Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Megyei fotókiállítás Immár hagyomány, hogy áp­rilis 4-én megrendezik a megye fotósainak éves seregszemléjét. Az évenkénti kiállítás mintegy fokmérője a fejlődésnek. Az idei kiállítás vasárnap nyílt meg Kecskeméten, a Ka­tona József Múzeumban. Mind­járt elöljáróban le kell szegez­nünk, hogy az anyagot, sajnos, nem tekinthetjük a megyei foto- élet feltérképezésének, hiszen a művelődési házak szakköreinek nagy része távol maradt a ki­állítástól. A beérkezett 220 képből 41 szerző 130 képét tartalmazza az anyag. A korábbiakhoz viszo­nyítva ezekkel a számokkal sem lehetünk elégedettek. Annyi azonban bizonyos, hogy az idei kiállítás színvonalasabb, mint a tavalyi. A kiállítás anyaga igen válto­zatos. A fotóművészet valameny- nyi műfaj képviselve van, ha némelyik — mint a portré és a csendélet — csak néhány kép­pel is. Míg tavaly kevés volt a mezőgazdasági kép, most annál többet láthatunk, viszont keve­sebb az ipari téma. A kiállítókat három csoportba sorolhatjuk: a fotoszakkörök, a fotoklubok és az egyéni kiállí­tók kategóriájába. A szakkörö­ket még tovább oszthatjuk élet­kor szerint: az ifjúságiak és a felnőttek csoportjára. Az ilyen felosztás bár szokatlan, minden­képpen szükségesnek látszik, éppen a megyebeli fotoélet elemzése érdekében. A szakkörök kollekciói közül kiemelkedik a Bajai Türr 1st- ‘ pei érdemeinek dicséretet. Meg­kapó erejűek. Tartalmat ugyan nem a szerző vitt a képbe, de jó meglátását dicséri a produ­kált munka. Dr. Malatinszki Iván Sarjadó élet című képénél jól alkalmazta a technika adta lehetőségeket a kifejezés, a mondanivaló aláhúzása érdeké­ben. Megyénk három fotoklubja is képviselve van a kiállításon, a bajai és a kecskeméti versenyen kívül. A kiskunhalasi Petzvál József Fotoklub most jelentke­zik először a város határain kí­vül, megyei tárlaton, ezért vesz részt a versenyben. S bár jó kollekcióval szerepel, az anyag mégsem hű tükre a tagok ké­pességeinek. Az alig egy hó­napja nyílt kiskunhalasi városi kiállítás sokkal hívebben mu­tatja látáskultúrájuk fejlettsé­gét Külön figyelmet érdemel azonban dr. Csapó Imre Böllér című képe. A jó folt és vonal elhelyezés mellett még az is erénye a képnek, hogy nem kelt visszataszító érzést a nézőben. Ternyik Jenő Homokhullámok és Aszály című képe kitűnő lá­tásmódra vall, kár, hogy a tech­nikai kivitelezés nem kifogás­talan. A versenyen kívül indult Ba­jai Fotoiklub igen jó kollekció­val szerepel. A képek témája változatos, egy-két kivétellel mai felfogást tükröznek, s mo­dem a technikai kivitelezésük. A Kecskeméti Fotoklub ke­vés új képpel jelentkezett az idén. A képek zöme, ha nem is tükröz klasszikus szemléletet, mainak sem mondható!' Kolláth Mária díjazott képe: Pantomim. ván Közgazdasági Technikum fotoszakkörének anyaga. Külö­nösen Kolláth Mária képei — Pantomim, Felvétel — tükröz­nek modem felfogást, s modern a kivitel is. A szerző meglátása fiatal kora ellenére közel van az érettséghez, a kiforrottság­hoz. Megemlítendő még Presz- szóban című képe. A szakkör kollekciójában kívüle figyelmet érdemel Égi Ilona oklevéllel Ju­talmazott Esős este című műve. A többi szakkör anyagából kiemeljük Béleczky' József^ (ke­celi művelődési ház) Felhők és fóliák című alkotását. Hangu­latos, modem meglátású kép, jól alkalmazta a szerző a szín- redukálás lehetőségét, s szeren­csés pillanatot választott a fel­vételre. Az egyéni kiállítók képei kö­zül elsősorban Lóchner László Béke II—JII. című okleveles ké­Még sok képről kellene szól­ni. Például: dr. Dér Sándor, ifj. Pásztor Zoltán, Rácz' Gyula és Tóth Sándor műveiről. Vala­mennyi megtekintésre érdemes képet azonban természetesen nem elemezhetjük. A zsűri a díjakat egyfenlő ér­tékben osztotta kii. Díjat, kapott: Béleczky József (Kecel) Felhők és fóliák című képe, dr. Csapó Imre (Kiskunhalas) Böllér, Kol­láth Mária (Baja) Pantomim, Kovács László (Kalocsa) gimna­zista, ifj Pásztor Zoltán (Kecs­kemét) Azonos ütemben és Ternyik Jenő (Kiskunhalas) Ho­mokhullámok című képe. Oklevéldíjazásban részesült: dr. Dér Sándor (Kiskunhalas) Műtőben, Égi Ilona (Baja) Esős este és Lóchner László (Vaskút) Béke II—III. című képe. Krisch Béla lobban játszottak a békéscsabaiak Békéscsabai Előre — Félegyhási Vasas 3:1 (2:1) Kecskemét, 2000 néző, vezette: Ungi. B. Előre: Kucsera — Láta- uszky, Frankó. Radnai — Kiss, Rieger — Miklya, Bocsik, Dobó, Batke. Száraz. Edző: Szombati György. F. Vasas: Bolya — Bense, Sahin II., Tarjányi — Cseh II., Makai — Kovács, Lengyel, Vass, Sahin 1., Sánta. Edző: Kanyó János. A félegyházi pálya eltiltása miatt Kecskeméten a KTE-pá­Rendelet a sportolók tehergépkocsin való csoportos szállításáról MTS-KÖZLEMÉNY A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a 654.TS9—1966. sz. átirata alapján közöljük, hogy sportérdekre tekintettel — április l-től — a falusi sportegyesületek sportolói az éves versenynaptárban jóváha­gyott bajnoki mérkőzésükre, versenyeikre történő utazásuk­hoz tehergépjárművet KPM- engcdély nélkül vehetnek igénybe. Egyidejűleg az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: A tehergépkocsin történő csoportos személyszállítás a közúti forgalomban jelentős személyi, anyagi veszélyt, il­letve baleseti forrást jelent, ezért a KRESZ 68. paragrafu­sának (2), (3) és (4) bekezdései­ben foglalt vonatkozó rendel­kezéseket szigorúan be kell tartani. Külön figyelmet kell fordíta­ni arra, hogy a tehergépkocsin történő csoportos személyszál­lítás esetén a kötelező felsze­relés hiánytalanul meglegyen. Csoportos Személyszállítást vég­ző tehergépkocsit, az általáno­san kötelező felszereléseken kívül meg az allábbi felszere­lésekkel kell ellátni: a) a szállítandó személyek számának megfelelő hosszúsá­gú, szilárd háttámlával és kar­fával ellátott padokkal kell a tehergépkocsit felszerelni, a padokat úgy kell elhelyezni, hogy a tehergépkocsi oldalfa­lának magassága legalább 30 centiméterrel meghaladja a padok ülődeszkáinak magassá­gát: b) az utasok fel- és leszál­lásának biztosítása érdekében az e célra alkalmas lépcsőt vagy hágcsót kell a tehergép­kocsin biztosítani; c) olyan könnyen kezelhető jelzőberendezést kell a teher­gépkocsin felszerelni, amely a gépkocsivezető és a szállított személyek állandó összekötte­tését biztosítja. A tehergépkocsin szállított személyekről külön kísérőjegy­zéket kell vezetni. A kísérő- jegyzékben a szállított szemé­lyek családi és utónevét, szü­letési