Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-10 / 109. szám
1966. májas 10, kedd S. oldal V ízrend ezésr e huszonkét millió forint Rendbe teszik a nyári gátakat Megcsapolják a Kondor-tavat Főként a mostani, párját rit- kítóan „vizes” esztendőben nem kevés szó esik vízgazdálkodási társulataink tevékenységéről. A napokban Lovrity Józseftől, a Dunavecsén székelő Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat elnökétől kértünk tájékoztatást a körzet vízhelyzetéről és az időszerű tennivalókról. — Társulatunk 1961. augusztusában alakult meg. Akkor 104 ezer holdat ölelt fel a körzet. Jelenleg a dunavecsei járás egészén kívül a kecskeméti járás öt községének vízgazdálkodása felett őrködünk; néhány napja pedig újabb, jelentékeny gondot vettünk a vállunkra: a körzethez Lajosmizse község is csatlakozott. A társulat működési terű le te ezzel csaknem negyed- millió holdat tesz ki. 0 — Mit jelent mindez a feladatok növekedését illetően? — Egyrészt Lajosmizse súlyos bel-, illetve talajvíz-helyzeténél, másrészt a kecskeméti járásból körzetünkhöz tartozó községek tetemes javításra szoruló víz- gazdálkodásánál fogva szaporodtak a gondjaink. 0 — Milyen eredményeket hozott az előző tervidőszak? — Húszmillió forintos tervünket sikerült 2.3 millió forinttal túlteljesíteni. Ezen belül a vízrendezések során 300 ezer köbméternél is több földet mozgattunk meg, azonkívül csaknem ezer köbméter betommunka elvégzésére került sor. Felújítottunk továbbá 46 kilométer csatornahálózatot. s ezzel egyidejűleg 36 kilométer hosszúságban új csatornák épültek. A társulat tagjai — a különböző mezőgazdasági nagyüzemek — számára több mint négy és fél millió forint értékű vízhasznosítási munkát végeztek. Ezek közül egyike volt a legjelentősebbeknek a tassi Petőfi Tsz 210 holdas azbesztcement nyomócsöves öntözőtelepének a létrehozása. Immár negyedik éve, hogy a társulat önálló „vfzkormányzá- si” feladatokat is ellát. A szövetkezeti és az állami gazdaságok területén 15 szivattyúaggre- gát segítségével mintegy ötezer holdra juttatják él az öntözővizet. Az elmúlt tervidőszakban erre a célra hárommillió forintot fordítottak. 0 — Melyek a tennivalók az elkövetkező öt évben? — A jelenlegi tervszakaszban 122 kilométer új csatornahálózat építésére készültünk fel. Ezzel párhuzamosan a szükséges műtárgyak — közúti átereszek, kisebb hidak — létrehozása sem elhanyagolható feladat. A vízrendezéssel szorosan összefügg a nyári gátak helyzete. A duna- egyházi nyári gát rendbetétele után jelenleg is többnek a felújítása van folyamatban. A szalk—tassi és a sóit—hartai nyári gátak küszöbön álló felújítása során egyébként 27 kilométeren kell ezt a munkát elvégezni. A közeljövő legnagyobb feladatát a Kondor-tó "és környékének, Szabadszállás és Kun- szentmiklós határának a vízrendezése, továbbá a lajosmizsei belvizek elvezetése jelenti. Ehhez társul természetesen számos kisebb, helyi jelentőségű feladat. Idei termelési tervük hatmillió forint költséggel a többi .közt 122 ezer köbméter földmunka elvégzését irányozza elő. Mindehhez egy lánctalpas szárazkotró, s egy tolólappál és földnyeső ládával ellátott DT—54 erőgép áll rendelkezésre. Bár gépparkjukat még ebben az évben új erő- és munkagépek beszerzése révén gyarapítják, nem kétséges. hogy a műszaki felkészültséget illetően — különösképpen a körzet nagyságát figyelembe véve — jócskán van még kívánni való. A fölómun- kákqál és a műtárgyak építésénél egyébként 55, a fülöpszál- lási — elsősorban öntözőberendezéseket javító — gépműhelyében pedig 30 munkást foglalkoztat a társulat. A decemberben elrendelt harmadfokú védekezés keretében jelenleg is csaknem húsz szi- vattyúaggregát igyekszik a körzetben — főként Lajosmizse határában, ahol a gépek munkáját közmunkaerővel is támogatják — a belvízveszélyt csökkenteni. — A legközelebbi teendőnk e hó közepén a Kondor-tó megcsapolása lesz — mondja befejezésül a társulat elnöke. — A tó vizét a kisebb csatornákon át a Dunavöltgyi Főcsatornába vezetjük le. s így fokozatosan eltűnnek majd az átmenti „tengerszemek”. Előreláthatólag júliusig sikerül a belvíz zömét olyannyira leereszteni, hogy Fü- löpháza térségében a tervezett újabb csatornák, hidak, átereszek megépítésére is sor kerülhet. 3. T. A kerítés a régi, — mondja dr. Vitéz András, a BNV igazgatója — ugyanazt a területet határolja körül, mint tavaly. Sajnos. Holott az érdeklődés, a kiállítók száma, néhány év alatt majd a kétszeresére nőtt. Az idén már 25 ország képviselteti magát hivatalosan vásárunkon, s további 10 országból jelentkeztek még cégek — önálló kiállítóként. Űj kiállítók: Spanyol- ország, Tunézia és Szíria. Az önAz Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában a Budapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű Xenon-lámpás fényszórót készítenek. A vásár főterén egy 30 méter magas alumíniumtorony tetején lesznek elhelyezve a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének, (Foto: Wormser.) állóan kiállító cégek közé az idén feliratkozott néhány norvég és görög vállalat is. Ezek tavaly mégpsak megfigyelőket küldtek hozzánk. Az egyéni kiállítóknak több fedett kiállító- helyet már nem tudunk biztosítani. Novemberben minden hely elkelt... A fejlődést bizonyító adatokat, amelyekből egyben tekiritéazonban már nem lehet. Pedig 1958-ban 230 külföldi kiállító volt csak, 1964-ben 1100, s tavaly már a külföldieké volt a kiállítási terület nagyobb része. A főtér Az idén már kisebb lesz és — szebb. Ide kerül a magyar alumíniumipar új, impozáns csarnoka. Üveg és alumínium, — a legkorszerűbb építőelemekből. A főtér jobb oldalán, — ha szemben állunk a Petőfi-csamokkal — találhatjuk meg a Tudományos Akadémia új pavilonját. Hatalmas üveglapokból állítják össze. Be sem kell lépni, ha csak körbejárja az ember, megláthat benne mindent. Évekig ez a pavilon volt a vásár legzártabb épülete. A régi pavilon-építkezési szokás, és kiállítási koncepció mindent a csarnokok belsejébe szorított, szinte légmentesen elzárva a külvilágtól. Az új vásárrendezési elgondolás alapja: legyen minden a kirakatban, sőt: maga a pavilon se legyen más, mint egy nagy kirakat. A nagy ablakokból, az üvegfalak mögül, több fény áradhat majd a vásár esti forgatagára is. Fény ... Fényújság is lesz. A tervek szerint a Petőfi-qsarnok tetején helyezik majd el. A főtér újdonságai közé tartozik még az alumíniumipar csarnoka mellett felépített könnyűfémszerkezetű, 40 méteres torony is, amelynek tetejére az Egyesült Izzó xenon-töltésű kísérleti lám- pa1 estjeit helyezik el. Űj, korszerű, az Akadémia pavilonjához hasonló csarnokot kap a bútoripar és az élelmiszeripar is. Sok kis pihenő parkot építenek a pavilonok közé, szukóku tokkal, csobogókkal, $ valamennyi pavnonnoz pomwm« aszfaltút vezet majd. A foglalat szebb lesz tehát, mint volt —, de mi kerül?* „foglalatba ?” Made in — 1966 Az áruk nagy részé még a ládákban van, de a prospektusokba már belelapozhattam. Minden termék ismertetésében, az első mondatban ott olvashattam ezt a szót, — tucatnyi nyelven megfogalmazva: — új. Ha a márkajelzés mellett — mint a jó boroknál — az évjáratot is feltüntetnék, mindenütt ott állhatna ez a mondat: Made in — 1966; Készült 1966-ban. A csehszlovákok például új vezérlési rendszerű, önműködő program szerint dolgozó szerszámgépek egész sorozatát állítják ki. Az olaszok legújabb élelmiszeripari gépeiket, az angolok lyukkártya-felszerelést, terilén textíliákat, új textilkészítő gépsorokat, az osztrákok modern mosó- és vegytisztító gépsorokat, a belgák nagy teljesítményű fafeldolgozó gépeket, a japánok legújabb tranzisztoros híradástechnikai készülékeiket ég műszereiket. Megállja-e majd vajon helyét a magyar ipar a koi'szerű termékek e nagy versenyében? A „verseny” kezdete előtt érkezett hírek biztatóak. A KGM például 2200 terméket állít líi az idei BNV-n, és mindenből csak a legújabb, legfejlettebb termékeknek adtak belépőjegyet. A könnyűipar csarnokában ott találjuk majd a ma legkorszerűbbnek számító különleges tulajdonságú, tartós fényű, formatartó, vízlepergető és dombor- nyomású textíliákból készült ruházati cikkeket. A műszerkiállításon a tavaly nagydíjat nyert MOM az idén új folyadékmérő műszereivel pályázik majd az újabb nagydijra. Ezek a műszerek egyébként a közben megkötött KGST szakosítási egyezmény keretében készültek el. Tavaly magydíjas termék gazdája lett a Chinoin is — most egy rákellenes szerrel a Mannogrannollal akar újabb sikert aratni. A gyógyszeripar új nyugtató, vérkeringési zavarokat, szív- és idegrendszeri bán- talmakat szüntető szerekkel veszi fel a versenyt a külföldi gyógyszergyárakkal. A tavalyelőtti vásár több nyugat-európai és magyar gyár kooperációs tárgyalásával végződött. Az akkori tárgyalások kézzelfogható eredményeivel már az idei vásáron találkozhatunk is. A haszon Hatalmas munkát kell elvégezni a Városligetben, — sok költség, gond, fáradtság, amíg egy ilyen nagy nemzetközi árubemutató megfelelő keretek között megnyithatja kapuit. Felmerülhet a kérdés: megéri? Vagy csak az erkölcsi elismerésért csináljuk, a jó véleményekért, amelyeket évről évre elkönyvelhettünk már eddig is, — nekem az a véleményem, hogy márcsak ezért is megérné, de van rajta haszon is. Egy négyzetméterért a helypénz 13 dollár. Tavaly a külföldi kiállítói díjak a teljes rendezési költséget fedezték, — pedig csak villamosenergiából felhasznált a vásárváros majd 600 ezer kilowattórát. A tavalyi üzletkötések sem voltak lebecsülendők: másfél milliárd deviza forint értékben cseréltek gazdát kiállított áruink. Azután az sem akármilyen haszon, hogy egy-egy ilyen vásár alkalmával bővülnek az is meretek, személyes kapcsolatot szövődhetnek újabb üzletek forrásaiként, s szakembereink lemérhetik: miben is dolgozlak jól, nemzetközi színvonalon miben kell fejlődnünk — hol is tart a világ, s abba* hol a m helyünk. Reméljük, az összeha sonlítás az idén sem lesz ked vezőtlen számunkra, G. F, I"'“’«' a Budapesti Nemzetközi Vásáron í lyunk gyarapodására is Kovet- S keztethetünk, — már a vásár statisztikáiból böngészem ki. A j centenáriumi vásár óta, — 1948 ! — már nem a résztvevők toborzása jelenti a fő gondot a rendezők számára, hanem évről évre — a jelentkezők elhelyezése. 1954-ben 40 000 négyzetmétert, 1957-ben 150 000-t, 1959-ben 220 000-t, s tavaly már 260 000 négyzetmétert kellett elkeríteni a Városligetből. Többet elvenni színhelyén Perger Bajos, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára mondott emlékbeszédet. Képünkön Perger Lajos leleplezi az emlékművet. (MTI Foto — Tormái Andor íely.) ta hóhérok kivégezték. A békemenetben részt vett a Nácizmus Üldözöttéinek Szervezete 250 tagú budapesti küldöttsége is. Ott voltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének. valamint a Délvietnami Felszabad! tási Front budapesti irodájának képviselői is. Az abdíw .töm^ggyilkoseág A KlSZ-szervezet neve A jánoshalmi gimnázium KISZ-szervezete szombaton délután Radnóti Miklós, a nagy magyar költő születésnapjának évfordulóján felvette a Radnóti Miklós nevet. Az ezzel kapcsolatos ünnepség keretében a KISZ-fiatalok, a szülők és tanárok részvételével dr. Madácsy László, a Szegedi Tudomány- egyetem docense. Radnóti Miklós volt egyetemi évfolyamtársa tartott előadást a költőről. Az ünnepség keretében az iskola épületében a költő versidézetével ellátott emléktáblát dr Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője leplezte le. Békedemonstráció Május 8-án délelőtt a győri Széchenyi térről több mint 1 íz- ezer Győr-Sopron megyei KISZ- fiatal indult el a várostól nyolc kilométerre levő Abda község határához, ahol ünnepélyes keretek között leplezték le a mártírhalált halt költő — Radnóti Miklós — emlékművét azon a helyen, ahoi líriő-ben. a fasisz-. Radnóti Miklós emlékezete
