Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVFOLYAM. 83. SZÄM Ara 60 fillér 1966. ÁPRILIS 8, PÉNTEK Országos torténész-vándorgyűlés KECSKEMÉTEN Csütörtökön délelőtt Kecske­méten, a városi tanácsháza dísz­termében megkezdődött a Ma­gyar Történelmi Társulat két­napos országos történész-ván­dorgyűlése. * A tanácskozáson megjelent Pozsgay Imre, a megyei pártbi­zottság propaganda és művelő­dési osztályvezetője, valamint Erdélyi Ignác, a városi pártbi­Reile Géza. a városi tanács vb elnöke üdvözli az országos történész-vándorgyűlés résztve­vőit. zottság első titkára. A több mint kétszáz résztvevőt Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke üd­vözölte. Megemlítette, hogy ré­gen Kecskemét csak barackpá­linkájáról és Bugáéról volt hí­res. Ma mindinkább megismeri a közönség a város fejlődő és kulturális életét, gazdag irodal­mi és művészeti hagyományait. Ennek egyik elismerése ez a vándorgyűlés ísj Ezután Mátrai László akadé­mikus tartott vitaindító elő­adást. — Mindinkább tapasztalható — mondotta —, hogy nő az ér­deklődés a kuLtúrhistória iránt. Ez azonban nem csupán divat, hanem történelmi szükségszerű­ség. A marxista történészek hosszú ideig idegenkedtek a mű­velődéstörténettől, mintegy re­akciójaként annak a korábbi történetírói felfogásnak, amely a társadalom gazdasági életét figyelmen kívül hagyva, csupán „szellemtörténettel” foglalko­zott. Viszont éppen azért, mert a művelődéstörténet a legelha­nyagoltabb területe a marxista történetírásnak, itt hatolhattak be a legkönnyebben tudományos életünkbe a polgári nézetek, az idegen és ellenséges ideológiai áramlatok. Ezután részletesen elemezte Mátrai akadémikus a feladato­kat. Végül a munka nagyságá­nak és jelentőségének éizékel- tetésére hivatkozott Marx és Engels munkásságára. — A munkásmozgalom e két nagy teoretikusa megmutatta a társadalom fejlődésének gazda­sági rugóit s megalapozta a ma­terialista történelem felfogást. A hegeli világkép talpra állítását azonban tovább kell folytatna a részletkérdésekben is. A mű­velődéstörténet marxista kidol­gozásának ez a feladata. A beszámolót követő vitában felszólalt R. Várkonyi Ágnes, a Történettudományi Intézet osz­tályvezető helyettese, Pamlényi Ervin, az intézet osztályvezetője, a Századok felelős szerkesztője. Benczédi László, az intézet mun­katársa, Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója, Balogh Sándor, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem rektor­helyettese, Tárnái Andor, az Irodalomtörténeti Intézet mun­katársa, Földes Éva kandidátus. Hat§s Géza tudományos kutató. Elekes Lajos, az Akadémia le­velező tagja, Angyal Endre fi­lológus, és Keltái Nándor, nép­művelési felügyelő. A gyűlés befejezése után meg­kérdeztük Mátrai László aka­démikust;, az ülés elnökét: Mi tette aktuálissá a művelődéstör­ténet napirendre tűzését? — Ez nemcsak afféle diva­tos téma mostanában a szakmai körökben — mondotta —, ha­nem a marxizmus fejlődésének is szükségszerű következménye, mint a bevezető előadásban is említettem, a marxista társada­lomtudományoknak a művelő­déstörténet mindeddig meglehe­tősen elhanyagolt területe. Fő­kép a pedagógiában, az ifjúság nevelésében érezhető ez, a na­cionalizmus és a vallásos világ­nézet elleni harcban. — Ez azonban csupán az egyik ok — folytatta Mátrai László akadémikus. — A má­sik: mindjobban felismerjük a _ mint teljes emberi lénnyel: gon- ' dolatvilágával, szándékaival, tehát azzal is, hogy hogyan érzi magát a szocializmusban. Nyil­vánvalóan ez nemcsak a po­litikai életben érvényesülő szemléletmód, hanem a tudomá­nyos gondolkodásban is. Hogy úgy mondjam; tudományosan is figyelembe vesszük az emberi faktort. A marxista tudósok újabban például a felépítmény fogalmába sorolják az intézmé­nyek és eszmék mellett a tár­sadalmi pszichikum fogalmát, vagyis a közfelfogást, közízlést, életformát. Megfelelőképp jelzi a téma horderejét a következő tény: A Magyar Tudományos Akadémia tíz kiemelt kutatási témát jelölt meg. Ezek kettő kivételével természettudomá­nyos jellegűek. A társadalomtu­dományiak közül az egyik a gazdasági mechanizmus, a másik pedig a tudat szocialista átala­kításának problémája. Végül arról érdeklődtünk, hogy mi volt Mátrai elvtárs vé­leménye az elhangzott vitáról. — A Magyar Történelmi Tár­sulat a Művelődésügyi Minisz­térium, az Országos Pedagógiai Intézet és a TIT igen jó szolgá­latot tett a tudománynak, ami­kor ilyen valóban fontos témát tűzött a vándorgyűlés napirend­jére. A tanácskozás megmutatta, milyen nagy az érdeklődés a ku• tatók és a pedagógusok körében is. A mai napöt úgy foghatjuk fel, .mint egy új törekvés elindí­tásának dátumát. A résztvevők a délutánt vá­rosnézéssel töltötték, este pedig ismerkedési esten találkoztak az Aranyhomok Szállóban. Ma. pénteken A művelődés­.fi párt és a nép egységét demonstrálta a népgazdasági irányelvek vitája A XXill. pártkongresszus kilencedik napja Az SZKP XXIII. kongresszu­sa csütörtökön folytatja a vitát Alekszej Kosziginnak az ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveiről kedden előterjesz­tett beszámolója felett. Elsőnek Pjotr Urajev, a Mari Autonom Köztársaság területi bizottságának titkára lépett az emelvényre. A csütörtök délelőtti ülésen számos kommunista és mun­káspárt, továbbá az angolai de­mokratikus és hazafias erők, va­lamint a Nigériai Szocialista Munkás—paraszt Párt és a kon­gói (Brazzaville) nemzeti forra­dalmi mozgalom képviselői üd­vözölték a kongresszust. Francisco Neves, az angolai demokratikus és hazafias erők képviselője kijelentette: az an­golai nép harcában támaszko­dik minden ország és minden kontinens szabadságharcosainak testvéri, hatékony szolidaritásá­ra, ám „hangsúlyoznunk kell, hogy a szolidaritás élharcosai között mindig elsősorban a Szovjetunió népeit látjuk. Har­cunk elszakíthatatlanul össze­függ a szocialista táborral, s a mi érdekeink is azt kívánják, hogy ez a tábor egységes és erős legyen” — mondotta Fran­cisco Neves. Alekszej Koszigin vitazáró be­szédében kijelentette: Az új öt­éves terv irányelvei tervezeté­nek vitája megmutatta, hogy az ország gazdasági fejlesztési programját a kongresszusi kül­döttek egyöntetűen helyeslik és ez a program forró visszhangra talál minden szovjet ember szí­vében. Az irányelvek megfelel­nek a szovjet emberek érdekei­nek és létfontosságú igényeinek. Koszigin hangsúlyozta, hogy a küldöttek javaslatai nagymér­tékben elősegítik az ország gaz­dasági élete sok problémájának megoldását. Az irányelvek ter­vezetének egyöntetű helyeslése — folytatta ezután Alekszej Ko­szigin — ékesen demonstrál­ja a párt és a nép egységét a kommunista építés azon fő vo­nalának értelmezésében, amelyet pártunk központi bizottsága ér­vényesít. Koszigin nagy és felelősség- teljes feladatnak nevezte az egy­séges állami terv összeállítását a kidolgozott irányelvek alap­ján. A gazdálkodás lenini elveinek megszilárdítása lehetővé teszi számunkra, hogy vállalataink érdekeit szorosan összekapcsol­juk a kollektívák érdekeivel. „Csak ilyen feltételek mellett teljesíthetjük sikerrel a nép anyagi jóléte emelésének prog­ramját, így rakhatjuk le a szov­jet emberek életszínvonala to­vábbi emelésének alapjait.” Alekszej Koszigin zárszava után bejelentették, hogy csü­törtökön este a kongresszus újabb ülést tart, amelyen a sza­vazati és tanácskozó joggal ren­delkező küldöttek vehetnek részt. Ezen az ülésen a kong­resszus áttért a következő na­pirendi pontra: A párt központi szerveinek megválasztására. Breisnyev találkozott a lengyel és a csehszlovák küldöttséggel Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első . titkára csütörtökön találkozott a LEMP és a Csehszlovák Kommunista Pártnak, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő kül­döttségével. A találkozókról kiadott hi­vatalos közlemények szerint a baráti megbeszélés során meg­vitatták a testvérpártokat ér­deklő kérdéseket. A Minisztertanács ülése Mátrai László akadémikus vitaindító előadást tart. tudati tényezők szerepét, fon- l történet az iskolai történelemta- tosságát a társadalom fejlődésé- j nításban címmel folytatja mun- ben. Az emberrel nemcsak mint j káját az országos történész­termelővel számolunk, hanem j vándorgyűlés. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Terv­hivatal felnöke az 1965. évi nép- gazdasági terv teljesítéséről, a munkaügyi miniszter a múlt évi bérgazdálkodásról és munkaügyi helyzetről számolt be. A kor­mány a jelentéseket megvitatta, elfogadta, s úgy döntött, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az 1965. évi és a második öt­éves népgazdasági terv teljesí­Elutazott Alekszej Leonov Csütörtökön elutazott Buda­pestről Alekszej Leonov űrhajós alezredes, a Szovjetunió Hőse, aki a forradalmi munkás—pa­raszt kormány és az MSZMP Központi Bizottsága meghívásá­ra öt napot töltött hazánkban. A vörös és nemzetiszínű zász­lókkal fellobogózott Ferihegyi repülőtéren budapesti fiatalok ezrei gyűltek össze a kedves vendég búcsúztatására. Megje­lent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára. Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mihályfi Ernő, a Magyar Szovjet Baráti Társaság el­nöke. valamint társadalmi éle­tünk számos, más vezető sze­mélyisége. Ott volt Ny. R. Se­in h követ-tanácsos, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Sz. D. Zotov vezér­őrnagy, a budapesti szovjet nagykövetség katonai attaséja. Jelen volt a búcsúztatásnál í. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, va­lamint A. I. Puskin altábornagy, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviselője. A repülőgépnél Czinege Lajos vett meleg baráti búcsút Alek­szej Leonovtól, aki válaszában meghatottan mondott köszöne­tét a meghívásért, a vendéglá­tásért. (MTI) téséről a napokban adjon ki tá­jékoztatót. Az Országos Tervhivatal el­nöke, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke és a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára a népgazdaság távlati műszaki szakemberigé­nyeiről és ezek kielégítésének irányelveiről tett közös előter­jesztést. A kormány az előter­jesztést megvitatta, tudomásul I vette és a további munka leg­fontosabb feladataira határoza­tokat hozott. A Minisztertanács meghallgat­ta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszter tájékoz­tatóját a tavaszi mezőgazdasági munkákról. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője beszámolt az idényre való felkészülésről. A kormány az előterjesztést meg­tárgyalta, elfogadta. s felhívta az érdekelt minisztériumok, más állami szervek vezetőit, hogy a várható idegenforgalom jó le­bonyolításához minden támoga­tást adjanak meg. A Minisztertanács az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság ve­zetőjének előterjesztése alapján rendeletet hozott a fák védeb mérői. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom