Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-08 / 83. szám
1966. április 8, péntek 3. oldal Hasznos kezdeményezés II több és jobb gyümölcsért A közelmúltban gyakran szó esett — lapunk is többször írt — a növényvédelem fontosságáról. Érthető, hiszen nagymértékben annak végrehajtásától függ, hogy milyen minőségű és mennyiségű termést takaríthatunk be gyümölcsöseinkben, szőlőskertjeinkben. Nem utolsósorban a növényvédelmen múlik a termés exportálható meny- nyisége is.- A népgazdaságunkat valutához juttató, több fontos cikk behozatalának a lehetőségét megteremtő gyümölcsexportunk nem is oly régen meglehetősen lehangoló eredménnyel szerepelt kivitelünk mérlegén — de örvendetes, hogy egyik évről a másikra e tekintetben is szinte ugrásszerű fejlődést tapasztalhattunk. A kecskeméti járásban például három évvel ezelőtt a gyümölcstermésnek csak a 38,6 százaléka mehetett külföldi piacra. ez az arány azonban 1964- ben már 60 százalékra emelkedett. s tavaly néhány százalékkal még tovább fokozódott. A javulás a növényvédelem intenzívebbé válásának köszönhető. ami a különböző vegyszerek nagyobb mennyiségű megvásárlásában. valamint a védekező munka jobb megszervezésében nyilvánult meg. Ami az előbbit illeti, a járás fmsz-eínek boltjaiban 1963-ban valamivel több mint 6 és fél millió, a következő és az elmúlt évDen pedig már nyolc és háromnegyed, illetve kilenc és egynegyed millió forint értékű védekezőszernek akadt vevője. Ez összegek 70—75 százalékát a házikertek, háztáji gyümölcsösök gazdái hagyták a boltokban, a többi szer megvásárlói a tsz-ek voltak. Tekintve azonban, hogy az utóbbi években a hazai és a külföldi vegyipar a kereskedelem közvetítésével számos új védekezőszert bocsátott forgalomba, ezek szakszerű használatát kevésbé ismerték, s nem egy helyütt ma sem ismerik jól a termelők. E probléma megoldását hasznos kezdeményezéssel szolgálja a kecskeméti járás íöld- műve&szövetkezeteinek központja. Irányításával ebben az évben négy „súlyponti” községben, Kerekegyházán, Lajosmi- zsén, Lakiteleken és Tiszakécs- kén a piaci napokon a helyi ímsz-ek agronómusai tanácsadó szolgálatot teljesítenek a vegyszereket árusító boltokban, s a szereik használatáról szakszerű magyarázatot adnak azok vásárlóinak:’ A tapasztalatok alapján jövőre bővítik e szolgálat körét. Itt jegyezzük meg, hogy a járási központ egyik instruktora növényvédelmi naptárt is szerkesztett, amelyet a MÉSZÖV 20 ezer példányban nyomtattatott ki. s ingyen bocsát a megye fmsz-boltjaiban a gyümölcsker- tészetk rendekezésére. Remélhető, hogy a tájékoztatás e kétféle módsizerérek alkalmazása a kecskeméti járásban jobb gyümölcstermést eredményez. Hogy így legyen az egész megyében is, javasoljuk: a többi járásban is szervezzék meg a tanácsadó szolgálatot. T. I. Olcsóbb és több lakás... Nemrégiben beszámoltunk arról. hogy a Bajai Cementipari Vállalat felkészült a blokktéglagyártásra. Most pedig arról adhatunk hírt, hogy a téglahiány enyhítése érdekében, a Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz-ben is megkezdődött a megyében még újdonságnak számító építőanyag kísérleti gyártása. ' Neszvecskó Imre tervező, Fischer Pál részlegvezető. Dóra Lajos brigádvezető és Kazinczi Lajos lakatos — a szövetkezet lakatosrészlegében dolgozók segítségével — április 4-re elkészítette az első blokktéglagyártó gépet. A vilianymotorral hajtott berendezéssel, két ember, tizenhat óra alatt, annyi blokktéglát tud készíteni, amennyi egy két szoba összkomfortos lakás felépítéséhez elegendő. A nyolc