Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

I9W0. i-prltls 1, péntek 5. oldal Koszorúzások, új KISZ-tagok fogadalonité'ele felszabadulásunk 21. évfordulóján Megyeszerte folynak az előké­születek hazánk felszabadulá­sa 21. évfordulójának méltó megünneplésére. A városokban, községekben a helyi párt-, álla­mi és tömegszervezetek, a fegy­veres alakulatok, valamint az úttörők képviselői megkoszorúz­zák a szovjet hősi halottak em­lékműveit. Kecskeméten, a Szabadság té­ri szovjet hősi emlékműnél áp­rilis 3-án ötszáz fiatal fogada­lomtételére kerül sor abból az alkalomból, hogy felvételt nyer­tek az ifjúsági szövetség tag­jai közé. Az ünnepségen Reile Géza, a városi tanács vb elnöke és Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára köszönti az új KISZ-tagokat. A megye más városaiban, köz­ségeiben ugyancsak 3-án, illet­ve 4-én rendezik meg az új KISZ-tagok ünnepélyes fogada­lomtételét. Baján például, ahol három­száz új KISZ-tag avatására ke­Jelentősen emelkedik a juhállomány a következő években rül sor, este tábortűzzel fejező­dik be a felszabadulás ünnepén az egész napos kulturális és sportprogram. A megyeszékhelyen április 4- én tartják meg Szalvai Mihály Űttörőházban az úttörő kultu­rális szemle városi díszbemuta­tóját, amelyen az elődöntőkön ] legjobbnak bizonyult úttörő szó- [ listák és csoportok lépnek kö- í zönség elé. Tartás helyett tenyésztést — j ez a törekvés, amely ily módon ! kerül megfogalmazásra mosta- ! nában nem egy állattenyésztési ! értekezleten, vonatkozik a juhá- : szátokra is. Erről beszélgettünk j a napokban Fuszkó Sándorral, ! a megyei apaállat-gazdálkodási i felügyelővel. — A megye juhállománya, az állami gazdaságokat kivéve, mintegy 180 ezer darab jelen­leg. Soron kívül szállítják 4 nyitott folyosón mintha egy későn jött hófúvás emléke fogadná a látogatót. A fehér kupacról azonban kiderül, hogy nem más, mint — pétisó. Házigazdánk, az 56 esztendős Faddi Béla többszörösen is mél­tó az érdeklődésre. Azonkívül, hogy a jánoshalmi Haladás Tsz gazdája, régi gyümölcskertész pályafutása révén tagja az Or­szágos Kertészeti Munkaközös­ségnek, „mellesleg” pedig a bo­rászati technikumnak is hallga­tója. A szőlész-borász hagyomá­nyok átszövik a családot, hiszen fia a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola harmadévese. A szakkönyvek, folyóiratok szüntelen tanulmányozása segíti tennivalóinak elvégzésében. Most már évek óta a rézpótló szerekkel folytat egyebek közt kísérleteket. S addig, amíg ta­pasztalatainak eredménye két­ségbevonhatatlanná nem válik, bizony nemegyszer értetlenség­gel, sőt gúnnyal is meg kell küzdenie. Rövidesen megoldódik szá­munkra a „behavazott” veranda — Tudomásom szerint a ju- hofcnál is körülbelül egy évti­zede rátértek egyes gazdaságok­ban a mesterséges termékenyí­tésre. Milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban? — A juhok mesterséges ter­mékenyítése iránt az utóbbi évek eredményei alapján a ter­melőszövetkezetekben mind na­gyobb érdeklődés mutatkozik. Az idén körülbelül 40 ezer da­rabnál alkalmazzák ezt a mód­szert. Csak ily módon lehet a jó hozamú kosok tulajdonsága t nagymértékben örökíteni. A fej­lődés megköveteli a hozamok növelését. A mesterséges termé­kenyítéssel a juhállományt 4—S év alatt fokozatosan ki lehet cserélni olyan utódokkal, ame­lyek értékesebb tulajdonságokat örökítő kosoktól származnak. Ugyanennyi idő alatt megyénk gyapjútermelését könnyen növelhetjük évi 20 vagonnal. Erről népgazdaságunk a gyapjú­import csökkentése, valamint a lakosság jobb ellátása érdeké­ben nem mondhat le. Az sem közömbös, hogy a termelőszö­vetkezetek jövedelme is ez eset­ben számottevően emelkedik — hangoztatta végezetül Fuszkó Sándor. K. S. A jánoshalmi termelőszövet­kezetekben a növényvédelmet irányító, s a termés értékesíté- j sét lebonyolító tsz-közi vállal- I kozás a lehetőségeket mindin­kább tudatosítja. A pár éve még „lerobbant” szőlők, gyü­mölcsösök helyén kezd már ki­alakulni ennek a környéknek új kánaánja. Cseresznyéből a legtöbbet ők exportálják a me­gyében. De kajsziból is 40, szil­vából pedig több mint 100 va­gonnal küldtek tavaly külföld­re. A két évvel azelőtti 28 szá­zalékkal szemben ez az export­arány már a termés felét fog­lalja magában. A rissz-rossz, alig termő gyümölcsfákat új te- lepítésűek váltották fel. Az 1964- évi 350 holdhoz képest idén en­nek csaknem a négyszeresén — 1300 holdon — kerül sor repü­lőgépes permetezésre. 