idejét, anyja nevét és lakcímét be kell jegyezni. A jegyzéket a gépkocsivezető kö­teles a menetlevél mellé csa­tolni és azt a menetlevél mel­lékleteként meg kell őrizni. Csoportos személyszállítás esetén a fuvaroztató (egyesü­let, szakosztály) köteles felelős kocsikísérőt kijelölni. A kocsi­kísérő köteles a szállított sze­mélyek esetleges rendellenes magatartása megakadályozása, illetőleg megszüntetése érdeké­ben haladéktalanul Intézkedni és ha az intézkedés eredmény­telen, el kell rendelni a te­hergépkocsi megállítását. A gépkocsivezető a felelős kocsikísérő felhívására köteles a tehergépkocsit azonnal meg­állítani. lyán került sór a mérkőzésre. Egész éjszaka esett az eső. s csak a mérkőzés kezdetére állt el/ így csúszós, mély talajú já­téktéren kezdődött el a találko­zó. A Vasas kezdett jobban, s a főként félegyházi szurkolókból álló közönség hamarosan gólnak tapsolhatott. A 3. preben Vass vitte fel « labdát, okosan Sahin I. -hez játszott, aki kiugratta Sántát. A balszélső bztosan lőtt a csabaiak hálójába. 0:1! A vezetőgól megszerzése után harsány hajrá Vasas biztatás közepette továbbra is a félegy­háziak maradtak támadásban. Néhány kecsegtető helyzet azon­ban kimaradt a kapu előtt. Ilyen előzmények után teljesen váratlanul egymásután két gólt lőttek a békéscsabaiak. A 13. percben egy baloldali támadás végén Száraz lövésszerű beadá­sát nem tudták a védők meg­szerezni, ezzel szemben Miklya pontosan érkezett és a hálóba bombázott. 1:1! Megzavarodott a Vasas és a II. percben szinte 'megismétlő­dött a kiegyenlítő gól előtti je­lenet. Száraz lövését Bolya csak kiütni tudta és a berobbanó Dobó a hálóba továbbította. 2:1! Ezután erőtlen Vasas támadá­sokat láthattunk, amelyeket könnyűszerrel hárítottak az Előre-védők. Viszont két eset­ben is csak a szerencse men­tette meg a góltól a Vasas há­lóját Szünet után jól kezdett a fél­egyházi együttes. Ügy látszott az első negyedórában, hogy si­kerül kiegyenlíteni. Sánta át­kígyózott a védelmen, lőhetett volna, de ő még kereste a jobb helyzetet Így odalett a nagy kiegyenlítési alkalom. A Vasas sorsa a 20. percben pecsételő­dött meg. Ekkor is az örök­mozgó Száraz vitte fel a labdát, a védők nem tudták szerelni, löt ésszerű beadását Dobó fejjel csúsztatta Bolya kapujába. 3:1! A mérkőzés további részében jobbára kiegyenlített küzdelem folyt a pályán. Gólt már egyik csapot sem tudott lőni. A találkozó megérdemelt bé­késcsabai győzelemmel végző­dött A félegyháziak mind tech­nikai. mind taktikai téren alul­maradtak ellenfelükkel szem­ben. Lassan és körülményesen játszottak a nehéz talajú pá­lyán. A békéscsabaiak közül Kucsera, Frankó, Dobó és Szá­raz. a Vasasból pedig Bolya, Sa­hin II., Makai és Vass játszott jól. Ungi játékvezető jól bírásko­dott a sportszerű találkozón. M. I. Sporteredmények NB I-es mérkőzések: Bp. Hon­véd—Csepel 2:1, Ferencváros— Diósgyőr 5:1, Újpesti Dózsa— Bp. Vasas 3:3, Tatabánya—MTK 4:1, Dorog—Győr 1:1, Pécs— Dunaújváros 2:0, Ózd—Salgótar­ján 1:0. NB Il-s mérkőzés: Miskolci Bányász—Kecskeméti Dózsa 0:0. NB III-as mérkőzés: Kecske­méti TE—Makói Vasas 1:0. Szemléletváltozás A téli sportidényt két igazán nagy sportsiker fémje­lezte. Mindkettő szovjet ver­senyzők nevéhez fűződött. Az