téglanagyságú, légkamrás blokk súlya lényegesen kisebb, hőszigetelőképessége jobb. mint a hagyományos falazóanyagé, ráadásul lényegesen olcsóbb is. A ktsz szakemberei szerint, egy előbb említett nagyságú lakás építési költsége 10— 12 ezer forinttal lesz kisebb, ha blokktéglát használnak a falazáshoz. A jánoshalmi ktsz a sikeres próba után egy újabb gép készítését is tervezi és tárgyalásokat folytat a blokktéglagyártó telep létrehozásáról, hogy elkezdhesse a salakbeton építőelemek sorozatgyártását. Gondolatok a termelőszövetkezeti demokráciáról Együtt fejlődik a gazdálkodással Több mint tízezer új traktoros Több mint 10 000 új traktoros állt, illetve áll munkába a mezőgazdaság tavaszi idényében. A felnőtt dolgozók részére csaknem 300 tanfolyamot szerveztek a tél folyamán. A géppark jobb kihasználását, zavartalanabb üzemeltetését szolgálja a gépjavító szakembergárda bővítése is. Az iparitanuló-intézetekből több mint 1000 fiatal mezőgazdasági gépszerelő kerül ki. a felnőttdolgozók gépészképző tanfolyamain pedig csaknem 600-an kapnak szakmunkás-bizonyítványt. Az új mezőgazdasági gépszerelők többsége a gépjavítóállomásokon, kisebb részük a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozik majd. eg fiatat- * talember, alig negyven éves Czeglédi János, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója. 1957. óta van ezen a poszton. Mikor elmondom, hogy miért akarok róla írni. elhárító mozdulattal tiltakozik. — Nem vagyok jó riportalany, meg aztán azokat az eredményeket, amiért a kitüntetést kaptam, együttes erővel értük eh A gazdaság valamennyi dolgozóját illeti a dicséret. Ha ír rólam, ezt feltétlenül említse meg. Íme már eleget is tettem a kérésnek. Ezek után szóljunk az eredményekről, amelyeket elért ez a jó hírű gazdaság Czeglédi János vezetésével, s amiért megkapta az igazgató a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsától a Munka Érdemrend arany fokozatát. Kezdjük talán ott, hogy a a gazdaság négyszeres élüzem Hatezer hold területéből 2800 hold új telepítésű szőlő. Van még 200 hold régi szőlőjük is. Tavaly a gazdaság dolgozói által előállított termelési érték 85 millió forint volt. Az idén néhány millióval növelik ezt a számot. 3 — Az elért eredményekhez hozzájárul, hogy a mi nyolcszáz dolgozónkból körülbelül 600 tartozik a törzsgárdához. Vagyis olyan emberek dolgoznak nálunk nagyobbrészt, akik 3—10 éve rendszeresen leszerződnek. Nekik már van szakmai nagyüzemi gyakorlatuk. Könnyebb a munka megszervezése ennek következtében, eredményeink is egyre javulnak. HTöbbször írtunk róla, hogy a gazdaságban alkalmazzák, mint új kísérletet, a Lanz— Moser-féle szőlőművelési módszert. A kitüntetett igazgató — Igen, ez egy magas művelési mód. A mi tapasztalataink szerint 10—15 mázsa többlettermést lehet elérni, ez természetesen a fajtától függ. Egyelőre 28 hold olasz rizlinget művelünk így. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy ezt a módszert csak arra alkalmas fajtáknál lehet alkalmazni. A z egyébként is neves kun- bajai borok hírnevét öregbíti. majd az új borkombinát. A gazdaság termelési volumenétől messze elmaradt a régi pince. Tízezer hektoliter bort tudnak csak benne elhelyezni. Tavaly is 30 ezer mázsa szőlőt az állami pincegazdaságnak adtak át. mert nem tudták feldolgozni kapacitáshiány miatt. — Az új kombinát 116 ezer hektoliter bor elhelyezésére lesz alkalmas. 1969-re lesz kész. Jövőre máj:- egy részében tudunk tárolni. Nagyon szükséges ez a feldolgozó. hiszen évről évre jelentősebb terület fordul termőre. Az idén mintegy ezer holdról szüretelnek már. Ezenkívül növeli majd a terméseredményeket a már említett Lanz—Moser-féle módszer is, mert ameny- nyiben beválik, nagyobb területen alkalmazzák. A fiatal igazgató kissé elgondolkozik, látom rajta, hogy képzeletében megjelent már készen az új borfeldolgozó, amely egyben a megye legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Gondolatai aztán visszakanyarodnak a mába. — Büszke vagyok erre a kitüntetésre és bízom abban, hogy a következő években is — az eddigiekhez hasonlóan — élüzemi szinten gazdálkodunk. A a eddigi tapasztalatok, eredmények biztosítékot nyújtanak arra, hogy ez az ígéret meg is valósul. K. S. I. | A SZÖVETKEZETEK] gazdasági, szervezeti, politikai megerősödésében. a szövetkezeti parasztság szocialista nevelésében nagy szerepe van a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének. A szövetkezeti demokrácia' ezen belül az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakításának is fontos módszere. Ahol a gazdák megkérdezése nélkül történnek intézkedések, ahol enélkül hoznak döntéseket nagy fontosságú kérdésekben, ott szövetkezeti demokráciáról nem lehet beszélni még akkor sem, ha egyébként a termelő- szövetkezet gazdálkodása az eredményességet illetően jól alakul és a gazdák jövedelme emelkedik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetkezeti gazdát nemcsak az anyagi eredmények érdeklik, hanem akkor érzi magáénak igazán a közöst, ha véleményét meghallgatják, s ezzel akarata kifejezéshez juthat. A szövetkezeti demokrácia természetesen nem általában létezik, hanem része a népi demokráciában érvényesülő szocialista demokráciának. Amikor a szövetkezeti demokráciát vizsgáljuk, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szövetkezetben a dolgozó egyben gazda is, tehát tulajdonos és ez a tény aláhúzza a gazdasági önállóság fontosságát Ez utóbbi eddig nem érvényesült eléggé, amit főként a jelenlegi gazdasági mechanizmus sem tett lehetővé. Utalok itt például a tervezés és áruértékesítés, felvásárlás túlságosan központosított módszeredre. 1 TERMÉSZETESEN~j a termelőszövetkezeti gazdaságok önállósága. működése csak a törvényes keretek között lehetséges. A szocialista állam általános gazdaságpolitikai, illetve ezen belül szövetkezetpolitikai elveivel ellentétes gyakorlat nem képzelhető el. A szövetkezeti demokrácia lényegét nem helyes leszűkíteni, a választott szervek üléseire és az ott folyó vitára. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, a szövetkezeti tagok a közös gazdasággal maguk rendelkeznek, a gazdaság továbbfejlesztéséről, a saját és a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával maguk gondoskodnak a szövetkezeti törvényben előírt keretek között az alapszabályukat saját maguk állapítják meg, végül — nem utolsósorban — gazdálkodásuk eredményét, vagy eredménytelenségét szintén maguk érzik. A szövetkezetek állami irányításának célja, hogy biztosítsa a szövetkezetek beilleszkedését a szocialista népgazdaság egészébe. Az állami irányítás magában foglalja nemcsak az adminisztratív, hanem a gazdasági, szociál- és jogpolitikai elvek érvényre juttatását is. Az állami irányítást nálunk a tanácsok végzik, közvetlenül a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai. Vonatkozik ez a termelőszövetkezetekre, a termelőszövetkezeti csoportokra, míg a szakszövetkezeteket a földművesszövetkezetek járási központjai irányítják, mint tagszövetkezetüket. | A TANÁCSOK I .sokat tettek a termelőszövetkezetek gazdasági. szervezeti