Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-24 / 121. szám

*. oldal 1966. májú« 24, kenő Erhard Londonban Brit villámhárítás LusaUában Kancellári levél de Gaulle-hoz Elutazott a román külügyminiszter HIVATALBÓL derű­látó megjegyzésekkel kísérik Erhard nyugat­német kancellár angliai EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN két kormány között. A francia—nyugatnémet kapcsolatokról az NSZK- ban két álláspont áll Péter János külügyijiiniszter meghívására a hét végén Bu­dapesten’ tartózkodott Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és felesége. A látogatás során a két kül­ügyminiszter baráti eszmecse­rét folytatott. Corneliu Manescu és felesé­ge vasárnap este elutazott Bu­dapestről. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megje­lent Péter János külügyminisz­ter és a külügyminisztérium több, vezető beosztású munka­társa. Ott volt Mihail Rosianu, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete, to­vábbá Constantin Scarlat ro­mán vegyipari miniszter, aki a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra érkezettj román kormány- küldöttség vezetője volt. A de­legáció hétfőn délelőtt utazott el hazánkból. Megkezdődtek a magyar—singapore-i tárgyalások Hétfőn délelőtt az Országház j minisztertanácsi termében meg- i kezdődtek a Magyar Népköztár­saság és a Singapore-i Köztár­tárgyalásait londoni kormánykörök. Ha az út előzetes elhalasztásából, az érkezést késleltető rossz időjárásból még nem is vonunk le mesz- szemenő következtetéseket a tárgyalásokra vo­natkozóan, a szigetország lapjai figyelmeztet­nek a brit-nyugatnémet kapcsolatokat árnyé­koló tényezőkre: ezek között is arra a súlyos körülményre, hogy a rajnai brit csapatok állo- másoztatása Anglia fizetési deficitjének fő té­tele. Bejelentés szerint Erhard és Wilson talál­kozójának napirendjén a NATO-válság, a ke­let—nyugati viszony, a nyugat-európai kereske­delmi kérdések problémái szerepelnek. Azon­ban sem Anglia miniszterelnökének, sem a bonni kancellárnak nincsenek nyugodt napjai, semmiképpen sem állja meg helyét a londoni hivatalosok optimizmusa, akik „kitűnő politikai légkörről” beszélnek a találkozó kapcsán. AMIKOR Erhard érkezett, épp hogy elhagy- | ta a brit kormányküldöttség az országot, Judith j Hart nemzetközösségi államminiszter vezetésé­vel, hogy „villámhárító” missziót teljesítsen i Kaunda zambiai elnöknél. Zambia a szomszé­dos Smith-rezsimmel vasútválságba bonyoló­dott, Dél-Rhodesia csak magas térítés fejében hajlandó Kaundáék rendelkezésére bocsátani a tenger felé vezető vasútvonalat. A feltételeket Kaunda elutasította. Viszont — ha csakSmith- éket meg nem fegyelmezik — így nem jut el a világpiacra Zambia reze. Ebben pedig már élénken érdekeltek brit és más kormány-, ille­tőleg üzleti körök. A vietnami háború révén a réz világpiaci ára erősen felszökött. Kaunda éles megnyilatkozásai eleve kilátástalanságra ítélik Judith Hart küldetését, akinek szerepe valamilyen kompromisszumra rábírni Kaundát. A zambiai elnök felvetette Nagy-Britannia ki­zárásának kérdését a Brit Nemzetközösségből is. ERHARD pedig jegyzékháborút hagyott ma­ga mögött Bonnban. Vasárnap ugyanis nyilvá­nosságra hozták a francia kormány válaszát Bonn NATO-válaszára. A francia kormány eb­ben kijelenti, hogy nem hajlandó tárgyalni az NSZK-bah 'állófriaáózö' ésápatai jövőjéről, csak abban az esetben, ha Bonn hivatalosan követe­li a francia csapatok további nyugat-németor­szági tartózkoáását. Ellenkező esetben 1967. jú­lius 1-re kivonják őket. Javasolnak tóvábbá közvetlen tárgyalást a csapatok kérdéséről a 4 képen: a magyar—singapore-i tárgyalások egy pillanata. A tengerésxsxtrájk letörésére Szükségállapot Angliában LONDON (MTI) Wilson miniszterelnök hétfőn délután az angol alsóházban be­jelentette a szükségállapot el­rendelését a tamgerészsztrájk kö­vetkezményeire hivatkozva. Ez gyakorlatilag a haditengerészet igénybevételét jelentené a sztrájk következtében leállított hajók „mozgásba hozására". Az 1920-as szükségállapot-tör­vényt eddig négy esetben alkal­mazták. A szükségállapot alap­ján életbe léptetett kormányin­tézkedések mind a négy esetben napokon belül a sztrájk össze­omlására vezettek. A tengerészsztrájk letörésére alkalmas rendkívüli törvények hétfőn éjfélkor léptek életbe. Határozat a jószomszédi politikáról Az iráni sah látogatása BUKAREST (MTI) Chdvu Stoicának. a Román Szocialista Köztársaság állam­tanácsa elnökének meghívására j Mohammed Reza Pahlevi iráni sah május 27 és június 3. kö-| zött hivatalos látogatást tesz j Romániában. Pártmunkáskiiidöttség utazott Bukarestbe A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Németh Ká­roly, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével pártmunkásküldöttség utazott Bukarestbe. (MTI) saság kormányküldöttségeinek tárgyalásai. A tárgyalásokon részt vevő ma­gyar küldöttséget Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke vezeti. Részt vett a tárgyaláson Péter János külügyminiszter. Veres József munkaügyi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, Baczoni Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Kós Péter nagykövet, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. A singapore-i küldöttséget Li Kaung-Ju miniszterelnök vezeti. A tárgyaláson részt vett Sin- I nathamby Radzsaratnam kül- | ügyminiszter, Othman Vök szo. j ciális és művdlődésügyi mlndsz- i tér. Francis Joachim d'Costa ! külügyi államtitkár-helyettes és | Lim Tiong Arin, a miniszterel­nök titkára. ^ Li Kuang-Ju, a Singapore-i Köztársaság miniszterelnöke és a kíséretében levő személyiségek hétfőn délben a Hősök terén megkoszorúzták a magyar, hősök emlékművét. Li Kuang-Jú, a Singapore-i Köztársaság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete hét­főn délután ellátogatott az Egye­sült Izzóba. A vendégeket a lá­togatásra elkísérte Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes. Koszigin fogadta Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta Jo­hannes Uyl Dien holland gaz­daságügyi minisztert, aki a hol. land üzleti körök Moszkvába ér­kezett küldöttségét vezeti. Jugoszlávia a gazdasági reform megvalósításának útján Vasárnap a nyugat-berlini NSZEP első pártkongresszusán határozatban egyhangúlag jóvá­hagyták a jószomszédi politikát szorgalmazó javaslatokat. Eb­ben a határozatban az NSZEP indítványozza, hogy Nyugat-Ber- lin vezetői törekedjenek a város békés és boldog jövőjének biz­tosítására. és alakítsanak ki jó kapcsolatokat az NDK-val. az NDK vezető politikusaival, ál­lamférfiaival. Sürgeti, hogy minden jó szán­dékú embeí fogjon össze a mi- litarizmus, az atompolitika és a neonácizmus ellen, biztosítsa a munkásság, a munkáspártok és szervezetek együttműködését, és ilymódcvn azt, hogy Nyugat-Ber- Iin békében és biztonságban éljen. Súlyos amerikai provokáció Guantanamón Kuba délkeleti részén fekvő guantanamói amerikai támasz­pont katonái vasárnap este hét­kor meggyilkoltak egy kubai őrt. A havannai televízió műso­rát megszakítva sugározta a fegyveres erők minisztériumá­nak ezzel kapcsolatos bejelen­tését. A határőrezred harcosa, Luis Ramirez Lopez az egyik őrbó­déban tartózkodott három kilo­méternyire a támaszpont főka­pujától és 150 méternyire a bá­zist övező drótkerítéstől, ami­kor egy elhaladó amerikai gép­kocsiról tüzet nyitottak rá és megölték. Ezzel egyidőben, há­rom kilométernyire a halálos végű lövöldözés színhelyétől, az amerikaiak egy másik őrbódéra is tüzeltek. A kubai fegyveres erők mi­nisztériumának közleménye megállapítja, hogy a történtek bizonyítják: a megszállók to­vábbra is folytatják Kuba-elle- nes provokációikat. A FELSZABADULÁS óta el­telt 21 esztendő átformálta Jugoszláviát. A hajdani „bal­káni konglomerátum” ma po­litikailag szilárd és egységes szövetségi népköztársaság, fej­lődő iparral, jelentős gazdasá­gi eredményekkel, a kulturális forradalom nagy vívmányaival. Az egyes köztársaságok fejlő­désének üteme természetesen nem azonos, az előrehaladás mégis mindenütt imponáló. A ljubjanai . tizenkétemeletes, alu­míniumból épült toronyház éppúgy jelképe ennek, mint az új-belgrádi szupermodem vá­rosnegyed, a zenicai vasmű, a noviszádi új vasúti híd merész íve, vagy a vinicai atomköz- pont. Természetesen Jugoszlávia fejlődése nem volt probléma- mentes, ismeretesek az ötvenes évek súlyos gondjai, melyek sokáig kisérték a jugoszláv gazdasági életet; nehezítették a kedvező tendenciák kibonta­kozását, s érvényre jutását. Es, ha a fejlődés kétségtelen is volt, mintegy három esztendő­vel ezelőtt élesebben jelentke­zett néhány megoldást sürgető probléma. Nem megfelelően alakúit a termelés és fogyasz­tás egyensúlya, nem volt kielé­gítő a termelékenység, romlott a fizetési mérleg. Az árrend­szer bonyolult, nehézkes volt, az árarányok eltolódtak. A mesterségesen értékszint alatt tartott nyersanyag- és energia­árak miatt deficit jelentkezett a nehéziparban. A könnyűipari üzemek viszont az olcsón ka­pott nyersanyaggal bőkezűen gazdálkodhattak. AZOK a jugoszláv gazdasá­gi szakemberek, akikkel beszél­gettem, elmondták; abban az időben a termelő kapacitások elaprózódtak. Bármilyen kere­sett is például a jugoszláv ci­pő, semmisem indokolta, hogy több mint 200 cipőgyáruk le­gyen, mint ahogy gazdaságta­lannak bizonyult az egymástól teljesen független, a kül- és belföldi piacokon egymással konkurráló tizenkét vajdasági textilgyár is. A szövetségi, köztársasági, községi szervek gyakran szubjektív alapon, kel­lő gazdasági indokok nélkül osztották szét a rendelkezésük­re álló hitelösszeget, olykor fe­lesleges, eleve ráfizetéssel ter­melő üzemeket hozva létre. A vállalatok sok esetben nem voltak kellően érdekelve ab­ban, hogy jó minőséget produ­káljanak. Nem egy üzem,ben, a mennyiségi mutatók dominál­tak — a minőség rovására — és egyre nőtt az eladhatatlan, — különösen a külföldön elad­hatatlan — áfuk mennyisége. Az ipar problémái mellett gondot jeleptett a mezőgazda- sági fejlődés lassúsága. Igaz, jelentős erőfeszítések történtek a szocialista átszervezés érde­kében. A társadalmi, szövetke­zeti szektor most a terület több mint 20 százalékát öleli fel, és bővül az úgynevezett társas termelés is, tehát az egyéni gazdálkodás és a mezőgazdasá­gi szocialista szektor gazdasági tevékenységének összekapcsolá­sa. Az egyéni kisgazdaságok java részében azonban nem megfelelő a termelékenység, s a technikai színvonal. A MEZŐGAZDASÁGI felvá­sárlási árak alacsonyak Vol­tak, s a mezőgazdaság beruhá­zásokban sem kapta meg a szükséges támogatást. Mivel szemben egymással. Schröder és tábora merev franciaellenessége csorbát szenvedett attól, hogy Franciaország felajánlja a tárgyalások le­hetőségét. Adenauer és Strauss ismét figyel­meztette Erhardot, hogy törekedjék kiegyezésre de Gaulle-ékkal, óva intenek a „dac és fogcsi- korgatás” politikájának alkalmazásától. Sajtó- értesülések szerint Erhard levelet intéz de Gaulle-hoz, s ebben javasolja, hogy alakítsanak nyugatnémet—francia munkabizottságot az NSZK-ban állomásozó francia csapatok jövendő státusának tanulmányozására. Erhard egyben kéri de Gaulle-t, hogy moszkvai látogatása al­kalmával a bonni álláspontot támogassa a né­met kérdésben. A levelet értesülések szerint holnap nyújtják át a francia elnöknek. .. .íme a „kitűnő politikai légkör..

Next

/
Oldalképek
Tartalom