Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
1966. április IS. szerel» 3. oldal Újabb munkaalkalmak - nagyobb beruházás nélkül Ez év eleién új üzem kezdte meg működését Kiskunfélegyházán, a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat. Hogy működési területe túlnő a város keretein, az már nevéből is kitűnik. Létrehozásának azonban több oka volt. Ezek közül az egyik fő szempont a lakosság foglalkoztatásával, a másik pedig számos keresett árucikk termelésével függ össze. Családi körben Ismeretes, hogy iparunk az utóbbi években a megyei párt- bizottság és a megyei tanács helyes gazdasági politikája nyomán rohamosan fejlődött. Városainkban és több nagy községünkben a minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipar jó néhány korszerű üzemmel gazdagodott, s közel 20 ezerrel növekedett az elmúlt öt esztendőben a munkások létszáma. A gyors fejlődés következtében helyenként már munkaerőhiánnyal küzdenek az üzemek. Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy a megyében már nincs munkaerőtartalék, amelyet ne lehetne valamilyen formában bevonni az ipari termelésbe. Sok asszony családi okokból nem tud üzemben munkát vállalni. Gondot jelent a csökkent munkaképességűek, az idényjellegű iparágakban dolgozók foglalkoztatása. Az sem közömbös, hogy a mezőgazdaKézműipari vállalat bedolgozói rendszerrel Szocialista brigádmozgalom a termelőszövetkezetekben A SZOCIALISTA brigádmozgalom, amely néhány éve erőteljesen kibontakozott hazánkban, nemcsak termelési feladatokat ölel fel, hanem az emberek szellemi gazdagodását, szocialista nevelését is segíti. Nem véletlen tehát, hogy a brigádmozgalom az ipari üzemek után fokozatosan tért hódított a mezőgazdaság élen járó dolgozói között is, hiszen itt is mind határozottabb az igény: „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni”. Nemrég jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Fábri Tibor, dr. Jandek Géza és Tóth Tibor „A szocialista brigádmozgalom Magyarországon” című könyvét. A most megjelent „Szocialista brigádmozgalom a termelőszövetkezetekben” című könyvvel pedig —, amely dr. Dankovits László és dr. Náfrádi Sándor munkája, — a mezőgazdaságban működő szocialista brigádoknak segít. _______ A KÖNYV összefoglalja a mezőgazdasági brigádmozgalom útját, s a tapasztalatokat összegezve elemzi a mezőgazdasági munkaverseny új, fejlettebb formájának módszereit, a mezőgazdasági szocialista brigádok működésének sajátos vonásait. Bemutatja a munkaverseny megszervezésének helyes módszereit, és hasznos tanácsokat ad a versenyfeladatokra, a versenyek elbírálására, a brigádtagok jutalmazására stb. vonatkozóan. A szerzők emellett foglalkoznak azzal is, hogy ki lehet a mezőgazdasági szocialista brigád tagja, ki legyen a brigád vezetője, melyek a követelmények a brigád tagjaival és ve- zetőivel szemben? KÜLÖN fejezet foglalkozik a pártszervezetek, a tanácsi és társadalmi szervek feladataival a szocialista brigádmozgalom irányításában és segítésében. Ezenkívül a brigádmozgalom szempontjából fontos több dokumentumot is megtalál az olvasó a kötetben. Ságban dolgozók részére — akiknek az év egy bizonyos részében nincs elfoglaltságuk — biztosítható-e valamilyen formában munkaalkalom? Ezáltal ugyanis a mezőgazdaság részére való megtartásuk könnyebbé válik. Nagyobb beruházás nélkül Érmek megoldására a kézműipari jellegű vállalat létesítése kínálkozott a legalkalmasabbnak. Elsősorban azért, mert a termelés megkezdéséhez nem szükséges nagyobb beruházás, a termékek előállításának jelentős része bedolgozói rendszer kiépítésével megoldható. Ez a módszer egyébként olyan iparilag fejlett országokban is bevált, mint Japán. A bedolgozói rendszer előnye, többek között: kézimunkaigényes termékek gyártását megszervezheti a vállalat anélkül, hogy munkaterületet kellene építeni hozzá. Ezenkívül indokolta a vállalat létrehozását az is, hogy a kézműipari termékek iránt nagy az érdeklődés bel- és külföldön egyaránt. Profiljába főleg divatcikkek. lakás felszerelési tárgyak, ruházati cikkek