Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
1966. május 36, csütörtök 8. oldal Megpezsdült az élet Export - Álpárról A kosárfonók és három gazdájuk A műhelyeiben 40 munkást, 6 odahaza 90 bedolgozót foglalkoztató Alpári Háziipari Sző- vetkezet tavaly 2,2 millió forint értékű vesszőkosarat adott át a kereskedelemnek. Termékeinek 80 százalékát a különböző kézi, ötödét pedig a zöldvesszőből készített, úgynevezett gazdasági kosarak képezték. Az előbbiek 70 százalékát exportálták. A népi demokratikus országokon kívül főként az NSZK-ban, Svájcban, Francia- országban találtak vevőre az alpári kosárfonók készítményei, de jutott belőlük az USA-bais. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a htsz már nyugdíjas tagja, Horti József népművész — mint bedolgozó — ízléses díszüvegfonásokat készít, amelyek a belföldi vásárlók és a külföldi turisták körében nagy keresletnek örvendenek. (A vesszőfonás népművészének, a „fűz poétájának” díjai már ebben az évben is szaporodtak, s remekeivel a fővárosban megrendezett jelenlegi háziipari kiállításon is szép sikerrel szerepel.) Kevés a füzvesszö A szövetkezet kosarai iránt jóval nagyobb a kereslet, mint ahogy azt ki tudnák elégíteni. Ez a kézi és a gazdasági kosarakra egyaránt vonatkozik. Az utóbbiakért közvetlenül — a kereskedelem mellőzésével — is felkeresik a szövetkezet központját például a kunszállási retektermesztők, a kecskeméti kertészek és a különböző földművesszövetkezeti boltok. Legtöbbször azonban hasztalanul, mert üres kézzel kell hazatérniük. A kosárhiány oka: kevés a fűzvessző A kiutalása központilag történik, de az iránta Már a múlt év december 16án megjelent „Bezápult” megtakarítás című cikkünkben megpróbáltuk elemezni a kiskunfélegyházi keletőállomás építésével kapcsolatos gondokat, a késedelem okait. A keltetőt — amelynek elkészülte még jelenleg is várat magára — múlt év október közepén kellett volna átadni rendeltetésének. Az építkezés körüli jogvitában — amely a megyei beruházási iroda kezdeményezésére már akkor kezdetét vette — a Központi Döntőbizottság 1966. április 30- át jelölte meg újabb határidőként. Ekkorra már a gépterem szerelésének is be kellett volna fejeződnie. Egyelőre azonban csak a jogvita fejeződött be (úgy tűnik, az is csak egyelőre), amelynek során a döntőbizottság egyaránt elmarasztalta a tervezőt: az AGROTERV-et és a kivitelezőt.: az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatot. Az indoklásból fény derül arra a felületességre és hanyagságra amely mindkét fél részéről megnyilvánult. A vállalat hivatkozott rá. hogy a múlt év augusztusában repedéseket észlelt a csarnok tetejének előregyártott szerkezetein. Az építők ekkor abbahagyták a folyamatos kivite’ezést. s a tervben nem szereplő munkákhoz fogtak. Nem vitás, megalapozott volt az az állításuk, hogy a tervező nem adta meg a tervet a csarnok tartóoszlopainak kiképzésére. A dokumentáció tehát hiányos volt. A kivitelező kérelmére aztán az AG- KOTERV megküldte a Típus- tervező Intézet tájékoztatójának megnyilvánuló igényt még ritkán tudták kielégíteni. Ennek az állapotnak a felszámolása végett néhány hónapja a háziipari szövetkezetek országos szerve, a HISZÖV, akciót indított fűzvessző telepítésére. Az akció „globálisan” sikerrel járt: a tervben összesen 900 hold ültetvény szerepelt, de úgy hírlik, hogy a telepítés több mint ezer holdon történt meg. Telepítés — akadályokkal Az alpári szövetkezet 12 holdon telepített nemesíűzet, amely ha az idén még nem is, de jövőre már jelentős mennyiségű kosáranyaggal enyhíti a gondot. Ám az eddigi éa a számba vehetően növekvő szükséglethez mérten ez a füzültetvény is kicsi. A htsz vezetői szerint legalább ötvenholdas füzesre lenne szükség Ilyen mértékű telepítésnek azonban akadálya van, mint ahogy a 12 holdas ültetvény létrehozása sem nélkülözte azt. Az történt ugyanis, hogy a mezőgazdaság átszervezése során a htsz tagjainak kisebb-na- gyobb földparcellái a Búzakalász Tsz birtokába jutottak, s a közös gazdaság nem szívesen válik meg azoktól. Huzavona után, s a járás vezető szerveinek a közbeavatkozása révén sikerült a htsz-nek a szóban levő területet is a Búzakalásztól hosszabb időre bérelnie, majd betelepítenie. A hiányzó 38 holdnak a kosárfonás céljait szolgáló művelése azonban még kétséges. Jól startolt a hisz Nehézségei ellenére is a htsz jól „startolt” az idén. Dolgozói éves tervükből — amelyben a egyik fejezetét. A vállalat ennek alapján — tehát dokumentáció nélkül! — készítette el a tartóoszlopok és a tetőszerkezet összekapcsolását. Nos, itt következtek be a repedések. Ebben közrejátszott az is, hogy a tetőelemek súlyosabbak voltak, mint amit a tervezési szabvány megengedett. A rabic alsó vakolata a tervrajzon nem szerepelt, a vállalat mégis elkészítette. Miért? Mert — hangzott a kifogás — volt rá fedezet (!) A tájékoztató nem helyettesíti a tervet, ez nyilvánvaló dolog. Ez volt az ÉM Tervezési Főosztályának a véleménye is. Mégis, nagyon elgondolkoztató körülmény, hogy az országban összesen 250 ezer négyzetméternyi területű csarnok épült hasonló hibás ösz- szekapcsolással. Úgyszintén vitathatatlan a kivitelező mulasztása. Lényegében terv nélkül végezte a munkát. Az önállóan választott megoldásért ugyanis teljes felelősséget kell vállalnia. A késedelmet közvetlenül előidézte azzal is, hogy feleslegesen nehezítette a tetőszerkezetet. Később, amikor — mégis — megkapták a szabályszerű tervet, teljes lendülettel folytathatták volna a munkát, hogy az újabban megállapított határidőre, június 30-ra elkészüljenek. Ho<*\ valóban elkészülnek-e? Erre pillanatnyilag nehéz választ adni. De a vállalatainak tudnia kell: a határidőn túli mindennapos késedelemért négyezer forint kötbért tartozik fizetni. Drága építkezésre lesz kiirtás H. D. tavalyinál százezer forinttal több értékű kosár szerepel, de kétszázezer forintos túlteljesítés várható — az első negyedévi részt 107,5 . százalékra teljesítették. Ezen belül 112 százalék az exportterv teljesítésének aránya; az év végén kifizetésre kerülő negyedévi nyereségrészesedésé pedig 11,7 százalék. (Egész évben, a tavalyi hárommal szemben, 6 százalék részesedést szeretnének elérni.) Mindezzel nagyjából ismertettük is volna a szövetkezet nehézségeit és eredményeit — a kosárfonás azonban Alpáron, s a közvetlen környékén még egy megoldásra váró problémát rejt magában. Miért foniák három helyen? A községben ugyanis nemcsak a szóban forgó htsz, hanem a Kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat kihelyezett részlege, s néhány kilométerrel odébb, Tiszaújfalun, az ottani háziipari szövetkezet is foglalkozik kosarak készítésével. Az egyfajta terméknek három „cégnél” történő előállítása — ilyen szűk területen — népgazdasági szempontból nyilván nem előnyös. A két htsz és a vállalati részleg között elvtelen konkurrenciát is „eredményez”, aminek a többi közt a szövetkezeti dolgozók munkafegyelmének lazulása is a következménye. („Ha nem tetszik a magatartásom, megyek a vállalathoz” — mondja nemegyszer egy-két renitenskedő.) Legfőképpen pedig: kétségtelenül növeli a kosarak árát a háromféle vezetőség, s adminisztráció improduktív munkája. A kiskunfélegyházi járási népfront, valamint a járási tanács ipari bizottsága együttes ülésen nemrégiben megvitatta a problémát, s az összesen hét millió forint termelési értéket előállító kosárfonók „egy cégér alatt” való foglalkoztatásának javaslatát a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik. Remélhető, hogy — a,megyei tanács vb jóváhagyásával — olyan döntés születik, amely még eredményesebbé és gazdaságosabbá tes$i Alpáron és környékén a kosárfonást. T. I. 1 NEMES hagyományokkal, szép eredményekkel teli a kongresz- szusi versenyek története: a párt VIII. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésekor Kádár János elvtárs elismeréssel szólt arról a sok százezer dolgozóról, „akik a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben a legszebb módon, az alkotó munka tetteivel fejezték ki egyetértésüket a párt politikájával, a szocializmus ügyével”. Napjainkban, a párt IX. kongresz- szusára készülődve, a nemes hagyományokra és eredményekre alapozva, formájában gazdagabban. tartalmában a leglényegesebb feladatokra koncentrálva születik újjá a versenymozgalom százezreket mozgatott meg rövid néhánv hét alatt. „Megpezsdült az élet nálunk, sorra alakulnak az új munkabrigádok, a szocialista címért versenyző, s az azt már elnyert közösségek keresik — kutatják a többet nyújtás lehetőségét” — így fogalmazta meg a kongresz- szusi verseny meghirdetésénei# hatását az egyik nagyüzemi párttitkár. Megpezsdült az élet: a vetélkedés, a tudás, az akarás összemérése, szép emberi tulajdonság. s immár hosszú áv^k óta hazánkban a szocializmus építésének céltudatossásával párosul. Megpezsdült az élet: exportszállítások határidejének előbbre hozását, jobb minőségű termékek előállítását, a termelés gazdaságosságának fokozásét vállalták a kisebb és nagyobb kollektívák. A konsresz- szus tiszteletére tett vállalások nagy többsége hű tükre feladatainknak, s jól szolgálta a közös célt. harmadik ötéves tervünk el=ő esztendei célkitűzéseinek sikeres megvalósítását. | \ KONfiRESSTITtax munka- versenv kimeríthetetlen erőforrás: hiba lenne hát. ha megrekedne a m"helvek, gyárak falán belül, ha nem „oezsdítené n»»" minden fitt. a tervező iro- Hikhnn cs»kó°v. mint a keres- Veöwinii vállalatoknál, a megő- <*a7d a sálban és a hivatalokban a dolvos hétköznapok lévkörőt ka botosaként nem fokozódna n-r élet minden területén a tár- saöalrni aktivitás. A kongresa- ezusi versenybe mindenki ..benevezhet”. hiszen országén!, tő feladataink sikeres meevaló- eítása mindenkitől és mindenütt többet, jobbat kíván. Harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatai sok tekintetben új. de minden esetben magasabb mércéjű próba elé állítják a népgazdaság különböző területein munkálkodó* kát: több iparágban a termelésnövekedést tel jes egészében a termelékenység fokozásával kell biztosítani; javítani kell a gyártmányfejlesztési és gyártásszervezési munkát; új, a piaci igényekhez rugalmasabban igazodó termelési szerkezetet kell kialakítani, fáradhatatlanul keresve az eredményesség — javító tényezők érvényesülésének útját; s éppen a feladatok sokrétűsége kívánja meg, hogy tág teret adjunk a kongresszusi versenymozgalomnak, az önkéntes többet vállalás már ma is százezreket tömörítő erejének. |HANGJÁBAN némi sürgetéssel így fogalmazott minap az egyik, ezüst jelvénnyel kitüntetett szerszámkészítő szocialista brigád vezetője: „Mi már megtettük a magunk vállalását, ám szeretnénk azt is tudni, hogy számíthatunk-e a technológusok, a gyártáseszköz-gazdálko- dók, az anyagbeszerzők segítségére adott szavunk teljesítéséhez ” Való igaz, eddig leginkább a munkások, a közvetlen termelésirányítók hallatták hangjukat, lassúbb, tétovább a reagálás a közvetett irányító műszakiak, az ügyviteli dolgozók körében. Pedig csak velük gyümölcsözhet igazán a műhelyek buzgalma. A párt kongresszusai szocialista hazánk történetének kimagasló mérföldkő, vei. Az országépítő munka nagyszerű tettei, az áldozatvállalás. a becsülettel elvégzett feladatok, az önként adott többlet talent ik e mérföldkő aranvalap- iát. Immár két évtizede hozzászoktunk ahhoz, hogy munkánk 'zvümölcseiben közösen részesedünk. de erőfeszítéseink, neki- mnirkőzésemk Is közösek. Nem kivétel ez alól napjaink valósága sem. A kongresszusi raun- kavem-onv életűnk sok teriUotén mér eddig is nagyszerű példák- VpI ernol#a.r^rfícf ■f«* tanokat ösztönzött többre, tár- fflodabpitag kevésbé aktívakat ,ronzo*t közelebb célkitűzéseinkhez. Olvan, az egész társa da- ’omra kisugárzó törneemnzpa- ’om ez a verseny, ahol helve vap mindenkinek s aböl sz.ük- 'ég is van minden emberre. I tz ős szellemi evananodás feltétele, hogy a tárandóom minden tagia többet akarjon és többet is tegven. Akarás és cselekvés egysége, erőink összefogottsága: ezt jelenti a mát és a holnapot alakító kimeríthetetlen forrás, a kongresszusi munkaverseny. (m) Takarók a világ mjnden tájára Idei újdonság a „ Hópehely^-pléd Modern gépek, elavult műhelyek Bevezették a 6+2-es műszakot a Bajai Finomposztó Vállalatnál Három világrész államai vásárolják a Bajai Finomposztó Vállalat takaróit. A műszálból és gyapjúból készült plédek zömét idén is Angliába szállítják, de rendszeres vevők az afrikai kereskedelmi cégek is. A vállalat újdonsága a különleges eljárással készülő „Hópehely” takaró, amely könnyebb, rugalmasabb, tetszetősebb színösszeállítású, mint az eddigiek. Az évről évre növekvő termelési feladatok — idén egyéb cikkek mellett félmillió takarót gyárt már az üzem — végrehajtását megnehezíti, hogy a műhelycsarnok jórésze teljesen elavult. A rekonstrukciós munka elkezdődött ugyan, de a régi, rogyadozó födémzetű szövődé gépparkját ideiglenesen a raktárban helyezték el. Ugyancsak ideiglenes helyen állítják munkába az újonnan érkezett NDK szövőgépeket is. A szétszórt munkahelyeken csak a termelés átszervezésével biztosíthatják a folyamatos gyártást. Ezért határozta el az üzem vezetősége a 6+2-es műszak bevezetését. A szombat éjjeli, illetve vasárnapi műszak helyett természetesen hetente két napot otthon tölthetnek a munkásnők. Ebben a szervezési formában csak addig termel az üzem, amíg el nem készül az új műhelycsarnok. Megígértük — utánanéztünk: Csak szükséglet szerint...! Szerkesztőségi telefonunkon elkeseredett hangú termelő panaszolta, hogy rézgálichoz neffi tud hozzájutni. Megígértük, hogy utánanézünk; várható-e javulás a közeljövőben a rézgálicel- látásban. Megtudtuk a megyei AGROKER Vállalattól, hogy a permetezési idényre félezer vagon réz- gálic beszerzésére a felsőbb szervek már meg is tették az intézkedést. Eddig több mint a 60 százaléka — jóval nagyobb mennyiség ez, mint a tavalyi év hasonló időszakában — már a szőlősgazdáknál van. A kétharmadát a kiskereskedelmi bolthálózat hozta forgalomba, tehát a kistermelők is hozzájuthattak. A rézgálicon felül még mintegy 200 vagon, ezzel egyenértékű, ezt pótló szer — Zineb, réz-oxiclorid stb. — is forgalom,ba kerül. Átmeneti fennakadás azonban előfordulhat, hogy viszont ez a gond a minimálisra csökkenjen, csak úgy érhető el, ha a szőlősgazd mindegyike csupán a tényleges szükségletű, megfelelő mennyiséget szerzi be a rézgálicb Hiszen az ezt meghaladó készletek halmozá olyan nehézségeket idézhet elő, amelyek (rr a jelen esetben is, amikor, mint említettre jóval nagyobb mennyiségről gondoskodott - népgazdaság, a forgalmazó vállalat) könnyre, visszájára fordíthatják a szándékokat, felbillenthetik a termelési egyensúlyt J. T. mCPCMIDMSMCi PcUpoPQS di Keltetés helyett huzavona