egyiket a Protopopov-házaspár aratta a páros műkorcsolyázó világ- és Európa-bajnokság megnyerésével, a másikat pedig a szovjet jégkorong-válogatott mondhatja magáénak. Más országok versenyzői is nyertek a téli sportokban világ- és Európa-bajnokságokat, ez a két győzelem azonban kiválik a többi közül. Protopopovék nemcsak sportsikert arattak, ha­nem most már végleg felirat­koztak a páros műkorcsolyázás alkotói közé. Valami hasonló történt a jégkorong-világbajnokságon is. A szovjet válogatott győzelmé­nek puszta ténye ugyanis nem keltett meglepetést. Amióta a szovjet jégkorongsport megje­lent a nemzetközi porondon, alig múlt el esztendő diadaluk nél­kül. Ljubljanában azonban en­nél több történt: bebizonyoso­dott, hogy a szovjet válogatott átformálta a jégkorongozás ha­gyományos, még a kanadaiak hegemóniája során kialakult stí­lusát. Nemcsak eredményeseb­bé, hanem szebbé és érdekeseb­bé is tette ezt a játékot. Ez a két nagyszerű sportsiker híven jellemzi azt a szerepet, amelyet a szovjet sport a világ sportéletében betölt. Ez a sze­rep nemcsak a győzelmekben, sőt nem is elsősorban a győzel­mekben jelentkezik, hanem ab­ban az alkotó jellegű tevékeny­ségben, amivel a szovjet szak­emberek döntően hatnak az egész világ sportkultúrájának a fejlődésére. Az a szemlélet, aho­gyan a szocializmus hazájában kezelik a sportot, óriási hatást gyakorol szerte a világon. Azt is mondhatnánk: szemléletvál­tozást idézett elő úgyszólván minden országban. A szovjet testnevelés-el­mélet avatta először a sportot a közegészségügy fontos eszkö­zévé és a szocialista rendszer tette először lehetővé a népi test­kultúra létrejöttét. A szovjet példa nyomán alakult ki ha­zánkban és a többi szocializ­must építő országban — a fel- szabadulás egyik gyümölcseként — az egész dolgozó népre ki­terjedő sportmozgalom. tlasonló a helyzet a nem­zetközi élsportban. A szovjet sport nagy nemzetközi sikerei ráirányították a figyelmet azok­ra az elvekre és módszerekre, melyeket a szovjet szakembe­rek dolgoztak ki általában a sport és egyidejűleg az egyes sportágak fejlesztésére. Miután titkokat nem találtak, felfedez­ték, hogy a szovjet sport első­sorban a tervszerű és követke­zetes munkának, a tudományos tapasztalatok felhasználásának, a felkészülés és versenyzés egy­ségének, az utánpótlással való rendszeres foglalkozásnak kő- szönheti világraszóló sikereit. Ezek a felismerések, és né­hány kiváló szovjet sportember gyakorlati módszereinek közre­adása termékenyítőleg hatott az egész világ sportkultúrájára. S amit tömegméretekben csak a szocialista országokban sikerült megcsinálni, azt minőségi szin­ten egyre több országban való­sítják meg. A szemléletváltozás eredménye ez is. Azé a szemlé­letváltozásé, amelyet a szovjet sport megjelenése és követke­zetes munkája hozott magával. A szovjet testnevelési és sport- mozgalom eredményei és ta­pasztalatai ugyancsak óriási ha­tással voltak a magyar sport­életre. S most, amikor felszaba­dulásunk huszonegyedik évfor­dulóját ünnepeljük, mérhetjük fel igazán, hogy éppen a szov­jet sport sikereinek hatására milyen nagy változásokon ment át a magyar közvélemény sport­szemlélete is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom