Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
1/ is község ez a Drágszél, Bácsszentgyörgy után a megye legkisebb lélekszámú települése, 533 lakosa van. Érdekes, hogy 1922-ben. amikor leszakadt a kalocsai határból és önálló közigazgatási egység lett —■ nagyközségnek számított. liolvári Andrásáé ..restaurálja" a koszorút a községi tanácsházán. Ez a legszebb jelenleg a községben. Érdekessége, hogy a szokástól eltérően nem asszony kezek alkották, hanem férfimunka. Bernáth Sándor szakmári népművész festette. Azóta persze sokat változott a világ. Node, talán kezdjük azzal, amit Fodor Sándor, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára — aki egyben a községi pártszervezet titkára is — mond. vagyis, ha csak néhány házból áll is ez a Drágszél. bőven van róla ímivaló. Kezdjük talán a gazdasági eredményekkel. Az Üj Barázda Termelőszö vetkezel, amelynek az egész község tagja, a közepes gazdaságok közé tartozik. A Duna menti öntéstalajon jó terméseket tudnak elérni a gazdák évről évre. Egyes növény féleségekből jóval magasabb hozamot takarítottak be. mint a járási átlag. Búzából a járásban 10,2 mázsa volt a holdankénti átlagtermés az elmúlt évben, Drágszélen 13,4 mázsa, az őszi árpából 2,6 mázsával értek el magasabb termést a drágszéliek. a tavaszi árpából 1,7 mázsával, kukoricából — májusi morzsoltban számítva — 2,1 mázsával fölözték a járási» átlagot. em hagyhatjuk ki a járás hagyományos fűszernövényét. a „piros aranyat Közismert, hogy a fűszerpaprika nagyüzemi termesztése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése után oldódott meg, hiszen azelőtt kisparcellákon művelték. A drágszéliek kísérleteztek a nagyüzemi termesztés legjobb agrotechnikájának megvalósításáért. Eredménnyel is járt kezdeményezésük. 1963-ban például 58 máz$a paprikát takarítottak be holdanként. Tavaly a fagy. sajnos, náluk is elvitte a termés jó részét. Az idén 70 holdon termesztik. A termelőszövetkezetnek igen jelentős állattenyésztése van. Évente 120—130 hízó marhát és átlag 700 sertést ad ez a közös gazdaság az ország asztalára. Meglátogatjuk a majort. Bagó András örömmel újságolja, hogy szépen fejlődnek a hízó bikák. — Ez itt Berci — mutat az egyikre. — Ez a legszelídebb. Az meg Homály. Bizony a múltkor majdnem agyonnyomta az állatorvost. — Mikor szállítják el őket? — Augusztusban. Most IC hónaposak. Bagó András egyébként alapító tagja a szövetkezetnek. Lassan tíz éve a közösben dolgozik. — Megvan elégedve a szövetkezeti élettel? — Meg bizony, különben nem lennék itt — válaszol vidáman. — Igaz, az állattenyésztésben nincs se vasárnap, se ünnep, de én ezt szeretem, nem cserélném el semmivel. E ülőn érdemes megemlíteni a területek ellenőrzésében merül ki a munkája, hanem segíti például a háztáji takarmányellátást. Ennek köszönhető, hogy nagy mennyiségű tojás és baromfi kerül ki a háztáji gazdaságokból. Tavaly a község árutermelési tervét 115,5 százalékra teljesítette. Mintegy félmillió forinttal több értékű árut adott a népgazdaságnak, rpint az előirányzott. Az idén hasonlóképpen, mint már az előbb is utaltunk rá, szeretnék növelni a háztáji árutermelést, hiszen ez jó a gazdáknak, de ió a népgazdaságnak is. Természetesen elsőrendű feladat a közös gazdaság további erősítése. Ezért erőteljesen fejlesztik majd az állattenyésztést. Ehhez azonban szükség van újabb istállókra az eddiginél korszerűbbekre. Nem annyira létszámnövelésről van itt szó, hanem inkább a tenyésztés színvonalának emeléséről. lé rdemes szót ejteni a köz- ség fejlesztésről is. még akkor is. ha kis számokról, kis méretekről van szó, hiszen egy ekkora községben az is jelentősnek számít. A legnagyobb esemény a tisztasági fürdő létrehozása volt. 230 ezer forintba került. Április 4-e után nyílt meg és ahogy Beros Ferenc, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke írja hozzánk küldött levelében, a község minden egyes Iákosa „egyszer már megfürdött’, a kor az egész falut „lemeszelik”, vagyis minden ház fehér mész- köntöst kap. Így volt ez az idén is. Szeretnének, törpevízművet, de egyelőre erre nincs lehetőség. A művelődési otthon felújítására azonban igen. A jelenlegi ugyanis már kicsi. Jövőre szeretnék megoldani kibővítését, majdnem egymillió forintba kerül. A község sokat szépült az utóbbi években. Minden ház előtt aszfalt, vagy betonjárda van már. Üj házsor épült, villaszerű, modern, tágas lakások. A z előbb arról volt szó. hogy a művelődési otthont kibővítik. Erre annál is inkább szükség van, mert a község lakói rendkívül érdeklődnek a különböző kulturális rendezvények, de különösen a népművészet, a népi tánchagyományok iránt. Valamikor úgy írtak a drágszéliekről az újságok. mint e hagyományok egyik leglelkesebb istápolóiról. Fodor Sándor 1946-ban alapító tagja volt a később szinte Európa hírűvé vált drágszéli táncegyüttesnek. — Hat párral kezdtük és néhány év múlva elértük a nyolcvan-kilencvenes létszámot. Balogh János volt iskolaigazgató és felesége istápolta annak idején a csoportot. / Akkoriban szinte minden országos lapban jelentek meg képek, tudósítások a tánecsoport— Az a célunk — magyarázza Bolvári András —, hogy megőrizzük a jelenleg élő drágszéli táncokat es a népviseletet. Az előbb Említett színes filmfelvételünköiji legalább száz személy fo-g szerepelni. TV emcsak a i népi táncokat, hanem az egyéb hagyományokat is igyekszik megőrizni a község. Bolvári Andrásaié még mindig foglalkozik színes tojásfestéssel, a csodálatosan szép, élénk drágszéli hímzések előrajzolásával. — Valamikor mindenki maga pingálta a lakásában az úgynevezett színes koszorút. Ma már ezt elhagyják. Csak néhány háznál látni. Ügy látszik, nem vesződnek vele. Vele együtt elmarad a színes kalo- csavidéki népviselet is. A fiatalok ma már a legújabb divat szerint öltöiködnek és csak az idősek, meg néhány középkorú asszony jáir népviseletben — panaszkodik.! — No, nézzük meg közelebbről a drágszéli lakásokat, mennyi maradt a múlt hagyományaiból — javasoltam. Nyakunkba vettük a községet és kerestük a kalocsai hímzéseket, a tulipános ládákat, a drágszéli motívumokkal díszített bútorokat, a slingelt párnákat. Hát, bizony alig találtunk. Végre a tizedik helyen Tamás Gergelyéknél egy régi, gerendás házacskában, összehoztunk Fűtik a kazánt, a tisztasági fürdőben. Rövidesen jönnek a vendégek. Tizenhárom új ház épült ezen a villasoron. Az utóbbi években egyre több új lakás készül el Drágszélen is. — mondja Fodor Sándor —, hogy nagy gondot fordítunk a háztáji árutermelésre. Éppen most van alakulóban a háztáji bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság kezdeményezésére egy baromfitenyésztő szak- csopoi-t, amelyet a helyi földművesszövetkezet támogat. Ez a szakcsoport főként? libahizlalással foglalkozik a háztáji gazdaságok bekapcsolásával. A háztáji bizottság egyébként élénken tevékenykedik és nemcsak megnyitás óta. Hetente három alkalommal lehet tisztálkodni és egy-egy napon átlagosan ötvenötén használják ki a lehetőséget, Négy kád- és négy zuhanyozó áll rendelkezésre. A járás 15 községe közül itt. Drágszélen, létesült másodszorra ilyen tisztasági fürdő. Még egy van Dusnokon. de az kisebb. A tisztasági fürdővel függ össze a tisztasági hónap, amit áprilisban tartottak. Ez már hagyomány a községben, ilyenről. A Művelt Nép 1954. november 28-i számában arról tudósított, hogy az Állami Népi Együttes tánckara a drágszéli táncokat próbálja. A drágszéli együttes a bukaresti VIT-en is kiváló eredményt ért el. Felfelé ívelő és hanyatló szakaszok váltakoztak eddig a táncegyüttes életében. — És most? — teszem fel a kérdést Fodor Sándornak. — Most ismét a felfelé Ívelő szakaszban vagyunk. Ezt bizonygatja Bolvári András is, a művelődési otthon igazgatója. — Jelenleg két tánccsoportunk gyakorol. Május 8-án a felnőtt csoporttal megyünk a hajósi körzeti bemutatóra. Drágsiéli táncokat adunk elő. A felnőtt csoport egyébként a Bíróné csókja című népi táncjátékot próbálja. Ezt Beros Ferenc, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke írja, aki szintén lelkes istápolója a népi táncművészetnek. Maga is tagja a népi zenekarnak Sajnos, vele nem tudtunk beszélni, mert értekezleten volt. Ez a népi táncjáték, amit ő írt, ke ílbelül 20—25 perces, drág- széú népi hagyományokat dolgoz fel. A táncjátékot színes filmszalagra veszik A fiatalokból álló úttörő- tánccsoport az örjegi csikós című táncos mesejátékot gyakorolja. egy drágszéli sarkot, amit a kedves olvasó a címképen láthat. A gerendában a következő dátumot olvashattuk: 1844. Körülbelül ebben az időben épült ez a település. Ennek kapcsán merült fel, hogy érdemes lenne egy tájmúzeumot létesíteni a községben. Most még össze lehetne gyűjteni hozzá az anyagot. Néhány év múlva ez már jóval nehezebb lenne. Mint idegen- forgalmi nevezetesség is, bizonyára látogatott lenne egy ilyen tájmúzeum. A hagyományoknak ápolód a községben Bolvári Andrásné és a többi asszony, akik segítik azt, hogy a drágszéli hímzések megmaradjanak az utókornak, Mintegy hatvan asszony dolgozik a kalocsai! népművészeti háznak is, amely exportra szállítja alkotásaikat. Egy érdekes kimutatás került kezembe a község kulturális életéről. 1965. szeptember 1-től 1966. február 28-ig hatezeröt- százan jelentek meg a művelődési otthonban különböző rendezvényeken. előadásokon. Vagyis, a község lélekszámúnak közel tizenkétszerese. Ez jól mutatja a drágszéliek kül- túrszomját. Jgaza volt Fodor elvtársnak — kicsi a község, de sok mondanivalója van. Szöveg: Kereskedő Sándor Kép: Fáüzlor Zoltán