Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

VI ol is kezdhetné a tájéko- zódást a falu bemutatására vállalkozó látogató, ha nem a községi tanácsházán, ahová a helyi élet sokféle szála összefut? Ettől a lehetőségtől azonban ezúttal a saját szemfüles- ségem hiánya fosztott meg. Nagy előzékenyen kaput nyitva és csukva egy zömök kerékpáros férfinak — ugyanis clszalasztotemeletes iskola folyosóit és az udvart. Kürtös József iskolaigazgatónak éppen „lyukas'’ órája következett, s így készséggel a rendelkezésünkre állt:

J

ómagam bennszülött vagyok Bácsbokcdon, bátran mondhatom hát, hogy jól ismerem. Eredetéről csak any- nyit, hogy az 1300-as évekbe nyúlik vissza, mostani nevét peE bedszünet után ismét „csatában” a Szalvai Tsz hagy- maduggató hada. Egész nap hajolni — bizony, este már sajog a hát. meg a derék! Pedig 60

holdon majd három hétbe kerül a munka elvégzése. És Petres Sándor mun- Icacsapala mégis jó kedélyű. Hiszen főleg asszonyokból áll. akik naphosszat

huncutkodngk, tréfálkoznak. Például így: „Közöttünk

Doszpod János az egyszerű fiú, miért ne engednénk hát, Hogy a munkában ö haladjon.az élen?!”

tek mór, s ismét a kiterjedt föld táblán hajladozott a tsz-gazdák serege. Látogatásunk mégis haszonnal járt. Nemcsak a szántóföldi röpke ismerkedés miatt, hanem meyt a délelőtt elszalasz- . tott tanács vb elnökhelyettessel is találkoztunk. Mivel Barta István a délelőtti dolga és meg- ebédelése után éppen a tanácsházára volt indulóban, vele tartottunk. S szavai nyomán a község életének számtalan új vonatkozása, eredménye tárulkozott elénk.

ö arta elvtárs egy évvel ez- előtt még agnxnómusként dolgozott, mint vb elnökhelyettesnek, most is a mezőgazdaság a szakterülete, érthető, hogy elsősorban a három helyi tsz sikerein keresztül nyújtott betekintést a falu életébe.

— Az anyagi jólét alapja a szorgalmas munka — mondotta. — Azzal kezdem tehát, hogy a mi lakoshágunk jelenleg 12 millió forint betétállománnyal rendelkezik, s ebből kétmillió a legutóbbi zárszámadások után került a takarékba. Vagy egy másik adat: az fmsz-i vendéglátás nálunk a múlt évben közel ötmillió forintot forgalmazott. S még a jövedelmek alakulását szemléltető egy-két szám: Míg'

1961-ben, három közös gazdaságunk átlagában 11 591 forint volt az egy tagra eső jövedelem, a múlt évi gazdálkodás eredményeként ez 20 515 forintra növekedett.

A jövedelem ilyen alakulása az évről-évre javuló termelésen, a terméseredményeken nyugszik, íme. bizonyításul ezekből is egy-két szám: A kukorica termésátlaga öt évvel ezelőtt alig haladta meg (májusi morzsolt- ban) a 18 mázsát A korszerű termelési módszerek jóvoltából

1964-ben 21,8, a múlt évben pedig 26 mázsás átlagot takarítottak be a közös gazdaságok. Vagy: 1960-ban 100 holdra vetítve 28, tavaly meg már 100 mázsa ”húst állítottak elő a tsz- ek. Az egy tehénre jutó évi 2496 literes tejhozam felette van a megyei átlagnak. Így lehetne sorolni tovább a beszédes gazdasági mutatókat.

Amit a tanács vb elnökhelyettesétől a továbbiakban megtudtunk — a lehetőségektől függően — másutt is példaadó lehet. Nevezetesen: a három bács- bokodi tsz együttesen évenként 100 ezer forinttal járul hozzá a községfejlesztési alaphoz. (Bölcs gondolkozás, hiszen a szövetkezetek gazdái veszik hasznát!) Vagy egy másik példa: szociális alapra közel félmillió forintot tartalékol az idén a három közös gazdaság, s talán országosan is egyedülálló kezdeményezésük, hogy a háromszázhatvan- négy nyugdíjasuknak negyedévenként 300 forinttal egészítik ki a nyugdíját!