tartoznak, amelyeket otthonukban is el tudnak készíteni a bedolgozók. Ugyanakkor a kézműipar az idényjellegű, vagy esetenként felmerülő igények kielégítését is rugalmasabban meg tudja valósítani. mint más szervezeti formában működő ipari üzemek. Az aiz elgondolás is helyesnek bizonyult a megye vezetői részéről, hogy már meglevő — megfelelő személyi, anyagi és műszaki feltétellel rendelkező — vállalatot szerveztek át. Egy új vállalat létesítése esetén ugyanis 3—4 év kellett volna a jelenlegi termelési szint eléréséhez. A legalkalmasabbnak erre a célra a Kiskunfélegyháza Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat bizonyult a fentebb említetteken kívül azért is, mert a város közlekedési szempontból bárhonnan jól megközelíthető. A tervek szerint a bedolgozói hálózatot Szabadszálláson, Fü- löpszálláson, Kerekegyházán, Izsákon, Alpáron, Kiskunmaj- sán. Jánoshalmán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán. Dunapata- jon és körzetükben építik ki. Ezeken a helyeken munkakiadó és kész, illetve félkész termék átvevőtelepeket létesítenek, hogy a bedolgozói munkát vállalóknak ne kelljen Kiskunfélegyházára utazni. A vállalat elődjének is volt már — elsősorban Kiskunfélegyházán és környékén — bedolgozói hálózata. Számuk év eleje óta több mint százzal gyarapodott. Azok az asszonyok, akik a nőtanácsok által télen rendezett szabás-varrás tanfolyamokon részt vettek, most különösen hasznát veszik ennek, mert könnyebben be tudnak kapcsolódni a bedolgozói hálózatba. Jelentkeznek a megrendelők Máris mutatkozik az érdeklődés az új vállalat iránt. Az izsáki Sárfehér Tsz elnöke például a legutóbbi megyei tanácsülésen a szövetkezet megbízásából felajánlotta, hogy a téli időszakban helyiséget bocsátanak a kézműipari vállalat rendelkezésére azért, hogy a tsz tagjai a bedolgozói munkába bekapcsolódhassanak. Helyes lenne, ha több tsz is tenne hasonló ajánlatot. Jelentkeznek azonban a megrendelők is. A Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat eredetileg 24 milliós évi termelési tervet kapott Februárban a Földszövárut Értékesítő férfi felsőruházati konfekcióra 30 millió forintos megrendeléssel jelentkezett. Azóta is számos árucikk termelésére kapott ajánlatot az új vállalat. Sikeres kezdeményezés volt tehát a kézműipari vállalat létrehozása. Sok háziasszonynak módja nyílik a család keresetének kiegészítésére. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának régen vajúdó problémáját is közelebb hozza a megoldáshoz. Helyes lenne azonban a további fejlődés szempontjából a kereskedelemmel, a megrendelőkkel olyan megállapo- dásra törekedni, hogy a termékek leszállításának zömét a téli hónapokra időzítsék. Erre azért lenne szükség, mert a mezőgazdasági bedolgozók ekkor foglalkoztathatók leginkább. N. O. Kukoricatermesztés itthon A terület és a nagyvilágban 60 százalékán alkalmazzák az új módszereket a bajai járásban A kukorica világgazdaságii jelentősége állandóan növekszik. A búza után a legnagyobb vetésterületet foglalja el a világon és a megtermelt összes szemtermés 23 százalékait adja. Termesztésében akár a vetésterületet, akár a termésátlagot tekintjük. az Egyesült Államok tartja a vezető szerepet, de a világ valamennyi fejlettebb mező- gazdasággal rendelkező országában nőtt a kukorica átlagtermése, számottevő fejlődés volt az utóbbi években e tekintetben a Szovjetunióban, Bulgáriában és hazánkban. Magyarország ’ kukoricatermesztése kiemelkedő helyet foglal el Európában mind a vetés- terület. mind a termésátlag vonatkozásában. A kettő alapján a harmadik helyen áll. Várható, hogy — amennyiben a korszerű termesztési módszereket nagyobb mértékben alkalmazzuk — hazánk még inkább előre tör e fontos takarmánynövény termesztésében. Nálunk a kukorica vetésterülete az elmúlt 25 esztendőben 17 százalékkal nőtt. Általában az ország szántóterületének egynegyedén termesztik. Az előző öt év átlagában 1934— 1938-hoz viszonyítva a termésátlag 32 százalékkal emelkedett. A jövőben a cél elsősorban nem a vetésterület, hanem a termésátlag és ezen keresztül á kukorica össztermésének növelése. Ezek után nézzük meg közelebbről megyénk kukoricatermesztésének helyzetét. Közismert. hogy az ország kukorica vetésterületének 3—9 százalékát a megye adja. Békés megye után a második helyet foglaljuk el. A vetésterület a szántó 25— 26 százalékát teszi ki. A kukorica termesztése a megye három termelési körzetében eltérő területi arányokat és termés- eredményeket mutat. Az utóbbi években jelentősen emelkedett nálunk is a termésátlag. 1960Vizsgázik az exportcikk A külföldi vásárló — a hazai közönséghez hasonlóan, de sokszor még fokozottabban — igényes a vásárolt árucikk iránt. Ezért van nagy jelentősége az exportra kerülő termékek vizsgálatának. A technológia tökéletesítését és a termékek minőségének a javítását szolgálja a Kalocsavidéki Fű- szerpaprika- és Konzervipari Vállalat új laboratóriuma. A korszerű eszközök lehetővé teszik, hogy mikrobiológiai vizsgálatokat is végezzenek a fiatal technikusok, látogatásunk idején a szovjet exportra készülő zakuszka minőségét ellenőrizték és mire elkészült a fotó, megszületett a termék „bizonyítványa” is: zamata, összetétele: jeles. {Pásztor Zoltán felvétele.) hoz viszonyítva 51,8 százalékos a növekedés. Többször hírt adtunk arról, hogy a bajai járásban különböző kezdeményezések születtek a terméseredmények növelésére. E járás legjelentősebb növényeinek egyike a kukorica. A háború előtti években a szántó- terület 40 százalékán, míg az utóbbi öt esztendőben 34—36 százalékán termesztették. A bácskai föld szorgalmas népe nagy hozzáértéssel termeszti a szántóföldek királynőjét — ahogy a kukoricát nevezik. Ha- nyományosan szeretik, de ma már nem a hagyományos módszerekkel termesztik, Üj, korszerű termesztési eljárások vonultak be a bácskai kukoricatermesztésbe és ezek hatékonysága a vetésterület csökkenése ellenére növelte a ' kukorica össztermését. Ismert a közvélemény előtt* hogy a bajai járásban az elmúlt évben különböző kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy miképp lehetne megfelelő talajműveléssel, talajerőpótlással. a gépesítés fokozásával növelni a termésátlagokat. Már az idén számos intézkedést tesznek a kísérletek tapasztalatainak minél nagyobb mérvű elterjesztésére. Erre egyébként az MSZMP járási bizottsága határozatot is hozott. Többek között intézkedések történtek arra vonatkozóan, hogy a közös kukorica-vetésterület legalább 60 százalékát sor-, fészek- és terített trágyás módszerrel vessék el a gazdaságok. A lehetőség szerint arra tőre-, kednek, hogy megtermeljék a 2?—24 mázsa kukoricát holdanként májusi morzsoltban számítva. A talajtípusonként! tőszám mennyiséget is meghatározták a kísérletek alapján. A, szükséges sortrágyázó-vetőgépek rendelkezésre állnak. Amennyiben szükséges és ahol lehetőség van rá, ott alkalmazzák a növény öntözését. Időben felkészülnek a betakarítás gépesítésére és a tárolásra. Megyén!* I>C1I a következő hetekben 210 ezer hold kukoricát vetnek el a közös gazdaságok. A termelőszövetkezetekhez tartozik ennek a területnek 43 százaléka. 57 százaléka pedig a szakszövetkezetekhez, termelőszövetkezeti csoportokhoz, valamint a háztáji és egyéni gazdaságokhoz. Arra kell törekedni, hogy ne csak a termelőszövetkezetek. hanem a termelőszövetkezeti csoportok és a szak- szövetkezetek is a lehetőségekhez képest alkalmazzák a bajai járásban kialakult módszereket. Ez annál is inkább szüksége\ mert a megye még mindig évente 1500 vagon abraktakarmány - hiánnyal küzd- A kukorica termésátlagainak növelésével jelentősen csökkenteni lehetne a takarmányhiányt. Kétségtelen, hogy a bajai járásban jó talaj- és éghajlati adottságok vannak a kukoricatermesztésre, azonban ez önmagában nem elég a terméseredmények növeléséhez. A kezdeményezések, amelyek a hozamok emelését, a költségek csökkentését célozzák, máris figyelemre méltó eredményeket hoztak. A kiskunhalasi járásban is születtek hasonlóak már az elmúlt évben. Itt is több helyen alkalmazták a sor- és fészektrágyás módszert. Erre a megye más területein is megvan a lehetőség. ' - * Ív.
