Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

1966. májút, 35, szerda 5. oldal Fesztivál tanulságokkal A megye irodalmi színpadainak seregszemléje Á Times Jánoshalmáról Vasárnap a Kiskunhalasi Gő­zön István Művelődési Otthon­ban egésznapos műsor kereté­ben léptek közönség elé a me­gye irodalmi színpadai. A fesz­tivál résztvevőit és vendégeit dr. Vincze Ferenc, a városi ta­nács elnöke üdvözölte, majd Brachna János, a MÉSZÖV elnöke mondott megnyitó be­szédet. A fesztiválon hat irodalmi színpad mutatta be műsorát, ami már önmagában is előre­lépés az előző évekhez viszo­nyítva. Örömünk azonban nem volt és nem is lehetett mara­déktalan. Éppen ezért kezdjük a beszámolót a hibák elemzé­sével. Modernség — vagy modernkedés ? Gyakran előfordul — mond­hatni országosan —, hogy a rosszul értelmezett modernség jegyében az irodalmi színpa­dok nehezen élvezhető, irracio- nális-filozófikus jellegű műve­ket különböző szcenikai bravú­rok segítségével próbálnak színpadra állítani. Ebbe a hi­bába esett a Kiskunhalasi Mű­velődési Ház Irodalmi Színpa­da, és tehetséges, invenciózus fiatal rendezője, Szeri Endre is. Ám, ez még a kisebbik hiba lett volna. „Ars poetica 1966.” című összeállításuk kérdésfelte­véssel indul egy pesszimista- egzisztencialista kicsengésű köl­temény révén, amit a soron következő optimista hangvéte­lű. — de legalább racionálisab­ban filozofáló — költemények­nek kellett volna ellenpontoz­niuk. Sajhos, ez a törekvés nem juthatott érvényre és a feltett kérdésre nem kaptunk megnyugtató választ az előadás során. így az olyan vitathatat­lan értékek, mint például a ra­gyogóan megkomponált szín­padkép és a szerencsésen meg­választott zenei keret, nem juthattak érvényre. Jobban átgondolt összeállításókat! Ez a jogos vád érheti még a résztvevő csoportok egy részét. A Tiszakécskei Ifjúsági Irodal­mi Színpad a magyar és vi­lágirodalom legszebb szerel­mes verseit kívánta megszólal­tatni. A szerencsés, derűs tónu­sú indítás után azonban melo- dramatikus részletek következ­tek. (Teljesen indokolatlan volt a balettkar szerepeltetése is.) Az irodalmi színpad lehető­ségeinek, eszközeinek téves ér­telmezése is sokszor a teljesít­mény rovására ment. A Csá­szártöltési Földművesszövetke­zeti Irodalmi Színpad Bertold Brecht műsora éppen ezért ma­radt a várakozás alatt. „Kurá­zsi mama és gyermekei” — Pódium-változat — hangzott a cím. De miért Pódium-válto­zat? Brecht dramaturgiai el­képzelései eleve bizonyos stili- záltságot követelnek, amit szük­ségtelen tovább stilizálni, mi több, megmerevíteni. A szín­darab megkövetel bizonyos mozgásokat, nem kell tehát ezeket a minimálisra redukál­ni. mert ez feltétlenül értelem- zavaró és groteszikül hat. (Az egyes részek zenei átvezetése nagyon sokat segített volna.) Aminek örültek a nézők... A Kecskeméti Kelemen László Irodalmi Színpad Rad­nóti Eclógái című összeállításá­nak ügyes, közérthető rendezé­se Banos József munkája volt. Szerencsés a költő megszemé­lyesítőjének kiválasztása is. Héjj János egyenletes, jó tel­jesítményt nyújtott, póztalan versmondasa az előadás egyik nagy élménye volt. A színpad­kép eklektikus jellegével vi­szont nem értünk egyet, funk­ciója ilyen formában indoko­latlan. Varga Mihály rendezte a SZÖVGSZ Berkes Ferenc Iro­dalmi Színpadának előadását — nagyszerűen. Juhász Ferenc „Az éjszaka képei” című műve a közönség legteljesebb elisme­rését vívta ki. Sikerük a sza­valókórus és a szólisták össz­hangján alapult. Nagyon tet­szett a kórus árnyalt és tiszta intonációja, ami annál is na­gyobb érdem, mert Juhász Fe­renc a „nehezen mondható” költők közé tartozik. A fény­hatások is végig kitűnően har­monizáltak a színpadon történ­tekkel. Kitűnő teljesítményt nyúj tott a szépen beszélő fő­szereplő, Marozsi Judit. Szerencsés témaválasztás — fél siker! Ez a megállapítás vonatkozik a lakitelekiekre, akik Szakonyi Károly „Üt mentén” című hangjátékát alkalmazták szín­padra. A problémafelvetés ak­tuális volta, a falusi fiatalok életének dokumentumjáték-sze- rű kivetítése — a legilletéke­sebbek előadásában — telitalá­lat volt! A rendező — Lengyel Pálné — elképzeléseit a puritán egy­szerűség jellemzi. A fesztivált a vendégként fellépő Szegedi Egyetemi Szín­pad zárta Siawomir Mrozek „Piotr Ohey mártíromsága” cí­mű szatirikus játékával, Paál István »-endcjésében. A csak­nem hivatásos szinten játszó csoport játéka (szombaton este a rádióban is hallhattuk őket) igen sok hasznos tanulsággal szolgált megyénk irodalmi szín­padai számára. Mindent össze­gezve, hasznos és szép napja volt ez a vasárnap a megye irodalomkedvelőinek. A fogya­tékosságok gondos mérlegelése, a tapasztalatok felhasználása, a pozitívumok továbbfejleszté­se, záloga a további eredmé­nyeknek. Így valósulhat meg a fesztivál mottójaként válasz­tott gondolat: „Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! Nem elég akarni. De tenni, tenni keTl! Vass I. Holtán A minap vaskos levelet ka­pott iskolánk. A levélen angol i bélyeg, glasgowi pecsét. Belül egy angol újság: The Times 1966. február 4. számának ne­velésügyi melléklete. Az újság­ban egyoldalas cikk, benne többször leírva Jánoshalma neve. Ez a küldemény egy kellemes emléket idéz fel: a múlt év szeptemberében járt nálunk W. K. Richmond, a glasgowi egye­tem professzora. Baráti láto­gatásra érkezett, de egyúttal ta­nulmányozta a mai magyar is­kolarendszert is, hogy összeha­sonlítást téve. az oktatás-neve­lés ügyével kapcsolatban Ang­liában is széles körű társadalmi érdeklődést keltsen. A nekünk is megküldött cikkében tárgyi­lagosan ismerteti iskolánkban szerzett tapasztalatait. Nézzük, miről is írt! Nagyon megnyerte tetszé­sét, hogy iskolánk mennyi tech­nikai felszereléssel van ellátva (filmfelvevő, vetítő, tv, magne­tofon, lemezjátszó), amely nem kis mértékben járul ahhoz hogy az oktatás színvonala hasonló a városi iskolák nívójához. Kü­lönösen kiemeli —. s példaként az angol iskoláknak is ajánlja — hogy a történelemtanítást milyen eredményesen szolgálja az iskola saját, nagyszerűen ösz- szeállított, bőséges helyi anyag­gal rendelkező múzeuma. Ügy látja, hogy hétközi otthonunk működése tökéletesen megoldja a tanyai tanulók oktatási és ne­velési kérdését. Elcsodálkozik azon, hogy az iskola és a tár­sadalom összefogása Kunfehér- tón milyen szép gyermeküdülőt hozott létre. Ehhez hasonlót má­sutt még nem tapasztalt. Igen jelentős ténynek tartja a továbbtanulók nagy számát, valamint azt a tényt, hogy a tanácsok és az állam nemcsak jelentős ösztöndíjjal támogatják a tovább tanulni óhajtó fiatalokat, hanem mun­kába helyezésükről is gondos­kodnak. Richmond professzor örömmel látogatta végig osztályainkat, szívélyesen elbeszélgetett úttö­rőinkkel, (egyik osztályban még nyakkendőt is kapott), megte­kintette iskolánk úi szárnyának építéséit, és élénk érdeklődéssel kísérte végig tanulóink életéről vetített filmjeinket. Nem csoda, hogy ezen tények nyomán és a magyaros vendégszeretet közben kialakult baráti légkörben oda- nyilatkozott, hogy az angol ma­gániskoláknak — különösen ne­velési szempontból — hasznára válna a magyar iskolarendszer alaposabb megismerése. Szabados József igazgató ■ A Nap a képernyőn Fotóriporterünk azt a ritka pillanatot örö­kítette meg a bajai csillagvizsgálóban, amikor a pénteken lezajlott, s hazánkban mindenütt jól látható részleges napfogyatkozás maximu­mához közeledett. Aki a teleszkóphoz kapcsolt vetítőernyőn a Nap éles képét beállítja, 111 Márton, a bajai csillagvizsgáló vezetője. A fiatal tudós néhány nappal ezelőtt tért vissza a Világűrkutatási Bizottság, a COSPAR rendes évi kongresszusáról, az osztrák fővá­rosból. A magyar űrkutatást képviselő kéttagú küldöttség egyikeként referátumot is tartott az általa koordinált kutatási programmal kap­csolatban, amely vizuális megfigyelések alapján a légkör sűrűségének meghatározását tűzte ki céljául. Mint arról már megemlékeztünk, ezek a ku­tatások egyedül állanak nemzetközi vonatko­zásban is. Voltak, akik régebben kétkedéssel fogadták, ma azonban — újságolta munkatár­sunknak nagy örömmel 111 Márton — oly mér­tékben elismerték az első tudományos eredmé­nyeket, hogy határozatot hoztak a mérések kiterjesztésére a Föld déli féltekéjének kutató állomásai bevonásával. Hazaérkezése után azonnal bekapcsolódott 111 Márton a szputnyik-megfigyalési programba, amely keretében a bajai állomás kimagasló eredményeket tud felmutatni. Nemrégiben ér­kezett meg az a negyedévi tájékoztató, melyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Csillagászati Tanácsa ad ki a szputnyikmegfi- gyelésbe bekapcsolt, különböző nemzetiségű, tíz állam megfigyelőit mozgósító hálózat mun­kájáról, A számok arról adnak hírt, hogy a bajai megfigyelő állomás észlelte az év első negyedében a legtöbb átvonulást A Messiás bemutatása TS , 'f Évadzáró LS^eCSUemLien nagyzenekari hangverseny HANDEL oratóriumai ma Is, akárcsak keletkezésük korában, nagy emberi közösségekhez szólnak. Többnyire vallásos te­matikájuk mögött az az egye­temes humánum fejeződik ki, ami később Beethoven szimfó­niáiban, vagy — századunkban pl. — Bartók nagy műveiben megnyilatkozik, emelkedett han­gon, ugyanakkor nagyon köz­érthetően. Lenyűgöz ez a zene és megtisztít, azzal, hogy ki­emel a köznapi kisszerűség ke­reteiből és megerősíti az Em­berbe vetett hitünket. S mindezt egy olyan géniusz teszi, akinek alkotód és emberi nagysága több mint két évszázad távlatából is töretlen fénnyel áll előttünk, a barokk zene Bach mellett leg­nagyobb mestere: Händel. Oratóriumait megszólaltatni nagy és felelősségteljes vállal­kozás, már csak a mai hangver­senylátogató számára szokatlan méreted miatt is. Ugyanakkor nagyorf hálás vállalkozás is: ép­pen természetességüknél fogva még viszonylag legnehezebb té­telei is jól játszhatók-énekelhe- tők, „testre szabottak”, ezért csupán tiszta és pontos megszó­laltatás mellett is meggyőzőek. A művekben rejlő drámaiság és érzelmi gazdagság azonban a jó előadókat és együtteseket en­nél többre serkenti. HÉTFŐN este a kecskeméti színházban szegedi együttes ad­ta elő a Messiást, két héttel az otthoni bemutató után. Ez a két hét a produkciót még tovább ér­lelte, így egészben véve szép, hiteles előadást kaptunk. VASZY VIKTOR karnagy a megszokott nagy művészi erővel váltotta valóra elképzeléseit. Händel zenéjéhez megfelelő mértéktartással közelített, ro­mantikus túlzások nélkül, utat engedve a muzsika öntörvényű kibontakozásának. Több helyen tempóit a szokottnál lassúbbak­nak éreztük, bár a tempóvéte­leket a legtöbb mű esetében sok évtizedes konvenciók sza­bályozzák, melyektől az inten­zívebb kifejezés érdekében el lehet, sőt el is kell térni. Érde­mes azonban megjegyezni, hogy egyes Händel-kutatök egykorú adatok alapján azt állítják, mi­szerint az eredeti előadások tem­pói a maiakénál gyorsabbak voltak, amint azt az 1959-es haliéi Händel-kongresszuson ki­fejtették, Az oratórium „főszerep­lője” a kórus, nemcsak mennyi­ségileg, de a mondanivaló ki­fejtésének súlypontjait tekintve is. A Szegedi Zenebarátok Kó­rusa jól helytállt ebben a hiva­tásosaknak is díszére váló fel­adatban. Arányuknak megfele­lően a férfiszólamok erőtleneb­ből szóltak (különösen a tenor, de ez szinte „zenei népbetegség” hazánkban), viszont fel kellett figyelnünk a szoprán egységes, szép hangszínére és hajlékony előadásmódjára. A kórus egyéb­ként ebben a műben határozott fejlődést mutatott a vokális po­lifónia megszólaltatása terén.- A SZÓLISTÁK közül Ber- dál Valériát és Sinkó Györgyöt emeljük ki, zeneileg tartalmas, jól felépített áriák hallgatása közben az emberi hang, a „vox humana” szépségében is gyö­nyörködhettünk; a másik kettő: Kemény Klió és Réti Csaba énekléséről ugyanezt kevésbé mondhatjuk el. Egyébként elég gyakori jelenség az is. hogy énekeseink a hangversenydobo­gón sem tudnak elszakadni bi­zonyos operai (és ott jobban elfogadható) előadói konven­cióktól. A BARTÓK Béla zenekar egyenletes színvonalon muzsi­kált. otthonos volt mind az áriákat kísérő kamarazeneszerű hangzásban, mint a nagy kar­tételeket alátámasztó tuttíkban, mindkettőben megvalósítva a händeli zenej világ hangzás­ideálját. A kezdeti, kisebb tech­nikai hibákat a későbbiek fo­lyamán mind jobban eltemette — a hallgatók számára is ■— a muzsikába való belefeledkezés öröme. Külön ki kell még emel­nünk az első rész zenekari köz- játékának finom hangszínű, át­tetsző interpretálását. Az előadókat a szép koncert­hez és a sikeres hangverseny- évad befejezéséhez illő lelkese­déssel ünnepelte közönségünk. Kör bér Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom