Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

19«6. április 4. hétfő !. oldal Szerelik a ZIM új gépsorát Megkezdődött a tiizeliutalványok kiváltása Éppen akkor érkeztünk a Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregységéhez, amikor a Halasi út felőli részen az Épí­tésgépesítő Vállalat munkásai daruval az anyagtércsamok utolsó falelemeit illesztették a helyére. Fotóriporterünk nyom­ban megörökítette a nem min­dennapi nagy szakértelmet, A. Skinner, aid közben Sza­bó Lajossal, a ZIM Kecskemé­ti Gyáregységének főmérnöké­vel a tervek fölött beszélgetett — helyeslőén szólt közbe: — Kezdeti nehézségek min­denütt adódnak, de 'fezek jó ré­szén alig egy hét után mgr túl is vagyunk. Itt Kecskeméten igen jól előkészített munkahe­é. Ward kereskedelmi igazgató, A. Skinner főmérnök Szabó Lajos főmérnökkel tart megbeszélést. gondosságot és figyelmet igény­lő munkát, de ezúttal bennün­ket inkább a meleg üzemi csarnokban folyó szerelés érde­kelt. Bár még itt sem sok a látnivaló, ezért először áz au­tomatagépsor összeállításának bonyolult munkáját irányító mérnöki irodába látogattunk. lyet kaptunk, a szerelési ha­táridőt tartani tudjuk — mond­ja magabiztosan. Tréfásan még hozzáteszi, hogy otthon érzik magukat, mert a március végi esős időjárás is olyan volt, mintha Angliában lennénk. Lent a melegüzemi nagy­csarnokban T. Boyd és K. T. Boyd és K. Wébb megbeszéli a Budapesti Gyárszerelő Vállalat munkásaival a homokadogató bunkerek elhelyezését. Skinner főmérnök már isme-' résként üdvözölt bennünket, ám közben egy újabb angol is érkezett a Consolidated Fo­undry and Factory Contracts Ltd-től C. Ward kereskedelmi igazgató személyében. Ö a vál­lalat örökmozgó embere. Min­dig oda megy, ahol megkezdik valahol a cég emberei a meg­rendelt kohászati üzem felsze­relését. Segíti a munkakezdés­kor felmerülő problémák meg­oldását, hogy a vállalat a szer­ződésben vállalt kötelezettsé­geknek eleget tudjon tenni. Mister Ward elégedetten je­lentette ki, hogy lényegbevá­gó problémák nincsenek a kecskeméti építkezésen és ed­digi tapasztalatai szerint jól együtt tudnak működni a Bu­dapesti Gyárszerelő Vállalattal. Ily módon nem lesz nehéz az elkövetkező hónapokban sem összehangolni az angol és ma­gyar szakemberek tevékenysé­gét. Webb Irányításává! a futósza­lagokat szerelik, amelyek a formázóhomokot szállítják majd. Mosolyogva mondják, hogy jó ütemben haladnák a munkával, de jöjjünk csak két hét múlva, akkor már több lesz a látnivaló. A hatalmas vasszerkezeteket még csak a földön, jobban mondva az alagsor betonján most állítják össze. Az angol nyelven el­hangzó szakmai utasításokat Szelik Ferenc gépipari techni­kus tolmácsolja a Gyárszerelö Vállalat munkásainak. A mun­ka ütemesen halad. Júliusban megkezdik az első gépsor pró­baüzemelését. Nagy Ottó—Pásztor Zoltán Jobb oldali képQnkön: Hatalmas előregyártott be­tonelemeket emelnek daruval az Építésgépesítő Vállalat mun­kásai, az anyagtércsamok hom­lokzati részét építik. Tizenötféle szén, koksz és brikett Legjobb tárolóhely a vevő pincéje TÜZÉP-bolt nyílik Kalocsán, Kiskőrösön AZ IDEI aránylag enyhe tél nem állította nehéz feladatok elé1 a megyei TÜZÉP Vállalat 220 dolgozóját. — A múlt évben eladott kö­zel 40 ezer vagon szén és fa — aminek 30 százalékát a közsé­gekben és a tanyavilágban élő lakosság vette igénybe — ele­gendőnek bizonyult — tájékoz­tatott bennünket Huszár Sándor, a TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője. — A vál­lalat 421 millió forintra (104,4 százalékra) teljesítette forgalmi tervét, s ennek 36 százalékát a tüzelő tette ki. Ebben az évben nemcsak a megnövekedett — a 463 millió forintos — forgalmi terv teljesítése jelent feladatot, hanem az április 1-én megkez­dődött, szeptember 30-ig tartó tüzelővásárlási akció sikeres le- bonyolításá is. — Mint ismeretes — folytatta Huszár Sándor — február 1-től átlag 25 százalékkal emelkedett a tüzelő fogyasztói ára. Ennek ellenére államunk egy év alatt 820 millió forint dotációval já­rul hozzá országos viszonylat­ban a dolgozók tüzelővásárlásá­hoz. A dotáció a megyében 60 millió forintot' tesz ki. Ebben az évben 55 ezer tüzelőutal­ványt vásárolt a városi, falusi és a tanyasi lakosság. Ebből 6000 utalványt a nyugdíjasok vesznek igénybe, az őket meg­illető kedvezmények mellett. A TÜZÉP-telepeken 15 féle szén, koksz és brikett áll ren­delkezésre, a szén 60 százalékát a berentei fajtájú teszi ki. Ezen­kívül a városokban fűrészelt