meginterjúvolják” a most érkező Anisity János területi brigád- vezetőt; — Jani bácsi, mikor kapunk esőt? — Legkésőbb szombaton — hangzik a magabiztos válasz. És ez egyáltalán nem valaíni elhamarkodott „jóslat”. Kis híján kétezer hold kap a kalocsa- kömyéki öntözőfürt jóvoltából mesterséges esőt. Jóba Tibor Ifjúsági építőtáborok Országszerte lezárultak a jelentkezések a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiba. Befejeződött az orvosi vizsgálatok sorozata is; a rendelőkben az idén az előző évekénél is magasabbra emelték a mércét, gondosan ügyeltek arra. hogy egyetlen fiatal se vállalkozzék erejét meghaladó feladatra. A következő hetekben átadják az ifjú társadalmi munkásoknak a KISZ megbízólevelét. Az idén csaknem 30 000 egyetemista és középiskolás népesíti majd be az ifjúsági építőtáborokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is a lányok a ..kapósabbak”; a gyengébb nem képviselői közül több mint 18 000-en kapnak megbízólevelet. Ez elsősorban azzal magyarázható hogy körülbelül húsz tábor lakói a mezőgazdaságban, így például a gyümölcs- és zöldségszedésben, a növényápolásban, a szőlőkötözésben kamatoztatják majd segítőkészségüket. Tovább csökken az időjárás szeszélyeinek jobban kitett sátorvárosok száma: ezekben a hetekben úiabb állandó épületeket emelnek csaknem ötezer fiatal elhelyezésére. Az izsáki a kiskunhalasi, a villányi, a ku- tasi. a kiskorpádi, a nagykőrösi és a balatonboglári építkezésekre összesen több mint tízmillió forintot költenek. A központi, illetve egyetemi építőtáborok lakói mellett további tizenötezer fiatal vesz majd részt a nyáron a megyei KISZ-bizottságok helyi jellegű akcióiban, nyolcszáz középiskolás és egyetemista pedig külföldre utazik. Az üzem orvosa Nem sokkal 9 óra után kopogtatok a Kecskeméti Konzervgyár orvosi rendelőjének az ajtaján. Dr. Szabó Géza már befejezte a délelőtti rendelést, délután 1 órától fogadja ismét a dolgozókat. — A két rendelés közötti időben mivel foglalkozik? Bizonyára nem én vagyok az első laikus, aki megkérdezi ezt, mert mosolyogva válaszol: — A higiénikusi teendőkkel. Két szóba belefért ugyan a válasz, de egy negyedórás beszélgetés után attól kezdek tartani, hogy a füzetem szűknek bizonyul a címszavakban felsorolt teendők befogadására. Mit mutat a grafikon? — A higiénikusi munka elsősorban a betegségek megelőzését szolgálja — magyarázza vendéglátóm. — Nálunk a legtöbb gondot a bőrgombásodás okozta az elmúlt években. 1964. első felében például még 12 ezer táppénzes nap jelezte, hogy a nedves munkahelyek igen kedveznek az alattomos és nem ritkán hosszú kezelést igénylő betegségnek. Frontális ellentámadást indítottunk és az eredmény nem is maradt el. Nézze a grafikont: tavaly az első félévben már csak 2 ezer munkanap esett ki a termelésből, idén pedig elvétve bukkan fel bőrgombásodás. A betegség elleni harchoz hathatós segítséget nyújtott a konzervgyárnak a megyei bőr- és nemibeteggondozó intézet is. Egy gondozónőt küldtek az üzembe, aki Szabó doktor asz- szisztensével együtt, rendszeresen felkeresi a veszélyeztetett munkahelyeket. Így mindig idején veszik kezelésbe, illetve irányítják száraz üzembe a beteg dolgozót. Segít a vezetőség és a szakszervezet Magam is meggyőződhettem róla, hogy figyelemre méltó gondossággal tartják nyilván az üzemi rendelőben azokat, akik érzékenyek a fertőzésre. A vaskos nyilvántartó könyvben még a nyári szezonra szerződtetett idénymunkások adatai is benne vannak. A felvételnél elég visszalapozni a tavalyi adatokra és máris kiderül, hogy alkalmazható-e nedves munkára a jelentkező. — Eredményeink elsősorban annak köszönhetők, hogy a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága mindenben támogatja a munkánkat — hangsúlyozza beszélgetésünk során többször is Szabó doktor. A segítség többek között abban nyilvánul meg, hogy az orvos kérését még akkor is méltányolják, ha termelési szempontból nem éppen előnyös munkahelycseréről van szó. Ezért produkálhat — megyei viszonylatban is kiemelkedő — eredményt az üzem rehabilitációs bizottsága is. E bizottságnak egyébként dr. Szabó Géza is tagja. — Túlzás lenne azt mondani, hogy például minden művezető azonnal megérti: a csökkent munkaképességű dolgozónak is helyet kell keresni. Néha a terv- számokat emlegetik ellenérv gyanánt. Ilyenkor vitatkozunk, de nem eredménytelenül. És ez a fontos. Jó hasznát vette az orvos szaktudásának az üzem vezetősége a jövőre induló rekonstrukció tervének a kidolgozásánál is. Javaslatait figyelembevéve alakították ki például az új, 1500 személyes konyhát és éttermet. Igénylik a segítségét a havi biztonsági szemlék alkalmával és hozzá fordulnak, ha egy baleseti forrás feltárásáról, megszüntetéséről van szó. — Örülök, hogy végre gépesítettük a befőttes üvegek mosását és megoldottuk a közlekedési utak portalanítását. Sokat segítet a balesetek csökkentésében az úgynevezett „csúszásmentes padozat” elkészítése is. — Addig rágta a fülem a mi orvosunk, amíg meg nem csináltok az új padlóburkolatot. Most már nem csúszik a gumicsizma nedves talpa, kevesebb a sérülés — mondja röviddel később György István, a vállalat építésvezetője. Gyógyszert csak vizsgálat után Nemrégiben arról panaszkodott egy üzemi orvos, hogy a dolgozók előre összeállított gyógyszer megrendeléssel lépnek be a rendelőjébe. És mert munkaidőben tehetik, jönnek is szorgalmasan, csak azért, hogy a házi patikájukat gyarapítsák. Var jón mi a véleménye erről a konzervgyár orvosának? — Nem mondom, itt is előfordult néhányszor, hogy vizsgálat nélkül akart gyógyszert igényelni valaki. De gyorsan megtanulta: nem azért vagyok itt, hogy mindenki kényére-ked- vére receptet írjak. Például nemrégiben mindhárom erős idegnyugtatót akart felíratni magának egy terhes asszonyka. Mi azonban megértettük vele. hogy ez ártana a kicsi egészségének és különben sincs rá szüksége. — Hogy nehezebb-e az üzemorvos munkája, mint azé, aki a rendelőintézetben dolgozik? — kérdez vissza elgondolkozva Szabó Géza. — őszintén m~n dóm, hogy erre nem tudnék választ adni. Csak annyit mondhatok, hogy én változatosnak, szépnek találom a munkámat. A legérdekesebb talán az benne, hogy a kimondottan orvos' ismeretek mellett tudnom kell arról is, ami lent, az üzemben történik. Sokat vagyok az emberek, a gépek között. Mert helyismeret is kell ahhoz, hosn az orvos ki tudja nyomozni miért fordul elő sűrűbben egyik-másik megbetegedés valamelyik műhelyben. Békés Dezső