Czialvai. Űj Otthon, Ezüst Kalász — Rácz István, Pápai József, Ódor József... Sok emberrel beszéltünk a községben. szinte közvél emény kutatást tartva, hogy melyik is a

Az egyik ilyen elgondolás a sertéshizlalda létrehozása. A másik egy 5 kilométer hosszú víztároló, a nagyobb arányú öntözési lehetőség megteremtésére.

feaj ha már itt tartunk, ala^ kulnak más elgondolások is. Az egyiket Barta István vb elnökhelyettes íjgy fogalmazta^ — Ma reggél láttam, hogy egész asszonykaraván ment kiscsirkéért Cjsávolyra, mert helyben nem lehet kapni. Baromfitartási lehetőség viszont szinte minden háznál akad. Takarmánykeverő ! üzemünk van. földművesszövetkezetünk és nőtanácsunk is. Mi lehetne hát az akadálya egy háztáji baromfinevelő közös vállalkozás létrehozásának? Közösen rendelni a csibét, a tápot, Iközösen szervezni az' értékesítést és kész! Asz- szonyaink bizonyára szívesen vennék...

I ám, betelt az oldal, s mennyi mindenről nem szóltunk még! Például, hogy milyen tisztelettel emlegetik Mu- haros László elvtárs. a községi párttitkár és a tsz-pártitkárok tevékenységét. Mert a pártszervezeti politikai munka egyre jobban eltalált |— a gazdaságvezetés hatáskörébe nem nyúló —1 módszereinek hatása ott érződik

Van a községnek- egy jó hírű vajüzeme is, amely ötvennyolc embert foglalkoztat. 47 ezer liter tej feldolgozása történik itt naponta.

Képünkön Gál István szakmunkás — akinek az üzem minden részlegében jó hasznát veszik — most éppen a városi tejet pasztőrözi,

s kevergetéssel biztosítja az egyenletes zsírelosztást. Kaj-ches Mátyás művezető pedig műszaki ellenőrzést tart.

legjobb tsz és a legjobb elnök. S a válaszok? Szinte egybehangzóan ilyenek voltak: „Az csak természetes, hogy mindenki elsősorban a maga családjához húz, de egyformán jó mind a három!" És alighanem ez a tárgyilagosság és egyetértés rejtőzik azok mögött a tervek mögött is, amelyek a három gazdaság közös vállalkozásaira formálódnak.

a munkakedvben és az eredményekben. Va|gy: hogy tanácstagjuk követkebetes szorgalmazására az idén jttegkapják a villanyt a községizéii hét ház lakói. Hogy Máriái bácsinak dél-_ előtt a tanácsbázán előterjes*-' tett panasza máris megoldódott,1 Mert a helyszíni szemlén kid®» fűlt, 15 négyszögöllel valóba» kisebb volt a bérelt rétje, s így 10 forinttal kevesebb díjat kell fizetnie. No meg, hogy a földmű vess zövetkezeti áruház dolgozói túlon-túl szemérmesek. i Nem engedték ugyanis lefényképezni az áruház belsejét, p - dig igazán büszkék lehetnek rá!

¥Je a mi oldal-..keretünk" szűkre szabott. Ám Döme Ottó, az általános iskola igazgatóhelyettese gondoskodik róla, hogy a , készülő községi monográfiában híven tükröződjenek Báesbokod pezsgő, sok tekintetben példamutató, gazdagodó mai napjai.

Irta Perny Irén.

Fényképezte: Pásztor Zoltán.

dig 1904. óta viseli. Eladdig Bi- kity-nek nevezték. A legutóbbi népszámláláskor négyezer lelket számláltunk. Ma körülbelül há- romezerkilencszázan élünk a községben. Ebben közrejátszik, hogy csökken a születések száma. Tavaly még hatvan elsőosztályosunk volt, az idén viszont már csak ötvenből oszthattuk a két osztályt...

M^zután főként Bököd fej- lődése kerül szóba. Hiszen közel nyolc éve épült meg a vízmüvük, mintegy 70—80 házban van fürdőszoba, s az idei hálózatbővítéssel igencsak elérik, hogy minden házban benn lesz a vízcsap ... S a fejlődés más jelei? Az új'építkezés nem túl sok, annál jellemzőbb — ahogyan Kürtös József mond ja a házak ..megfordítása" Annyit jelent ez. hogy a jellegzetes helyi, csaknem a porta hosszán végignyúló családi h zak utcai frontját modernizálják, csinosítják tágas utcai ablakok kiképzésével. Sok az újonnan épített kerítés, még divatosabb a régi bútorok kicserélése, azaz: sokat adnak az otthonra a lakáskultúrára. ..

■ ejárt a 45 perc. az igaz- gat.ő^énekórára ^ndult. Mi pedig a határba vettük utunkat. Az igazi élet ott zajlik most, s talán délidőben alkalmunk nyílik baráti eszmecserére a tsz-ek szorgos gazdáival. De rosszul számítottunk. A rövid ebédszünetnek véget vetetAj öregek napközi otthonában Sári néni délutáni felolvasást tart társnőinek. A „főpolitikusként” emlegetett Müller bácsi pedig vitapartnerével most telepedett le a társalgóban. a szomszédos szobában lefolytatott „szócsata"

után. (Hiába, 80 éves korban már a hallás sem mindig jó, s a dohányzóba elvonulva nem zavarják a többieket.) Két különböző életút, nem mindig egyeznek hit a vélemények sem. Néhány dologban viszont nagyon is egyetértenek, Például igen elégedettek a napközi ellátással és nagyon tudnak haragudni, | ha az újságból ar- i ról értesülnek, hogy j valahol károsodás ! érte a társadalmi j tulajdonú

PETŐFI NEPE

' Magyar Szocja’ista Munkásp, Bács-Kiskur, megyei Bizottság és a megyei tanács lapja, «szerkesztő: dr. Weither báni Kiadja

Bács megyei Lapkiadó Vállal elelős kiadó- Mezei István igazi Szerkésztőség:

Kecskemét Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont- Z6-lá 25-1«.

Szerkesztő jbizottság 10-33 Kiadtfhivatai:

Kecskemét. Szabadság tér l/a, Telefon • 17-os

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlt 1 hónapra 13 fort: Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Bács-Kiskun megyei Nyomda Kecskemét -j Telefon: 11-85 Indeá; 15 865

tam a helyi tanács vb vezetői i közül az egy etlen itthon tartóz- | kodót, a végrehajtó bizottság . elnökhelyettesét... ;

Sebaj! Tájékozódunk más , ..szemüvegen” keresztül. Bizo- ] nyára érdekes lehet, hogyan lát- ; ja Bokodot Bárány József rend- örfőtörzsőrmester, a község egyik körzeti megbízottja.

__ 'l'öbb mint egy évtizede élek a községben. Tehát a magam, de ugyanígy mások példájából is mondhatom, hogy aki egyszer idetelepül, nemigen hagyja el a falut. Termelőszövetkezeteinkbe az utóbbi években Kecskemét környékéről és más vidékről is jöttek olyanok, akiknek rokona él itt.

S .egyikük sem kívánkozik el. A mi lakosságunk becsületes, szorgalmas, és jómódú is. Ki ne szeretné ezt? Ami pedig a mi munkánkat illeti — folytatja, s már jegyezhetem is, hogy a három helyi körzeti megbízottnak harminc önkéntes segítőtársa van a tsz-ek és más munkaterületek dolgozói közül. Olyan emberek, mint például Rátóti Sándor, helyi MHS-vezető, aki öt éve önkéntes rendőr, s aki a közelmúlt napokban életmentéssel adta tanújelét a helytállásának. Egy ittasságában nekikeseredett, életunt bajai férfit mentett ki a vonat kerekei alól...

A helyi általános iskolában éppen óraközi szünet volt, amikor betoppantunk. Egészséges, szépen öltözött gyereksereg vidám zsibongása töltötte be az