tűzifát, darabolt konyhafát, a begyújtáshoz a kedvelt „Hírős” alágyújtóst, farácsot és más gyújtósféléket árusítanak, ame­lyeknek az ára változatlan ma­radt. — Gyakran előfordul, hogy az üzemek, hivatalok dolgozói munkaidő alatt hosszú órákat fordítanak a tüzelővásárlások intézésére. Hogyan próbál ezen segíteni a TÜZÉP? — érdeklőd­tünk. — Többféle módon. Az idén például lehetővé tesszük, hogy a közületek a helyi állami TÜ- ZÉP-telepeken válthassák be az utalványokat, vagyis nem kell emiatt a TÜZÉP-központba menni. Főként Kiskunfélegyhá­zán járt sikerrel az a kezdemé­nyezés, hogy a helyi szakszer­vezeti bizottságok elintézik a tüzelőutalványok együttes ki­váltását, tehát a dolgozóknak nem kell emiatt külön fáradni. Az . is előfordult Félegyházán, hogy a tüzelőt közvetlenül a vagonoknál vették át a dolgo­zók, s így kisebb portartalmú, jobb minőségű szénhez jutottak. A VÁRHATÓ építőanyag-el­látásról szólva Huszár Sándor elmondotta: A nagyarányú bel­vízkárok helyreállításához kell biztosítani elsősorban az építő­anyagokat. Ezért a tsz-eknek, ktsz-eknek és az egyéni igény­lőknek jutó anyagmennyiség korlátozott. Szőlőtám-berende- zésekből tavaly úgy sikerült ki­elégíteni az igényeket, hogy a támberendezések kétharmadát más megyékből kaptuk.’ A me­gye északi részén felmerülő igé­nyek kielégítését azzal lehetne elősegíteni, ha a megyeszékhe­lyen és Félegyházán a jelenle­ginél nagyobb kapacitással foly­na a betonelem- és mozaiklap- gyártás. — Az idén — fejezte be tá­jékoztatóját Huszár Sándor — megnyílik a kalocsai és a kis­kőrösi TÜZÉP-bolt, ahol a he­lyi lakosság a kisebb tüzelő- és építőanyag-mennyiségeket be­szerezheti. FOGLALKOZTAT bennünket az elmaradott TÜZÉP-telepek fejlesztése is. A kecskeméti, kis­kunhalasi, bácsalmási telepek korszerűsítésének előtervei el­készültek, Kalocsán pedig már csak a beruházási kereten mú­lik az új telep felépítése. Kis­kőrösön — reméljük — nem­sokára kijelölik az új TÜZÉP- telep helyét. bubor — Az élet igazi értelme — AZ EMBER ott kezdődik, amikor már élvezni tudja a szé­pet. Jámbor Pál álezredes, a mun­kásőrség megyei parancsnoka mondja ezt, miközben az egyik honvédzenekar vezetőjével tár­gyal. Találóbb jellemzője nem le­hetne egyéniségének, életének, mint ez: a szép keresése, szol­gálata. az érte való küzdelem. Elsősorban a legfőbb szépé, a társadalmi igazságosságé, amely­nek győzelme nélkül a többi „szép” csak hiányosan érvénye­sülhet. Mint minden proletárnak — József Attila szavával élve — neki is tejfoggal kellett kőbe harapnia. Még nincs tízéves, amikor — a szegény gyulai mal­mi munkás fia — nyaranta már kisbéreskedik. Az elemi iskola elvégzése után is ez a sors vár reá. Közben keresi a szépet, — s a könyvekben találja meg. A keresés értelmének csiszolódá- sát, küzdeniakarásának az acé- lozódását is eredményezi. A harcra szólítást családja és ön­maga jobb életéért. Ezért kita- inulja az asztalosszakmát. DE MIT ÉR a segédlevele, * S amikor — a harmincas évek elején — gazdasági válság sö­pör végig a világon, feneketlen nyomorba taszítva a magyar munkásosztályt is? Pestre megy, s állás nélkül tengődik ott is. Ám hóna alá nyúl a többi pro­letár. Ha szalmán is. de az egyik munkáscsalád fekhelyet szorít neki, egy bolti kifutó „absnicli”-vel eteti. S nem marad el a másfajta segítség sem: barátai elviszik a szakszervezetbe, baloldali mun­kások táplálják osztályöntuda­tát. így tér vissza, huszonhat éves fővel szülővárosába, s az ottani szervezett munkások so­raiban harcol a tőkés uralom el­len. És a felszabadulás után az elsők közt lép a kommunisták pártjába! NAPRÓL NAPRA látja, ho­gyan érvényesül a szép, — azt viszont nem veszi észre, hogy az érte vívott küzdelemben mi­lyen fontos szerepet, játszik. Ügy halad mindenütt az élen. hogy szervesen összeolvad azok töme­gével, akik követik. Így van ez azóta — pontosan tizenhét éve — is, amióta a tisz­ti iskola elvégzése után egyen­ruhát öltött magára, különböző egységeknél parancsnok, párt­titkár, majd nyolc és fél esz­tendő óta a megye munkásőrei­nek legfőbb tisztségét tölti be. Amikor funkcióiról beszél, szinte refrénként ismételgeti: „Nagyon szerettem és szeretem a beosztottaimat!” S MIT MONDANAK az utób­biak, meg mindenki, aki ismeri? Két szóba sűrítik iránta érzett tiszteletüket. Így emlegetik: „Pali bácsi." Meggyőződésem, hogy ez Jámbor Pál alezredes elvtárs tiszti rangját nem csor­bítja, sőt: még rangosabbá te­szi! Tarján István

Next

/
Oldalképek
Tartalom