4® előbbiekben kissé el­kanyarodtunk riportunk alanyá­tól. Mégis, a most elmondottak­ban az ő lelkesedése, tudása, termelési tapasztalatai is benn­foglaltatnak. Hogy mint borász is egyike a legjobbaknak, azt a járási borversenyen kövidinká- jával tavaly kiérdemelt máso­dik hely is bizonyítja. S a négy­szögölenkénti 13 kilogrammos almatermés napról napra új hí­veket toboroz a törpealmásnak. Amikor búcsúzásul egy termelé­si jó tanáccsal szolgál útravaló- nak, ebben is az új, a nagyüze­mi szemlélet nyilvánul meg. Mindent a legmegfele­lőbb időben! Ez az egyik leg­főbb aranyszabály. Ma már sok­sok hagyományos módszer a múlté. Hogy csak egyet említ­sek: a peronoszpóra elleni 7—8 napos permetezési forgó.:. Mindig a pillanatnyi időjárás, a körülmények szabják meg, mit, mikor kell elvégezni. S a sző­lész, a gyümölcskertész semmi­lyen áldozattól, kényelmetlen­ségtől nem riadhat vissza, ha a pontos, jó munkáról van szó! Jóba Tibor Farkasné munkacsapata Elsők a legjobbak között Egy évvel ezelőtt mintegy száz brigádban ezerkétszáz fiatal kapcsolódott be a felszabadu­lási munkaversenybe a megye üzemeiben. Mint már hírül ad­tuk — a KISZ megyei bizott­sága által kezdeményezett — versenyben a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban dolgozó Seres Ferenc vezette húsztagú ifjúsági brigád bizonyult a leg­jobbnak. A kollektíva az üzem 43 brigádja között is első lett. Termelési tervüket a verseny­időszakban 104,3 százalékra tel­jesítették és éves szinten az elő­irányzott termelési értéket 2,8 millió forinttal túlszárnyalták. Kiskunfélegyházán, a Bács- Kiskun megyei Kézműipari Vál­lalat héttagú asztalosbrigádja — Ágó Tibor vezetésével —, a második helyet szerezte meg a megyei brigádversenyben. Március 31-én. csütörtökön Kiskunfélegyházán ünnepélyes keretek között vette át a Seres- brigád a KISZ megyei bizott­sága zászlaját és a kétezer fo­rint pénzjutalmat. Ágó Ti borék pedig a KISZ megyei bizottsága elismerő oklevelét és az ezer forint pénzjutalmat. A díjkiosz­tó ünnepségen tapasztalatcseré­re is sor került, amelyen a vá­ros üzemeiben dolgozó, verseny­ző KISZ-ifjúsági brigádok veze­tői is részt vettek. Heten a Seres-brigádból: Se­res Ferenc III., Kiss János III., Fekete Sándor. Seres Ferenc I. brigád vezető, Ivanov Károly, Szabó József II. és Barna Ist­ván. AZ A FAJTA jó kedélyű, har- sány temperamentumú paraszt­asszony Farkas Sándomé, a fajszd Keik Duna Tsz-ben, aki­re ráillik a mondás: ég a mun­ka a keze alatt. És itt főként a közösben végzett munkát kell érteni. Több év óta szán­tóföldi munkacsapatvezető. A tizenöt-húsz főből álló asszony­brigád évről évre kiemelkedő munkát végez, s így a tagjai — akarva-akaratlan — hallatnak magukról. Ezek az asszonyok szinte már egy évtizede együtt dolgoznak. Olyannyira megszokták a kö­zös munkát, hogy a családi művelés bevezetése után — noha ők is külön-külön vállal­tak területet — továbbra is együtt maradtak. — Így még véletlenül sem maradt el terület — mondja Farkasné. — Egyszerre kezdtük a munkát, egyszerre is végez­tük el. PEDIG a tavalyi vállalás sem volt csekély. Személyen­ként másfél hold kukorica, 1200 négyszögöl fűszerpaprika, 600—600 négyszögöl burgonya, napraforgó és spenót, továbbá uborka, silókukorica és ken­der. Volt mit a „tejbe apríta­ni”. De az asszonyok nem ijed­tek meg a feladatoktól, s igye­kezetüket legszemléletesebben a terméseredmények dicsérik. Kukricábói 28 mázsa májusi morzsolt, a korai fagy miatt csak egyszer megszedett fű- szerpaprikából 54, a kenderből 43 mázsa átlagtermést takarí­tottak be. A százalékos részesedés ösz­tönzőnek bizonyult, ám leg­alább ilyen hajtóerő volt — a versengés is. Tavaly már má­sodik éve vettek részt a kalo­csai járási mezőgazdasági ver­senymozgalomban. Az 1964-es eredmények alapján a második helyre kerültek. A mélt év ér­tékelése még nem történt meg, de bíznak benne, hogy ezúttal sem kerülnek az utolsó helyre. ERRE AZ ÉVRE már újból összeállt a munkacsapat —ez­úttal 16 fővel. Mit vállaltak, mire készülnek? — Újból egyénileg vállaltuk a területet és újból közösen dolgozunk — sorolja Farkasné. — Nagyjából ugyanazt vál­laltuk, amit tavaly, csak kuko­ricából fél holddal többet. És természetesen a versenybe is beneveztünk, hiszen mi Szere­tünk együttdolgozni, és már a paprika palántáit is közösen ül­tetjük ki. A munkacsapat vezetője a panaszokat sem rejti véka ala. Mert van abból is. — A tavalyelőtti év értéke­léséből annyit tudunk, hogy a dunaizen tbenedekiek mögött a második helyen Végeztünk. De hogy ők mennyiben voltak job­bak, és főleg minek köszönhet­ték a jobb eredményeket, azt nem sikerült megtudnunk. Pe­dig hát, úgy gondoljuk, tud­nánk egymástól tanulni. Sze­retnénk, ha a járási verseny- bizottság évközben is többször ismertetné a munkacsapatok eredményeit. Hogy egyáltalán tudjuk, hol is tartunk. Azt sem tartanám megolhatatlannak, hogy olykor tapasztalatcsere céljából látogassák meg egy­mást a munkacsapatok. BIZONY, Farkasné javasla­tai megszívlelendők. És a je­lenlevő Árvái István, egy sze­mélyben párttitkár és elnöki); lyettes, ígéretet tesz arra, hogy az idén e tekintetben jobban se­gítik a munkacsapatot. Ha' él ­hez hozzászámítjuk, hogy n mukaesapat is rendszeresen ér­tékeli évközben a saját ered­ményeit — korábban ezt mel­lőzték —, akkor még közelebb kerülnek a versengés igazi cél­jához, a terméshozamok éven­kénti növeléséhez. És Farkasné brigádjának ez is a szándéka „ H. D. ' sújtott területek helyi anyag- készleteinek gyors kiegészítésére már kiutaltak Bács-Kiskun me­gyének kétmillió. Békés és Szol­nok megyének 500 000—500 000 égetett téglát, s az anyag nagy j részét máris elküldték a gyá­rak dolgozói. A károsult me­gyék soron kívül kaptak, illet- j ve kapnak cementet és égetett j meszet is. Az Építésügyi Minisztériun Építőanyag-iparának és a Belke reskedelmi Minisztérium TÜ ZÉP Főigazgatóságának vezető intézkedtek az ár- és belvíz károsult megyék soron kívül építőanyag-ellátásáról. Az előze tes felmérések szerint 70—81 millió téglára lesz szükség a: újjáépítéshez és a sérült házal helyreállításához. A vízkárra A harmadik ötéves terv­ben 225 ezerre akarjuk nö­velni az állományt. Már maga ez a szám is mutat­ja, hogy nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a juhászainak. A juhállomány további növekedé­sét, a gyapjúhozamok növelését a termelőszövetkezetekben je­lentősen elősegíti a gyapjú fel- vásárlási árának kilogrammon­ként 70 forintra való felemelése. — Miképp lehetne növelni például a gyapjúhozamot? — A tartási elhelyezés, takar­mányozás javításával némileg lehet ugyan fokozni, de lénye­ges növelése csak olyan kosok tenyésztésbe állításával lehet­séges, amelyek magasabb ter­melőképességét örökítenek utó­daikra. Importáltunk külföld­ről, Szovjetunióból és Francia- országból ilyeneket. A külföld­ről behozott kosok nyírósúlya 8—13 kilogramm között van. Arra törekszünk, hogy nemcsak a gyapjúhozamot növeljük, hanem a tejho­zamot is. Igyekszünk a húsjuhállomány növelésére is. mert ezt szívesen veszik tőlünk külföldön. Kü'ö- nösen Görögországnak szállí­tunk nagyobb mennyiségben húsbárányokat már évek óta. rejtélye is ... A kertészeti mun- j kaközösség megbízásából műtrá­gya-kísérlettel igyekszik bizo­nyítani a szervetlen talajerőpót­lóik létjogosultságát. — Az egyik 1100 négyszögö­les szőlőparcella már csaknem j egy évtizede nem kap istálló-; trágyát. Egy holdra átszámítva ; 250 kilogramm 34 százalékos pé- j tisó, továbbá egy mázsa fősz- I for- és másfél mázsa kálitartal- 1 mú műtrágya adagolása viszont j amellett tanúskodik, hogy a sző- J lő ily módon igen jó termőké­pességben tartható. Termoíves, orsós törpeal­másának 100 négyszögölnyi te­rülete az elmúlt évben 13 má- j zsa terméssel fizetett. Ez hol-! dánként a 200 mázsát meghala- i dó hozam! — A termelésnek ennél a j módjánál a hajtások lekötözésé- | vei kényszerítem a fát, hogy j már az éves vesszőkön termő­bimbót fejlesszen. Óriási előny j az is, hogy a földről kezelhető ; a gyümölcsös; a munkafolyama- tok mindegyike létra nélkül vé­gezhető. I Száz négyszögölről — 13 mázsa alma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom