Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

•Sértegető4' szótár Elégedetlen angolszász turisták: számára készölt az a sajátos négynyeivű szótár, amely minden alka­lomra gúnyos, sőt sértő megjegyzéseket tartalmaz. A különös szótár angol kiadója szerint: „Ez a merőben új fegyver módot ad a kizárólag angolul beszélő utasnak, hogy külföldön is megvédhess? ! magát, amennyiben szüksége van erre’*. íme, egy csokorra való a sértésekből: Rossz vendéglőben: „Mellékelnek emésztő tablet* j iákat is az ételekhez?” Piszkos vendéglőben: .«Étkezések közben sertése- j két szoktak itt tartani?” Rossz kiszolgálásnál: „Mióta sztrájkolnak itt a j pincérek?” Vakmerő taxisofőrnek: „Ma hány embert ölt j meg?” Ruhaüzletben: „Ez biztosan selyem, látom a her­nyók nyomait”; vagy: „Csak a két évvel ezelőtti j divatot mutatják be?” I Autóbuszon: „Legyen szíves az influenzáját a sa­ját családtagjainak fenntartani.” = KftSZOLNEU? á növényvédelemre a Szikrai Állami Gazda­ságban: 24 nagyüzemi permetezőgépen kívül 100 háti permetezőt ké­szítettek fel a nagy munkára. Majdnem kétszer annyi gép dol­gozik majd az új tele­pítésű szőlőkben, gyü­mölcsösökben mint ta­valy. Előreláthatólag május első hetében kezdik meg a munkát. I N A PT A R 1966. május 1, vasárnap 1 Munka ünnepe. Napkelte : 1 4 óra 29 perc. Napnyugta: 18 óra 55 perc. — Tizenhétezer kis­liba nevelkedik már a kiskunfélegyházi ter­melőszövetkezetekben, amelyek az idén 54 ez­ret szándékoznak fel­nevelni a víziszárnyas­ból. A naposjószág egy részér előnevelik a tsz-közi libatelepen, ahol már hetek óta ^teltház” van. Ülésezik a KISZ megyei vb Hétfőn összeül Kecs­keméten a KISZ me­gyei végrehajtó bizott­sága. A tanácskozás résztvevői megvitatják a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok idei termelési versenyeinek programját. valamint a megye középiskolai kollégiumaiban, diák­otthonaiban működő KISZ-alapszervezetek nevelő . tevékenységét. — Négynapos kézi­munka-kiállítás nyílik ma Solton a községi pártház nagytermében. A kiállításon a helyi nőtanács kézimunka- szakkörének tagjai mu­tatják be a téli hóna­pokban készült, főleg kalocsai hímzéssel dí­szített térítőkét, pár­nákat. — Tiszabög belterü­letén Fábián Sándor- né — Jawa motorke­rékpárjával balra ka­nyarodott anélkül, hogy meggyőződött volna az utána haladó forga­lomról. Ennek követ­keztében összeütközött a járművét már előző Szente Varga Károly motorkerékpárjával. Fábián Sándomé sú­lyos sérülést szenve­dett. A balesetért mindkét járművezető felelős. . „Oltják" a rozsot Megyénk rozstermő vidékén ahol mintegy ezer holdon foglalkoz­nak anyarozstermesz­téssel, megkezdték a kalászoló gabonák fer­tőzését. Az ..oltást” leg­több helven gépek végzik. Csak kisebb parcellákon alkalmaz­zák a hagyományos fertőzési eljárásokat. — AZ ÉV első ne­gyedében több mint másfél ezer balesetet szenvedettnek egymil­lió 83 ezer forint té­rítést fizetett ki az Ál­lami Biztosító a me­gyében. — Jól fizet a spárga a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet­ben. A húsz holdas fia­tal telepről — amely jövőre fordul teljes termőre — már napok óta szedik a friss haj­tásokat. s eddig több mint 50 mázsa termést értékesítettek. — Ezemégyszázan nézték meg eddig a Kiskunfélegyházi Kis­kun Múzeumban ápri­lis 4-e óta nyitva tar- *tó Holló László-kiállí- tást. A gyűjteményes tárlat a kiskunfélegy­házi születésű Kos- súth-díjas festőművész 52 olajfestményét és 34 grafikáját mutat­ja be. 95 éve, 1671. május Irén került hivatalosan forga­lomba az első magyar positabélyeg. A magyar bélyeg kibocsátását hosz- szas huzavona és akadé­koskodás előzte meg oszt­rák részről. A szabadság- harc idején Kossuth meg­bízásából Than Mór fes- tőnravéisz már tervezett magyar bélyeget. A „Ma­gyar Állami Posta” fel­iratot viselő „Egy Kraj­cár” értékjelzésű, búza- kalásszal díszített, piros keretben földszínű bélyeg megvalósulása., a szabad­ságharc viszontagságai kö­zepette meghiúsult. 1850- ben kibocsátották az első osztrák bélyeget és az osztrák postát Magyaror­szágra is kiterjesztették, 1871-ig így kizárólag oszt­rák bélyegek voltak ér­vényesek. Az 1871-es első, kőnyomással előállított magyar bélyeg után nem­sokára megjelentek a kül­földön készült réz-nyomá­sú, majd 1898-ban a ma­gyarországi kőnyomdában előállított bélyegek. 1923- ban adták ki az első off­set. 1932-től pedig a rasz­teres mély nyomású eljá­rással készült magyar bé­lyegeket. 1949 óta réznyo­mású bélyegeket is nyom­nak. Érdekes, hogy 1871- től 1912-ig eltelt 41 év alatt mindössze tízfaj ta sorozat jelent meg, de hát akkoriban bélyeg- gyűjtő is kevesebb volt. = KÖNYVUTCÁT nyitnak Kiskunfélegy­házán az idei könyvhét alkalmából. A május végén megnyíló ese­ménysorozatra már most készülnek a vá­rosban, ahol ez alka­lommal könyvkiállítást is rendeznek. Kecskeméti kulturális program VASARNAP TANYAI FILMKLUB A Törekvés Tsz-ben délután 4-kor. a Petőfi­ben este 7 órakor az Egy amerikai Párizsban című film vetítése. Az Alkotmány Tsz-ben délután 4-kor, az Arany­kalászban este 7 órakor az Álmodozások kora cí­mű film vetítése. A Vörös Csillag Tsz- ben este 7 órakor: A bé­ke és a sport címmel elő­adás, utána a Tíz arany­érem című film vetítése. kiállítás Katona József Múzeum: Megyei fotókiállítás. Művészklub: Goór Imre festőművész; képeinek be- ■ mutatója. Berkes Ferenc Kollé­gium: Bozsó János festő­művész képeinek bemu­tatója. HÉTFŐ Városi Művelődési Ház: A városi KISZ-bizottság és a Repülőtér KISZ szer­vezetének közös rendezé­sében Tavaszi hangok címmel műsort adnak’ a vietnamiak megsegítésére. Este 6 órakor. TANYAI FILMKLUB Este 7-kor Miklóstelepen az Álmodozások kora cí­mű film vetítése. — PETŐFI haláláról készít nagyszabású kompozíciót Kiss Ernő faragóművész. Több mint száz figura ele­veníti fel a segesvári ütközetet, ahol a nagy költő is életét vesztet­te. — DOMOKOS Má­tyás, a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora is­mertette a Művészklub legutóbbi kerekasztal- konferenciáján Herná­di Gyulának a Deszka­kolostor, a Péntek lép­csőin szerzőjének'mun­kásságát. A jelenlevő szerző műveiről, a film és a modern regény viszonyáról, a francia új hullámról kialakult vitában Hámori Ottó, a Film—Színház—Mu­zsika főszerkesztője, Jancsó Miklós filmren­dező is felszólalt. A kö­zönség soraiban ott láttuk Fodor András költőt és Vekerdi Lász­lót, a neves tudomány- történészt. Ősember nyomai Madarason Ősi kultúra nyomai­ra bukkantak Madara-, son, a téglagyár föld- bányájában. mintegy 7 méter mélyen a lösztakaró alatt. Az ásatást a Magyar Nemzeti Múzeum vég­zi. Dobosi Viola ötöd­éves régészeti szakos hallgatót küldték ki az érdekes lelőhely feltá­rására. A muzeológu­sok az előkerült bőr- megmunkáló pattintott kődarabból, más 1 ő- eszközökről lepattant szilánkokból, az állat­fogakból, és állatcson­tokból 18—20 ezer éves emberi kultúra maradványaira követ­keztetnek. A leletők pontos meghatározásá­ra azonban még csak ezután — a különféle összehasonlító vizsgála­tok után — kerül sor. Gyűjtik a nyáríamagot Megyénk nyárfásai­ban megkezdték a fe­hér- és szürkenyármag gyűjtését. A kijelölt fákról zsákszámra sze­dik a füzéreket, ame­lyekből szárítás után csépelik ki a parányi magvakat. A Kiskun­sági Erdőgazdaság te­rületén az idén mint­egy 380 kilogramm mag nyerésére elegen­dő nyárfavirágot gyűj­tenek. Iz első nyírt* A második érvét Upré Tomika előbbre lépett > felmőttéválás ,, ranglétrá­ján”: beleült ő is a fod­rász széíkébe. Nem ön­szántából, de ez a lénye­gen mitsem változtat. Hogy mennyire anyuci, meg apud akarata érvé­nyesült a procedúrában, Tomika sírásra görbült szájaeskája, s őszinte könnyed élénken bizonyít­ják. Radioaktív izotóp az erdővédelemben A ploiesti tartomány­ban radioaktív izotó­pokkal vizsgálják a fák. s különösen a gyorsan növő fák táp­anyag szükségleteit. A radioaktív izotópokat erdővédelemre is fel­használják. Kobalt—60- nal pusztították el például a gyapjaslep­két, az erdők egyik legveszélyesebb ellen­ségét. Az eljárás Igen gazdaságos, a faunára és flóráira nem ártal­mas. Üj aranylelőhely Kelet-Szibéria északi részében, a már száz­éves lénai aranybá­nyászati körzet hatá­rán új aranylelőhelyet találtak. A szakembe­rek becslése szerint itt 30—50 évig lehet majd folytatni a kitermelést. Taxi-krimi A taxisofőr jó ideje du dór ás zás­sal űzi el a hosszú „távolsági út” egyhangúságát. Minden nótából egy-két sort dúdol el, de amelyik jobban fekszik hangulatához, meg­ismétli. A jelentősebb szövegré­szeknél — volánt markoló kezén — meg-megemeledik a mutatóujj. Kék szemű, békés arcú ember. Szikár, de széles vállú, vastag csuklójú. — Hány éve csinálja? — Taxival hat éve. . . összesen tizenhét esztendeje. Azelőtt teher­kocsival jártam. De egyik ujjam miatt — mutatja, milyen merev — már nem ment a nagy gumik szerelése. — Melyik jobb? —■ Taxival könnyebb... „Üribb”. — Yolt-e már afférja utassal? — Valóságos krimi. . . Egy fia­talember vitette haza magát. Éj­fél körül ült be Kecskeméten. Rendesen öltözött volt, nem is gyanítottam semmit. Megérkez­tünk. Azt mondja: mindjárt jön. De várhattam. Elindultam keresni. Kétszer került a szemem elé, mi­kor a tanyák közt a nyomára buk­kantam. Hó volt, nem tűnhetett el előlem. — Nem főt ott az ismeretlen­ben? — Egy szőlőkarót kaptam ma­gamhoz. Gondoltam, ha megtá­mad, nem maradok adósa. Egyik csoportos tanyánál véget értek a nyomok. Nézgelődtem, les­tem, hova bújhatott. Egyszercgak a disznóól mellől osont ki. Isz* költ, neki a pusztának. Kiabálni kezdtem: .,Allj meg csirkefogó! Hiába szöksz, utolérlek. . .” — meg ilyeneket. Azért is, hogy jöjjön ki valaki a tanyából. Ki is kullogott egy parasztem­ber. „Mit óbégat itt?” — morgóit rám. Mondom neki, mi van. Kér­dem, nem ismeri-e azt a fiút; ilyen meg ilyen? „Ha csak az nem. aki már máskor is jött haza taxival — morfondírozott — arra lakik a bátyja” — intett a sötét­be. Ötven forintot kínáltam fel ne­ki, hogy segítsen elcsípni az ipsét, ö nem ava&tozik bele. Visszament. Én a legény után. Messzire belát­tam a terepet, szép fehér volt a hó, amúgy se volt sötét. Követtem a nyomot. Ésizrevettem, hogy nagy vargabetűt csinál. Addig-addig, hogy egyszer csak az előbbi ta­nyába tértek vissza a nyomok. Most már végére járok azért is. Hát így vagyunk, ezért nem akart segíteni ez a tanyasi valaki. Felzörgettem. Kijött. Ne lármáz­zak, mert felverem az asszonyt meg a gyereket. Mondom, enged­jen be. Előbb nem akart. Aztán csak engedett. A konyhában csak az alvók voltak, de ébredeztek. Kértem, vezessen a szobába. Köz­ben hajtogattam, hogy ő is meg­járja, ha félrevezet. Bent, csak a bútorok. A szekrény ajtaja kissé nyitva. No, ez ide bújt — gon­doltam —. de nem találtam. Mit gondol, hol feküdt? Lent földön, úgy kabátostól, mindenestől. Na, gyerünk csak ki, mozgás! Emeltem rá a karót, de le is en­gedtem, nehogy letár&adjanak. Odakint, lámpa mellett kezdtem vallatni: hajlandó-e kiegyenlíteni a taxiszámlát? ..Majd a karóval!” —- pökhendiskedett. Nagyon dühös voltam már, kérdeztem, hogy hív­ják? Mondott egy nevet, mire a parasztember kisfia ártatlanul vi­gyorogva megszólalt: „Nem is igaz, mert ő X bácsi!” Ezt már nem tudták letagadni. Hazavezettem a kocsit, egyenesen a rendőrségre. Kértem egy em­bert, azzal mentünk ki a hely­színre. . . Bírósági ügy lett. Fize­tett a pasas, meg ha jól emlék­szem, hathónapi nevelő munkára ítélték. Ügy történt akkor minden, ké­rem, mintha filmen rendezték volna... Tóth István — Mert tessék csak el­képzelni — mondaná a fiúcska, ha éppen nem a sírással volna elfoglalva, s ha gazdagabb szókincs- csel rendelkeznék —, hát nem borzasztó! Az em­berfia nevelgeti a haj tin­cseit, amelyekben anyuci, meg apuci olyan élvezet­tél szokott turkál ni, s egyszer csak bele kell ül­ni ebbe a csúnya székbe, aztán jön egy csúnya bá­csi, kezében valami csú­nya, fényes micsodával. . ., s vege mindennek. Miben túrkál. mit simogat majd anyuci, meg apuci? Eh, zokognivaló helyzetbe ke­rültem! A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tá­jékoztatása szerint a 17. játékhéten öttalá- latos lottószelvény nem érkezett. Négy talála­tot 55 fogadó ért él, nyereményük egyen­ként, a nyereményille­ték levonása után 75 516 forint. Három találatot 5003 fogadó ért el. nyereményük egyenként, a nyere­ményilleték levonása után 415 forint. Két találatot 145 511 fogadó ért el. nyereményük egyenként 17 forint 80 fillér. Az eheti nyerőszámok: 33, 54, 71, 76, 84 _ V W Várható időiárás va­sárnap estig: főként nappali felhőképződés, legfel.iebb néhány he­lyen délutáni záporral. Mérsékelt, nap közben élénk északkeleti szél. az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali fel- melegedés kissé gyen­gül. Várható legmaga­sabb nappali hőmér­séklet 17—22 fok körül. — Azért nem olyan ret­tenetes mégsem, miként először gondoltam. Nem olyan, csúnya a szék, a bácsi, meg az a fényes valami sem (csak tudnám, hogy hívják), ahogy hit­tem. A fülem tájékán megritkultak ugyan a fürtjeim, alig ismertem magamra a szemben levő üvegben. amely olyan, mint az ablak, de egészen mégsem olyan. . . szóval, más embernek látszom. Mintha könnyebb volna a fejem is. Már nem is sí­rok annyira. Hogyisne: azért maradt még simo- gatnivaló a fejem tetején. — n — n * — ..Nagyüzemi hús­termelés” címmel tar­tott előadást dr. Maár András, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztályának vezetője pérjteken délután a Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács mezőgaz­dasági klubjában. A klubfoglalkozáson részt vettek a város tsz-ei- nek elnökei., főagro- nómusai, oárttitkárai. Előadás után ellátogat­tak a helybeli Lenin Tsz májorjába, s ta­nulmányozták az ita­tásos borjúnevelés módszereit. PETŐFI NEPE — A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. — Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. — Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalat — Felelős kiadó: Mezei István igazgató. — Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: i0-38. — Kiadóhivatal­TtcKktmét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-». — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. — Előfizetési díj egy hónapra: 13.— forint — itecsse , s Bács-Kiskun megjei Nyomda V. Kecskemét. Telefon: 11-65. — Index: 25 065,

Next

/
Oldalképek
Tartalom