megszilárdításáért, valamint káderekkel való megerősítéséért. Többek között a megyében több mint ötszáz szakember került kihelyezésre. Sajnos, a tanácsi irányítás — szinte akaratlanul is — a szövetkezetek belső életébe, gazdálkodásába való közvetlen beavatkozást is jelentett sok esetben. A járási tanácsok tervkötelezettsége következtében a népgazdasági érdekekre hivatkozva a tanácsok terv-kötelezetté tették a szövetkezeteket. Előfordult nem egy esetben, hogy a közgyűlések megkerülésévei a szövetkezetek helyzetének, körülményeinek figyelmen kívül hagyásával módosították a terveket. Olyasmi is megtörténj, hogy erőszakkal kényszerítettek egyes vezetőket a szövetkezet tagságára, vagy gazdaságok egyesülését a többség akarata ellenére hajtották végre. Számos szövetkezeti demokráciát sértő cselekmény adódik abból, hogy a járási tanácsok részéről eljáró személyek nem tudnak különbséget tenni hatósági. felügyeleti, gazdaságszervező stb. feladatok között. Az is igaz, hogy a járási tanács irányító apparátusa erkölcsileg felelős, de anyagilag nem érdekelt a szövetkezetek megerősítésében. Az állami irányítás módszerei nagymértékben befolyásolják a demokratizmus fejlődését a termelőszövetkezet életében. Ha ezek a módszerek nem sértik a szövetkezetek helyesen értelmezett önállóságát, akkor a demokrácia tiszteletben tartására ösztönzik, nevelik a termelőszövetkezet vezetőit. Ellenkező esetben viszont akadályozzák, sőt esetenként lehetetlenné teszik a szövetkezeti vezetők legjobb szándékainak megvalósítását is, és arra1 „tanítják” őket, hogy maguk is diktatórikusán irányítsanak. A mező tenni valóiról Csütörtökön az MSZMP megyei pártbizottságának székházéban munkaértekezletre jöttek össze a járási 'pártbizottságok titkárai valamint a járási és városi pártbizottságok mezőgazda- sági osztályvezetői. A tanácskozáson részt vett dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Dr. Matos László, a megyei pártbizottság meidőszérű tanácskoztak zőgazdasági osztályvezetője a termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményeiről, valamint a mezőgazdaság soron levő feladatairól tájékoztatta a megjelenteket. Az előadást követően a résztvevők beszámoltak a témával kapcsolatos tapasztalatokról. A tanácskozás tanulságait dr. Glied Károly foglalta össze. j j NINCS AZON | semmi csodálkozni való, ha a termelőszövetkezeti tagok igazságtalannak tartják, hogy ők kénytelenek viselni minden elhibázott termelőszövetkezeti beruházás, rossz üzemi arány, vagy vetésszerkezet, helytelen intézkedés, szerencsétlen jövedelemelosztási forma anyagi hátrányait, azoknak pedig, akik ezt vagy azt rájuk erőltették, semmi káruk ebből nem származik. Szocialista államunk segíti a mezőgazdaság fejlesztését. A harmadik ötéves tervben például 640 millió forint, beruházást fog kapni a szövetkezeti szektor a megyében. A pénzügyi és beruházási segítség megvalósításának megvannak a kidolgozott szabályai és ezeknek a megtartásán természetesen őrködni kell. Sajnos, néha előfordul, hogy az irányító szervek. vállalatok egyes képviselőit azzal zárják le a vitát, hogv az általuk képviselt vélemény a népgazdaság érdeke. |BIZTOSRA | vehetjük, hogy a gazdasági élet mechanizmusának reformja következtében sokkal jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Növekedik a gazdasági önállóság, ezzel együtt a tagoknak és a vezetőknek a felelőssége, a szövetkezeti gazdák aktivitása. (Folytatjuk.) DR. MATOS LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság mezőgazdasága osztá- vezetője
