Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

Borolimpia Budapesten / Az alföldi bortermő vidékeken az elmúlt hetekben rendezték meg a megyei döntőket, legutóbb pedig a Komárom megyei és a somogyi borok vizsgáztak. Az eddigi tapasztalatok jók. Kü­lönösen a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei borok nyertek kitűnő helyezéseket A legszebb és legjobb magyar borok szeptember 5—15. között mérkőznek a Vajdahunyad-vár- ban, a világnak szinte vala­mennyi bortermelő országából a budapesti borolimpiára érke­ző borokkal. De ott lesznek szeptember 6—18. között a Me­zőgazdasági Múzeumban készü­lő nagyszabású borkiállításon is. Ot év alatt megkétszerezte áruforgalmát a MÉH Vállalat Míg a második ötéves terv első esztendejében 74, tavaly 136 millió forint értékű nyers­anyagot adott át a Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH Vállalat feldolgozó iparunknak. A má­sodik ötéves tervidőszakban ér­tékesített nyersanyag összértéke meghaladta az 540 millió forin­tot. A vállalat bekapcsolódott a külkereskedelmi vállalatok exporttevékenységébe, jelentő­sen hozzájárult a nyúlbőr, üveg­cserép-. juhbélexporthoz, meg­kezdte a nyugati exportra irá­nyuló textilhulladék fajta és mi­Egy bűnügy és tanulságai Még 1964. végén történt. A Kecskeméti Szolgáltató Javító és Vegyesipari Vállalat autójavító részlegének vezetője, Cs. Tóth László levelet kapott a vállalat központjától, amelyben értesítet­ték, hogy 1964. évben 146 459 fo­rint felhasznált anyagot nem számláztak le, s ezért 3 napon belül készítsen igazoló jelen­tést. A levél és a határidő a meglepetés erejével hatott, hi­szen több száz bizonylatot kellett ellenőrizni. Ennek ellenére a részleg vezetője három alkalom­mal a teljes összeget számlák másolataival 1965. január köze­péig igazolta, s 1 kérte, ismerjék el jelentése tételeit. Telt, múlt az idő, s a jóváhagyás helyett 1965. április elején belső vizs­gálatot rendeltek el az autó­javító részlegnél, de most már azzal az indokkal: „Nem telje­sítették a tervet”. A vizsgálat, a vállalat pénzügyi mérlegével el­lentétben, megállapította: az autójavító részleg az 1964. évi tervét nyereséggel zárta. Ezek- után nyilvánvalóan az következ­ne, hogy a vállalat vezetői, tu­domásul véve a tényeket, vál­toztattak álláspontjukon. Nem ez történt! Néhány hónap múl­va a vállalat igazgatósága az autójavító részleg egyik dolgozó­ja ellen feljelentést tett a rend­őrségen, hogy nagy összegű anyagot elsikkasztott, amelyről — állításuk szerint — nemcsak tudott, de annak részese is volt a részleg vezetője. A gyanú nem bzonyuii alaposnak A rendőrség, a vállalat beje­lentése alapján, megkezdte a vizsgálatot. Miután jelentős ösz- szeg elsikkasztásával gyanúsí­tottak több dolgozót, széles kör­ben vizsgálták meg a vállalat bizonylatolási, ellenőrzési rend­szerét: választ keresve arra, csakugyan történt-e bűncselek­mény, s ha igen, kik a felelősek, s melyek voltak az előidéző okok. Nem kevesebb mint ki­lenc hónapig tartott a nyomo­zás, a bizonylatok ellenőrzése, a gyanúsítottak kihallgatása. Vé- gülis Cs. Tóth László részlegve­zető a következő tartalmú hatá­rozatot kapta kézhez: „Az el­járás során felmerült gyanú nem bizonyult alaposnak, ezért a nyomozás folytatására nem ke­rül sor.” Eddig a különös „bűnügy” tör­ténete dióhéjban. Nem érdek­telen boncolgatni azonban azt is, mi volt az indítéka annak, hogy egy vezető beosztású dolgozót, a szakszervezeti bizottság titkárát közel egy éven keresztül ilyen módon akadályozták munkájá­ban, kialakították körülötte a bi­zalmatlanság légkörét, meghur­colták, gyanúsították. A tények azt mutatják, hogy elsősorban nem az autójavító részlegnél, de a vállalat központjában követ­tek el súlyos hibákat. Zűrzavar az anyagkönyvelésben Vezessük vissza, mi okozta az autójavító részlegnél a közel 150 ezer forintos „hiányt”? A válasz egyszerűbb, mint gondol­nánk. A Kecskeméti Szolgáltató Ja-i vító és Vegyesipari Vállalatnak, s így az autójavító részlegnek sem volt írásos ügyrendje. A részlegvezető az adminisztratív és a könyvelési munkát saját elképzelése szerint alakította ki — vitathatóan jól, vagy rosszul — azért, hogy a bizonylatolás valamilyen rendszer szerint tör­ténjék. Miután munkaköri le­írást nem kaptak az adminisz­tratív dolgozók, nem volt az sem megszabva, ki állíthatja ki a számlákat, s az esetleges sza­bálytalanságért ki a felelős. Ez azonban csak a kisebbik hiba lett volna. Sokkal nagyobb zűr­zavar uralkodott a vállalat köz­ponti anyagkönyvelésében. A ki- és visszavételezés teljesen meg­bízhatatlanul történt éveken ke­resztül, amelyre csupán egyet­len példát említünk. A 774-es számú bizonylatot (1964. II. 20) hétszer (!) könyvelték le. A könyvelők, az ellenőrzést végzők — ha egyáltalán volt ilyen — egyetlen egyszer sem kifogásol­ták sem alaki, sem tartalmi szempontból a bizonylatokat, sőt még arra sem fordítottak gondot, hogy ezeket az okmá­nyokat megőrizzék. Csakis ezért fordulhatott elő hogy az 1.964. év bizonylatainak jó része elve­szett (?) s azok utóellenőrzését nem lehetett elvégezni. E káosz ellenére az autójaví­tói részleg vezetője a számlamá­solatok alapján visszaigazolta az anyagkönyvelés által kimutatott „hiányt”, de erről a részleget még a mai napig nem értesítet­ték. Mivel magyarázható ez? A vállalatnál gyakorlat volt, hogy a belső vizsgálatok alkalmával nem hallgatták meg az érdekelt személyek védekezését, tárgyi bizonyítékaikat nem fogadták el. sőt nemegyszer olyan számlát, bizonylatot követeltek tőlük — éppen a hanyag könyvelés miatt — amelyet már korábban be­mutattak. Ezek a tények eny­hén szólva a vezetés rosszin­dulatúságát is tükrözték. Vádaskodás a vezetők között Mire alapozzuk fenti állítá­sunkat? A vállalat dolgozói, sőt a felettes szervek is tudják: két évvel ezelőtt megromlott a kap­csolat a vállalat gazdasági veze­tése. valamint a párt és a szak- szervezet vezetői között. A gaz­dasági vezetés, ahelyett, hogy a termelés szervezésére, növelésé­re. a szolgáltatás megjavításá­ra. a vállalat belső formáinak kialakítására, az ellenőrzés meg­javítására törekedett volna, sze­mélyeskedésre, vádaskodásra fe­csérelte erejét. Ez természetesen a munkában is éreztette hatását: a dolgozók munkakedve csök­kent, a középvezetők a szerve­zés, ellenőrzés helyett különbö­ző vélt. vagy tényleges táma­dásra készültek fel. Mindenki valamilyen módon fedezni akar­ta magát, s ezzel töltötte el munkaidejének legnagyobb ré­szét. Az alaptalan vádaskodások, gyanúsítgatások, alantas bosszú­vágyba, feljelentésbe torkolltak, s a társadalmi tulajdon védel­mének ürügye alatt bűnüggyé terebélyesedtek. A vállalati ve­zetés mindenkit mindenért gya­núsnak talált, s azonnal tolvajt, sikkasztót kiáltott mihelyt egy bizonylat — éppen a központi anyagkönyvelés, vagy az anyag­csoportvezető hibájából — ala­kilag, vagy tartalmilag kifogá­solható volt, esetleg nem került elő. Az ügy még nincs lezárva Szocialista törvéijyeink mész szemenően óvják, védik a tár­sadalmi tulajdont, de ezzel pár­huzamosan biztosítják a törvé­nyességet is. Nos, a bűnügy vizs­gálata kapcsán a következők de­rültek ki: a Kecskeméti Javító Szolgáltató és Vegyesipari Vál­lalat vezetői a társadalmi tulaj­don megóvására — az ellenőrzés elmulasztásával, a bizonylatolás elhanyagolásával — ténylegesen nem sokat tettek. Ugyanakkor a szocialista törvényésséget fél­rerúgva, koholt vádak alapján, hurcoltak meg embereket, fel­bolygatva életüket, elkeseredést, bizalmatlanságot szítva a válla­laton belül. S bár e bűnügy be­fejezése igazságot szolgáltatott néhány embernek, a vállalatnál még nincs minden rendben! A közeljövőben a vállalat fel­ügyeleti szervének a jelentősebb feladatok segítése mellett az ilyen — sokáig a felszín alatt lappangó, de később súlyos gondként felmerülő — kérdések­kel való foglalkozásra is több időt kell szakítania. Ezt nem­csak a társadalmi tulajdon óvá­sa, a vállalat gazdaságossága» termelékenysége, de a dolgozók politikai öntudatának alakítása, igazságérzete is sürgető feladat­ként állítja eléjük. Gémes Gábor nőség szerinti válogatását. A vállalat termelékenységi mutatója az 1960. évi egy sze­mélyre jutó 766 mázsáról 1965-ben sze­mélyenként 1963 mázsára emelkedett, a költségráfordítási hányada pe­dig közel 2 százalékkal csök­kent. A MÉH vállalatok 1965. évi szocialista múnkaversenyében országos első lett a feltételek maximális teljesítésével, s ezért miniszteri dicséretben részesült. A dicsérő oklevelet a MÉH Tröszt vezérigazgatója adta át a vállalat , dolgozódnak ünnep­ség keretében. A vállalaton belül élénk munkaverseny-mozgalom ta­pasztalható. Csupán munkaver- seny-jutalmak címén közel 120 ezer forintot osztott ki a válla­lat 1965-ben a munkaversenyek­ben élenjáró dolgozók között. Több dolgozó részesült Kiváló dolgozó, a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben. A vállalat dolgozói 1966-ban is változatlan lendülettel telje­sítik feladataikat. Hazánk fel- szabadulásának évfordulójára az első negyedévi értékesítési tervfeladat 3 millió forintfal való túl­teljesítését tűzték ki célul, s e vállalásukat 8 millió fo­rintra teljesítették. A lakóterületi hulladékgyűj­tésben élen járnak az iskolák tanulói, az iskolai gyűjtést szer­vező és irányító pedagógusok akiket a vállalat 1965-ben .több százezer forint jutalomban ré­szesített. Kiemelkedő begyűjté­si eredményt értek el a Bács- Kisku.n megyei iskolák. Az 1965/66. tanévzárás alkalmából a vállalat ezért éppen Bács- Kiskun megyében. a kecskeméti városi szín­házban rendez június 6-án részükre .jutalomelőadást a megyei KISZ-bizottsággal és úttörőelnökséggel karöltve. Az előadáson neves fővárosi mű­vészek lépnek fel. Kongresszusi felajánlásaikban a vállalat dolgozói az 1966. évi tervfeladatok jelentősebb túltel­jesítését vállalták. Az eddigi eredményekből következtethető hogy a vállalat az 1966. első félévi tervfeladatát jóval határ­idő előtt teljesíti. Cikkünk nyomén Célunk: az alaposabb minőségi ellenőrzés A Petőfi Népe május 13-i szá­mában megjelent „A hiánycik­kektől — az alkatrészhiányig” című írásra válaszolva közlöm: • Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség áprilisban főként a múlt évi áruellátást vizsgálta vállalatunknál. A riportban em­lített áruféleségek — sajtolt la­pát, kályha, dinamó stb. — el­sősorban tavaly szerepeltek a hiánycikklistán. Ha mégis hiá­nyoznak egyes üzletekből ezek a cikkek, annak oka a felületes árurendelés. Ebben az évben általában ja­vult az áruellátás vasműszaki cikkekből részben a külföldi be­hozatal, másrészt a hazai ipar fokozott termelésének eredmé­nyeként. A minőségi kifogásokat ille­tően megjegyzem: A MEO-zúsra vonatkozó kormányrendelet ér­telmében a gyártó üzemek mi­nőségi bizonyítványt kötelesek kiadni termékeikről. A cikk — az ÁKF vizsgálata alapján —, indokoltan hangsúlyozza: Még mindig gyakoriak a minőségi ki­fogások. s ezek csökkentése az iparon kívül a nagy- és kiske­reskedelem áruátvevőinek is el­sőrendű kötelessége. Ezúton ,is arra kérem kereskedelmi part­nereinket: Élve törvényadta le­hetőségeinkkel kötelezzük a gyártó üzemeket kifogástalan ' termékek előállítására! Megállapítja a riport szerző­je: A hiánycikkek csökkentése érdekében hozott megyei párt- határozat nyomán jók a kapcso­lataink a megye helyiipari vál­lalataival. A közös együttműkö­dés eredményeként számos hiánycikket pótoltunk az utóbbi időben. Végezetül közlöm: A helyiipari vállalatokkal kötendő szerződések alapján megvan a lehetőség arra, hogy jövőre to­vább szűkítsük a hiánycikklistát Bács-Kiskun megyében. Vitéz Sándor, főosztályvezető. Izotópok a mezőgazdaságban A modern kutató munka ma már elképzelhetetlen sugárzó izotópok nélkül. Mezőgazdasági felhasználásuk hazánkban mintegy tíz éve a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében kezdődött. Azóta számos helyen épült izo­tóplaboratórium. Képünkön: Izotópvizsgálat az intézetben. Faipari Technikum esti tagozata indul Kecskeméten A kecskeméti faipari válla­latok, üzemek szakember-szük­ségletének biztosítására a Köny- nyűipari Minisztérium engedé­lyével ez év szeptemberében megnyílik Kecskeméten a Fa­ipari Technikum esti tagozata. A Faipari Technikumban azok a dolgozók tanulhatnak, akik műszaki (technikusi) munkakör­ben dolgoznak, vagy akiket a vállalat 1—2 éven belül műszaki (technikusi) munkakörben al­kalmaz. Előfeltétel: az általá­nos iskola nyolc osztályának si­keres elvégzése, valamint a fa­ipari szakmunkás bizonyítvány. A jelentkezőknek augusztus végén felvételi vizsgát kell ten- niök. A felvételi vizsga anyagát az igazgatóság megküldi a je­lentkezőknek. Helyes lenne, ha a kecskeméti üzemek, vállalatok felmérnék, kiket javasolnak az újonnan meginduló esti tagozatú középis­kolába. Az üzemek oktatási felelősei jelentkezési lapokat és bővebb felvilágosítást a Dolgozók önálló Iskolájában (Kecskemét, Jókai u. 2. Piarista Gimnázium) má­jus 28-ig. PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefont 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 index; 35 065

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom